{"id":2743,"date":"2018-02-10T20:34:26","date_gmt":"2018-02-10T20:34:26","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/hutlen-cirmi\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:26","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:26","slug":"hutlen-cirmi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/hutlen-cirmi\/","title":{"rendered":"H\u0171tlen cirmi"},"content":{"rendered":"

\nM\u00e9g s\u00f6t\u00e9t volt, amikor fel\u00e9bredt. Ut\u00e1lt s\u00f6t\u00e9tben felkelni – ha semmi s\u00fcrg\u0151s dolga nem akadt, ink\u00e1bb \u00e1gyban maradt virradatig. Semmi feladata nem l\u00e9v\u00e9n, \u00e1tfordult a m\u00e1sik oldal\u00e1ra, \u00e9s rem\u00e9lte, siker\u00fcl visszaaludnia – de nem siker\u00fclt. Hanyatt fordult, b\u00e1multa a hom\u00e1lyos ablakot, odakint mintha pirkadna. De nem, m\u00e9gse, hiszen tiszt\u00e1n l\u00e1tszanak a csillagok, m\u00e1rpedig hajnalban az apr\u00f3 \u00e9gi m\u00e9csesek elhalv\u00e1nyulnak, kihunynak. Fej\u00e9t arasznyival balra cs\u00fasztatta a p\u00e1rn\u00e1n, \u00e9s az ablak sark\u00e1ban megpillantotta a Holdat. Telihold volt \u00e9ppen. Ott ragyogott aranyl\u00f3n, nevetve az ablak sark\u00e1ban. Ha nemsok\u00e1ra virradna, kev\u00e9sb\u00e9 aranylana – gondolta –, becsukta szem\u00e9t, pr\u00f3b\u00e1lt \u00fajra elaludni, \u00e1m mindhi\u00e1ba! Pedig m\u00e9g szugger\u00e1lta is mag\u00e1t vasakarattal: tente baba, tente, tentik\u00e9lj m\u00e1r v\u00e9gre! Mit sem \u00e9rt. Kinyitotta szem\u00e9t. Id\u0151k\u00f6zben a Hold n\u00e9h\u00e1ny centivel od\u00e9bb v\u00e1ndorolt az ablak sark\u00e1b\u00f3l, \u00e9s mintha picit kev\u00e9sb\u00e9 t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lt volna. Aha, m\u00e9giscsak itt van hamarosan a pirkadat!
\nAzon kezdett morfond\u00edrozni, tavaly ugyanezen a napon, hogy is volt? \u00dagy eml\u00e9kezett, egy \u00e9ve m\u00e1r vil\u00e1gos volt, amikor fel\u00e9bredt, \u00e9s nem volt telihold, vagy ha volt is, nem l\u00e1tszott a felh\u0151kt\u0151l. Tavalyel\u0151tt pedig vihar t\u00f6rt ki \u00e9ppen hajnal el\u0151tt, d\u00f6rg\u00e9sre, vill\u00e1ml\u00e1sra riadt fel, sz\u00e9l r\u00e1zta, es\u0151 verte az ablakot. No, \u00e9s t\u00edz \u00e9ve? Az bizony igen r\u00e9gi eset lehet, oly messze hogy is \u00e9rhetne az eml\u00e9kezet! Semmi eml\u00e9k, m\u00e9g foszl\u00e1ny sem t\u00f6rt el\u0151 agya m\u00e9ly\u00e9r\u0151l, b\u00e1rhogy er\u0151lk\u00f6d\u00f6tt. Na, ja… Akkor nem is itt lakott, s\u0151t, m\u00e9g csak nem is Magyarorsz\u00e1gon, Ib\u00e9ri\u00e1ban dolgozott akkoriban. H\u0171, de j\u00f3 volt ott! K\u00f6nny\u0171 munka, j\u00f3 kereset, sz\u00e9p lak\u00e1s, sz\u00e9p vid\u00e9k, vid\u00e1m \u00e9let, tengerpart \u00e9s egy\u00e9b nyal\u00e1nks\u00e1gok. Az volt \u00e1m a j\u00f3 buli!
