{"id":898,"date":"2018-02-10T20:33:30","date_gmt":"2018-02-10T19:33:30","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/1-resz-a-szakma-ujszulottje-a-penz-felelme\/"},"modified":"2019-12-14T15:01:51","modified_gmt":"2019-12-14T14:01:51","slug":"1-resz-a-szakma-ujszulottje-a-penz-felelme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/1-resz-a-szakma-ujszulottje-a-penz-felelme\/","title":{"rendered":"1. r\u00e9sz – A szakma \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttje: A p\u00e9nz f\u00e9lelme"},"content":{"rendered":"

Hi\u00e1nycikk kereskedelem
\n1. r\u00e9sz – A szakma \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttje
\nA p\u00e9nz f\u00e9lelme<\/strong><\/p>\n

A hi\u00e1nycikk kereskedelmet megel\u0151zte a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni feketepiac. Akkor m\u00e9g az alapvet\u0151, l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa \u00e1rucikkeket is az \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9\u00e9rt lehetett csak megkapni. Egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s az ipar el\u0151\u00e1ll\u00edtott minden sz\u00fcks\u00e9ges alapvet\u0151 \u00e1rucikket, \u00edgy a kereskedelemben m\u00e1r csak a luxuscikkeket kellett pult al\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolni cs\u00fasz\u00f3p\u00e9nz\u00e9rt, vagy k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l behozni, esetleg az I.K.A.-ban – \u00e9n Intershopnak vagy doll\u00e1ros boltnak ismertem – valut\u00e1\u00e9rt megvenni. Ezek az \u00e1r\u00fak persze a fejlettebb orsz\u00e1gokban k\u00f6znapos haszn\u00e1lati cikkeknek sz\u00e1m\u00edtottak. \u00c9n ennek a korszaknak a kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n lettem kereskedelmi tanul\u00f3, majd elad\u00f3. Ennek az id\u0151szaknak az \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l, furcsas\u00e1gair\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t tapasztal\u00e1saimr\u00f3l \u00edrok ebben a sorozatban. \u00a0<\/em><\/p>\n

A Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakk\u00f6z\u00e9piskola harmadik oszt\u00e1ly\u00e1ban m\u0171szaki \u00e1ruismeret gyakorl\u00e1s\u00e1ra a KERAVILL v\u00e1llalat legnagyobb egys\u00e9g\u00e9be ker\u00fcltem tanul\u00f3nak, a Kossuth Lajos utca Pet\u0151fi S\u00e1ndor utca sark\u00e1ra. Szerett\u00fcnk ott dolgozni az oszt\u00e1lyt\u00e1rsaimmal egy\u00fctt, mert kedvesek voltak a vezet\u0151k \u00e9s az elad\u00f3k egyar\u00e1nt. Persze az els\u0151 p\u00e1r nap nem volt \u00e9ppen a legkellemesebb, hiszen csak takar\u00edtottunk \u00e9s elemeket pakoltunk.
\nA Kar\u00e1csony k\u00f6zeledt\u00e9vel azonban egyre t\u00f6bb \u00e1ru \u00e9rkezett. A sok telev\u00edzi\u00f3t, r\u00e1di\u00f3t, magn\u00f3t \u00e9s lemezj\u00e1tsz\u00f3t m\u00e1r nem b\u00edrt\u00e1k elhelyezni a rakt\u00e1rakba. A rakt\u00e1ros betegs\u00e9ge miatt szinte csak mi – tanul\u00f3k – maradtunk az \u00e1ru elpakol\u00e1s\u00e1ra. Levettem a k\u00f6penyemet, \u00e9s elkezdtem a plafon magass\u00e1g\u00e1ig rakni az \u00e1rufajt\u00e1kat az oszt\u00e1lyt\u00e1rsaim seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Igaz, \u00edgy csak mi, „hegym\u00e1sz\u00f3k” b\u00edrtuk levenni az \u00e1rut, de legal\u00e1bb elf\u00e9rt minden. Ez\u00e9rt meg is dics\u00e9rtek benn\u00fcnket, hab\u00e1r \u00edgy az egyik\u00fcnknek mindig a rakt\u00e1rban kellett tart\u00f3zkodnia.
\nEzut\u00e1n \u00e9n a hanglemez-oszt\u00e1lyra ker\u00fcltem, mivel a t\u00f6bbiek jobban \u00e9rtettek a m\u0171szaki term\u00e9kekhez, ugyanis nekem se magn\u00f3m, se lemezj\u00e1tsz\u00f3m nem volt otthon, \u00edgy gyakorlatlanabb voltam n\u00e1luk. Persze legt\u00f6bbet a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k figyel\u00e9s\u00e9vel t\u00f6lt\u00f6ttem az id\u0151t, nehogy fizet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl vigyenek haza kar\u00e1csonyi aj\u00e1nd\u00e9kot. A kedves, fiatal f\u0151n\u00f6kn\u0151m megszerettette velem a komolyzen\u00e9t is – igaz m\u00e1r az \u00e1ltal\u00e1nosban is j\u00e1rtam a Zeneakad\u00e9mi\u00e1ra – a k\u00f6nny\u0171 zene mellett.
