677. szám A Mi Kis Családunk

Hágyépé

By

Szerző, Terjesztő

Fedél Nélkül 2020. július 16. 677. szám

Szüleimtől tudom, hogy első versemet kétévesen írtam – ruhában alszom, tenger az arcom. Az irodalom benne volt a családunkban. Nagyapám öccse, Fekete Lajos nyugatos költő volt. Író, költő édesapám sokat tett azért, hogy én is írjak, bírálta, javítgatta a műveimet. Egyetemistaként sokszor jelent meg versem olyan folyóiratokban, mint a Jelenkor, Mozgó világ, Élet és Irodalom.

Eredetileg biológus akartam lenni, lenyűgöz és motivál a természet, de egy tanárom javaslatára hozzám jobban illő szakot választottam. Pécsre az egyetem magyar-esztétika szakára mentem, de átjártam hallgatni etológiát meg biológiát is.

Igaza volt a tanáromnak, hálás vagyok, hogy tanultam például, Lukács Györgyöt és Heller Ágnest. Heller Ágnessel 1993-ban ismerkedtünk meg egy nemzetközi konferencián, barátságba kerültünk és tartottuk is a kapcsolatot a haláláig.

Miután megkaptam a diplomámat, és már az irodalomtudomány doktora is lettem, beiratkoztam pszichológia PhD-ra is, úgy gondoltam a pszichológia kicsit biológia is, nem csak bölcsészettudomány.

Pszichológusként csak rövid ideig dolgoztam, de hosszú évekig tanítottam az egyetemen.

Szerkesztőként is dolgoztam könyvkiadóban, folyóiratoknál.
Száznál is több tanulmányt írtam, némelyik angolul, németül, portugálul, franciául, sőt néhány több nyelven is megjelent.

A Fedél Nélkül terjesztése közben rengeteg olyan emberrel ismerkedtem meg, akik visszajárnak, ennivalót hoznak, megkérdezik mire van szükségem és elbeszélgetünk.

Csodálkoznak, hogy kerültem ide, két doktorátussal.

Akkor elmesélem. Nemsokkal azután, hogy a feleségem is megvédte a doktoriját, felhívott a munkahelyemen, egy nevelőotthonban.

Elmondta, hogy önálló akar lenni, és mire hazaértem, el is költözött a gyerekekkel együtt. Pár hónap után nem tudtam fizetni az albérletet, a munkámat is elvesztettem. Ebben szerepe volt a Magyar Narancsban közölt, a nevelőotthonnal kapcsolatos írásomnak is, mely nagy vihart kavart, rengeteg támogató emailt és hívást kaptam, de munkát azóta sem.

Amikor elvesztettem az otthonomat, egy régi barátom fogadott be.

Segít a megélhetésben a lapterjesztésért kapott adomány, és könnyebbség, hogy írhatok.

Verset bárhol lehet írni, de az utóbbi évben novellát is írok.

szöveg: Fridrich Piroska
fotó: Kósa Krisztián

terjesztői sor­szám­:­ 2491
regisztrált lap­ter­jesz­­­tő: 2019 óta
pálya: Gogol u. – Váci út, jelenleg nem terjeszt

You may also like