699. szám Vers

Soha ilyen

By

Soha ilyen kövér varjakat
a városokat átszelő vad patakok partján.
Mintha áttetsző, színes műanyagon át
kapna más tónust az untig ismert világ.

Soha ilyen telet, ezt a némát,
lopótökfejű madárijesztők
csonkját egy határban,
nejlonzacskót és fóliadarabkát
cibál a farkasfogú szél.

Soha ilyen vörös szobabelsőket,
telve riadalommal és odaadással.
Sohasem voltunk még ilyen kedvesek,
szolgálatkészek, kergetve fejünkön
odaképzelt tetveket, lecsippentve
néhány bőrdarabkát.

Soha nem bújtunk össze még
ennyire szenvedélyesen.
Éjszakánként, mint gyerekkoromban,
ott lent, mindenen kívül,
tehervonatként zakatol a félelem,
a szemközti bérház, túl a kiserdőn,
ezer ablakszemével pislog, kacsint,
hogy talán ott éltek, élnek vagy fognak
soha meg nem ismert barátaink.

You may also like