girnyót dagit ilyet olyat
a zsákos ember nem válogat
’ő nem ószeres ő nem adja el
ő jóllakik a rossz gyerekkel’
girnyót dagit ilyet olyat
sokat mesélt apu róla
azt hittem hogy csakúgy mondja
ám tegnap láttam két szememmel
mint zabált a zsákos ember
sokat mesélt apu róla
odaült a játszótérre
s falatonként tűzte késre
nem tudom kit s mégis úgy fájt
fölfalt ott egy kisfiúcskát
odaült a játszótérre
a homokozóba húzódva
lestem ahogy lakmározza
torzonborz fej piszkos nadrág
lába mellett hatalmas zsák
a homokozóba húzódva
apu hiába nyugtatott
’az a gyerek nem csak rossz volt
tolvaj sőt rabló lehetett
lányokat vert gonosz gyerek’
apu hiába nyugtatott
magamban ott zsákos ember
megfogadtam hogyha egyszer
felnövök majd bárhol is légy
bosszút állok társaimért
magamban ott zsákos ember
s lám ötven esztendő múlva
tőlem bűzlik csámcsog e csúszda
én zabálok itt szétcsapott fejjel
én lettem az új zsákos ember
s lám ötven esztendő múlva
csodálom a még élő alkonyt
akár egy kiszántott vakond
kukákmélyi csontot eszek
nem csak rossz de gonosz gyerek
csodálom a még élő alkonyt
Megjelent a szerző angyalvakond című kötetében, kapható lapárusainknál és szerkesztőségünkben.