{"id":2783,"date":"2018-02-10T20:34:27","date_gmt":"2018-02-10T20:34:27","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/kinek-a-teste-kinek-a-lelke-faj\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:27","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:27","slug":"kinek-a-teste-kinek-a-lelke-faj","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/kinek-a-teste-kinek-a-lelke-faj\/","title":{"rendered":"Kinek a teste, kinek a lelke f\u00e1j"},"content":{"rendered":"

1.<\/p>\n

Ma v\u00e9gre kiszedt\u00e9k a varratokat.\u00a0 B\u00e1r kor\u00e1bban is ki lehetett volna szedni, de k\u00f6zbej\u00f6tt a kar\u00e1csony. Igaz\u00e1n nem v\u00e1rhattam el, hogy az orvosom az \u00fcnnepek alatt bej\u00f6jj\u00f6n csak az\u00e9rt, mert a sebem m\u00e1r t\u00f6bb mint k\u00e9t hetes. K\u00fcl\u00f6nben is, varratokkal a hasamban sokkal szebb kar\u00e1csonyfad\u00edsz voltam, mint azok n\u00e9lk\u00fcl. Sorra kihuzig\u00e1lta azokat a v\u00e9kony m\u0171anyag sz\u00e1lakat, amik az emberek \u00f6sszefoltoz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 c\u00e9rnasz\u00e1lak. Ez f\u00e1jdalommentes m\u0171velet, kicsit m\u00e9g csiklandoztak is mik\u00f6zben cs\u00fasztak kifel\u00e9, \u00e9s persze megnyugtatott a dolog, azt jelenti, ha lassan is, de haladunk a gy\u00f3gyul\u00e1s fel\u00e9. Minden apr\u00f3 eredm\u00e9ny j\u00f3l j\u00f6n, minden pozit\u00edv jel sz\u00e1m\u00edt, \u00f6r\u00fclni kell nekik, megnyugtatj\u00e1k a lelket. \u00a0
\n– Sz\u00e9p a sebe – mondta a doki.
\nHirtelen furcsa \u00e9rz\u00e9s t\u00f6rt r\u00e1m, vajon t\u00e9nyleg tetszik neki a sebem, vagy csak meg akar nyugtatni? Picit felemelkedtem, j\u00f3l megn\u00e9ztem azt a hossz\u00fa forrad\u00e1st. Cs\u00fanya volt.
\n– H\u00e1t, tudja doktor \u00far, nekem cseppet sem tetszik.
\nL\u00e1ttam az arc\u00e1n, kicsit megs\u00e9rt\u0151d\u00f6tt. Na, ja! Hiszen az \u0151 munk\u00e1j\u00e1t szapultam \u00e9ppen. Fen\u00e9be is, h\u00e1t mit v\u00e1rt, tal\u00e1n dics\u00e9rnem kellett volna azt a negyven centim\u00e9ternyi ronda heget a hasamon? „Jaj, kedves doktor \u00far, de gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 lett a pocakom!” Tal\u00e1n ezt kellett volna mondanom?!
\n– Tess\u00e9k mondani, musz\u00e1j volt ilyen hossz\u00fa sebet csin\u00e1lni? Szegycsontt\u00f3l az \u00e1gy\u00e9kcsontig?
\n– Musz\u00e1j volt. Kisgyerek\u00f6k\u00f6l nagys\u00e1g\u00fa tumor n\u0151tt a vastagb\u00e9lre, amikor m\u00e1r ilyen nagy, szinte mindig van \u00e1tt\u00e9t is, s\u0151t, id\u0151nk\u00e9nt sz\u00f3r\u00f3d\u00e1s is el\u0151fordul, ami m\u00e9g rosszabb. Az \u00e1tt\u00e9t azt jelenti, hogy m\u00e1sutt is kialakult m\u00e1r r\u00e1kos g\u00f3c, a sz\u00f3r\u00f3d\u00e1s pedig azt, hogy sok helyen, a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb testt\u00e1jakon burj\u00e1nzik m\u00e1r a k\u00f3r. Sz\u00f3val v\u00e9gigvizsg\u00e1ltam mindent a has\u00fcregben.
\n– Tal\u00e1lt m\u00e1shol is daganatot? – k\u00e9rdeztem szorongva.
