{"id":2803,"date":"2018-02-10T20:34:28","date_gmt":"2018-02-10T20:34:28","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/az-ajandek\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:28","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:28","slug":"az-ajandek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/az-ajandek\/","title":{"rendered":"Az aj\u00e1nd\u00e9k"},"content":{"rendered":"

Az aj\u00e1nd\u00e9kEgyre t\u00f6bbet gondolok gyermekkorom feny\u0151illat\u00fa kar\u00e1csonyest\u00e9ire. Az a l\u00e1zas izgalom, azok a megism\u00e9telhetetlen pillanatok, amikor kibontottam az aj\u00e1nd\u00e9kaimat! Akkor azt hittem, nincs enn\u00e9l jobb \u00e9rz\u00e9s. De ma m\u00e1r tudom, adni m\u00e9g sz\u00edvmelenget\u0151bb.<\/p>\n

Az aj\u00e1nd\u00e9k<\/p>\n

Fojtott suttog\u00e1s a sorok k\u00f6zt, mindenkinek van egy j\u00f3 szava r\u00f3lam. Tal\u00e1n ez az utols\u00f3 alkalom, hogy ennyi dics\u00e9retben r\u00e9szes\u00fcl\u00f6k. Nehezen tudok odafigyelni mindenkire, ma m\u00e9g a szok\u00e1sosn\u00e1l is sz\u00e9tsz\u00f3rtabb vagyok.
\n\u00c9rthet\u0151, most volt a temet\u00e9sem.<\/p>\n

K\u00f6zbevet\u0151leg n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 az \u00e9n kis szem\u00e9lyes trag\u00e9di\u00e1mr\u00f3l.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9t hete t\u00f6rt\u00e9nt, hogy el\u00e9rt a v\u00e9gzet. El\u00e9g szabv\u00e1nyos eset volt. Este nagyon f\u00e1radtan \u00e9rtem haza a munka ut\u00e1nb\u00f3l. A sr\u00e1cokkal m\u00e9g bevert\u00fcnk k\u00e9tszer k\u00e9t decit n\u00e9gyszer, azt\u00e1n fel a kezes l\u00e1bast, \u00e9s elj\u00e1rtam a hazat\u00e1ntorg\u00f3t. Lezuhantam az \u00e1gyra, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n magamra h\u00faztam a l\u00f3b\u0151rt. M\u00e1snap, mert minden nap egy m\u00e1snap, m\u00e1r nem \u00e9bredtem fel… csak k\u00e9s\u0151bb. Felkaptam a t\u00e1sk\u00e1mat, \u00e9s rohantam munk\u00e1ba. Tejszer\u0171en s\u0171r\u0171 k\u00f6d fogadott az utc\u00e1n. Let\u00f6r\u00fcltem a szem\u00fcvegemet, \u00edgy r\u00f6gt\u00f6n felsz\u00e1llt a k\u00f6d, s abban a pillanatban mintha kit\u00e9pt\u00e9k volna a kezemet, \u00e9s akkor sikolt\u00e1st hallottam…
\nDe \u00e1lljon itt az autentikus \u00fajs\u00e1gh\u00edr bulv\u00e1r\u00e9kt\u00f3l: „Szemtan\u00fak szerint a f\u00e9rfi, t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t a h\u00f3na al\u00e1 csapva, lerohant az \u00fattestre, pont a nagy sebess\u00e9ggel k\u00f6zeled\u0151 nyerges vontat\u00f3 el\u00e9, amely az \u00fctk\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n m\u00e9g 41 m\u00e9tert vonszolta, \u00e9s a felismerhetetlens\u00e9gig \u00f6sszeroncsolta. Iratai szerint K. N. \u00f6tvenegy \u00e9ves miag\u00f6rgy\u00f6v\u00e9nyi lakos az \u00e1ldozat.”
\nEz\u00e9rt gy\u0171lt\u00fcnk ma \u00f6ssze. <\/p>\n

