Előttem halad az ellopott idő
létemből a végtelen felé kinő
csillag voltam és újra csillag leszek
ha akarod adhatsz majd új nevet
az eltűnt órák alatt már nem várlak
minden csókot odaadtam a nyárnak
szavakkal pusztított néma csend vagyok
tavaszom elűzték dermesztő fagyok
idegen lett minden a régi tájon
hunyt szememmel már álmaim se látom
talán eljön akitől az ég nyílik
hajnali pacsirta szól szívtől szívig
