„A világ szenvedés, de a remény nem tűnik el. Ott van minden sötétség mögött, mint egy gyertyaláng, amit nem fújhat ki a szél.”
Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal
Kopott fakeresztek
között
árnyékot vet rám a föld.
Nem kérdez semmit,
csak elnyeli a csendet,
mint egy félig
elfelejtett imát.
Ma már nem
sírnak értem összetört
tükörképek. Csak
visszavetnek,
távolról, homályosan,
mintha még mindig
várnának rám, valahol.
Kiszáradt levegő
párnázza ki a múltat –
egyetlen meg nem írt
versem pereg
szét az éjben. Kérdez
az ég, de nem jön válasz,
csak egy –
azonosíthatatlan lélek.
