{"id":2695,"date":"2018-02-10T20:34:24","date_gmt":"2018-02-10T20:34:24","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/visszavonul-a-fajdalom\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:24","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:24","slug":"visszavonul-a-fajdalom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/visszavonul-a-fajdalom\/","title":{"rendered":"Visszavonul a f\u00e1jdalom"},"content":{"rendered":"

\n1.
\nFekszem az \u00e1gyon, a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyon. Negyven fok a l\u00e1zam, a sebem pokoli t\u0171zk\u00e9nt \u00e9g. Valami fert\u0151z\u00e9st kaptam valamelyik l\u00e1togat\u00f3t\u00f3l, vagy a Drogos L\u00e1nyt\u00f3l. Tizedik napja vagyok itt, m\u00e1r kezdtem rendbe j\u00f6nni, siker\u00fclt n\u00e9h\u00e1ny kil\u00f3t visszaszednem abb\u00f3l a t\u00edzb\u0151l, amit a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni \u00e9hez\u0151s napokon adtam le, \u00e9s tess\u00e9k, most ez a hatalmas gyullad\u00e1s, az eg\u00e9sz testem \u00e9g, legink\u00e1bb a seb k\u00f6rny\u00e9ke, ott f\u00e9szkel a t\u0171z lelke-ereje-pokla-em\u00e9szt\u0151 haragja, ott tr\u00f3nol a S\u00e1t\u00e1n, f\u0151\u00f6rd\u00f6g\u00f6k az udvaroncai, Lucifer kez\u00e9ben vill\u00e1mokat sz\u00f3r\u00f3 ostor, suhint egyet \u00e9s bel\u00e9m nyilall a k\u00edn, a test\u0151r \u00f6rd\u00f6g\u00f6k kez\u00fckben hatalmas, izz\u00f3, hegyes villa, izzik a szem\u00fck \u00e9s a vill\u00e1k hegye, id\u0151nk\u00e9nt \u0151k is bel\u00e9m sz\u00farnak.
\nJ\u00f6n S\u00fcni n\u0151v\u00e9r, \u00e9s \u0151 is bel\u00e9m sz\u00far, no persze, injekci\u00f3t ad, az \u00fcgyeletes orvos rendelte nekem ezt a hatalmas adag l\u00e1zcsillap\u00edt\u00f3t. S\u00fcni n\u0151v\u00e9r r\u00e1m mosolyog.
\n– Ez majd seg\u00edt, Lacika, megl\u00e1tja milyen j\u00f3t fog tenni.
\nAzt mondja nekem, hogy Lacika, \u0151, a p\u00f6tt\u00f6mnyi n\u0151v\u00e9rke, ak\u00e1r valami tizenk\u00e9t \u00e9ves kisl\u00e1ny, \u00fagy n\u00e9z ki, pedig legal\u00e1bb huszon\u00f6t biztos van. A cicije j\u00f3l fejlett, ezt egyszer meglestem, amikor lehajolt valami\u00e9rt, tal\u00e1n harminc is elm\u00falt m\u00e1r, ki tudja. Mindig siet, sz\u00f6rnyen lelkiismeretes, injekci\u00f3t adni nagyon tud, szinte meg se \u00e9rzi az ember. Visszamosolygok r\u00e1 \u00e9s b\u00f3lintok, a mosolyom val\u00f3sz\u00edn\u0171leg cs\u00e1l\u00e9ra siker\u00fclt, l\u00e1tom szemeiben a sz\u00e1nakoz\u00e1st. Tovalibben apr\u00f3, siet\u0151s l\u00e9pteivel.