Mindenki itt van, aki sz\u00e1m\u00edt… valamire.
\nItt van p\u00e9ld\u00e1ul a gyermekkori bar\u00e1tom, akit egyenes \u00e1gi \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6mm\u00e9 fogadok. Meghat\u00f3, ahogy t\u00e1mogatja az \u00f6zvegyemet. R\u00e1hagyom az asszonyt, ha m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta \u00fagyis felszarvaznak. Mostant\u00f3l nem kell bujk\u00e1lniuk, s\u0151t vihetik a csekkeket is.
\nKoll\u00e9g\u00e1im kis csapata gy\u00e1szos k\u00e9ppel ballagva teszi tisztelet\u00e9t. Elhiszem, hogy nekik t\u00e9nyleg hi\u00e1nyzom, engem nehezen fognak p\u00f3tolni. Egy darabig biztosan eltart, m\u00edg tal\u00e1lnak egy negyediket az ultihoz. Osztozom a gy\u00e1szukban.
\nNi csak, h\u00e1t itt a k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pvisel\u0151 is! Fest\u0151i \u00edvben dobja le a m\u0171vir\u00e1gj\u00e1t a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9. Rendes pasi, a vir\u00e1got sem \u00e1tallotta a pinc\u00e9mb\u0151l lopni. Megteheti, hiszen van kulcsa hozz\u00e1. Most azt\u00e1n lesz neki kegyeleti sv\u00e9dasztal a sufniban. Isten l\u00e1tja a lelkemet (ezzel a mond\u00e1ssal cs\u00ednj\u00e1n kell b\u00e1nnom, mert k\u00f6zel a F\u0151n\u00f6k), akartam sz\u00f3lni neki, hogy alul, a porcukros zacsk\u00f3ban patk\u00e1nym\u00e9rget t\u00e1rolok, de \u0151 mindig rohant, \u00e9s mondta, hogy meghalni sincs ideje. Azt hiszem, most majd szak\u00edt r\u00e1.
\nA sor v\u00e9g\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny s\u00fcket \u00f6regasszony k\u00f6zel\u00edt ruganyos l\u00e9ptekkel n\u00e9hai hozz\u00e1m. Na persze, nagy a vigass\u00e1g, \u0151ket is megel\u0151ztem. De vajon ki a fene h\u00edvta ide \u0151ket? Azt\u00e1n kider\u00fcl, hogy akci\u00f3s kopors\u00f3k \u00e9rkeztek. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a pr\u00f3bafekv\u00e9st is megengedik. Itt m\u00e9g becs\u00fclete van a potenci\u00e1lis megrendel\u0151nek.<\/p>\n

V\u00e9ge a temet\u00e9semnek. A gy\u00e1szol\u00f3k, most m\u00e1r kiegyenesedve, sz\u00e1raz zsebkend\u0151iket zsebre gy\u0171rve, hat\u00e1rozott l\u00e9ptekkel indulnak a s\u00f6nt\u00e9spultok \u00e9s kock\u00e1s abroszok sz\u00ednes vil\u00e1g\u00e1ba.
\n\u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, \u00e9n m\u00e9g maradok egy kicsit.
\nMost, hogy \u00faj st\u00e1tusban vagyok, ideje munka ut\u00e1n n\u00e9znem. Er\u0151sen p\u00e1lyakezd\u0151nek \u00e9rzem magam, de mivel eg\u00e9sz \u00e9letemben dolgoztam, folytatnom kell a munk\u00e1t. Jelen \u00e1llapotomban, \u00e9rz\u00e9sem szerint, elmehetn\u00e9k egy p\u00e9ks\u00e9gbe dolgozni. Mondjuk, valami hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 s\u00fct\u00f6d\u00e9be pog\u00e1cs\u00e1t s\u00fctni.
\nHa itt most nincs \u00fcresed\u00e9s, a t\u0171zolt\u00f3s\u00e1gn\u00e1l is hasznomat vehetn\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul a porolt\u00f3k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l. De azt sem b\u00e1nn\u00e1m v\u00e9gs\u0151 soron, ha felvenn\u00e9nek port\u00e1rsnak valahov\u00e1. Hajdani legend\u00e1s k\u00e9z\u00fcgyess\u00e9gem ok\u00e1n ipart is v\u00e1lthatn\u00e9k, ha itt van ilyesmi, mondjuk, l\u00e9lekszobr\u00e1sz szakm\u00e1ban. Az itt biztos j\u00f6v\u0151t, egzisztenci\u00e1t \u00edg\u00e9rne a felt\u00e1mad\u00e1sig.<\/p>\n

