A nő, aki még sohasem varázsolt,
de úgy véli, számos hatalma van,
mert lefőzte a húst a csirkeszárnyról,
a háza szép, mégis otthontalan,
a férfi, aki névtelen szuperhős,
vagy annak tartja olykor önmagát,
a tekintete vad, szerény, merengős,
és hallja még anyja féltő szavát,
a gyermek, kit a csönd színe igéz,
a szavakról azt hiszi; csinos vázak,
lehunyt szemmel távolabbra néz,
a végtelennek belül épít házat.
Ha keresztutak kócolják a sorsot,
ráébredhetsz; maszk a főszerep,
az akarat híg. Atomokra bomlott,
és kovalens kötés a képzelet.