\nMegvirradt v\u00e9gre. S\u00f3hajtott, mint minden reggel felkel\u00e9s el\u0151tt. Jobb l\u00e1b\u00e1t tette el\u0151sz\u00f6r a padl\u00f3ra, mint minden reggel. Gyorsan megmosdott, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00f6tt, te\u00e1t f\u0151z\u00f6tt, vajas kenyeret majszolt, mint minden reggel. A nap m\u00e1r magasan j\u00e1rt \u00e9s der\u0171sen mosolygott, amikor kil\u00e9pett a gangra, kez\u00e9ben kis locsol\u00f3kann\u00e1val. Pillant\u00e1sa a macskasarok fel\u00e9 r\u00f6ppent, Cirmi azonban nem ugrott ki kosar\u00e1b\u00f3l a puha rongyok k\u00f6z\u00fcl, mert nem volt ott. A cicakaja is \u00e9rintetlen volt.
\nImm\u00e1ron harmadik napja. Ugyan hol csatangolhat? T\u00e1n valami nyalka kand\u00far elcsavarta a fej\u00e9t szeg\u00e9nyk\u00e9nek, valami nyegle rabl\u00f3kand\u00far. Ajjaj, abb\u00f3l m\u00e9g baj lehet! Vagy tal\u00e1n a szomsz\u00e9d kuty\u00e1ja, az a ronda fekete \u00f6rd\u00f6g \u0171zte el? Hab\u00e1r ez kev\u00e9sb\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171, az a b\u00fcd\u00f6s d\u00f6g t\u00fals\u00e1gosan lusta. Dehogy \u00e1ll \u0151rt \u00e9jjel-nappal mint szenved\u00e9lyes macsk\u00e1t vad\u00e1sz\u00f3 vad\u00e1llat! B\u00e1r ki tudja, hisz vad\u00e1llatnak \u00e9ppens\u00e9ggel vad\u00e1llat, a gazd\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt. Azzal a korcs, koszos, borissza gazd\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt. Istenem, mi lehet szeg\u00e9ny Cirmivel? Rem\u00e9lhet\u0151leg senki sem g\u00e1zolta hal\u00e1lra! Sz\u00e9p is lenne! Pont ebben a csendes kis utc\u00e1ban, hal\u00e1los g\u00e1zol\u00e1s! Ahol olykor napokig nem k\u00f6zlekedik egyetlen aut\u00f3 sem.
\nLocsolni kezdte a vir\u00e1gait, sz\u00e9pen sorban. Musk\u00e1tlit, \u00e1rv\u00e1csk\u00e1t, kardvir\u00e1got, liliomot, bazsar\u00f3zs\u00e1t, labdar\u00f3zs\u00e1t \u00e9s mind-mind a t\u00f6bbit is. N\u00e9melyik m\u00e9g csak bimb\u00f3zott, m\u00e1sok m\u00e1r elvir\u00e1goztak, m\u00edg az \u00e9ppen vir\u00e1gba borultak b\u00fcszk\u00e9n k\u00edn\u00e1lgatt\u00e1k magukat m\u00e9heknek, darazsaknak, mindenf\u00e9le egy\u00e9b rovarnak. Locsolta \u0151ket sz\u00e9pen, lassan, kom\u00f3tosan. Mindegyikhez volt n\u00e9h\u00e1ny bec\u00e9z\u0151 szava, s mindt\u0151l k\u00e9rdezgette, vajon l\u00e1tt\u00e1k-e Cirmit mostan\u00e1ban. A vir\u00e1gok egy\u00fctt\u00e9rz\u0151en r\u00e1zt\u00e1k sz\u00ednes, illatos fejecsk\u00e9j\u00fcket.
\nA r\u00f3zsaf\u00e1hoz le kellett menni a l\u00e9pcs\u0151n. \u00d6t gr\u00e1dics vezetett a h\u00e1z, no meg az udvar b\u00fcszkes\u00e9g\u00e9hez, a kert \u0151r\u00e9hez, amely der\u00e9kmagass\u00e1gban h\u00e1romfel\u00e9 \u00e1gazott: neh\u00e9z illat\u00fa, m\u00e9lyv\u00f6r\u00f6s r\u00f3zs\u00e1k az els\u0151, k\u00f6nny\u0171, szabads\u00e1gillat\u00fa feh\u00e9r szirmok a m\u00e1sodik, m\u00e9zillat\u00fa, s\u00e1rga r\u00f3zs\u00e1k a harmadik \u00e1gon. Val\u00f3di kert\u00e9szmesterremek ez a r\u00f3zsafa! Rettent\u0151en b\u00fcszke volt r\u00e1, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel \u0151 maga oltotta.