\nDecemberben a tanul\u00f3kat is megk\u00e9rt\u00e9k, hogy menj\u00fcnk be ez\u00fcst \u00e9s aranyvas\u00e1rnap dolgozni, mert p\u00e1r elad\u00f3 betegs\u00e9gei miatt nehezen b\u00edrj\u00e1k a t\u00f6bbiek az \u00fcnnepi fogalmat. Egyed\u00fcl \u00e9n v\u00e1llaltam a pluszmunk\u00e1t, mert nagyon nagy sz\u00fcks\u00e9gem volt a p\u00e9nzre.
\nAz ez\u00fcstvas\u00e1rnapi munka is nagyon f\u00e1raszt\u00f3 volt, de egy h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g k\u00e9t elad\u00f3 megf\u00e1zott, \u00edgy k\u00e9t nyugd\u00edjas helyettes\u00edtette \u0151ket. A hanglemezeket n\u00e9gy-\u00f6t\u00f6s\u00e9vel v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k, amiket ki is akartak pr\u00f3b\u00e1ltatni. Ez lett az \u00e9n feladatom eg\u00e9sz napra. Kicsomagoltam a hanglemezt, megmutattam, hogy nem s\u00e9r\u00fclt, majd visszacsomagoltam. Egy \u00e9letre elment a kedvem a hanglemezek csomagol\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A z\u00e1r\u00f3r\u00e1ra teljesen kif\u00e1radtam, \u00e9s alig v\u00e1rtam, hogy hazamehessek. Az \u00f6lt\u00f6z\u0151ben azonban kopog\u00e1s zavarta meg az \u00e1t\u00f6lt\u00f6z\u00e9semet.
\nAz igazgat\u00f3n\u0151 kopogtatott. Felvettem m\u00e9g a t\u00e9likab\u00e1tomat, nehogy visszah\u00edvjon dolgozni, majd kinyitottam az ajt\u00f3t.
\n– Tudom Gyula, hogy nagyon f\u00e1radt, de csak te maradt\u00e1l egyed\u00fcl f\u00e9rfi az \u00e1ruh\u00e1zban – kezdte, amit\u0151l nekem m\u00e1ris balsejtelm\u0171 \u00e9rz\u00e9seim sz\u00fclettek.\u00a0 – Az \u00e1ruh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben ma el\u0151sz\u00f6r \u00e9rte el a bev\u00e9tel az egymilli\u00f3 forintot. Kl\u00e1ri n\u00e9ni – egy nyugd\u00edjas p\u00e9nzt\u00e1rosn\u0151 – ezt a rengeteg p\u00e9nzt egyed\u00fcl nem viheti a post\u00e1ra, b\u00e1rmilyen k\u00f6zel is van – kezdett kiugrani a bokor a ny\u00falb\u00f3l. Szeretn\u00e9m, ha elk\u00eds\u00e9rn\u00e9d, \u00e9s ut\u00e1na mehetsz is haza! Elv\u00e1llalod? – k\u00e9rdezte al\u00e1zatos hangon.
\nP\u00e1r m\u00e1sodpercig gondolkod\u00f3ba estem. Egymilli\u00f3 forinttal m\u00e1szk\u00e1lni a s\u00f6t\u00e9t utc\u00e1kon nagy felel\u0151ss\u00e9g. Milyen j\u00f3l j\u00f6nne nekem annyi p\u00e9nz. Megoldan\u00e1 egy id\u0151re a gondomat.
\n– Term\u00e9szetesen ezt k\u00fcl\u00f6n megh\u00e1l\u00e1lom anyagiakban is – tette hozz\u00e1 nyomat\u00e9kosan az igazgat\u00f3n\u0151.
\n– Persze, hogy elk\u00eds\u00e9rem Kl\u00e1ri n\u00e9nit – feleltem nemcsak a honor\u00e1rium rem\u00e9ny\u00e9ben. Felment\u00fcnk az irod\u00e1ba, ahol m\u00e1r sz\u00e1molt\u00e1k a bankjegyeket.
\n– R\u00f6gt\u00f6n k\u00e9szen lesz\u00fcnk – sz\u00f3lt a f\u0151p\u00e9nzt\u00e1rosn\u0151 egy pillanatra feln\u00e9zve a pap\u00edrjair\u00f3l, amikor \u00e9szlelte az \u00e9rkez\u00e9s\u00fcnket.
