Megszületett. Egészséges újszülött, minden ujja megvan, elég hangosan ordít, a tüdeje is erős. Jól eszik, szépen fejlődik, minden rendben vele, kicsit nagyfejű és teljesen kopasz, de bájosan mosolyog, ahogy egy kislánynak illik, úgyhogy büszkén lehet tologatni a babakocsiban, a fejére meg horgoltam fodros sapkát, így egészen szép látvány.
Lassan betölti a hármat. Matild azt mondja, valami nincs rendben ezzel a gyermekkel, szerinte balkezes. Beszél ez hülyeséget, mitől lenne balkezes? De azért figyelem és ha a ballal nyúl valamiért, addig nem kapja meg, amíg nem vált jobb kézre. Nagyon fárasztó, nem értem miért nem fogja fel, lehet értelmileg sérült?
Matild azt mondta, majd ő megoldja a gondot, így elviszem hozzá két hétre. Mégis csak óvónő, jobban ért hozzá. Szerencsére még nem sokan tudják, csak az én családom. Anyuék velem aggódnak, de apu hozza a formáját, és hangosan kiröhög minket, amikor erről beszélünk. Gonosz ember volt mindig is. Ő, a nagy értelmiségi, aki különbnek hiszi magát. Na, jól látszik mennyire okos, csak röhögni tud egy ilyen komoly problémán, ahelyett, hogy megoldást keresne a hülye könyveiben. Nem baj, Matild majd segít.
Egyre kétségbeesettebb vagyok. Matild két hétig kínlódott a gyerekkel, minden nap órákon át rajzoltatta vele a különféle formákat jobb kézzel, de ez a gyerek… ez tényleg fogyatékos. Csak azért is ballal nyúl mindenért és amint nem figyeljük, átteszi a ceruzát a bal kezébe. Ha meg lekötjük a bal kezét vagy rácsapunk, magán kívül sír, elviselhetetlen.
Nem tudom, meddig lehet titkolni a világ előtt. Ezt a szégyent! Nem is értem, hogy tanult meg beszélni, de még románul is tisztán beszél. A szomszédok el vannak ájulva tőle, még nem jegyezték meg, hogy balkezes. Nem tudom, hogy csak sajnálnak miatta, vagy nem vették észre.
Észrevettem, hogy nem tud tájékozódni. Pedig már öt éves. Nem tudja, merre van a bal és jobb, lehet ezért balkezes? Mert fel sem fogja, hogy melyik keze melyik? Rajzoltam egy piros pöttyöt a bal kezére, hogy tudja melyik a tilos kéz. De ez a hülyegyerek, rajzolt a jobbra is egyet magának, azt hiszi ez valami játék. Kezd nagyon idegesíteni. Nemsokára óvódás lesz, és kiderül minden, már aludni sem tudok az idegességtől. Állandóan ordítani kell vele, hogy a szép kezeddel fogd, de csak sír, és sír, és ugyanúgy azzal a ronda bal kezével csinálja. Az apja meg engem szekál, hogy túlzásba viszem. Persze, mert ő férfi, nem is tud belegondolni, milyen nehéz egy lány sorsa, hát még ha fogyatékos is, mit fognak vele művelni az óvodában és iskolában, hogy fog így rendes férjet találni?
Tetejébe még ügyetlen is. Egy hete elütötte egy bicikli és beverte a fejét a járdába. Egy bicikli… ki hallott már ilyet? Jól bedagadt a bal szeme, hatalmas és lila. Még a végén azt hiszik, én vertem így meg. Sok kivizsgálásra viszem, állítólag minden rendben lesz vele, helyrejön a szeme is, a balkezességet nem mertem mondani az orvosoknak. De így legalább nem kell óvodába járnia és nyertünk egy kis időt.
Ez a pofátlan óvónő képes volt olyan papírt írni, hogy a gyerek nem iskolába való! Valami ilyesmi, hogy nem érett meg rá. Szóval szerinte fogyatékos. Alig járt óvodába, mégis, hogy jött rá? Jól összevesztem vele, hogy márpedig ez a gyerek nem fogyatékos és iskolába megy. Bárcsak lecserélhetném egy normálisra, ez akkora szégyen. Hiába tettem meg mindent, csak nem javult meg. Rettegek az iskolától.
Hetek óta halogatom, de most már bemegyek a tanítónőhöz. A gyerek fél éve iskolás és nagyon jól tanul. A tanítónő nagyon szereti. De soha nem mond semmit a balkezére. Megőrülök tőle. Nem értem mi történik, meg kell valahogy tudnom, de ez a hülyegyerek nem érti a kérdéseim, csak annyit mond, szereti az iskolát.
Tegnap bent voltam az iskolában. A tanítónő nem is tudta, hogy balkezes. Én hülye meg elárultam. A gyerek végre valamit jól csinált, kiderült, ha figyel, a tanítónő gyorsan jobb kézbe veszi a ceruzát és úgy csinál, mintha azzal írna. Kicsit még büszke is voltam rá, hogy ilyen leleményes. A táblára meg érdekes tud jobb kézzel is írni. Ki érti ezt? Na de azt mondta a tanítónője, hogy ezzel nem kell foglalkozni, manapság már tudjuk, hogy a balkezesség nem fogyatékosság. Még azt is mondta, hogy a balkezesek jobbak a művészetben, azt nem értettem miért, valami aggyal kapcsolatos dolog. Hát nem tudom, szerintem nagyon ügyetlen, egy majonézt sem tud kikavarni, mindig rossz irányba kavarja, de legalább az iskola megy neki. Végre van remény, hogy normális élete lesz. Ha nem is talál férjet magának, hátha valami jó állása lesz, ha már okosnak mondják.
Megint terhes vagyok. Imádkozom, hogy ez normális legyen.
Likes
No Comments