\nA r\u00f3zsaf\u00e1val minden reggel hosszan elbesz\u00e9lgetett id\u0151j\u00e1r\u00e1sr\u00f3l, eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l, gondr\u00f3l \u00e9s \u00f6r\u00f6mr\u0151l – most Cirmir\u0151l csevegett behat\u00f3an. Ami a gangra l\u00e9p\u00e9s pillanat\u00e1ban \u00e1tvillant az agy\u00e1n, most alaposan kit\u00e1rgyalta. A r\u00f3zsafa vigasztalta d\u00fas illat\u00e1val, nyugtatgatta gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u00edneivel, \u00e9s cseppet sem mutatta, hogy f\u00e9lt\u00e9keny volna Cirmire, mert net\u00e1n a macsk\u00e1t jobban szeretik, mint \u0151t. S\u0151t, amint illegette-billegette mag\u00e1t az enyhe szell\u0151 dikt\u00e1lta ritmusra, \u00fagy t\u0171nt, \u0151 maga is sz\u00f6rnyen agg\u00f3dik a cicus h\u0171tlens\u00e9ge miatt. Ama h\u0171tlens\u00e9g miatt, ami m\u00e9g a jobbik eset – m\u00e1r ha a szeretett cirmos h\u0171tlen lett val\u00f3ban –, mert azt a v\u00e9tket m\u00e9g meg lehet bocs\u00e1tani, nem olyan nagy, f\u0151benj\u00e1r\u00f3 b\u0171n, \u00e9s m\u00e9g b\u0151ven van r\u00e1 es\u00e9ly, az elcsavart h\u0171tlen fej\u00e9nek visszacsavar\u00e1s\u00e1ra a helyes ir\u00e1nyba. De ha elg\u00e1zolt\u00e1k, s m\u00e1r halott szeg\u00e9ny, akkor bizony minden veszve van! Akkor m\u00e1r megette a fene ezt az eg\u00e9sz naps\u00fct\u00f6tte \u00e1rny\u00e9kvil\u00e1got. Bizony, bizony.
\nElf\u00e1radt, felment a gangra a macskasarokhoz. Fej\u00e9t cs\u00f3v\u00e1lgva b\u00e1multa egy darabig az \u00fcres macska\u00e1gyat, a kosarat a puha rongyokkal. Azt\u00e1n felvette a t\u00e1lk\u00e1t a cicakaj\u00e1val, a vizes t\u00e1lk\u00e1b\u00f3l kil\u00f6ttyintette a m\u00e1r poshad\u00f3 vizet, \u00e9s bevitte mindkett\u0151t.
\nKedvenc hely\u00e9n, az ablak el\u0151tti fotelben \u00fcld\u00f6g\u00e9lt, onnan ki lehetett l\u00e1tni a kertbe \u00e9s az utc\u00e1ra is. Poll\u00e1k L\u00e1szl\u00f3 versesk\u00f6tet\u00e9t olvasgatta, m\u00e1r sokadszorra. Szok\u00e1sa szerint a versek v\u00e9g\u00e9n elmerengett, \u00edzlelgette az \u00e9rz\u00e9seket, melyeket keltettek benne. Id\u0151nk\u00e9nt m\u00e9g azt a szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9st is elk\u00f6vette, hogy kicsit \u00e1tfogalmazta n\u00e9melyiket. Persze, igaz\u00e1n csak egy picit. Iciri-picit. Pont az egyik szerelmes versen t\u00f6prengett – szerette volna egy-k\u00e9t sor\u00e1t \u00e1t\u00edrni, mert t\u00fal t\u00fczesnek, elviselhetetlen\u00fcl l\u00e1ngol\u00f3nak \u00e9rezte a m\u0171vet, \u00fagy gondolta, szebb lenne, ha kicsik\u00e9t szel\u00eddebb lenne –, amikor az ajt\u00f3 m\u00f6g\u00fcl halk ny\u00e1vog\u00e1st hallott. Nagyot dobbant a sz\u00edve. Nem hitt a f\u00fcl\u00e9nek. Lehet, hogy hallucin\u00e1l? Megint halk mi\u00e1kol\u00e1st hallott, szer\u00e9ny, szel\u00edd, cseppet sem k\u00f6vetel\u0151z\u0151, cseppet sem s\u00fcrget\u0151 r\u00f6vid „mia\u00fa”-t. Felpattant, a k\u00f6nyvet letette, szaladt az ajt\u00f3hoz.