\n– Szerencs\u00e9re nem. De az\u00e9rt m\u00e9g lehetnek eg\u00e9szen kicsi, n\u00e9h\u00e1ny millim\u00e9ter nagys\u00e1g\u00fa elv\u00e1ltoz\u00e1sok, amit lehetetlen \u00e9szrevenni. Teh\u00e1t felt\u00e9tlen\u00fcl kemoter\u00e1pi\u00e1t kell kapnia. Komputertomogr\u00e1fot is k\u00e9sz\u00edtenek majd az eg\u00e9sz test\u00e9r\u0151l, s ha valahol, mondjuk a t\u00fcd\u0151ben, vagy a nyel\u0151cs\u0151ben, vagy a l\u00e9gutakon akad m\u00e9g tumor, akkor sug\u00e1rkezel\u00e9sre is sz\u00fcks\u00e9g lesz.
\n– Bocs\u00e1sson meg, ami\u00e9rt sokalltam a v\u00e1g\u00e1s hossz\u00e1t, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m az alapos munk\u00e1j\u00e1t. Milyen hossz\u00fa darabot kellett kiv\u00e1gni a b\u00e9lb\u0151l?
\n– M\u00e1sf\u00e9l arasznyit t\u00e1vol\u00edtottunk el.
\n– H\u00e1tr\u00e1nyosan hat ez az em\u00e9szt\u00e9sre?
\n– \u00c1, dehogy! A v\u00e9gb\u00e9l \u00e9s a vastagb\u00e9l hat\u00e1r\u00e1t\u00f3l mintegy t\u00edz centire f\u00e9szkelt a k\u00f3r, teh\u00e1t a vastagb\u00e9l legv\u00e9g\u00e9b\u0151l t\u00e1vol\u00edtottunk el harminc centim\u00e9ternyit, annak a r\u00e9sznek m\u00e1r eleny\u00e9sz\u0151 feladata volt az em\u00e9szt\u00e9sben.
\n– Igaz\u00e1n \u00f6r\u00fcl\u00f6k, hogy ennyivel meg\u00fasztam.
\n– El\u0151fordult m\u00e1r olyan eset, amikor f\u00e9lm\u00e9ternyit kellett kiv\u00e1gni, r\u00e1ad\u00e1sul az elej\u00e9b\u0151l. De az sem okozott gondot, a v\u00e9konyb\u00e9l utols\u00f3 r\u00e9sze\u00a0 ugyanis egyszer\u0171en \u00e1tveszi az elt\u00e1vol\u00edtott vastagb\u00e9lr\u00e9sz funkci\u00f3j\u00e1t. Persze nem azonnal, hanem lassan, fokozatosan.
\n– M\u00e9g egyszer h\u00e1l\u00e1s k\u00f6sz\u00f6netem, doktor \u00far!
\nM\u00edg besz\u00e9lgett\u00fcnk takaros k\u00f6t\u00e9st tett a sebemre. Megk\u00f6nnyebb\u00fclten l\u00e9ptem ki a k\u00f6t\u00f6z\u0151b\u0151l.
\nA folyos\u00f3n Edilk\u00e1val tal\u00e1lkoztam, egyik kez\u00e9ben a sebnedveket gy\u0171jt\u0151 zacsk\u00f3t tartotta, m\u00e1sikkal Angi n\u0151v\u00e9rbe kapaszkodott. R\u00e1kacsintottam, \u0151 pedig mosollyal aj\u00e1nd\u00e9kozott meg. Apr\u00f3kat l\u00e9pegetett, igen lassan, arca minden egyes l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l grimaszba r\u00e1ndult. Sz\u00f3val m\u00e9g nem j\u00f6tt r\u00e1 az optim\u00e1lis l\u00e9p\u00e9sm\u00f3dra. Na, majd d\u00e9lut\u00e1n elmagyar\u00e1zom neki hogyan lehet egyik l\u00e1bat a m\u00e1sik el\u00e9 rakosgatni \u00fagy, hogy ne f\u00e1jjon a friss seb. Hab\u00e1r az \u00f6v\u00e9 m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 friss, csaknem egyhetes. De most kezd \u00fajra j\u00e1rni, s mint k\u00f6zismert, minden kezdet neh\u00e9z. F\u0151leg ha beteg az ember fia, l\u00e1nya. Eg\u00e9szen a folyos\u00f3 v\u00e9g\u00e9ig s\u00e9t\u00e1ltak, annak ellen\u00e9re, hogy Angi n\u0151v\u00e9r t\u00f6bbsz\u00f6r is felaj\u00e1nlotta, forduljanak vissza.
