{"id":2811,"date":"2018-02-10T20:34:28","date_gmt":"2018-02-10T20:34:28","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/csak-nyugodtan\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:28","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:28","slug":"csak-nyugodtan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/csak-nyugodtan\/","title":{"rendered":"Csak nyugodtan"},"content":{"rendered":"

\nM\u00e9rhetetlen felindul\u00e1somban \u00e9ppen az irod\u00e1m fal\u00e1hoz v\u00e1gtam egy \u00fcvegpoharat, amikor is ny\u00edlt az ajt\u00f3 \u00e9s egy k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, mosolyg\u00f3s \u00fariember l\u00e9pett a szob\u00e1mba. A sz\u00e9tfr\u00f6ccsen\u0151 \u00fcvegszil\u00e1nkok beter\u00edtett\u00e9k a zak\u00f3j\u00e1t. Nyugodtan les\u00f6p\u00f6rte ruh\u00e1j\u00e1r\u00f3l a poh\u00e1rmaradv\u00e1nyokat, nyugodtan meghajolt \u00e9s bemutatkozott:
\n– F. Szil\u00e1rd vagyok, az \u00d6n\u00f6k c\u00e9ge \u00e1ltal meghirdetett \u00e1ll\u00e1sp\u00e1ly\u00e1zat kiv\u00e1lasztottja. Kommunik\u00e1ci\u00f3s kapcsolattart\u00f3k\u00e9nt fogok az \u00d6n \u00e1ltal vezetett oszt\u00e1lyon dolgozni, ami – megmondom – \u0151szinte \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6lt el.
\n– Igen… persze – mondtam –, val\u00f3ban feladtunk egy ilyen tartalm\u00fa \u00e1ll\u00e1shirdet\u00e9st. Szabad megk\u00e9rdeznem, eddig mivel foglalkozott?
\n– K\u00e9rem, \u00e9n a Kiskuns\u00e1gi Nemzeti Parkban l\u00e1pellen\u0151rz\u0151k\u00e9nt dolgoztam. Nem akarom untatni a r\u00e9szletekkel, az egy felel\u0151ss\u00e9gteljes, nagy odafigyel\u00e9st \u00e9s k\u00f6t\u00e9lidegzetet ig\u00e9nyl\u0151 munka volt. A l\u00e1p ugyanis \u00e1lland\u00f3an mozog – terjeszkedik, visszah\u00faz\u00f3dik –, \u00e9s az ezen a ter\u00fcleten \u00e9l\u0151 \u00e1llatok megment\u00e9s\u00e9nek \u00e9rdek\u00e9ben l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa a l\u00e1p mozg\u00e1s\u00e1nak pontos nyomon k\u00f6vet\u00e9se. Az itt \u00e9l\u0151 emberek biztons\u00e1g\u00e1r\u00f3l nem is besz\u00e9lve… Nos, ez volt az \u00e9n feladatom, a nap huszonn\u00e9gy \u00f3r\u00e1j\u00e1ban, ak\u00e1r m\u0171szeres, ak\u00e1r \u00e9rz\u00e9kszervi megfigyel\u00e9sek. S most, ha megbocs\u00e1t, megk\u00e9rdezhetem, hogy az \u00d6n\u00f6k c\u00e9ge l\u00e9nyeg\u00e9ben mivel foglalkozik?
\nSzem\u00fcgyre vettem az el\u0151ttem \u00e1ll\u00f3 \u00faj beosztottamat: \u00e1polt megjelen\u00e9se, \u0151szbe hajl\u00f3 \u00fcst\u00f6ke, jovi\u00e1lis mosolya bizalmat \u00e9bresztett bennem.
\n– Tegez\u0151dj\u00fcnk, k\u00e9rlek! – mondtam. – Nos, a mi c\u00e9g\u00fcnk a Pech-Impex, meglehet\u0151sen \u00e9rdekes, \u00fajszer\u0171 feladatokkal foglalkozik. Az \u00e9n oszt\u00e1lyom p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9l\u0151 kondorkesely\u0171ket sz\u00e1ll\u00edt az Andokb\u00f3l a k\u00f6zponti \u00fcveggy\u00e1rnak. Nem is lenne ezzel semmi probl\u00e9ma, de m\u00e9gis kiss\u00e9 ideges\u00edt\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a dolog, mert a partner\u00fcnk rendszeresen belek\u00f6t az \u00e1ltalunk sz\u00e1ll\u00edtott kesely\u0171k min\u0151s\u00e9g\u00e9be, s\u0151t a milyens\u00e9g\u00fckbe is: kopasz nyakuk van \u00e9s g\u00f6rbe, horgas cs\u0151r\u00fck.
