677. szám Vers

Arányok

By

Szótlan színekkel hömpölyög az ég tova
végtelensége horizontig csorog,
fölötte tévelyeg a nap, sugara,
mint megannyi tétlen horog;
ring nesztelen, földet nem ér.

A mélyben ormótlan falak,
lélekbeton-meredélyek,
öröklött tömbélet-habok,
földnek tenyerére tűzve élek;
fentről csak talpalatnyi vagyok.

You may also like