{"id":566,"date":"2018-02-10T20:33:23","date_gmt":"2018-02-10T20:33:23","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/apokrif-csoda\/"},"modified":"2018-02-10T20:33:23","modified_gmt":"2018-02-10T20:33:23","slug":"apokrif-csoda","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/apokrif-csoda\/","title":{"rendered":"Apokrif csoda"},"content":{"rendered":"

J\u00e9zus egy nagy domb tetej\u00e9r\u0151l pr\u00e9dik\u00e1lt a t\u00f6megnek. A felebar\u00e1ti \u00e9s isteni szeretetr\u0151l besz\u00e9lt, a legfontosabb dologr\u00f3l, aminek egy ember \u00e9let\u00e9t vez\u00e9relnie kell. De a t\u00f6meg csak z\u00fagol\u00f3dott:
\n– Csod\u00e1t mutass nek\u00fcnk! Csod\u00e1t! Amilyen m\u00e9g nem volt.
\nMert ebben az id\u0151ben igen megszaporodtak azok, akik pr\u00f3f\u00e9t\u00e1lnak, vagy megv\u00e1lt\u00f3nak ki\u00e1ltott\u00e1k ki magukat, \u00e9s a n\u00e9p m\u00e1r szinte megszokta a csod\u00e1kat.
\n– Igaz\u00e1n j\u00f3l csak a sz\u00edv\u00e9vel l\u00e1t az az ember. – mondta J\u00e9zus.
\n– De mi a szem\u00fcnkkel akarunk l\u00e1tni – v\u00e1laszolta a t\u00f6meg.
\n– H\u00e1t ti csak azt hiszitek el, amit a szemetekkel l\u00e1ttok?
\n– Igen, mi csak azt hissz\u00fck el, amit a szem\u00fcnkkel l\u00e1tunk.
\nMert igen kem\u00e9ny nyak\u00fa n\u00e9p volt ez. J\u00e9zus elszomorodott. Hi\u00e1ba besz\u00e9l ezeknek hitr\u0151l, rem\u00e9nyr\u0151l, szeretetr\u0151l, nem \u00e9rtenek ebb\u0151l semmit. \u00c9s akkor arcvon\u00e1sai megkem\u00e9nyedtek.
\n– H\u00e1t legyen! Mutatok \u00e9n nektek csod\u00e1t.
\nA t\u00f6meg azonnal elcsendesedett \u00e9s fesz\u00fclten figyelt. J\u00e9zus lassan k\u00f6rbehordozta a tekintet\u00e9t rajtuk, majd r\u00e1mutatott egy \u00edr\u00e1stud\u00f3ra, aki legel\u00f6l \u00e1llt.
\n– Te! Add ide a fejfed\u0151det!
\nAz odaadta neki – b\u00e1r lassan \u00e9s vonakodva – mert igen sok p\u00e9nz\u00e9be ker\u00fclt. J\u00e9zus a kiny\u00fajtott bal kez\u00e9be fogta a felford\u00edtott sapk\u00e1t, egy kicsit v\u00e1rt, hogy mindenki j\u00f3l l\u00e1ssa, majd a m\u00e1sik kez\u00e9vel beleny\u00falt \u00e9s kih\u00fazott bel\u0151le egy – nyulat. A t\u00f6meg felh\u00f6rd\u00fclt. Mert sok csod\u00e1r\u00f3l hallottak m\u00e1r, v\u00edz fakadt a szikl\u00e1b\u00f3l, M\u00f3zes el\u0151tt kett\u00e9ny\u00edlt a tenger, Elizeus halottat t\u00e1masztott f\u00f6l. De ilyet, hogy valaki egy \u00fcres kalapb\u00f3l egy igazi, \u00e9l\u0151 nyulat vegyen el\u0151… h\u00e1t ilyen m\u00e9g nem volt.
\nK\u00e9zr\u0151l k\u00e9zre adt\u00e1k a kis \u00e1llatot, \u00e9s az bizony egy val\u00f3di, eleven, feh\u00e9r sz\u0151r\u0171, piros szem\u0171 nyuszi volt (akkoriban igen ritka fajta). J\u00e9zus v\u00e1rt egy kicsit, majd felemelte a kez\u00e9t, csendre intve az embereket. A t\u00f6meg eln\u00e9mult, m\u00e9g a l\u00e9gy z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s\u00e9t is hallani lehetett. Ezek ut\u00e1n mi j\u00f6het m\u00e9g? J\u00e9zus ism\u00e9t v\u00e9gign\u00e9zett a sokas\u00e1gon, majd meg\u00e1llapodott a tekintete egy nagyon sz\u00e9p fiatal n\u0151n. D\u00edszes ruha, \u00edzl\u00e9ses smink.
\n– Te – mutatott r\u00e1 – gyere ide!
