{"id":8940,"date":"2020-07-16T11:42:00","date_gmt":"2020-07-16T09:42:00","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=8940"},"modified":"2020-10-09T11:45:47","modified_gmt":"2020-10-09T09:45:47","slug":"hoeses-romaban-konyvreszlet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2020\/07\/16\/hoeses-romaban-konyvreszlet\/","title":{"rendered":"H\u00f3es\u00e9s R\u00f3m\u00e1ban (k\u00f6nyvr\u00e9szlet)"},"content":{"rendered":"

Egym\u00e1s mellett \u00fcltek a sz\u0171k \u00e1gyon, \u00e9s J\u00fali\u00e1nak hirtelen esz\u00e9be jutott a Duna, amely tavasszal ac\u00e9lk\u00e9k, k\u00e9s\u0151ny\u00e1ron mohaz\u00f6lden \u00e9s mozdulatlanul l\u00e1tszik \u00e1llni Pest \u00e9s Buda k\u00f6zt, t\u00e9len hatalmas, sz\u00fcrke t\u00fck\u00f6r, \u0151sszel meg m\u00e9lybarn\u00e1n, okkers\u00e1rg\u00e1n, \u00e1lmosan veri vissza az egyre alacsonyabban j\u00e1r\u00f3 napot. Amikor P\u00e1rizst j\u00e1rta, hogy megtal\u00e1lja azt a hidat a Szajn\u00e1n, ami rajta volt a Kert\u00e9sz-fot\u00f3n, megint esz\u00e9be jutott a Duna, amikor pedig fel\u00fclt a vonatra, \u00e9s a v\u00e1ll\u00e1ra csuklott a feje, mintha Eur\u00f3pa megannyi foly\u00f3ja \u00f6sszefolyt volna f\u00e9l\u00e1lm\u00e1ban. Nem csod\u00e1lkozott, hogy m\u00e1snap d\u00e9lel\u0151tt Lisszabonban s\u0171r\u0171n esett. Soha nem utazott egyn\u00e9l t\u00f6bb t\u00e1sk\u00e1val, az\u00f3ta nem, ami\u00f3taVelenc\u00e9ben lesz\u00e1llt arr\u00f3l a m\u00e1sik vonatr\u00f3l.<\/p>\n

\u2013 Ami egy t\u00e1sk\u00e1ba nem f\u00e9r bele, az felesleges. Teljesen felesleges \u2013 motyogta f\u00e9l\u00ad\u00e1lomban a f\u00e9r\ufb01nak, akivel m\u00e1sodszor \u00e9s harmadszor is szak\u00edtott, \u00e9s akit negyedszer is beengedett, amikor janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n becsengetett. A feles\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zben csak egyszer ment vissza. Kar\u00e1csonykor m\u00e9g egyed\u00fcl \u00fclt lent a pressz\u00f3ban, n\u00e9zte a kisparkot az \u00fcvegablak el\u0151tt, \ufb01gyelte a f\u00e9r\ufb01akat, akik kuty\u00e1t s\u00e9t\u00e1ltattak, vagy siettek valahonnan valahov\u00e1, lassan, sz\u0171k kortyokban nyelte a forr\u00f3 te\u00e1t, azt\u00e1n elk\u00e9pzelte, hogy a t\u00e9r maga Eur\u00f3pa. Oda megyek, ahonnan el\u0151sz\u00f6r olyan j\u00f6n, akinek a zseb\u00e9ben \u00fajs\u00e1g van, \u00e9s s\u00e1lat visel. A k\u00f6zepe Budapest, fel\u00e9m Olaszorsz\u00e1g, f\u00f6nt Pr\u00e1ga, balra B\u00e9cs, tov\u00e1bb P\u00e1rizs, az ott lent a s\u00e1rga h\u00e1zn\u00e1l az Ib\u00e9riai f\u00e9lsziget, jobbra Moszkva. Egy pillanatra el\u0151rehajolt, de P\u00e1rizs fel\u0151l csak egy \u00f6regember j\u00f6tt egy foszlott sz\u0151r\u0171 angol buldoggal. Mindkett\u0151j\u00fcknek l\u00f3gott a pofazacsk\u00f3ja. A f\u00e9r\ufb01 le\u00fclt a t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n, a kutya elhevert a l\u00e1ba el\u0151tt. J\u00fali\u00e1nak \u00fagy t\u0171nt, v\u00e1r valakire. Hossz\u00fa percekig nem j\u00f6tt senki, azt\u00e1n lassan felt\u0171nt k\u00e9t n\u0151 Moszkva fel\u0151l. \u00d6tven-hatvan\u00e9vesek lehettek; az egyik\u00fck mes\u00e9lt valamit, \u00fajra \u00e9s \u00fajra meg\u00e1lltak, azt\u00e1n elhaladtak az \u00f6reg el\u0151tt. Az egyik n\u0151 valamit mag\u00e1hoz szor\u00edtott, de ahogy k\u00f6zelebb \u00e9rt, J\u00falia l\u00e1tta, hogy nem \u00fajs\u00e1g, csak egy lapos csomag. A k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa f\u00e9r\ufb01 az \u00fajs\u00e1ggal a zseb\u00e9ben a soksz\u00f6glet\u0171 t\u00e9r legnyugatibb pontj\u00e1n bukkant fel, ott, ahol a h\u00e1zak k\u00f6zt mintha egy m\u00e1sik vil\u00e1gba ny\u00edlt volna \u00e1tj\u00e1r\u00f3.<\/p>\n

