679. szám Vers

Majd eltűnök csöndben

By

Majd eltűnök csöndben, halkan, mint a hajnali mámor,
örök fénnyé válok, vérző körmenetben,
zászlók nem lobognak, már nem varázsol
sem emlék, sem dicsőség a múló döbbenetben.

Majd eltűnök csöndben, halkan, leszek tavaszi zápor,
csillogó hópehely zúduló görgetegben,
pusztító ár utánam, jajszó lehetne bárhol.
Széppé válok majd, gyönyörű ötvözetben
leszek égő csipkebokor, lángoló álom.

Majd eltűnök csöndben, halkan, nem fáj hiányom
senkinek, verseim tűzredobva hamvadnak, szertelebben
hamuvá vált életem, gyönyörű ifjúságom
szivárvánnyá feszül a végtelenben.

You may also like