\n\u00c9n pedig \u00e9gek tov\u00e1bb. Figyelem \u00f6nmagam, vajon kib\u00edrom, t\u00fal\u00e9lem-e ezt a borzaszt\u00f3 megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1st is? Hogyhogy ennyi anyagb\u00f3l \u00e1llok, \u00f3r\u00e1k \u00f3ta \u00e9getem magam, azaz, mit is besz\u00e9lek, \u00e9get engem a s\u00e1t\u00e1ni l\u00e1z, k\u00ednoznak a pokol munk\u00e1sai, s m\u00e9gis vagyok m\u00e9g. Minden ember ilyen sok anyagb\u00f3l \u00f6sszerakott l\u00e9ny, avagy \u00e9n kiv\u00e9telt k\u00e9pezek, k\u00fcl\u00f6nleges mat\u00e9ria, hihetetlen energia alkot engem? Meddig tudok kitartani, ha nem hat a gy\u00f3gyszer? \u00c9s a franc egye meg, ha m\u00e9gis hat, h\u00e1t mi\u00e9rt ilyen lassan kezd hozz\u00e1?! K\u00e1romkodni volna kedvem, \u00e1m m\u00e9gse teszem. K\u00e9t szobat\u00e1rsam hazafel\u00e9 k\u00e9sz\u00fcl\u0151dik, m\u00e1r \u00e1t\u00f6lt\u00f6ztek, a z\u00e1r\u00f3jelent\u00e9st v\u00e1rj\u00e1k. Pedig egyik\u00fck alig \u00f6t napja fek\u00fcdt be, a m\u00e1sik is k\u00e9t nappal ut\u00e1nam, \u00e9s tess\u00e9k, \u0151k m\u00e1r mehetnek haza, \u00e9n viszont negyven fokos l\u00e1zban fetrengek az \u00e1gyban. Hal\u00e1los betegen. Haldoklom, jaj, istenem, haldoklom. Vagy tal\u00e1n m\u00e9gsem? \u00d3, istenem, mintha enyh\u00fclne a k\u00edn. Visszavonul a f\u00e1jdalom? Rem\u00e9lem igen.
\n\u00dagy k\u00f6lt\u00f6zik bel\u00e9m a nyugalom, mint ahogy r\u00f3ka oson haza zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1val, nagyon-nagyon \u00f3vatosan az od\u00faj\u00e1ba.
\nLebegek, lebegek pokol \u00e9s mennyorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Tal\u00e1n a Drogos L\u00e1ny is \u00edgy lebeg most, ma reggel oper\u00e1lt\u00e1k \u00e9s nem ide a seb\u00e9szetre hozt\u00e1k vissza, hanem az intenz\u00edv oszt\u00e1lyra vitt\u00e9k. Szeg\u00e9ny l\u00e1ny, t\u00fal\u00e9li, vagy elmegy? S ha megy, akkor hov\u00e1, pokolba, tiszt\u00edt\u00f3t\u0171zbe, mennyorsz\u00e1gba? Rem\u00e9lem, t\u00fal\u00e9li. Pokol pedig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nincs is. Az emberis\u00e9g egy r\u00e9sze egyszer\u0171en bek\u00e9pzeli mag\u00e1nak. Mennyorsz\u00e1g viszont bizony\u00e1ra van. Ma \u00e9jszaka \u00e9jf\u00e9lt\u00e1jban arra \u00e9bredtem, valaki simogatja a kezemet. A Drogos L\u00e1ny \u00fclt t\u00f6k meztelen\u00fcl az \u00e1gyam sz\u00e9l\u00e9n. Kezem az \u00f6l\u00e9ben. Simogatja.
\n– Szia, el szeretn\u00e9k mondani neked valamit. R\u00e1kos vagyok. Gy\u00f3gy\u00edthatatlan. Tegnapel\u0151tt tudtam meg, akkor utaltak ide be oper\u00e1ci\u00f3ra. B\u00e1natomban bedrogoztam, pedig csak ritk\u00e1n \u00e9lek vele, nem vagyok drogf\u00fcgg\u0151. Te biztosan meg\u00e9rtesz engem. Pontosan tudom, hamarosan meghalok.
\nElhallgatott. K\u00f6nnycseppeket maszatolt el az arc\u00e1n. \u00c1tkozottul csinos, gondoltam, hihetetlen szerencs\u00e9m van, itt \u00fcl az \u00e1gyam sz\u00e9l\u00e9n puc\u00e9ran, de j\u00f3 lenne, ha akarna valamit t\u0151lem. Valami finomat.
\n– Tudod, \u00e9n csak j\u00f3l akartam magamat \u00e9rezni m\u00e9g egyszer utolj\u00e1ra, meg azt\u00e1n k\u00e1bultan k\u00f6nnyebb lek\u00fczdeni a f\u00e9lelmet, de holnapra halasztott\u00e1k a m\u0171t\u00e9temet, mert bedrogoztam. Szeretn\u00e9m m\u00e9g egyszer j\u00f3l \u00e9rezni magam, most m\u00e1r t\u00e9nyleg utolj\u00e1ra – suttogta \u00e9s simogatni kezdte a combomat, lassan leh\u00fazta a pizsam\u00e1mat.