\u2013 Lisszabon \u2013 suttogta J\u00falia maga el\u00e9 hangtalanul, abban a pillanatban, amikor felismerte az \u00e9rkez\u0151t, aki \u00e1tv\u00e1gott a t\u00e9ren, bel\u00e9pett a pressz\u00f3ba, \u00e9s \u00f6sszeszor\u00edtott sz\u00e1jjal tartott J\u00falia fel\u00e9.<\/p>\n

\u2013 Otthagytam. \u00d6r\u00f6kre. Nem hoztam magammal semmit. Kar\u00e1csony van \u2013 \u00e1llt el\u0151tte, mintha verset mondana, \u00e9s J\u00fali\u00e1b\u00f3l kibukott a kacag\u00e1s, amint v\u00f6r\u00f6s nyakkend\u0151t k\u00e9pzelt a f\u00e9r\ufb01ra, \u00e9s m\u00f6g\u00e9 trib\u00fcnt \u00e9s katonazenekart. Zavartan n\u00e9zett r\u00e1.<\/p>\n

\u2013 Hidd el, hogy\u2026<\/p>\n

J\u00falia befogta a f\u00fcl\u00e9t, \u00e9s kin\u00e9zett a t\u00e9rre. A f\u00e9r\ufb01 a kuty\u00e1val m\u00e1r nem volt ott.
\n\u2013 Lisszabonba utazom. Janu\u00e1rban. Sajn\u00e1lom.<\/p>\n

A f\u00e9r\ufb01 lehajolt, szinte r\u00e1fek\u00fcdt az asztalra. \u00dagy t\u0171nt, mintha keresne valamit az asztal alatt.<\/p>\n