\n– De h\u00e1t a kesely\u0171k ilyenek… – sz\u00f6gezte le mosolyogva Szil\u00e1rd.
\n– Nem az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a kesely\u0171k milyenek – n\u00e9ztem r\u00e1 kiss\u00e9 inger\u00fclten. – A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy ilyennek kell-e lenni\u00fck? Milyen az autentikus kesely\u0171? – ezt mi sem tudjuk igaz\u00e1n. Az \u00fcveggy\u00e1r azt\u00e1n meg v\u00e9gk\u00e9pp nem tudja! Nemr\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ul azt reklam\u00e1lt\u00e1k, hogy a kesely\u0171knek kem\u00e9ny a karmuk, \u00e9s hi\u00e1ba \u00e1ztatt\u00e1k h\u00e1rom \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl forr\u00f3 v\u00edzben, azok kem\u00e9nyek maradtak. \u00c9s a kem\u00e9ny karmokb\u00f3l kinyert alapanyag alkalmatlan min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00fcvegt\u00e1bl\u00e1k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra. Az \u00e9sz meg\u00e1ll!
\nSzil\u00e1rd meleg, barna szem\u00e9vel r\u00e1m n\u00e9zett:
\n– Csak nyugodtan! Meg fogom oldani ezt a kesely\u0171k\u00e9rd\u00e9st – mondta, \u00e9s bevonult irod\u00e1j\u00e1ba.
\nH\u00e1rom nap m\u00falva Szil\u00e1rd – az \u00e1ltalam f\u00f6ldh\u00f6z v\u00e1gott telefon cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9s\u00e9nek zaj\u00e1t hallva – benyitott az irod\u00e1mba.
\n– Mi a baj? – k\u00e9rdezte sztoikus nyugalommal, mik\u00f6zben b\u00e1tor\u00edt\u00f3an r\u00e1m mosolygott.
\n– Hogy mi a baj? H\u00e1t most azt reklam\u00e1lj\u00e1k, hogy a kesely\u0171k passz\u00edvan, \u00e9letuntan \u00fcld\u00f6g\u00e9lnek naphosszat a ketrec\u00fckben, \u00e9s semmif\u00e9le progressz\u00edv, optimista \u00e9let\u00e9rz\u00e9st nem mutatnak. Ha az \u00fcveggy\u00e1r dolgoz\u00f3i csak r\u00e1juk n\u00e9znek, elmegy a kedv\u00fck az \u00e9lett\u0151l is. \u00c9s emiatt a gy\u00e1r termel\u00e9kenys\u00e9ge cs\u00f6kken, \u00e9s err\u0151l mi tehet\u00fcnk! Az\u00e9rt ez m\u00e1r sok! A kondorkesely\u0171k – legal\u00e1bbis amit \u00e9n tudok r\u00f3luk – eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckben az Andok kietlen hegycs\u00facsai felett k\u00f6r\u00f6znek, kilesik a m\u00e9g \u00e9l\u0151, de beteg \u00e1laltokat, \u00e9s csak arra v\u00e1rnak, hogy elhulljanak. Akkor r\u00e1rep\u00fclnek a d\u00f6gre \u00e9s belakm\u00e1roznak. H\u00e1t milyen pozit\u00edv \u00e9let\u00e9rz\u00e9s v\u00e1rhat\u00f3 el ezekt\u0151l a madarakt\u00f3l, akik eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckben az \u0151ket \u00e9ltet\u0151 hal\u00e1l\u00e1ra v\u00e1rnak?
\n– Csak nyugodtan! – tette v\u00e1llamra kez\u00e9t Szil\u00e1rd, mik\u00f6zben m\u00e9lyen a szemembe n\u00e9zett.
