Nem vagyok sem teológus, sem antropológus, csak a józan paraszti… Elég sok bizonytalanság pora lepi el ezt a témakört. Ja, és még a homály is fedi! Megpróbálom lefújni a port, és a homályt dioptriával pótolni.
Ugye, az mindenkinek megvan, hogy Matuzsálem i. e. 3074-ben – gondolom január elsején – született. Mivel 969 évig élt és alkotott, plusz 700 éves korán túl fordult termőre, mikor is elkezdetek születni a nebulói. Leghíresebb unokája Noé volt, és itt jön most a magyar vonatkozás, (mert hol nincs magyar?) báró Wesselényi Miklós az „árvízi hajós” egyik felmenője lehetett. Tragikus hirtelenséggel, életének 969 évében végelgyengülésben elhunyt. Ezek a tények. Mivel akkoriban mindenki matuzsi volt, általában 900 évig éltek. Ha ezt visszaszámoljuk, tudva azt, hogy az öreg, Ádámévi nyolcadik generációs leszármazottja volt, ebből kijön, hogy az első ember (emberpár) uszkve mínusz tízezerben tette be a lábát a Földre.
Na, és itt cseng egybe a teológia az antropológiával. A neander-völgyi ember kb. 250.000 ezer éve prosperált a földön. Piszit lefele kerekítve ki is jön a tízezer.
Akkor lássuk az első embert úgy vallásilag. Ádám volt. Akkoriban a szex még nem volt trendi, ezért apa (a Teremtő) fogott egy marék agyagot, és ahogy mostanában a köcsögöt csinálják, megmintázta Ádámkát. Nem, nem is Ádámkát, hanem rögtön Ádámot. A Teremtő időnként lepillantott a Földre és látta, hogy Ádám harmonikusan él a bioszférával. Csend, nyugalom, vidámság, Paradicsom, ja és alma. Hát ez így nem mehet tovább! Kikapta Ádám oldalbordáját, és megalkotta Évikét. Nesze, mondta vigyorogva, ő már tudta, hogy az első háború alapjait rakta le. Persze lett is.
De, térjünk vissza az emberiségre. Akkor lássuk a szaporulatot. Káin és Ábel egyértelműen zsákutca, pláne, hogy Ábel egy vendetta következtében egyedül hagyta Káint. Nem beszélve arról, hogy mindketten fiúk voltak. Káin pedig ezután egy darabig hiába is ment volna az anyjához kedveskedni.
Ki kellett volna halni az emberiségnek már akkor, hacsak nem derül ki, hogy mint utóbb, a Biblia elemzői szerint Ádámnak 33 fia, és 23 lánya is született. Kíváncsi lennék Évi ebből mennyiről tudott, és hogy kiktől lettek? (Érdekes, hogy Ádám 930 évig élt, de Évike koráról nem maradt feljegyzés. Na persze már akkor is titkolták a korukat a nők. Egy biztos Ádám temetésén Éva még megjelent, közös fiukkal Sét-tel.)
Ezek az utódok aztán egymásba ábrándultak, és mivel akkoriban még nem ismerték a genetikát, sikerült a mai napig összehozni 6 milliárd, sok közös génnel rendelkező gyereket. Az állattartók ezt hívják beltenyészetnek, a növénytermesztők pedig nemesítésnek.
Ezt a részt akkor most lezártuk.
Lássuk az antropológiát!
Rengeteg tudományos cikket olvastam az első emberről. Honnan jött, hová lett stb.
Nem kell ehhez kutatás, milliókért sírokat feltárni, vagy átszitálni a Szaharai homokot. Használjuk a szürke állományunkat, mint Hercule Poirot, Agatha néni örökbecsűiben.
Alaptézis.
Az első ember árva volt, különben nem ő az első.
Játszunk el a gondolattal!
Altamira hűvös barlangjában felsír egy gyermek. Körülötte sehol senki, csak a falon néhány gusztusos, kövér, piros tehén rajza. (Nyilván a Földönkívüliek tették oda.)
Meglátja. Erről a kicsinek eszébe jut, hogy éhes. Feltápászkodik, – mert ezek az ősemberek rögtön ilyen menősek voltak –, és elindult tejért. Nem részletezném tovább, de nyilván kapott, különben azon-nyomban kihaltunk volna.
Elröppent néhány év, és erdőn-mezőn fajfenntartás szellője fújdogált. És akkor szembe találkozik egy másik elsővel, aki a közeli árvaházból szökött el.
Visszakíséri a lánykát a házba, ahol éppen az első bálosok buliztak.
Innentől a szaporulat megoldva, és idők során sikerült összehozni 6 milliárd utódot.
Persze a genetikát nem lehet becsapni. Néhol azért a hibás gének is felbukkantak.
Erre bizonyíték, hogy minap olvastam egy cikket a Daily Fack News-ban, miszerint brit családfa kutatók felfedezték, hogy az orosz elnök Káin génjeit örökölte.