\u2013 Odak\u00f6lt\u00f6z\u00f6l?<\/p>\n

J\u00falia szinte semmit nem tudott Lisszabonr\u00f3l, b\u00e1r v\u00e9gign\u00e9zte a k\u00e9peket naponta t\u00edzszer is azon a tavaszi napon, meg a r\u00e1 k\u00f6vetkez\u0151 napokon \u201974-ben, \u00fajra \u00e9s \u00fajrap\u00f6rgette \u0151ket, \u00e9s k\u00e9pzeletben az arcok m\u00f6g\u00e9 mont\u00edrozta a Bem teret, azt\u00e1n a Kossuth teret, azt\u00e1n az apja arc\u00e1t, ahogy \u00e1ll a f\u00e9lig a kab\u00e1tba dugott kez\u00e9vel, \u00e9s megtiltja neki, hogy kimenjen az utc\u00e1ra, \u00e9s odamont\u00edrozta az anyja arc\u00e1t is, ahogy csorognak a k\u00f6nnyek rajta, abban a pillanatban, amikor J\u00falia el\u0151sz\u00f6r \u00e9s utolj\u00e1ra mondta ki, hogy haza \u00e9s anya, m\u00edgnem \u00fagy \u00e9rezte, a szegf\u0171s forradalom az \u0151 forradalmuk is, Lisszabon pedig nem idegen. N\u00e9zte a f\u00e9r\ufb01t, akivel \u00e9vek \u00f3ta hol szak\u00edtott, hol \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \ufb01gyelte az unt-ismer\u0151s arcot, a szomor\u00fa fah\u00e9jsz\u00edn\u0171 tekintetet, felid\u00e9zte a nemi szerv\u00e9t, amelynek tapint\u00e1sa furcsam\u00f3d h\u0171v\u00f6s volt, sima \u00e9s sz\u00e1raz, \u00e9s J\u00falia nem egyszer ford\u00edtott neki h\u00e1tat, hogy aktus k\u00f6zben a meleg paplanhoz simuljon a f\u00e9r\ufb01 helyett, mintha elk\u00e9pzeln\u00e9, hogy a f\u00e9r\ufb01, akit szeret, k\u00f6zben forr\u00f3n mag\u00e1hoz \u00f6leli el\u00f6lr\u0151l is, mik\u00f6zben h\u00e1tulr\u00f3l hidegen bel\u00e9hatol, eln\u00e9zte a sz\u00e1jat, amely \u00fajra \u00e9s \u00fajra megr\u00e1ngott, ahogy kimondta a feles\u00e9ge, Pina nev\u00e9t, amin J\u00falia m\u00e1r nem nevetett, mint az elej\u00e9n. Amikor leford\u00edtotta, hogy magyarul mit jelent, a f\u00e9r\ufb01 arca elv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s ell\u00f6kte J\u00fali\u00e1t.<\/p>\n

\u2013 Hi\u00e1ba haragszol r\u00e1m egy nyelv szavai miatt \u2013 mondta neki, mire a f\u00e9r\ufb01 fel\u00fclt az \u00e1gyon, \u00e9s elh\u00faz\u00f3dott t\u0151le.<\/p>\n

\u2013 Te nem szeretsz engem. Te nem szeretsz senkit.<\/p>\n

J\u00falia tov\u00e1bbra is hason fek\u00fcdt, \u00fagy, ahogy a f\u00e9r\ufb01 kifordult bel\u0151le. \u00c9rezte, ahogy a lucsok sziv\u00e1rog a combjai k\u00f6z\u00f6tt, most forr\u00f3nak t\u0171nt minden, mintha l\u00e1ngban \u00e1llna a szoba.<\/p>\n

\u2013 \u00dagy szeress, hogy \u00e9gess! \u2013 mondta neki, de ahogy Michele h\u0171v\u00f6s, okos \u00e9s \ufb01nom arc\u00e1ra n\u00e9zett, meg\u00e9rtette, hogy Michele szerint \u00edgy szeretni \u00edzl\u00e9stelen. J\u00falia szerint viszont m\u00e1shogy nem volt \u00e9rdemes.<\/p>\n

\u2013 El\u0151bb-ut\u00f3bb csak egyik\u00fcnk marad. Vagy egyik\u00fcnk sem.<\/p>\n

\u2013 Az sem baj \u2013 tette hozz\u00e1 v\u00e9g\u00fcl, r\u00e1hagyva a f\u00e9r\ufb01ra, hogy meg\u00e9rti-e. Ha tehette, a nev\u00e9t soha nem mondta ki. Ugyan\u00fagy h\u00edvt\u00e1k, ahogy az apj\u00e1t. Amikor, mintha megbesz\u00e9lt\u00e9k volna, bej\u00f6tt a pressz\u00f3ba Lisszabon fel\u0151l, m\u00e9gis kimondta a nev\u00e9t. Abban a pillanatban elt\u0171nt a szeme el\u0151l. Csak sz\u00ednek maradtak \u00e9s f\u00e9nyek az alakja hely\u00e9n. Valami ragacsos, t\u00f6r\u00f6km\u00e9zszer\u0171 g\u00f6mb\u00f6t l\u00e1tott, amely kocsony\u00e1san remeg. F\u00e1zni kezdett.<\/p>\n