\nM\u00e9g \u00f6t percet kellett v\u00e1rnunk Kl\u00e1rik\u00e1val, mire siker\u00fclt az \u00f6sszes bankjegyet betuszkolni egy s\u00f6t\u00e9t rekl\u00e1mszatyorba. Izgat\u00f3 volt n\u00e9zni a rengeteg soksz\u00edn\u0171 pap\u00edrp\u00e9nzt.
\n– Indulhatnak, Kl\u00e1rika – sz\u00f3lt a f\u0151p\u00e9nzt\u00e1ros, mik\u00f6zben m\u00e1r vette is fel a t\u00e9likab\u00e1tj\u00e1t, ugyanis nagyon sietett haza a p\u00e1r h\u00f3napos kisl\u00e1ny\u00e1hoz.
\n– Gyula, te vidd a szatyort! M\u00e9gis csak jobban \u00e1ll egy ilyen sz\u00e9p sz\u00e1l leg\u00e9ny kez\u00e9ben – utas\u00edtott az igazgat\u00f3n\u0151, mik\u00f6zben valamit becs\u00fasztatott a t\u00e9likab\u00e1tom zseb\u00e9be.
\n\u00c1tvettem a p\u00e9nzt, \u00e9s elindultunk a kij\u00e1rat fel\u00e9.
\n– Sok szerencs\u00e9t, \u00e9s kev\u00e9s sorba\u00e1ll\u00e1st k\u00edv\u00e1nok – b\u00facs\u00fazott el az igazgat\u00f3n\u0151, aki m\u00e1r szint\u00e9n t\u00e9likab\u00e1tban v\u00e1rta az \u00e1ruh\u00e1z z\u00e1r\u00e1s\u00e1t. – Holnap reggel tal\u00e1lkozunk.
\nKil\u00e9pt\u00fcnk a s\u00f6t\u00e9t Pet\u0151fi S\u00e1ndor utc\u00e1ba. A l\u00e1bam azonnal elkezdett remegni a f\u00e9lelemt\u0151l. A h\u00e1romsz\u00e1z m\u00e9teres \u00fat alatt v\u00e9gig szorosan mentem Kl\u00e1ri n\u00e9ni mellett a j\u00e1rd\u00e1n. \u00c1lland\u00f3an a j\u00e1r\u00f3kel\u0151ket k\u00e9mleltem, melyik j\u00f6n r\u00e1, hogy mit sz\u00e1ll\u00edtok, \u00e9s t\u00e1mad meg a sok p\u00e9nz\u00e9rt.
\nA sz\u00edvem eg\u00e9szen a post\u00e1ig a torkomban dobogott. Kl\u00e1ri n\u00e9ni is fels\u00f3hajtott, mikor bel\u00e9pt\u00fcnk a kapun. A hossz\u00fa sorokat megl\u00e1tva azonban mindketten kedvetlenn\u00e9 v\u00e1ltunk. Ekkor \u00e9rtettem meg, hogy mi\u00e9rt benn\u00fcnket k\u00fcldtek el a post\u00e1ra a p\u00e9nzzel. H\u00e1romnegyed \u00f3r\u00e1t \u00e1lltunk sorban t\u00fcrelmetlen\u00fcl. Minden k\u00f6zeli \u00fczlet aranyvas\u00e1rnapi cs\u00facsbev\u00e9tel\u00e9t este h\u00e9t \u00f3ra ut\u00e1n hozt\u00e1k az alkalmazottak. M\u00e1r csak p\u00e1r perc volt h\u00e1tra a postahivatal nyitvatart\u00e1s\u00e1b\u00f3l, mikor sorra ker\u00fclt\u00fcnk. A post\u00e1skisasszony majdnem els\u00edrta mag\u00e1t, mikor megl\u00e1tta a rengeteg bankjegyet.
\n– J\u00e9zus M\u00e1ria, ezt a sok p\u00e9nzt most hozt\u00e1k? – k\u00e9rdezte elh\u0171lve.
\n– Nem kisasszony, m\u00e1r majdnem egy \u00f3r\u00e1ja itt \u00e1llunk a sorban – v\u00e1laszolta f\u00e1sultan Kl\u00e1ri n\u00e9ni.