\n\u00c1m Edilka makacsul kitartott, eljutni a folyos\u00f3 v\u00e9g\u00e9ig, csak azut\u00e1n vissza, csak semmi f\u00e9lmunka, ez bizony \u00edgy helyes. Ne hagyd el magad kisl\u00e1ny, enn\u00e9l j\u00f3val nehezebb csat\u00e1t is v\u00edvt\u00e1l m\u00e1r, m\u00e9ghozz\u00e1 gy\u0151zedelmesen, gyenge a te tested, de er\u0151s a te lelked!<\/p>\n

2.<\/p>\n

Ism\u00e9t \u00faj szobat\u00e1rsaim vannak. Hi\u00e1ba na, v\u00e9n cs\u00f3ka vagyok \u00e9n m\u00e1r itt, csup\u00e1n k\u00e9t p\u00e1ciens akad az oszt\u00e1lyon, akik m\u00e1r akkor is bent fek\u00fcdtek, amikor engem hoztak be a ment\u0151s\u00f6k.
\nA mostani \u00fajoncok egyike, P\u00e9ter b\u00e1csi, hetven\u00f6t \u00e9ves, csendes, okos ap\u00f3ka, felett\u00e9bb furcsa k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt a magyar eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy karmai k\u00f6z\u00e9. Az egyik Budapest k\u00f6rny\u00e9ki kisv\u00e1rosban, sz\u00e9p nagy kertes h\u00e1zban \u00e9ldeg\u00e9lt fi\u00e1val, meny\u00e9vel \u00e9s unok\u00e1ival. D\u00e9lut\u00e1n egyed\u00fcl tart\u00f3zkodott otthon, amikor r\u00e1t\u00f6rt a szapora, ami m\u00e9g hagyj\u00e1n, de rengeteg v\u00e9r is j\u00f6tt a sz\u00e9klettel egy\u00fctt. Ett\u0151l annyira megrettent, hogy nyomban elnyargalt az orvosi rendel\u0151be, ahol sokan v\u00e1rakoztak m\u00e1r, v\u00e1rni kellett, \u0151 lett az utols\u00f3, akit aznap m\u00e9g fogadtak. M\u00e1r k\u00f6zeledett a rendel\u00e9si id\u0151 v\u00e9ge, az el\u0151tte l\u00e9v\u0151, utols\u00f3el\u0151tti beteget h\u00edvt\u00e1k be \u00e9ppen, amikor \u00fajfent r\u00e1t\u00f6rt a hasmen\u00e9s. Megint sok v\u00e9r is j\u00f6tt, \u00e9s miut\u00e1n v\u00e9gzett, k\u00e9zmos\u00e1s k\u00f6zben el\u00e1jult. Mire mag\u00e1hoz t\u00e9rt, \u00fcres \u00e9p\u00fcletben tal\u00e1lta mag\u00e1t, bolyongott erre, bolyongott arra, sehol senki, valamennyi ajt\u00f3 z\u00e1rva, a kij\u00e1rat is, a v\u00e9szkij\u00e1rat is. Kis ideig tan\u00e1cstalanul \u00fcld\u00f6g\u00e9lt az egyik padon, azt\u00e1n esz\u00e9be jutott a telefonja, el\u0151vette, megn\u00e9zte mennyi az id\u0151, elm\u00falt f\u00e9l kilenc. Ajaj, neki r\u00e9ges-r\u00e9gen otthon kellene lennie, bizony\u00e1ra agg\u00f3dnak m\u00e1r miatta. Felh\u00edvta a fi\u00e1t. Nos, a fia int\u00e9zkedett, kiszabad\u00edtott\u00e1k \u00e9s az \u00e9jszakai \u00fcgyeleten megvizsg\u00e1lt\u00e1k. Ezut\u00e1n m\u00e1r fut\u00f3szalagon g\u00f6rd\u00fclt az \u00fcgy, tegnap megoper\u00e1lt\u00e1k.