\n– Te csak maradj \u00edgy fekve, megl\u00e1tod milyen j\u00f3 lesz. Simogasd a melleimet.
\nVal\u00f3ban \u00e1llati j\u00f3 volt. Szobat\u00e1rsaim h\u00fazt\u00e1k a l\u00f3b\u0151rt rendesen, er\u0151s altat\u00f3t szedtek, mert k\u00fcl\u00f6nben nem tudtak volna aludni, mivel \u00e9n \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt hangosan horkolok. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag. Nos, ennek a m\u00falt \u00e9jjel megvolt a maga haszna. Miel\u0151tt elb\u00facs\u00faztunk, \u00e9s \u0151 visszament a szob\u00e1j\u00e1ba, r\u00e1parancsoltam, verje ki a fej\u00e9b\u0151l a hal\u00e1l gondolat\u00e1t, \u00e9s mondja ut\u00e1nam h\u00e1romszor, mint valami esk\u00fc sz\u00f6veg\u00e9t: nem halok meg, t\u00fal\u00e9lem, legy\u0151z\u00f6m a r\u00e1kot, mert az \u00e9let sz\u00e9p.<\/p>\n

2.
\nKit\u0171n\u0151en \u00e9rzem magam, a mai a tizenkettedik napom itt, de ennyire j\u00f3l m\u00e9g sosem \u00e9reztem magam. Teljesen l\u00e1ztalan vagyok, a sebem sem f\u00e1j, a gyullad\u00e1s is elt\u0171nt r\u00f3la, az \u00e9tv\u00e1gyam hatalmas, virgonc lettem. Megtudtam, eb\u00e9dre z\u00f6ldbors\u00f3s gombaleves lesz, s\u00fclt h\u00fas petrezselymes burgony\u00e1val \u00e9s uborkasal\u00e1t\u00e1val, desszertnek \u0151szibarack komp\u00f3t. Alig v\u00e1rom a delet, noha t\u00edz\u00f3raira bev\u00e1gtam h\u00fasz deka citromos n\u00e1polyit, de h\u00e1t az mind\u00f6ssze nyal\u00e1nks\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt, kev\u00e9sb\u00e9 laktat\u00f3 kaja.
\nTegnap m\u00e9g picit gyenge voltam, ami term\u00e9szetes a negyven fokos l\u00e1z ut\u00e1n. A szervezet kimer\u00fcl az olyan nagy csat\u00e1kban, ami ekkora l\u00e1zzal j\u00e1r. Most er\u0151snek \u00e9rzem magam. Tegnap keveset mozogtam, ma viszont f\u00fcrge vagyok mint a gy\u00edk. Nagyvizit ut\u00e1n felosontam az intenz\u00edv oszt\u00e1lyra, megtudtam, Drogos L\u00e1ny, aki mellesleg nem is drogf\u00fcgg\u0151, de ez a n\u00e9v itt a korh\u00e1zban m\u00e1r r\u00e1ragadt lemoshatatlanul, sz\u00f3val D. L. t\u00fal van a nehez\u00e9n, \u00e9letvesz\u00e9lyes \u00e1llapot\u00fab\u00f3l \u00e1tker\u00fclt s\u00falyos st\u00e1tuszba. Ez m\u00e1r m\u00e9gis csak n\u00e9mi halad\u00e1s, apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9s kifel\u00e9 a bajb\u00f3l, \u00e1m rem\u00e9nyre jogos\u00edt\u00f3 l\u00e9p\u00e9secske. Oda akartam menni az \u00e1gy\u00e1hoz, szerettem volna megsimogatni a kez\u00e9t, de nem engedtek a k\u00f6zel\u00e9be. Aluk\u00e1lt \u00e9ppen, nyugodt, tiszt\u00e1nak t\u0171n\u0151 alv\u00e1ssal. A k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1lltam, mereven r\u00e1szegeztem tekintetemet, \u00e9s h\u00e1romszor elmondtam gondolatban a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 var\u00e1zsig\u00e9t: abrakadabra, p\u00e1rok pajz\u00e1n p\u00e1rokk\u00e9nt par\u00e1zn\u00e1lkodjanak, abrakadabra, nem halhatsz meg, abrakadabra megmaradsz, abrakadabra nem halhatsz meg, t\u00fal\u00e9led, mert t\u00fal\u00e9led, mert az \u00e9let sz\u00e9p. Lehet hogy csup\u00e1n k\u00e9pzeltem, de mintha mosoly suhant volna \u00e1t az arc\u00e1n.