\nT\u00f6bb sz\u00f3 nem is esett k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. A kisasszony ink\u00e1bb seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rt egy koll\u00e9gan\u0151j\u00e9t\u0151l,\u00a0 \u00edgy t\u00edz perc alatt megsz\u00e1molt\u00e1k a bankjegyeket, \u00e9s ellen\u0151rizt\u00e9k az elsz\u00e1mol\u00e1sra \u00edrt sz\u00e1mokkal. Z\u00e1r\u00f3ra ut\u00e1n t\u00edz perccel v\u00e9gezt\u00fcnk. M\u00e1r egyetlen \u00fcgyf\u00e9l sem tart\u00f3zkodott a postahivatalban rajtunk k\u00edv\u00fcl. A majdnem egy \u00f3ra alatt megizzadtam a meleg helyis\u00e9gben hi\u00e1ba vettem le a t\u00e9likab\u00e1tomat. A torkom is kisz\u00e1radt a melegt\u0151l \u00e9s az idegess\u00e9gt\u0151l.
\nMegk\u00f6nnyebb\u00fclve l\u00e9pt\u00fcnk ki a posta\u00e9p\u00fclet kapuj\u00e1n. Nemcsak a p\u00e9nz felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t\u0151l, de a munk\u00e1t\u00f3l is megszabadultunk v\u00e9gre. Gyorsan elk\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk, mivel teljesen elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyban laktunk, de mindketten siett\u00fcnk m\u00e1r haza.
\nAlig tettem meg p\u00e1r l\u00e9p\u00e9st egyed\u00fcl, mikor a kezeimet a hideg el\u0151l a t\u00e9likab\u00e1tom zsebeibe dugtam. Csak ekkor kaptam \u00e9szbe, hogy az indul\u00e1s el\u0151tt az igazgat\u00f3n\u0151 egy pap\u00edrt cs\u00fasztatott a zsebembe. Az els\u0151 utcai l\u00e1mp\u00e1n\u00e1l el\u0151vettem \u00e9s megtekintettem. Egy sz\u00e1z forintos bankjegy piroslott a kezemben.
\n\u00d6r\u00f6m\u00f6mben azonnal k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem az utc\u00e1n, hogy hol tal\u00e1lom a legk\u00f6zelebbi vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 egys\u00e9get. Egy sarki preszsz\u00f3t fedeztem fel a Kossuth Lajos utc\u00e1ban. A k\u00f6zeli mozil\u00e1togat\u00f3k \u00fcltek bent legink\u00e1bb. Szomjas, f\u00e1radt, f\u00e1z\u00f3s, d\u00fch\u00f6s \u00e9s boldog voltam, ez\u00e9rt \u00fagy gondoltam meg\u00e9rdemlek egy felest. R\u00e1ad\u00e1sul p\u00e9nzem is volt, m\u00e9ghozz\u00e1 egy havi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjamnak a fele. Le\u00fcltem egy sarki asztalk\u00e1hoz, \u00e9s rendeltem egy deciliter rumot \u00e9s egy \u00fcveg s\u00f6rt.
\nAzt\u00e1n rendeltem m\u00e9g egy kanyart, majd m\u00e9g egyet, azt\u00e1n h\u00e9tf\u0151n d\u00e9lben, az \u00e1gyamban \u00e9bredtem. \u00a0<\/p>\n

Epil\u00f3gus<\/strong><\/p>\n

Rem\u00e9lem senkit nem b\u00e1ntottam meg egyik t\u00f6rt\u00e9netemmel sem. Nem k\u00edv\u00e1ntam pelleng\u00e9rre \u00e1ll\u00edtani sem szem\u00e9lyeket, sem kereskedelmi egys\u00e9geket. Csup\u00e1n az \u00e9letem \u00e9rdekesebb esem\u00e9nyeit szeretn\u00e9m megismertetni ismer\u0151seimmel \u00e9s az ismeretlen ut\u00f3korral.
\nNekem kellemes \u00e9lm\u00e9nyeim vannak err\u0151l a korr\u00f3l, hab\u00e1r ez id\u0151 alatt s\u00fclylyedtem le az alkoholizmus legm\u00e9lyebb g\u00f6dr\u00e9be. Annyira m\u00e1sk\u00e9ppen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt ez a kor, hogy az iskol\u00e1t, ahol tanultam a kereskedelem cs\u00ednj\u00e1t-b\u00ednj\u00e1t id\u00e9n megsz\u00fcntett\u00e9k, az els\u0151 munkahelyemet pedig tavaly tett\u00e9k egyenl\u0151v\u00e9 a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9vel. Tal\u00e1n ez\u00e9rt is lehetnek \u00e9rdekesek ezek a t\u00f6rt\u00e9netek. <\/em><\/p>\n

Continue reading 1. r\u00e9sz – A szakma \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttje: A p\u00e9nz f\u00e9lelme<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":578,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[65,9],"tags":[],"class_list":["post-898","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-65","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/898","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/578"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=898"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/898\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5972,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/898\/revisions\/5972"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=898"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=898"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=898"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}