De ezen m\u00e9g r\u00e1\u00e9rek t\u00f6rni a fejem, ink\u00e1bb befejezem a t\u00f6rt\u00e9netemet. Sz\u00f3val, hol is tartottam… igen, megvan…
\n…abban a pillanatban mintha kit\u00e9pt\u00e9k volna a kezemet, \u00e9s akkor sikolt\u00e1st hallottam… de szerencs\u00e9re csak a t\u00e1sk\u00e1mat, benne az \u00f6sszes iratommal, kapta ki a kezemb\u0151l a rabl\u00f3. \u00c9s elh\u0171lve n\u00e9ztem, amint a szerencs\u00e9tlen menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben a nyerges vontat\u00f3nak rohan.
\nMost m\u00e1r nem \u00e1csorgok itt tov\u00e1bb, hanem gall\u00e9romat lehajtva, kezemben az \u00faj t\u00e1sk\u00e1mmal, siet\u0151s l\u00e9ptekkel indulok a vend\u00e9gl\u0151be a t\u00f6bbiek ut\u00e1n, meg\u00fclni a toromat, hiszen \u00e9n lenn\u00e9k az \u00fcnnepelt. K\u00e9pzelem, hogy fognak \u00f6r\u00fclni. M\u00e9g az \u00fattest el\u0151tt siker\u00fcl be\u00e9rnem az \u00f6zvegyet az \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6mmel. Nagy sebess\u00e9ggel k\u00f6zel\u00edt fel\u00e9nk egy nyerges vontat\u00f3. \u00c9s \u00e9n most a volt bar\u00e1tomnak aj\u00e1nd\u00e9kozom az \u00faj t\u00e1sk\u00e1mat is.<\/p>\n

\n2016 m\u00e1jus, 2. d\u00edjEgyre t\u00f6bbet gondolok gyermekkorom feny\u0151illat\u00fa kar\u00e1csonyest\u00e9ire. Az a l\u00e1zas izgalom, azok a megism\u00e9telhetetlen pillanatok, amikor kibontottam az aj\u00e1nd\u00e9kaimat! Akkor azt hittem, nincs enn\u00e9l jobb \u00e9rz\u00e9s. De ma m\u00e1r tudom, adni m\u00e9g sz\u00edvmelenget\u0151bb.<\/p>\n

\nFojtott suttog\u00e1s a sorok k\u00f6zt, mindenkinek van egy j\u00f3 szava r\u00f3lam. Tal\u00e1n ez az utols\u00f3 alkalom, hogy ennyi dics\u00e9retben r\u00e9szes\u00fcl\u00f6k. Nehezen tudok odafigyelni mindenkire, ma m\u00e9g a szok\u00e1sosn\u00e1l is sz\u00e9tsz\u00f3rtabb vagyok.
\n\u00c9rthet\u0151, most volt a temet\u00e9sem.<\/p>\n