\nCirmi besurrant, brili\u00e1ns \u00e9rz\u00e9kkel egyenesen a macskat\u00e1lk\u00e1khoz suhant. Csal\u00f3dottan \u00fclt le, mert azok \u00fcresek voltak. Feln\u00e9zett gazd\u00e1j\u00e1ra, aki cs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t \u00e9s morgott: „Sz\u00f3val hazahajtott v\u00e9gre az \u00e9hs\u00e9g, te mihaszna, k\u00f6sz\u00f6nni meg elfelejtett\u00e9l! Semmi sincs olyan fontos, mint a te bend\u0151d, ugye? A k\u00f6r\u00fcl forog az eg\u00e9sz vil\u00e1g!” Haragja azonban hamar elp\u00e1rolgott, mert a macska dorombolni kezdett \u00e9s a l\u00e1b\u00e1hoz d\u00f6rg\u00f6l\u0151z\u00f6tt. Lehajolt, megsimogatta, a t\u00e1lk\u00e1kat megt\u00f6lt\u00f6tte, le\u00fclt. Cirmi moh\u00f3n t\u00e1pl\u00e1lkozott, mindent befalt, a vizet is kilefetyelte, alig maradt egy kev\u00e9s bel\u0151le, pedig m\u00e1skor eg\u00e9sz nap sem ivott ilyen sokat. Lakoma ut\u00e1n felugrott gazd\u00e1ja \u00f6l\u00e9be kicsit h\u00edzelegni, \u00e1m ez\u00fattal sokkal r\u00f6videbb ideig tartott a h\u00e1l\u00e1s dorombol\u00e1s, mint m\u00e1skor. Alig t\u00edz perc ut\u00e1n szaladt az ajt\u00f3hoz kik\u00e9redzkedni.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00c9s ez \u00edgy ment napokig. Reggel-este megjelent Cirmi, evett, ivott, negyed\u00f3r\u00e1t dorombolt \u00e9s m\u00e1r szaladt is el. „Vajon hol t\u00f6lti a nappalokat \u00e9s az \u00e9jszak\u00e1kat ez a h\u0171tlen j\u00f3sz\u00e1g? – morfond\u00edrozott m\u00e9rgesen. – Ki lehet az a lelketlen \u00f6rd\u00f6gfattya, aki \u00edgy elcs\u00e1b\u00edtotta, de enni, inni nem ad neki? Ezt ki kell valahogy der\u00edteni!” Egy alkalommal egyszer\u0171en nem akarta kiengedni Cirmit, de az olyan sz\u00edvet t\u00e9p\u0151en ny\u00e1vogott, mintha k\u00ednozn\u00e1k. Mit volt mit tenni, ki kellett szeg\u00e9nyt ereszteni. T\u00f6rte a fej\u00e9t er\u0151sen, m\u00edg azt\u00e1n esz\u00e9be jutott, van neki egy unoka\u00f6ccse, aki mag\u00e1nnyomoz\u00f3, tal\u00e1n \u0151 seg\u00edthet. El\u0151fordulhat ugyan, hogy kineveti a fi\u00fa, aki f\u00e9lt\u00e9keny f\u00e9rjek \u00e9s feles\u00e9gek megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l szagl\u00e1szik azok h\u00e1zast\u00e1rsai ut\u00e1n, vagy gazdag emberek vagyon\u00e1t megd\u00e9zsm\u00e1l\u00f3 zsiv\u00e1nyok ut\u00e1n nyomoz, de ezt a pici kellemetlens\u00e9get lehet v\u00e1llalni.
\nUnoka\u00f6ccse azonban nem kacagta ki. Adott egy v\u00e9konyka, r\u00f6vid nyak\u00f6rvet, amin egy apr\u00f3 „bigy\u00f3” d\u00edszlett, \u00e9s egy cigis doboz nagys\u00e1g\u00fa k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket, melynek k\u00e9perny\u0151j\u00e9n bekapcsol\u00e1s ut\u00e1n nyomban megjelent egy ny\u00edl, amely mutatta, hogy merre van az eszk\u00f6z. Egyszer\u0171en fel kellett \u00fcgyeskedni a nyak\u00f6rvet a cica nyak\u00e1ra, \u00e9s a ny\u00edl jelezte az ir\u00e1nyt, merre tart\u00f3zkodik a c\u00e9lszem\u00e9ly, jelen esetben a H\u0171tlen Cirmos. M\u00e9g a t\u00e1vols\u00e1got is le lehetett olvasni, persze l\u00e9gvonalban, de csup\u00e1n \u00f6t kilom\u00e9teren bel\u00fcl, afelett az ad\u00e1s megsz\u0171nik.
