674. szám Vers

gyalu utolsó búcsúlevele

By

segít ha az ember
olykor kimondja
nem ő kis hazánk
első eszkimója
sokan élünk így
külön gyáván halkan
kihunyt a tűz testvér
tudom én sem raktam

hónaljig hóban
vonszolok egy fókát
ismerem az ijedtségnek
e fokát
hetek óta nem kél
föl a nap hajnalban
kihunyt a tűz testvér
tudom én sem raktam

ülve alszom végig egy vihart
elkerül az álom
a fókát foggal
nyersen zabálom
eltévedtem s a jég
nem könyörül rajtam
kihunyt a tűz testvér
tudom én sem raktam

hidegből húzok
falat a hideg ellen
iglum beomlik
rosszul építettem
fülem s orrom
letörik e fagyban
kihunyt a tűz testvér
tudom én se raktam

megvagyok sőt
a legszebb percem élem
elmállt szerveim
árnyai az égen
gyérül a sarki fény
fölöttem s alattam
kihunyt a tűz testvér
tudom én se raktam

Megjelent a szerző angyalvakond című kötetében.
A kötet megvásárolható szerkesztőségünkben
és terjesztőinknél!

You may also like