K\u00f6zbevet\u0151leg n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 az \u00e9n kis szem\u00e9lyes trag\u00e9di\u00e1mr\u00f3l.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9t hete t\u00f6rt\u00e9nt, hogy el\u00e9rt a v\u00e9gzet. El\u00e9g szabv\u00e1nyos eset volt. Este nagyon f\u00e1radtan \u00e9rtem haza a munka ut\u00e1nb\u00f3l. A sr\u00e1cokkal m\u00e9g bevert\u00fcnk k\u00e9tszer k\u00e9t decit n\u00e9gyszer, azt\u00e1n fel a kezes l\u00e1bast, \u00e9s elj\u00e1rtam a hazat\u00e1ntorg\u00f3t. Lezuhantam az \u00e1gyra, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n magamra h\u00faztam a l\u00f3b\u0151rt. M\u00e1snap, mert minden nap egy m\u00e1snap, m\u00e1r nem \u00e9bredtem fel… csak k\u00e9s\u0151bb. Felkaptam a t\u00e1sk\u00e1mat, \u00e9s rohantam munk\u00e1ba. Tejszer\u0171en s\u0171r\u0171 k\u00f6d fogadott az utc\u00e1n. Let\u00f6r\u00fcltem a szem\u00fcvegemet, \u00edgy r\u00f6gt\u00f6n felsz\u00e1llt a k\u00f6d, s abban a pillanatban mintha kit\u00e9pt\u00e9k volna a kezemet, \u00e9s akkor sikolt\u00e1st hallottam…
\nDe \u00e1lljon itt az autentikus \u00fajs\u00e1gh\u00edr bulv\u00e1r\u00e9kt\u00f3l: „Szemtan\u00fak szerint a f\u00e9rfi, t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t a h\u00f3na al\u00e1 csapva, lerohant az \u00fattestre, pont a nagy sebess\u00e9ggel k\u00f6zeled\u0151 nyerges vontat\u00f3 el\u00e9, amely az \u00fctk\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n m\u00e9g 41 m\u00e9tert vonszolta, \u00e9s a felismerhetetlens\u00e9gig \u00f6sszeroncsolta. Iratai szerint K. N. \u00f6tvenegy \u00e9ves miag\u00f6rgy\u00f6v\u00e9nyi lakos az \u00e1ldozat.”
\nEz\u00e9rt gy\u0171lt\u00fcnk ma \u00f6ssze. <\/p>\n

Mindenki itt van, aki sz\u00e1m\u00edt… valamire.
\nItt van p\u00e9ld\u00e1ul a gyermekkori bar\u00e1tom, akit egyenes \u00e1gi \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6mm\u00e9 fogadok. Meghat\u00f3, ahogy t\u00e1mogatja az \u00f6zvegyemet. R\u00e1hagyom az asszonyt, ha m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta \u00fagyis felszarvaznak. Mostant\u00f3l nem kell bujk\u00e1lniuk, s\u0151t vihetik a csekkeket is.
\nKoll\u00e9g\u00e1im kis csapata gy\u00e1szos k\u00e9ppel ballagva teszi tisztelet\u00e9t. Elhiszem, hogy nekik t\u00e9nyleg hi\u00e1nyzom, engem nehezen fognak p\u00f3tolni. Egy darabig biztosan eltart, m\u00edg tal\u00e1lnak egy negyediket az ultihoz. Osztozom a gy\u00e1szukban.
\nNi csak, h\u00e1t itt a k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pvisel\u0151 is! Fest\u0151i \u00edvben dobja le a m\u0171vir\u00e1gj\u00e1t a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9. Rendes pasi, a vir\u00e1got sem \u00e1tallotta a pinc\u00e9mb\u0151l lopni. Megteheti, hiszen van kulcsa hozz\u00e1. Most azt\u00e1n lesz neki kegyeleti sv\u00e9dasztal a sufniban. Isten l\u00e1tja a lelkemet (ezzel a mond\u00e1ssal cs\u00ednj\u00e1n kell b\u00e1nnom, mert k\u00f6zel a F\u0151n\u00f6k), akartam sz\u00f3lni neki, hogy alul, a porcukros zacsk\u00f3ban patk\u00e1nym\u00e9rget t\u00e1rolok, de \u0151 mindig rohant, \u00e9s mondta, hogy meghalni sincs ideje. Azt hiszem, most majd szak\u00edt r\u00e1.
\nA sor v\u00e9g\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny s\u00fcket \u00f6regasszony k\u00f6zel\u00edt ruganyos l\u00e9ptekkel n\u00e9hai hozz\u00e1m. Na persze, nagy a vigass\u00e1g, \u0151ket is megel\u0151ztem. De vajon ki a fene h\u00edvta ide \u0151ket? Azt\u00e1n kider\u00fcl, hogy akci\u00f3s kopors\u00f3k \u00e9rkeztek. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a pr\u00f3bafekv\u00e9st is megengedik. Itt m\u00e9g becs\u00fclete van a potenci\u00e1lis megrendel\u0151nek.<\/p>\n

