halott őzek a mezőkön. hűlő szemükből ömlik a fény, elszivárog a füvek között a te arcod hal meg ott. már mező sincs, az is halott, állsz a történet végén, mint kihallgatáson a vádlottak acéllaphoz kötözött, sápadva rángó tenyere, vergődő csukló, isten elfojtott verőere. Te vagy ott.
Likes
No Comments