Utolsó keringő

Mennyi sufniban felejtett
Porosodó karcokkal gazdagított bakelitlemezen
Serceghetne akadályokon bukdácsolva
Bizonyára számtalanszor megakadva
A valaha oly hőn vágyott gramofon már pótolhatatlan megfáradt tűje
Ma már csak néma ablakokon olykor átszűrődő régi dallam
Vagy régiségkereskedések ismert meghitt illata
Őrzik mégis átszellemülten megkopott emléküket
Könnyezik e múlt csodálatot kiváltó remekműve
Sírva örülök néha egy-egy működő darabját megpillantva
Féltve simogatom akár egy drágakincset
Csillogó szemeiben hálát érzek
Izgalomtól reszkető kezeim közt szinte új életet kezdenek
Mások által megunt számomra mégis oly kedves
Ritkán legváratlanabb helyen
Véletlenül fellelhető lemezek
S mielőtt a homokóra utolsó szemcséje is aláhullana
Magányosan homályos szobámban
Egy utolsó keringőre felteszem
Talán néhány gyenge kimerült hangfoszlány Hozzád is eljut majd

0