{"id":913,"date":"2018-02-10T20:33:31","date_gmt":"2018-02-10T20:33:31","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/a-bohocbaba\/"},"modified":"2018-02-10T20:33:31","modified_gmt":"2018-02-10T20:33:31","slug":"a-bohocbaba","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/a-bohocbaba\/","title":{"rendered":"A boh\u00f3cbaba"},"content":{"rendered":"

\nS\u00f6t\u00e9t van.
\nItt a gar\u00e1zsban, a dobozban, ahol lakunk, m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta csak a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g van.
\nVannak t\u00e1rsaim is itt. Egy sz\u0151ke l\u00e1ny, Barbi a neve, egy \u00f6reg d\u00f6rm\u00f6g\u0151 medve, \u00f6 Maci, meg egy apr\u00f3 r\u00f3zsasz\u00edn l\u00f3, P\u00f3ni. \u00c9n a Boh\u00f3c vagyok.
\nR\u00e9gen, m\u00e1r nem tudom mennyi ideje, mikor ide ker\u00fclt\u00fcnk, m\u00e9g besz\u00e9lgett\u00fcnk, de m\u00e1r k\u00edv\u00fclr\u0151l tudjuk egym\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neteit, \u00edgy csak hallgatunk nagyokat a s\u00f6t\u00e9tben. De ha k\u00edv\u00e1ncsi vagy\u00a0 mes\u00e9mre, Neked elmondom. Nem hossz\u00fa.
\nSok-sok \u00e9vvel ezel\u0151tt tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r a N\u0151vel, aki akkor m\u00e9g Kisl\u00e1ny volt. Egy sz\u00e9p, sz\u00ednes izz\u00f3kkal kivil\u00e1g\u00edtott fa alatt \u00fcltem egy szob\u00e1ban. Bej\u00f6tt a Kisl\u00e1ny, nevetve, t\u00e1gra ny\u00edlt szemekkel csod\u00e1lkozott r\u00e1 a csill\u00e1ml\u00f3 pap\u00edrd\u00edszekt\u0151l szikr\u00e1z\u00f3 sz\u00ednes f\u00e1ra. Azut\u00e1n \u00e9szrevett engem, kacagva kapott fel, szor\u00edtott mag\u00e1hoz, majd meg\u00e9rintette a sz\u00edvem \u00e9s \u00e9n vid\u00e1ms\u00e1ggal telve mondtam Neki:
\n– Szeretlek!
\n– \u00c9n is szeretlek, ezent\u00fal mindig egy\u00fctt lesz\u00fcnk. – \u00edg\u00e9rte a Kisl\u00e1ny.
\n\u00cdgy is volt. Sok \u00e9vig mindig a Kisl\u00e1nnyal voltam, egy\u00fctt ment\u00fcnk iskol\u00e1ba, egy\u00fctt nyaraltunk, egy\u00fctt \u00e9lvezt\u00fck az \u00e9letet minden \u00f6r\u00f6m\u00e9t \u00e9s egy\u00fctt b\u00faslakodtunk, ha n\u00e9ha b\u00e1nat \u00e9rte. Valah\u00e1nyszor meg\u00e9rintette a sz\u00edvemet, \u0151szinte \u00e9rz\u00e9ssel mondtam Neki:
\n– Szeretlek!
\nA kisl\u00e1nyb\u00f3l Nagyl\u00e1ny lett. M\u00e1sik, gimn\u00e1zium nev\u0171 iskol\u00e1ba kezdett j\u00e1rni. Az els\u0151 id\u0151kben m\u00e9g oda is mag\u00e1val vitt, de k\u00e9s\u0151bb ink\u00e1bb otthon hagyott, amit nem b\u00e1ntam, mert nagyon sz\u0171k\u00f6s volt a hely a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban, annyi k\u00f6nyvet, f\u00fczetet cipelt. D\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt egy\u00fctt tanultunk, este pedig mindig elmes\u00e9lte a fontos dolgokat. Besz\u00e9lt a fi\u00far\u00f3l, akivel k\u00e9zen fogva s\u00e9t\u00e1lt. Pirulva, de boldogan mes\u00e9lt az els\u0151 cs\u00f3kr\u00f3l, az \u00e9rz\u00e9seir\u0151l. Mikor pedig meg\u00e9rintette a sz\u00edvemet, \u00e9n is boldogan mondtam:
\n– Szeretlek!
