minden egyes alkalommal ha hallom ezt a dalt ha látom a szélben hajladozó kopár fákat ha halott levelek ha kinyomtatott versek szállnak az utcákon át hirtelen honvágyam támad emlékszel miért? frakkban futok kezemben kornettel de a postakocsi nem vár meg a menyasszonynak nincs hozománya a postakocsiban úgysem volt szabad hely a menyasszony amúgy is csúnya és buta kicsit se tetszett a szavak keserűek a szőlő savanyú az eső nem esik a nap se süt nincs is semmiféle időjárás várjunk csak foglaljuk el valamivel agyunk szívünk lelkünk lehet hogy találkozom vele ismét megint remélem mutatós egy nő szerencsés boldog pedig szegény nem is tudom hol lakik még sohasem voltam nála se vacsorára se reggelire az élet rövid és hallgatag nincsenek se aranypaloták se ezüstkertek kapkodó bírák komponálják sorsunk sietős boldogság késik hiú szerelem hiú remény szép kínok öregsége újra összehozhatna veled te csinos vénasszony homlokodon átüt az egykor volt fiatalság mohó kacér démona drive me north babám …
2025 január, harmadik díj