\u2013 Most meddig maradsz n\u00e1lam? A mondat kegyetlen volt \u00e9s halk, \u00e9pp, mint amilyennek sz\u00e1nta. A kar\u00e1csonyt cs\u00f6ndben t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, egy \u00fcveg tokajival, amelynek borosty\u00e1ns\u00e1rg\u00e1ja mintha beragyogta volna az eg\u00e9sz szob\u00e1t. Nem sokkal v\u00edzkereszt ut\u00e1n indult el, Sergio el\u00e9gedetten d\u00f6rm\u00f6g\u00f6tt.<\/p>\n

\u2013 Kicsike, te mindig tudod. Hozz\u00e1l f\u00e1jdalmat \u00e9s hozz\u00e1l \u00f6r\u00f6m\u00f6t! Hozz\u00e1l szegf\u0171ket! Forradalom ut\u00e1n. \u00c9let a forradalom ut\u00e1n. \u00c9let a dikt\u00e1tor ut\u00e1n.
\nSergio m\u00e9g akkor is pr\u00f3b\u00e1lgatta a c\u00edmeket, amikor J\u00falia kij\u00f6tt a szob\u00e1j\u00e1b\u00f3l. \u2013 Michele, holnap elutazom \u2013 mondta a f\u00e9r\ufb01nak este. Megint kimondta a nev\u00e9t. Tudta, hogy utolj\u00e1ra. A f\u00e9r\ufb01 a konyh\u00e1ban \u00fclt, egy pap\u00edrra rajzolgatott.<\/p>\n

\u2013 H\u00e1zat tervezek magunknak. A goly\u00f3stollal h\u00fazott vonalak kit\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a pap\u00edrt, a sz\u00e9l\u00e9ig szaladtak, mintha semmilyen h\u00e1z nem lenne el\u00e9g nagy.<\/p>\n

\u2013 Ne tervezz h\u00e1zat!<\/p>\n

J\u00falia karba tett k\u00e9zzel \u00e1llt f\u00f6l\u00f6tte. Gy\u0171l\u00f6lte mag\u00e1t, \u00e9s ahogy fellobbant benne a gy\u0171l\u00f6let, fellobbant benne az \u00f6r\u00f6m.<\/p>\n

\u2013 Nem kell h\u00e1z. \u00c9vek \u00f3ta \u00edgy voltunk egy\u00fctt. Ha \u00e9n szeretek valakit, teljesen szeretem. Azonnal. Valami vagy van, vagy nincs. Holnap elmegyek.<\/p>\n

Michele k\u00f6nnyei n\u00e9m\u00e1n folytak az arc\u00e1n, \u00e9pp \u00fagy, ahogy a lisszaboni es\u0151 a huszonnyolcas ablak\u00e1n.<\/p>\n

