(avagy, az illúziók halála)
Néma trombitásom… bohóc!
Rád száradtak jelmezfalak:
krumpli az orr, hajad is kóc…
csönd roskadó súlya alatt
csontosodott magányodhoz
Lusziella kacaja szól.
Beléd fagyott világodból
szipogásod könnyez rá, a
TV-hangú kacagásra.
