Hazánkban ilyentájt a kőfalak virágba borulnak.
A rengeteg szín énekel,
felkéklik a kígyó kibukkanó
fejének iszonyú szépsége,
gyakran váltja színét.
Ahogy az állatok súlyától telik,
a kökörcsin szőrős szárát kinyújtja,
a tüskelabirintusból kitalál,
s szirmot bont a nap édes leheletében.
Eszembe jut vajon mi is
kitalálnák-e így,
rabságunk bonyolult
tüske mestermű labirintusából?
Képesek volnánk-e valaha
a talajszintnél magasabbra,
repülve köszönteni a virradó tavaszt.