\u2013 Nekem nem volt ap\u00e1m. \u00c9n nem leszek egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 anya. Ink\u00e1bb semmilyen se leszek \u2013 tette m\u00e9g hozz\u00e1, \u00e9s m\u00e1snap elutazott, el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsba, onnan Lisszabonba. Hol elszund\u00edtott, hol felriadt. Egyed\u00fcl \u00fclt a f\u00fclk\u00e9ben. Lekapcsolta a villanyt. A s\u00f6t\u00e9tben is tudta, hogy a hegyek k\u00f6zt vannak, be\u00e1radt az ablakr\u00e9sen a fenyvesek h\u0171v\u00f6s illata, majd az olvad\u00f3 h\u00f3\u00e9. Tal\u00e1lgatta, merre haladnak, de nem nagyon n\u00e9zett ki, m\u00e9g akkor sem, amikor vil\u00e1gosodni kezdett. Mintha hosszabb id\u0151re elaludt volna. \u00dagy hitte, f\u00e1radt lesz, mire oda\u00e9r, de amikor lesz\u00e1llt a Rossion, \u00e9ber \u00e9s nyugodt volt. Selymes, nedves szell\u0151 sim\u00edtotta v\u00e9gig az arc\u00e1t. M\u00e9ly leveg\u0151t vett. Az nem lehet \u2013 gondolta, m\u00e9gis bizonyosnak t\u0171nt, hogy vagy a foly\u00f3, vagy az \u00f3ce\u00e1n szag\u00e1t \u00e9rzi a v\u00e1ros k\u00f6zep\u00e9n, esetleg mindkett\u0151\u00e9t. L\u00e9pett egyet. A cip\u0151je talpa megcsusszant a feh\u00e9r utcak\u00f6v\u00f6n. Nyirkos volt az is. Egy f\u00e9r\ufb01 k\u00f6nyvvel a h\u00f3na alatt, leszegett fejjel elsietett el\u0151tte, r\u00e1 sem pillantott. Tal\u00e1lomra bement az els\u0151 hotelbe. A kopott, doh\u00e1nybarna pult m\u00f6g\u00f6tt k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa n\u0151 telefon\u00e1lt. J\u00falia ahelyett, hogy el\u0151rel\u00e9pett volna a pulthoz, le\u00fclt egy fotelbe, hogy ne zavarja meg. Alig n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t v\u00e9lt \u00e9rteni, m\u00e9gis mintha eml\u00e9kezett volna. Meu \u2013 mondta mag\u00e1ban a n\u0151 ut\u00e1n, azt\u00e1n, hogy mio, olaszul. Meu. Az eny\u00e9m. A n\u0151 nem \u00e9rtett olaszul.<\/p>\n

Egy\u00e1gyas, szinte \u00fcres szob\u00e1t kapott, de a franciaerk\u00e9lynek magas, keskeny, k\u00e9tsz\u00e1rny\u00fa ajtaja volt, \u00e9s cir\u00e1d\u00e1s vasr\u00e1csa, az \u00e1gyat h\u00f3feh\u00e9r, csipk\u00e9s \u00e1gynem\u0171vel vetett\u00e9k meg, a falon meg egy r\u00e9gi metszet f\u00fcgg\u00f6tt.<\/p>\n

\u2013 Az mi? \u2013 mutatott a k\u00e9pre. A n\u0151 meg\u00e9rtette. \u2013 A S\u00e9. A katedr\u00e1lis \u2013 franci\u00e1ul v\u00e1laszolt. J\u00falia odany\u00fajtotta neki a t\u00e9rk\u00e9pet. M\u00e9g R\u00f3m\u00e1ban vette.<\/p>\n

Negyven\u00f6tben nyomt\u00e1k. Valaki k\u00e9zzel r\u00e1\u00edrt n\u00e9h\u00e1ny utcanevet. A n\u0151 k\u00f6r\u00f6zni kezdett az ujj\u00e1val, azt\u00e1n megmutatta, hol van a katedr\u00e1lis a t\u00e9rk\u00e9pen, majd azt is, hol van a hotel. Azonnal elindult. Ahogy kil\u00e9pett, meg\u00e9rtette, hogy nem kell majd a t\u00e9rk\u00e9p. Egyenesen tartott a villamosmeg\u00e1ll\u00f3hoz, mintha olyan \u00faton j\u00e1rna, amelyet r\u00e9gr\u0151l j\u00f3l ismer. A huszonnyolcas bent \u00e1llt. Nem k\u00e9rdezte meg, hogy a templomhoz megy-e. Biztos volt benne. Amikor le\u00fclt, v\u00e9gigsim\u00edtotta a fa\u00fcl\u00e9st maga mellett. A lakkozott fel\u00fclet olyan volt, mint Eliza n\u00e9ni zongor\u00e1j\u00e1nak fedele. A kanyarban lesz\u00e1llt. Addigra szakadt. Soha nem l\u00e1tott m\u00e9g ilyen t\u00f6m\u00f6r templomot. M\u00e1s volt, mint a k\u00e9pen. Mintha v\u00e1r lett volna. K\u00e9kesfeket\u00e9n derengett \u00e1t a bels\u0151 t\u00e9r a nyitott ajt\u00f3n, J\u00falia j\u00f3 ideig m\u00e9gsem l\u00e9pett be, csak a tornyokat \ufb01gyelte az erny\u0151 al\u00f3l, amelyekre s\u00e1rg\u00e1n, barn\u00e1n borult r\u00e1 az alkonyi \u00e9g. K\u00f6nnyeket \u00e9s v\u00e9rt \u00e9rzett, emberi sikolyokat v\u00e9lt hallani az es\u0151ben, \u00e9s f\u00e9lni kezdett a saj\u00e1t f\u00e9lelm\u00e9t\u0151l. Rohanni akart volna a k\u00f6veken csikordul\u00f3 l\u00e1nctalpak el\u0151l. A katedr\u00e1lisban \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen jobbra indult, mintha min\u00e9l t\u00e1volabb akarna ker\u00fclni a templom m\u00e1sik oldal\u00e1t\u00f3l. Fekete f\u00e9ny \u2013 d\u00f6bbent meg, majd \u00e1thaladt egy nyitva hagyott ajt\u00f3n, \u00e9s nemsok\u00e1ra a kereng\u0151ben tal\u00e1lta mag\u00e1t. Az es\u0151 kitart\u00f3an dobolt. Nem tudta, mennyi ideig volt ott. Amikor kil\u00e9pett, megsz\u00f3l\u00edtotta egy n\u0151. \u00dajra \u00e9s \u00fajra megk\u00e9rdezett valamit. Az es\u0151 akkor m\u00e1r \u00e9pphogy csak csepegett, \u00e9s J\u00fali\u00e1nak felt\u0171nt, hogy egyszer\u0171en h\u00e1trasim\u00edtott haja, amelyben ez\u00fcst cs\u00edkok vegy\u00fcltek a fekete tincsek k\u00f6z\u00e9, nem nedves. Szinte k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve n\u00e9zett r\u00e1.<\/p>\n