\nA gimn\u00e1zium ut\u00e1n \u00fajabb iskola, az egyetem k\u00f6vetkezett. Abban az id\u0151ben egy koll\u00e9giumi szob\u00e1ban laktunk a Nagyl\u00e1nnyal, akib\u0151l csodasz\u00e9p N\u0151 lett. Sok fiatal f\u00e9rfi fordult meg k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, de hamarosan a sokb\u00f3l csak egy maradt. L\u00e1ttam a szerelmet, boldog izgatotts\u00e1got a N\u0151 szem\u00e9ben, mikor k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt, hogy a F\u00e9rfival tal\u00e1lkozzon. Eleinte f\u00e9ltem egy kicsit, hogy velem m\u00e1r nem fog t\u00f6r\u0151dni, de megnyugodtam, mert nekem mondta el ujjongva: a F\u00e9rfi is szereti. Amikor meg\u00e9rintette a sz\u00edvemet az \u0150 lelk\u00e9nek \u00f6r\u00f6m\u00e9t visszhangozva mondtam:
\n– Szeretlek!
\nAz egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n \u00f6sszeh\u00e1zasodtak a F\u00e9rfival, sz\u00e9p \u00faj lak\u00e1sba k\u00f6lt\u00f6ztek, velem egy\u00fctt. Akkor m\u00e1r nem a N\u0151 szob\u00e1j\u00e1ban, hanem a nappaliban laktam. J\u00f3 volt, \u00e1t\u00e9ltem vel\u00fck a vid\u00e1m bar\u00e1ti bulikat \u00e9s a meghitt csendes est\u00e9ket. \u00dagy gondoltam, ez m\u00e1r mindig \u00edgy marad. Sajnos t\u00e9vedtem. P\u00e1r \u00e9v m\u00falva a F\u00e9rfi kezdett k\u00e9s\u0151n hazaj\u00e1rni, n\u00e9ha csak m\u00e1snap j\u00f6tt meg. Elmaradtak a h\u00e1zibulik, a N\u0151 egyre szomor\u00fabb lett, n\u00e9ha veszekedtek is. Azt\u00e1n a F\u00e9rfi v\u00e9gleg elment. Szomor\u00fa napok voltak. A N\u0151 sokat s\u00edrt \u00e9s \u00e9n is tele voltam b\u00e1nattal, hogy \u00edgy kell l\u00e1tnom \u0150t. Mikor mag\u00e1hoz \u00f6lelt \u00e9s meg\u00e9rintette a sz\u00edvemet, minden vigasztal\u00e1somat beles\u0171r\u00edtve mondtam:
\n– Szeretlek!
\nA k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek sor\u00e1n lassan elfogyott minden vid\u00e1ms\u00e1g a N\u0151b\u0151l. V\u00e9g\u00fcl teljesen kihunyt az a lobog\u00f3 t\u0171z a szemeiben, ami a Kisl\u00e1nyban m\u00e9g oly nagyon l\u00e1ngolt. F\u00e9rfiak j\u00f6ttek, mentek. Egyik sem maradt hossz\u00fa ideig a N\u0151 mellett, b\u00e1r az egyik\u00fck t\u00f6bbsz\u00f6r is visszat\u00e9rt. Azt hiszem ez a f\u00e9rfi t\u00e9nyleg szerette a N\u0151t, de \u0151 m\u00e1r nem vette \u00e9szre. Teltek a sz\u00fcrke h\u00f3napok, \u00e9vek. M\u00e1r velem sem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt \u00fagy, mint r\u00e9gen, nem mes\u00e9lt. A r\u00e9gi megszokott helyemr\u0151l is feltett egy szekr\u00e9ny tetej\u00e9re. Az egyik nagytakar\u00edt\u00e1sn\u00e1l pedig l\u00e1ttam, hogy sok r\u00e9gi holmit dobozokban pakol. Engem is levett a szekr\u00e9nyr\u0151l, egy pillanatra megvillanni l\u00e1ttam valamit a szem\u00e9ben, de csak egy villan\u00e1s volt. Meg\u00e9rintette a sz\u00edvemet \u00e9s \u00e9n k\u00e9ts\u00e9gbeesett rem\u00e9nnyel mondtam:
\n– Szeretlek!
\nAz\u00f3ta lakom ebben a s\u00f6t\u00e9t dobozban a t\u00f6bbiekkel.
\nA hossz\u00fa id\u0151 alatt sok doboz halmoz\u00f3dott fel itt, a gar\u00e1zs sark\u00e1ban.
\nHiszem, tudom, hogy ennek is v\u00e9ge lesz egyszer. J\u00f6n majd a N\u0151, kisl\u00e1nyos t\u0171z \u00e9g majd a szem\u00e9ben \u00e9s visszavisz a nappaliba. Akkor majd meg\u00e9rinti a sz\u00edvemet \u00e9s boldog vid\u00e1ms\u00e1ggal mondom Neki ism\u00e9t:
\n– Szeretlek!
\nTal\u00e1n \u00e9ppen most! L\u00e9pteket hallok…<\/p>\n