\n– Egyszer s mindenkorra megoldjuk ezt a kesely\u0171k\u00e9rd\u00e9st. Ezent\u00fal, engedelmeddel, minden t\u00e9ged zaklat\u00f3 telefonh\u00edv\u00e1sra \u00e9n fogok v\u00e1laszolni. B\u00edzz\u00e1l bennem!
\nB\u00edztam benne: Szil\u00e1rd szakk\u00f6nyveket tanulm\u00e1nyozott, val\u00f3s\u00e1gos kesely\u0171\u00fcgyi szak\u00e9rt\u0151 lett – igaz,\u00a0 Pech-Impex a c\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9re hossz\u00fa tanulm\u00e1ny\u00fatra k\u00fcldte az Andokba, hogy term\u00e9szetes \u00e9l\u0151hely\u00fck\u00f6n tanulm\u00e1nyozza ezeket a k\u00fcl\u00f6nleges madarakat. Mikor visszat\u00e9rt D\u00e9l-Amerik\u00e1b\u00f3l sug\u00e1rz\u00f3 arccal, hat\u00e1rtalan optimizmussal l\u00e9pett be az irod\u00e1mba:
\n– F\u0151n\u00f6k! A kesely\u0171k\u00e9rd\u00e9snek v\u00e9ge! Mindent tudok ezekr\u0151l a madarakr\u00f3l! Ebben a t\u00e9m\u00e1ban t\u00f6bb\u00e9 semmilyen reklam\u00e1ci\u00f3nak nincsen helye!
\n„\u00dagy legyen!” – gondoltam \u00e9s kezdtem megnyugodni. Azt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva, egy semmi m\u00e1ssal \u00f6ssze nem t\u00e9veszthet\u0151 zajra kaptam fel a fejemet. A falhoz v\u00e1gott telefon cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9se Szil\u00e1rd irod\u00e1j\u00e1b\u00f3l hallatszott, \u00edgy azt\u00e1n vettem egy m\u00e9ly l\u00e9legzetet, \u00e9s bel\u00e9ptem a dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1ba. Szil\u00e1rd az \u00edr\u00f3asztal sark\u00e1n\u00e1l l\u00e9v\u0151 sz\u00e9ken \u00fclt, \u00e9s a falhoz v\u00e1gott telefon maradv\u00e1nyaira meredt. Le\u00fcltem szemben vele \u00e9s \u00f3vatosan eltoltam a keze \u00fcgy\u00e9b\u0151l a vir\u00e1gv\u00e1z\u00e1t \u00e9s az asztali hamutart\u00f3t.
\n– Mi t\u00f6rt\u00e9nt? – k\u00e9rdeztem.
\n– Hogy mi?! – n\u00e9zett r\u00e1m eszel\u0151s szemekkel, mik\u00f6zben gondozott, \u0151sz \u00fcst\u00f6k\u00e9n a hajsz\u00e1lak az \u00e9gnek \u00e1lltak. – H\u00e1t, csak annyi t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az \u00fcveggy\u00e1rb\u00f3l most azt reklam\u00e1lj\u00e1k, hogy k\u00e9t kesely\u0171 megsz\u00f6k\u00f6tt t\u0151l\u00fck. Nem z\u00e1rt\u00e1k be a ketrec\u00fcket, \u00e9s a k\u00e9t mad\u00e1r kirep\u00fclt a nyitott ablakon. \u00c9s ez\u00e9rt mi vagyunk a hib\u00e1sak, mert nem \u00edrtuk be a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3level\u00fckbe, hogy a kesely\u0171 rep\u00fcl\u0151mad\u00e1r. Meg\u00e1ll az \u00e9sz! –\u00a0 \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt. Mik\u00f6zben m\u00e9lyen a szem\u00e9be n\u00e9ztem, diszkr\u00e9ten, a tenyerem al\u00e1 rejtve egy doboz nyugtat\u00f3t tettem el\u00e9 az asztal\u00e1ra.<\/p>\n

\n2016 j\u00falius, 2. d\u00edj<\/p>\n

Continue reading Csak nyugodtan<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":461,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[261,9],"tags":[],"class_list":["post-2811","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-261","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2811","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/461"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2811"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2811\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2811"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2811"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2811"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}