\nA m\u00e1sik \u00fajonc, Pali b\u00e1, nagyhang\u00fa, izg\u00e1ga, bek\u00e9pzelt f\u00fctyikalap. Alig tette le csics\u00e1s kis b\u0151r\u00f6ndj\u00e9t a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyra, nyomban egy ezrest nyomott a n\u0151v\u00e9rke mark\u00e1ba, k\u00e9s\u0151bb egy t\u00edzezrest akart adni az orvos\u00e1nak, \u00e9s mivel az nem fogadta el a p\u00e9nzt, megv\u00e1rta, hogy a doki vizsg\u00e1lni kezdje \u0151t, \u00e9s azalatt a k\u00f6peny zseb\u00e9be cs\u00fasztatta a bankjegyet, persze \u00fagy, hogy mi is \u00e9s a n\u0151v\u00e9rke is j\u00f3l l\u00e1ssa. Sz\u00e1momra rejt\u00e9ly, az orvos vajon \u00e9szre sem vette, avagy csup\u00e1n \u00fagy tett, mintha \u00e9szre sem venn\u00e9 a cs\u00fasztat\u00e1st. Pali b\u00e1 a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n is j\u00e1tszotta a sz\u00f6rnyen gazdag v\u00e1llalkoz\u00f3 szerep\u00e9t, pedig csak egy\u00e9ni kisv\u00e1llalkoz\u00f3 volt. Hogy val\u00f3j\u00e1ban miben utazott, az sehogy se der\u00fclt ki abb\u00f3l, amit elhencegett. Ler\u00edtt r\u00f3la, nem az esz\u00e9vel, hanem r\u00e1men\u0151ss\u00e9g\u00e9vel keresi meg azt a havi n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zezret, ami persze j\u00f3l j\u00f6n a nyugd\u00edj mell\u00e9, akkor is, ha a nyugd\u00edj nem \u00e9ppen minim\u00e1lis.\u00a0\u00a0 \u00a0
\nMindkett\u0151j\u00fcket ugyanaznap m\u0171t\u00f6tt\u00e9k vastagb\u00e9lr\u00e1kkal, \u00edgy teh\u00e1t mint k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 is v\u00e9gig\u00e9lhettem mindazt, ami ezzel j\u00e1r, mindazt, amit magam is v\u00e9gigszenvedtem nem is olyan r\u00e9g. R\u00e1ad\u00e1sul k\u00e9t teljesen elt\u00e9r\u0151 jellem\u0171 embert figyelhettem meg, mert igaz, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l azonos kor\u00faak, testalkat\u00faak \u00e9s azonos betegs\u00e9ggel k\u00fcszk\u00f6dtek, de elk\u00e9peszt\u0151en m\u00e1sk\u00e9pp viselt\u00e9k sorsukat. Mindketten j\u00f3lszitu\u00e1lt csal\u00e1dba sz\u00fclettek annak idej\u00e9n, mindketten megfelel\u0151 egzisztenci\u00e1t teremtettek maguknak \u00e9s csal\u00e1djuknak. \u00c1m P\u00e9ter b\u00e1csi szer\u00e9ny volt, szolidan viselkedett \u00e9s megad\u00f3an t\u0171rte az oper\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1ni neh\u00e9z helyzetet, m\u00edg Pali b\u00e1 k\u00e9rkedett gazdags\u00e1g\u00e1val, holott \u00e9ppen csak tehet\u0151snek sz\u00e1m\u00edthatott, agressz\u00edv volt \u00e9s n\u00e9ha hiszt\u00e9ri\u00e1s rohamokat produk\u00e1lt a kezel\u00e9s viszontags\u00e1gai miatt.
