„Énok Istennel járt, és nem volt többé,
mert Isten magához ragadta” (Ter 5,24)
vannak nyomaink a földben igen
csak sokfélék azok hallod-e
egyesekről beszélni sem szabad
némelyik úgy ötezer éves de van az ádámok idejéből is
másokra tíz meg százezer évnél is többet mondanak
messzibb hogyan is lehetne
magyarázza kacsintva egy régész barátom
a keresztény még hajlik rá
úgy hatezerig elszámolgathatunk
de a zsidó a muzulmán s egyéb másoknak
hogy magyarázod meg mondjuk ha az évszámokat
példának okáért a védákból veszed
olyan időkből amikor világok harcoltak
isten és isten egymás ellen
ja hogy egy többszörösen letűnt világ
emberi vagy sem az istenek korából ki jött
s ment hát azt mondom én barátom
oda legalább Ezékiel szárnyas szekerével
kellene egyet legalább –
nem úgy mint Énok kit miután elvittek
többé soha nem láthatta senki
igaziból ama roppant egek között
a fényességes égi urakkal
azokkal kellene repülnöd
én szóltam – higgy és ne kutass
mielőtt bajod esne
talán te is kegyelemben részesülhetsz
ahogy az itt feledett
azok a temetetlen nyomok is