\nA t\u00f6meg \u00fajb\u00f3l felh\u00f6rd\u00fclt: mert ez egy „olyan” n\u0151 volt. Az asszonyok szeme csillogott a gy\u0171l\u00f6lett\u0151l. A f\u00e9rfiak szeme is csillogott, de m\u00e1s okb\u00f3l. A n\u0151 megillet\u0151dve l\u00e9pdelt J\u00e9zus fel\u00e9. Mert csin\u00e1lta \u0151 m\u00e1r sokf\u00e9lek\u00e9ppen, s\u0151t egyszerre t\u00f6bb f\u00e9rfival is, de ennyi ember el\u0151tt m\u00e9g nem.
\n– Hogy h\u00edvnak? – k\u00e9rdezte J\u00e9zus.
\n– Magdolna. De a bar\u00e1taimnak csak Magdi.
\nJ\u00e9zus egy k\u00f6zelben \u00e1ll\u00f3 csoportnak intett:
\n– Hozz\u00e1tok ide azt a l\u00e1d\u00e1t!
\nEz egy vessz\u0151b\u0151l font nagy kos\u00e1r volt, amibe a kecsk\u00e9ket, birk\u00e1kat sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, nagy ny\u00edl\u00e1sok voltak rajta, hogy az \u00e1llatok kapjanak leveg\u0151t. Mikor odavitt\u00e9k, J\u00e9zus felnyitotta az \u00fcres l\u00e1da tetej\u00e9t \u00e9s azt mondta:
\n– No, Magdi fek\u00fcdj bele!
\nMagdi nem erre sz\u00e1m\u00edtott, de h\u00e1t megszokta, az extr\u00e9m k\u00edv\u00e1ns\u00e1gokat is teljes\u00edtenie kell, \u00edgy h\u00e1t belefek\u00fcdt. Mivel azonban a l\u00e1da t\u00fal kicsinek bizonyult, a ny\u00edl\u00e1son kidugta a fej\u00e9t \u00e9s a v\u00e9gtagjait. J\u00e9zus r\u00e1csukta a l\u00e1da tetej\u00e9t, majd el\u0151vett egy nagy f\u0171r\u00e9szt (m\u00e9giscsak \u00e1cs volt az apja, \u00e9s mindig mag\u00e1val hordozta a szersz\u00e1mait, mert h\u00e1t ugye, sosem lehet tudni mikor lesz r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g) \u00e9s elkezdte a l\u00e1d\u00e1t – k\u00f6z\u00e9pen – kett\u00e9f\u0171r\u00e9szelni. Az asszonyok felsikoltottak, t\u00f6bben el\u00e1jultak, a f\u00e9rfiak d\u00f6bbenten n\u00e9ztek. Mikor teljesen kett\u00e9v\u00e1gta, a l\u00e1da k\u00e9t fel\u00e9t sz\u00e9ttolta egym\u00e1st\u00f3l j\u00f3 messzire – \u00e9s l\u00e1ss csod\u00e1t – Az egyik f\u00e9l dobozban Magdi mozgatta a fej\u00e9t, kez\u00e9t, a m\u00e1sikban pedig a l\u00e1bait. Mindenki k\u0151v\u00e9 dermedt. J\u00e9zus j\u00f3 darabig v\u00e1rt, n\u00e9zte a s\u00f3b\u00e1lv\u00e1nny\u00e1 v\u00e1lt embereket, majd \u00f6sszetolta a l\u00e1d\u00e1t, felnyitotta a tetej\u00e9t \u00e9s kil\u00e9pett bel\u0151le Magdi \u00e9pen \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gesen. \u00d3ri\u00e1si \u00fcdvrivalg\u00e1s harsant fel, az emberek val\u00f3s\u00e1ggal tomboltak. Magdi kac\u00e9ran odal\u00e9pett J\u00e9zushoz, majd a f\u00fcl\u00e9be s\u00fagta: J\u00f6hetsz hozz\u00e1m b\u00e1rmikor, nem kell fizetned.
\nJ\u00e9zus m\u00e9g sok csod\u00e1t tett, a fontosabbakat ismerj\u00fck is. Az\u00f3ta rengetegen tanulm\u00e1nyozt\u00e1k az \u00e9let\u00e9t \u00e9s a csod\u00e1it.
\n\u00dcres kalapb\u00f3l nyulat el\u0151h\u00fazni m\u00e1r t\u00f6bbeknek siker\u00fclt. A kett\u00e9f\u0171r\u00e9szel\u00e9st is tudj\u00e1k egyesek. A halott-felt\u00e1maszt\u00e1s egyel\u0151re m\u00e9g nem megy.
\nDe ami k\u00e9sik…<\/p>\n

Continue reading Apokrif csoda<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":218,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[39,9],"tags":[],"class_list":["post-566","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-39","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/566","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/218"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=566"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/566\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=566"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=566"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=566"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}