\n***\n<\/div>\n

\nK\u00e9t munk\u00e1sruh\u00e1s f\u00e9rfi l\u00e9pett a gar\u00e1zsba a N\u0151vel.
\n– Ezt mind vigy\u00fck, Asszonyom? – k\u00e9rdezte egyik\u00fck a dobozok \u00e9s egy\u00e9b lim-lom halm\u00e1ra mutatva.
\nA N\u0151 k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s tekintete v\u00e9gigsiklott a kupacon, k\u00f6zt\u00fck azon a kartondobozon is, amiben az \u00f6reg boh\u00f3cbaba volt.
\n– Igen, takar\u00edts\u00e1k ki az eg\u00e9szet! – v\u00e1laszolta.
\nA k\u00e9t f\u00e9rfi elkezdte kir\u00e1molni a sok \u00f3cskas\u00e1got egy teheraut\u00f3ra.<\/p>\n

Sz\u00fcrke felh\u0151s volt az \u00e9g mikor ki\u00e9rtek a szem\u00e9ttelepre. Ahogy a teherkocsi lebor\u00edtotta a tartalm\u00e1t, m\u00e9g az es\u0151 is eleredt.
\nA szem\u00e9thalom oldal\u00e1n egy szakadt, kopott ruh\u00e1s boh\u00f3cbaba gurult le. A mell\u00e9n l\u00e9v\u0151 m\u0171anyag sz\u00edvb\u0151l – tal\u00e1n az es\u0151 savass\u00e1ga miatt – kezdett kiold\u00f3dni a piros fest\u00e9kanyag \u00e9s v\u00e9rcs\u00edkot h\u00fazott fak\u00f3 ruh\u00e1j\u00e1ra.
\nA v\u00edz befolyt a mikrokapcsol\u00f3hoz is \u00e9s z\u00e1rta az \u00e1ramk\u00f6rt Az \u00f6reg gombelem utols\u00f3 elektronjait k\u00fcldte a besz\u00e9dszintetiz\u00e1tornak \u00e9s az apr\u00f3 hangsz\u00f3r\u00f3 m\u00e9g egyszer, recsegve megsz\u00f3lalt:
\n– Szeretl…<\/p>\n

(augusztus h\u00f3nap, m\u00e1sodik d\u00edj)<\/p>\n

Continue reading A boh\u00f3cbaba<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":424,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[66,9],"tags":[],"class_list":["post-913","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-66","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/913","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/424"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=913"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/913\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=913"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=913"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=913"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}