V\u00e9ge a temet\u00e9semnek. A gy\u00e1szol\u00f3k, most m\u00e1r kiegyenesedve, sz\u00e1raz zsebkend\u0151iket zsebre gy\u0171rve, hat\u00e1rozott l\u00e9ptekkel indulnak a s\u00f6nt\u00e9spultok \u00e9s kock\u00e1s abroszok sz\u00ednes vil\u00e1g\u00e1ba.
\n\u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, \u00e9n m\u00e9g maradok egy kicsit.
\nMost, hogy \u00faj st\u00e1tusban vagyok, ideje munka ut\u00e1n n\u00e9znem. Er\u0151sen p\u00e1lyakezd\u0151nek \u00e9rzem magam, de mivel eg\u00e9sz \u00e9letemben dolgoztam, folytatnom kell a munk\u00e1t. Jelen \u00e1llapotomban, \u00e9rz\u00e9sem szerint, elmehetn\u00e9k egy p\u00e9ks\u00e9gbe dolgozni. Mondjuk, valami hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 s\u00fct\u00f6d\u00e9be pog\u00e1cs\u00e1t s\u00fctni.
\nHa itt most nincs \u00fcresed\u00e9s, a t\u0171zolt\u00f3s\u00e1gn\u00e1l is hasznomat vehetn\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul a porolt\u00f3k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l. De azt sem b\u00e1nn\u00e1m v\u00e9gs\u0151 soron, ha felvenn\u00e9nek port\u00e1rsnak valahov\u00e1. Hajdani legend\u00e1s k\u00e9z\u00fcgyess\u00e9gem ok\u00e1n ipart is v\u00e1lthatn\u00e9k, ha itt van ilyesmi, mondjuk, l\u00e9lekszobr\u00e1sz szakm\u00e1ban. Az itt biztos j\u00f6v\u0151t, egzisztenci\u00e1t \u00edg\u00e9rne a felt\u00e1mad\u00e1sig.<\/p>\n

De ezen m\u00e9g r\u00e1\u00e9rek t\u00f6rni a fejem, ink\u00e1bb befejezem a t\u00f6rt\u00e9netemet. Sz\u00f3val, hol is tartottam… igen, megvan…
\n…abban a pillanatban mintha kit\u00e9pt\u00e9k volna a kezemet, \u00e9s akkor sikolt\u00e1st hallottam… de szerencs\u00e9re csak a t\u00e1sk\u00e1mat, benne az \u00f6sszes iratommal, kapta ki a kezemb\u0151l a rabl\u00f3. \u00c9s elh\u0171lve n\u00e9ztem, amint a szerencs\u00e9tlen menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben a nyerges vontat\u00f3nak rohan.
\nMost m\u00e1r nem \u00e1csorgok itt tov\u00e1bb, hanem gall\u00e9romat lehajtva, kezemben az \u00faj t\u00e1sk\u00e1mmal, siet\u0151s l\u00e9ptekkel indulok a vend\u00e9gl\u0151be a t\u00f6bbiek ut\u00e1n, meg\u00fclni a toromat, hiszen \u00e9n lenn\u00e9k az \u00fcnnepelt. K\u00e9pzelem, hogy fognak \u00f6r\u00fclni. M\u00e9g az \u00fattest el\u0151tt siker\u00fcl be\u00e9rnem az \u00f6zvegyet az \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6mmel. Nagy sebess\u00e9ggel k\u00f6zel\u00edt fel\u00e9nk egy nyerges vontat\u00f3. \u00c9s \u00e9n most a volt bar\u00e1tomnak aj\u00e1nd\u00e9kozom az \u00faj t\u00e1sk\u00e1mat is.<\/p>\n

\n2016 m\u00e1jus, 2. d\u00edj<\/p>\n

Continue reading Az aj\u00e1nd\u00e9k<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":481,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[242,9],"tags":[],"class_list":["post-2803","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-242","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2803","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/481"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2803"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2803\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2803"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2803"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2803"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}