Versek, könnyek, sóhajok most már mind oda;
Nem hatotta meg szíved érzés, sem óda.
A szerelem megöl engem, ha már nem éltet,
Sorsom és lényed a szenvedéstől nem féltett.
Kihunyt a halványan pislákoló remény:
Hiába voltál, többé nem leszel enyém!
Hiába fáj velem szembeni hűtlenséged,
Szomorúan látom a boldogtalan élted.
Elszürkült szemeidben szép csillogásod,
Eltűnt arcodról gyönyörű mosolygásod.
Az égbe kiált bánatos hallgatásod,
Fejed lehajtva bánod már választásod.
Tekinteteddel esdekled a segítséget,
Kiszáradt könnyekkel siratod a szerelmet.
Elkapom fejem, tőlem már semmit se kérj;
Nekem Nélküled, Neked nélkülem kell élj!
2018. április 3. díj