\u2013 Nem \u00e9rtem, k\u00e9rem, ne haragudjon, nem \u00e9rtem \u2013 mondta neki olaszul, \u00e9s maga sem tudta, mi\u00e9rt, a karj\u00e1ra tette a kez\u00e9t, mintha meg akarn\u00e1 nyugtatni. Azt\u00e1n a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 tokj\u00e1ra mutatott, majd megmondta, hogy k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt a v\u00e1rosr\u00f3l. Ahogy J\u00falia el\u0151vette a g\u00e9pet, az asszony hatalmas szeme, a sz\u00e1ja melletti k\u00e9t f\u00e1jdalmas r\u00e1nc, a f\u00e9lrecs\u00faszott kend\u0151 \u00e9s m\u00f6g\u00f6tte a S\u00e9 vastag kapub\u00e9llete olyan er\u0151vel id\u00e9zt\u00e9k fel benne a k\u00f6rteret \u00f6tvenh\u00e9t janu\u00e1rj\u00e1ban, hogy le kellett eresztenie a g\u00e9pet. Akkor vette \u00e9szre, hogy s\u00edr, amikor a szem\u00e9hez emelte \u00fajra, \u00f6sszefolyt a keres\u0151ben a n\u0151 fekete szeme, a kapub\u00e9llet cs\u00f6ndje \u00e9s a templomb\u00f3l kigomolyg\u00f3 s\u00f6t\u00e9t. A n\u0151 intett neki, azt\u00e1n karon fogta. A templom mellett, az utca t\u00faloldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletre mutatott, \u00fajra \u00e9s \u00fajra, \u00e9s J\u00falia meg\u00e9rtette, hogy azt akarja, f\u00e9nyk\u00e9pezze le azt is. Ahogy felemelte a g\u00e9pet, majdnem elh\u00e1nyta mag\u00e1t. K\u00e9ptelen volt f\u00e9nyt m\u00e9rni, k\u00e9ptelen volt l\u00e1tni, amit n\u00e9z. Kattintott egyet vagy kett\u0151t.<\/p>\n

\u2013 Rossz. Rossz itt \u2013 mondta a n\u0151nek, aki b\u00f3lintott, azt\u00e1n mondott valamit franci\u00e1ul, azt\u00e1n \u00fajra portug\u00e1lul.<\/p>\n

