„Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” (2Tim 1,7)
A félelem és a békesség két ellentétes állapot. Az egyik lehúz, míg a másik felemel. Minden ember megtapasztalta már mindkettőt. A világ negatív módon van programozva, amit a média hírei nagyon jól tükröznek és fel is erősítik azt. Ezek hatására az emberek tele vannak félelemmel. A járvány idején egyes orvosok is azt tanácsolták, hogy kevesebb híradót nézzünk. Ugyanis a félelem kívülről hat ránk és nem a bensőnkből ered. A félelem egy másik forrása az információhiány is lehet. Ez alatt az értendő, hogyha például nem kapunk híreket a távol levő szeretteinkről, ezért aggódni kezdünk miattuk.
Mindenkivel előfordulhat, hogy megretten valamitől, de ha jót akarunk magunknak, akkor nem lenne szabad a félelem alapján cselekedni. Ilyen például a pánikvásárlás is. Ugyanis, ha a félelem alapján lépünk, akkor azzal a gonosz erőknek nyitunk ajtót. Ha viszont a békességnek engedünk utat, akkor azzal a jó dolgokat vonzzuk magunkhoz. A mi döntésünkön múlik, hogy melyiknek adunk teret! Semmiképpen nem szabad hagynunk, hogy a félelem eluralkodjon rajtunk, mert az a kárunkra lehet.
A félelem olyan, mint egy sötétkamra, ahol az emberek a negatívumaikat hívják elő. Egy negatívumot csak egy pozitív erő képes törölni, ez pedig a szeretet és a hit. (Megjegyzés: a fényképészek régebben sötétkamrában hívták elő a negatív filmszalagokat.) A hit immunrendszerként szűri ki a szorongásainkat, amelyek lebénítanának bennünket. A félelem rá akar bírni arra, hogy meneküljünk valami elől, ami valójában nem is üldöz. Ezért a félelmet alakítsuk át létrává, hogy ki tudjunk törni a kétségek dobozából és a békesség mezejére tudjunk lépni.
Minél jobban tele van a szívünk szeretettel, annál kevesebb a szorongás az életünkben. A békesség ott kezdődik, ahol a félelem véget ér. A hit és a szeretet fel tud emelni a félelem fölé. Ahol a szeretet uralkodik, ott nem marad hely a félelem számára, mert a kettő együtt nem lehet jelen. Ezt jól szemlélteti a következő példa:
A szeretetben nincs félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár; aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. (1Ján. 4,18)
Vegyünk egy pohár kék és egy kancsó piros színű folyadékot. Aztán a kancsó tartalmát lassan öntsük bele a pohárba. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a piros folyadék a pohárból fokozatosan kiszorítja a kék folyadékot. Ha a kék folyadék a félelem, a piros pedig a szeretet, akkor ebből az következik, hogy a szeretet képes kiszorítani a félelmet. Ehhez tudni szükséges azt, hogy kétféle szeretet ismeretes: a természetes emberi szeretet és a magasabb rendű szeretet. A görög nyelv ez utóbbit agapénak, azaz isteni fajta szeretetnek nevezi. Felmerülhet a kérdés, hogy miként lehet ehhez hozzájutni? Csókay doktor arra utal üzenetében, hogy csak az az ember kerülhet az isteni szeretet birtokába, aki befogadja Jézust a szívébe.
Bor Ferenc lelkész