\nNos, ahogy \u00e9n az els\u0151 k\u00e9t nap az unalom ellen k\u00fczd\u00f6ttem \u00e9s n\u00e9ha ink\u00e1bb a f\u00e1jdalmat v\u00e1lasztottam, hogy kicsit megmozgathassam tagjaimat, h\u00e1t \u0151k is. Ahogy napokon kereszt\u00fcl kis h\u00edj\u00e1n megvesztem egyetlen korty ital\u00e9rt – te\u00e1\u00e9rt, \u00fcd\u00edt\u0151\u00e9rt, v\u00edz\u00e9rt –, \u00fagy \u0151k is. Ahogy k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtem annak idej\u00e9n, hogy v\u00e9gre ehessek m\u00e1r valamit, \u00fagy k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtek \u0151k is, \u00e9s persze \u0151k is \u00e9pp\u00fagy hi\u00e1ba, mint \u00e9n. \u00c9s kifakadtak ugyanazokkal a szavakkal, mint \u00e9n, h\u00e1t mit\u0151l lenne sz\u00e9kletem, ha semmit sem ehetek, ihatok m\u00e1r napok \u00f3ta.
\nA k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g abb\u00f3l \u00e1llt, hogy P\u00e9ter b\u00e1csi sokkal szel\u00eddebben t\u0171rte a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat, mint ahogy \u00e9n t\u0171rtem, Pali b\u00e1 viszont sz\u00e1zszor t\u00f6bbet k\u00e1romkodott, mint \u00e9n k\u00e1romkodtam.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00a0<\/p>\n

3.<\/p>\n

Edilk\u00e1hoz tegnap betettek egy alkoholista n\u0151t, akit az\u00e9rt hoztak be a ment\u0151s\u00f6k, mert v\u00e9rt h\u00e1nyt. \u00c9jszaka kiab\u00e1lt \u00e9s szaladg\u00e1lt a spin\u00e9, kergette a nem l\u00e9tez\u0151 egereket \u00e9s folyton pi\u00e1t k\u00f6vetelt. Rengeteg nyugtat\u00f3t pump\u00e1ltak bele, altat\u00f3t is kapott, de nem haszn\u00e1lt semmit. Hajnalban v\u00e9gre r\u00e1sz\u00e1nta mag\u00e1t az orvos – elv\u00e9gre m\u00e9gse j\u00e1rja, hogy egy bolond pi\u00e1s miatt az eg\u00e9sz seb\u00e9szet fent kukor\u00e9kol \u00e9jszaka –, \u00e9s adott a rendbont\u00f3, eszement delikvensnek egy sz\u00e9p nagy d\u00f3zist a leger\u0151sebb altat\u00f3b\u00f3l. „Ett\u0151l m\u00e9g egy l\u00f3 is r\u00f6gt\u00f6n leesne a l\u00e1b\u00e1r\u00f3l, h\u00e1t m\u00e9g egy ilyen v\u00e9konyka csajszika!” – mormolta a bajsza alatt, \u00e9s igaza lett, elaludt a n\u00e9mber, de \u00e1lm\u00e1ban is motyogott, csikorgatta fogait \u00e9s h\u00e1nykol\u00f3dott. F\u00e9l\u0151 volt hogy leesik az \u00e1gyr\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g a v\u00e9g\u00e9n elt\u00f6ri valamij\u00e9t, amire akadt p\u00e9lda. Saj\u00e1t szememmel l\u00e1ttam, amint Sanyi b\u00e1csi, akit m\u00e1r haza akartak engedni, az utols\u00f3 \u00e9jszaka reggel\u00e9n leesett az \u00e1gyr\u00f3l, egyb\u0151l bedagadt a szeme, mert a homlok\u00e1val landolt a padl\u00f3n – sz\u00f3val a n\u0151cit lek\u00f6t\u00f6zt\u00e9k az \u00e1gyra.
\nMiut\u00e1n v\u00e9gre megsz\u0171nt az \u00f3b\u00e9gat\u00e1s \u00e9s csattog\u00e1s, az oszt\u00e1ly lassan elcsendesedett. Mi Edilk\u00e1val tov\u00e1bbra is \u00e9bren maradtunk, besz\u00e9lgett\u00fcnk mindenf\u00e9l\u00e9r\u0151l. Egyszer csak olyat mondott a l\u00e1ny, amit\u0151l kis h\u00edj\u00e1n lepet\u00e9ztem
\n– L\u00e1tod, ennek az alkoholista csajnak a hely\u00e9ben nagyon nem szeretn\u00e9k lenni. Ez lelki beteg. Ennek a lelke f\u00e1j. Alkohollal pr\u00f3b\u00e1lta gy\u00f3gy\u00edtani a lelk\u00e9t, amivel hazav\u00e1gta a gyomr\u00e1t, a lelke azonban m\u00e9gse j\u00f6tt rendbe. Most m\u00e1r haldoklik, kev\u00e9s van neki h\u00e1tra.