\u2013 Prisao \u2013 hajtogatta \u00fajra \u00e9s \u00fajra, \u00e9s J\u00falia ink\u00e1bb meg\u00e9rezte, mint meg\u00e9rtette, hogy a b\u00f6rt\u00f6n el\u0151tt \u00e1ll. Salazar b\u00f6rt\u00f6n\u00e9nek ablakai, amelyeken m\u00e9g ott voltak a r\u00e1csok, a katedr\u00e1lisra n\u00e9ztek. A g\u00f6rbe, cs\u00fasz\u00f3s utc\u00e1kon valahogy megint a Rossio-ra \u00e9rt. Tal\u00e1lomra \u00fclt be egy \u00e9tterembe, azt\u00e1n r\u00e1b\u00f6k\u00f6tt az \u00e9tlapra. A pinc\u00e9r gyors mozdulatokkal kapkodta \u00f6ssze az el\u0151z\u0151 vend\u00e9g \u00e1ltal otthagyott kenyeres kosarat \u00e9s az \u00fcres poharat, majd v\u00e9gigh\u00fazta a rongyot a kopott faasztalon. Belekanalazott a levesbe. Otthon \u00edze volt. Szerette volna elmondani valakinek, hogy t\u00edz \u00e9ve nem evett levest, de a f\u00e9r\ufb01, aki kiszolg\u00e1lta, neki h\u00e1ttal t\u00e1maszkodott az \u00e9tterem ajtaj\u00e1ban. Doh\u00e1nyzott. J\u00falia \u2013 amint a fal barna fabor\u00edt\u00e1s\u00e1ra b\u00e1mult, onnan a pult m\u00f6g\u00f6tt sorakoz\u00f3 boros\u00fcvegekre, amelyek a gy\u00f6nge f\u00e9nyben l\u00e1gyan ragyogtak \u2013 f\u00e9lni kezdett Lisszabont\u00f3l, a v\u00e1rost\u00f3l, amely olyan idegen \u00e9s olyan ismer\u0151s, \u00e9s ahol egy \u00e9vtized ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r s\u00edrt, egy idegen n\u0151 el\u0151tt. Vacsora ut\u00e1n kil\u00e9pett a szob\u00e1ja franciaerk\u00e9ly\u00e9re. Langyos volt a leveg\u0151. B\u00e1multa fentr\u0151l a feh\u00e9r utcak\u00f6veket, amelyek m\u00e9g nedvesen f\u00e9nylettek, mintha bel\u00fclr\u0151l k\u00f6nnyezn\u00e9nek azok is.<\/p>\n

Felemelte a g\u00e9pet, majd leengedte. Nem akarta azon \u00e1t n\u00e9zni. L\u00e1tni akarta, ahogy lassan bes\u00f6t\u00e9tedik.<\/p>\n

M\u00e1snap ragyog\u00f3 naps\u00fct\u00e9sre \u00e9bredt. Lust\u00e1n indult el, sodr\u00f3dott az emberekkel \u00e1t a Baix\u00e1n. A g\u00e9pet a szob\u00e1ban hagyta, \u00e9s a megszokott s\u00faly n\u00e9lk\u00fcl eg\u00e9szen k\u00f6nny\u0171nek \u00e9rezte mag\u00e1t. Amikor a foly\u00f3hoz \u00e9rt, \u00e9s kit\u00e1rult a szeme el\u0151tt a Tejo f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali ragyog\u00e1ssal f\u00e9nyl\u0151, az \u00e9ggel \u00f6ssze\u00e9r\u0151 v\u00e9gtelen k\u00e9kje, meg kellett kapaszkodnia egy l\u00e1mpaoszlopban. Megvolt a kik\u00f6t\u0151. Ezt a foly\u00f3t l\u00e1tta \u00e1lm\u00e1ban, \u00e9s ezt kereste \u00e9vek \u00f3ta, amerre j\u00e1rt.<\/p>\n

Continue reading H\u00f3es\u00e9s R\u00f3m\u00e1ban (k\u00f6nyvr\u00e9szlet)<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9175,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[466,9],"tags":[],"class_list":["post-8940","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-466","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8940","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9175"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8940"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8940\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8941,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8940\/revisions\/8941"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8940"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8940"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8940"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}