\nMiut\u00e1n kiengedte Cirmit, bekapcsolta a nyomk\u00f6vet\u0151t. A k\u00e9perny\u0151n a ny\u00edl a kert h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9ge fel\u00e9 mutatott, a t\u00e1vols\u00e1g t\u00edz m\u00e9ter, azt\u00e1n h\u00fasz, harminc, negyven, \u00f6tven lett. \u00c9s k\u00e9sz. \u00d6t percet v\u00e1rt, \u00e1m a t\u00e1vols\u00e1g \u00f6tven m\u00e9ter maradt. Sz\u00f3val ilyen k\u00f6zel bujk\u00e1l! Elindult. A k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k ez\u00fattal visszafel\u00e9 sz\u00e1ml\u00e1lt null\u00e1ig. A kert v\u00e9g\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 hatalmas jegenyefa el\u0151tt \u00e1llt. Teh\u00e1t itt van a f\u00e1n, vagy a fa m\u00f6g\u00f6tt! V\u00e9gigmustr\u00e1lta a v\u00e9n jegeny\u00e9t eg\u00e9szen a cs\u00facs\u00e1ig, hi\u00e1ba. K\u00f6rbej\u00e1rta a f\u00e1t, hi\u00e1ba. M\u00e9g egyszer k\u00f6rbej\u00e1rta, a ny\u00edl a k\u00e9perny\u0151n mindig a fa t\u00f6rzse fel\u00e9 mutatott. De h\u00e1t ez lehetetlen, a macska nem b\u00fajhatott a k\u00e9reg al\u00e1!
\nMegbabon\u00e1zva b\u00e1multa a f\u00e1t. \u00dajra v\u00e9gigvizsg\u00e1lta a v\u00e9n \u00f3ri\u00e1st minden oldalr\u00f3l eg\u00e9szen a legfels\u0151 v\u00e9konyka gallyig – eredm\u00e9nytelen\u00fcl.
\nV\u00e1rjunk csak! A t\u00f6v\u00e9r\u0151l d\u00fas bokork\u00e9nt fatty\u00fahajt\u00e1sok n\u0151ttek. Let\u00e9rdelt, f\u00e9lrehajtotta a v\u00e9kony \u00e1gacsk\u00e1kat, \u00e9s megl\u00e1tta a m\u00e9ly od\u00fat. Legh\u00e1tul, a f\u00e9lhom\u00e1lyban, oldal\u00e1n fek\u00fcdt a h\u0171tlen j\u00f3sz\u00e1g, eml\u0151ire k\u00e9t picurka sz\u0151rgomb\u00f3c tapadt.
\nSzent Habakuk, Cirminek kiscic\u00e1i sz\u00fclettek! J\u00f3l sejtette \u0151, valami J\u00f3k\u00e9p\u0171 Kand\u00far elcsavarta H\u0171tlen Cirmos fejecsk\u00e9j\u00e9t. Csakis J\u00f3k\u00e9p\u0171 Kand\u00far lehetett a tettes, elv\u00e9gre az \u0151 Cirmije ak\u00e1rkivel biztosan nem \u00e1llt sz\u00f3ba. No, nem baj, felnevelj\u00fck \u0151ket, rem\u00e9lhet\u0151leg helyesek a kismacsk\u00e1k! Majd kider\u00fcl, ha nagyobbak lesznek, \u00e9s el\u0151mer\u00e9szkednek az od\u00fab\u00f3l. Visszaballagott a h\u00e1zba, \u00e9s ett\u0151l kezdve izgatottan v\u00e1rta, mikor hozza v\u00e9gre Cirmi mag\u00e1val a csemet\u00e9it. \u00a0<\/p>\n

\n2016 febru\u00e1r, 3. d\u00edj<\/p>\n

Continue reading H\u0171tlen cirmi<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":359,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[237,9],"tags":[],"class_list":["post-2743","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-237","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2743","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/359"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2743"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2743\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2743"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2743"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2743"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}