\n– Ezt meg honnan a csud\u00e1b\u00f3l veszed?
\n– Mit honnan veszek?
\n– H\u00e1t, hogy lelki beteg, t\u00f6nkreitta a gyomr\u00e1t \u00e9s most haldoklik.
\n– \u0150 mes\u00e9lte. Miel\u0151tt kit\u00f6rt rajta a del\u00edrium, besz\u00e9lgett\u00fcnk.
\n– Igaz\u00e1n? Na, \u00e9s mi mindent hordott \u00f6ssze ez a rusnya, cs\u00fanya, ronda, r\u00fat banya?
\n– Szerintem az igazat mes\u00e9lte el. T\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt beleszeretett egy fi\u00faba, aki k\u00fclf\u00f6ldre csalta \u00e9s ott kurv\u00e1lkod\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette. Sokszor meg is k\u00ednozta, ha kevesellte a p\u00e9nzt, amit a szeg\u00e9ny l\u00e1ny nagy nehezen \u00f6sszestrichelt. K\u00e9t \u00e9v telt el, mire alkalma ny\u00edlt hazasz\u00f6kni. Itthon jobb h\u00edj\u00e1n tov\u00e1bb \u0171zte az ipart, de m\u00e1r saj\u00e1t zsebre – amit keresett, azt elitta. Nyolc \u00e9ve egyfolyt\u00e1ban r\u00e9szeg, illetve r\u00e9szeg volt eg\u00e9szen tegnapig. \u00c9n borzaszt\u00f3an sajn\u00e1lom szeg\u00e9nyt. Mit gondolsz, h\u00e1ny \u00e9ves?
\n– Negyven, negyven\u00f6t, tal\u00e1n kicsit t\u00f6bb is.
\n– Velem egyid\u0151s.
\n– Az lehetetlen!
\n– Mondom, hogy velem egyid\u0151s, ugyanabban az \u00e9vben, ugyanabban a h\u00f3napban sz\u00fcletett, mint \u00e9n, csak t\u00edz nappal k\u00e9s\u0151bb. T\u00edz nappal teh\u00e1t m\u00e9g fiatalabb is n\u00e1lam.
\n– Az nem l\u00e9tezik! Hiszen egy aszalt szilva jobban n\u00e9z ki, mint ez az aszott, v\u00e1nyadt n\u0151szem\u00e9ly.
\n– Pedig bizony, \u00fagy bizony! Megmutatta az igazolv\u00e1ny\u00e1t, harmincegy \u00e9ves.
\n– Fene se gondolta volna! Ez az emberi roncs veled egyid\u0151s?
\n– Neki a lelke f\u00e1j, m\u00e9gpedig hal\u00e1losan. Kinek a teste, kinek a lelke f\u00e1j, szerintem az ut\u00f3bbi sokkal rosszabb.
\n– Kinek a teste, kinek a lelke f\u00e1j. Azt hiszem jobb, hogy a testemmel van baj, de a lelkem er\u0151s. De mi\u00e9rt gondolod, hogy el fog patkolni?
\n– L\u00e1tszik rajta: alig v\u00e1rja a megszabadul\u00e1st. Mondta is. Szidta az orvosokat, ami\u00e9rt azok ahelyett, hogy elk\u00e1b\u00edtan\u00e1k \u00e9s hagyn\u00e1k b\u00e9k\u00e9ben meghalni, gy\u00f3gy\u00edtani akarj\u00e1k. Ami azt illeti, \u00fagy sem \u00e9rhetnek el semmit, ez a n\u0151 csak egyetlen dolgot akar, felejteni \u00e9s f\u00e1jdalommentesen t\u00e1vozni az \u00e9letb\u0151l.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00a0<\/p>\n

Continue reading Kinek a teste, kinek a lelke f\u00e1j<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":359,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[240,9],"tags":[],"class_list":["post-2783","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-240","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2783","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/359"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2783"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2783\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2783"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2783"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2783"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}