Én nem tartozom ide, csak itt élek, és minden nap meghalok kicsit. Ezért a keserű ébredések: Alt+F4 indulnom kell, az idő szorít. Könyörtelen program. Lefut, s hagy-e időt a lényegest menteni, - menteni menthetőt? Vagy jobb lenne átlépni, s eltűnni nyomtalan, mint akit meghívtak, mint kinek dolga van? Letenni a vonót, hagyni a hegedűt, a hajlongást, tapsot, a tisztelt nagyérdeműt? Nem vinni el semmit, csak az üres tokot, dúdolni egyre egy eszelős dallamot… Az ablak bezárul. Nem sok, mi hátra van, pár könnycsepp, félmosoly. S mindennek ára van: tört álmok romjai, szétmálló omladék. Isa por és homu. „Veszélyes hulladék” Indulnom kell, az idő szorít, ezért a keserű ébredések. Minden nap meghalok kicsit. Alt+F4 már nem tartozom ide, csak itt élek.