\nTegnapel\u0151tt r\u00f6vid ideig maradtam egyed\u00fcl a k\u00f3rteremben, kaptam k\u00e9t \u00faj bajt\u00e1rsat, mihelyt az el\u0151z\u0151 kett\u0151 lel\u00e9pett. K\u00e9t fiatal suhanc ker\u00fclt be megfigyel\u00e9sre, \u00e1lland\u00f3an vicceket mes\u00e9ltek, vagy azt taglalt\u00e1k, melyik n\u0151v\u00e9rrel milyen buj\u00e1lkod\u00e1st csapn\u00e1nak legsz\u00edvesebben, szerintem egyik\u00fck sem beteg. Hacsak nem agyilag. A vicceiken az\u00e9rt \u00e9n is j\u00f3kat kacagtam. Sz\u00f3val der\u0171sen telt az ut\u00f3bbi id\u0151, a l\u00e1zra, gyullad\u00e1sra, S\u00e1t\u00e1nra m\u00e1r alig eml\u00e9kszem. K\u00e1r, hogy ez a k\u00e9t sr\u00e1c ma m\u00e1r mehet haza. Ahogy l\u00e1tom, \u0151k sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben boldogok, biztosan sz\u00edvesen \u00fcd\u00fcltek volna itt m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny napot. Egyet szund\u00edtok.
\nHozz\u00e1k az eb\u00e9det. A leves egyszer\u0171en fens\u00e9ges. J\u00f3l f\u0151znek ebben a k\u00f3rh\u00e1zban, azt meg kell hagyni. Pr\u00edma a sert\u00e9ss\u00fclt is, szobat\u00e1rsaim m\u00e1r elmentek, \u00edgy r\u00e1m maradt az \u0151 adagjuk is. Dupl\u00e1n eb\u00e9delek, kev\u00e9ske krumpli az\u00e9rt megmarad, azt m\u00e1r k\u00e9ptelen vagyok legy\u0171rni, ami t\u00fal sok, az t\u00fal sok. A harmadik adagot dobozban kiteszem a hidegre, este is dagadtra zab\u00e1lom magam. Ha most pof\u00e1tlanul megjelenne a kasz\u00e1s, \u00e9n bizony kiragadn\u00e1m kez\u00e9b\u0151l rettegett szersz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s \u00fagy lekasz\u00e1ln\u00e1m \u0151t, hogy csak na. Isten bizony.
\n\u00a0Teli hassal \u00e9des a szuny\u00f3k\u00e1l\u00e1s, pl\u00e1ne olyan teli hassal, amilyen nekem van most. Szendergek. Id\u0151nk\u00e9nt felriadok, \u00f6sszefolynak az \u00e1lom \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g k\u00e9pei, olyan az eg\u00e9sz, mintha egyszerre k\u00e9t filmet n\u00e9zn\u00e9k. Vagy ink\u00e1bb, mintha egyszerre k\u00e9t \u00e9nem lenne. Milyen j\u00f3 is volna egyszerre k\u00e9t helyen lenni, iszony\u00faan vicces dolgokat m\u0171velne valahol az egyik \u00e9nem, k\u00f6zben a m\u00e1sik szolidan munk\u00e1lkodna, hasznos dolgokat v\u00e9gezne sok-sok tan\u00fa jelenl\u00e9t\u00e9ben, \u00e9s ha a tilosban j\u00e1r\u00f3 \u00e9nemet meg akarn\u00e1k b\u00fcntetni, a dolgos, rendes, mindenki \u00e1ltal becs\u00fclt \u00e9s szeretett, tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 \u00e9nem kih\u00fazn\u00e1 a m\u00e1sikat a slamasztik\u00e1b\u00f3l, mondv\u00e1n, azt nem is \u00e9n cselekedtem, amivel v\u00e1dolnak, az meg sem t\u00f6rt\u00e9nt, vagy ha m\u00e9gis, azt valaki m\u00e1s k\u00f6vette el, \u00e9n ott sem voltam, sok-sok tan\u00fa bizony\u00edthatja, \u00e9n eg\u00e9sz m\u00e1shol tart\u00f3zkodtam, \u00e9s istennek, embernek, lid\u00e9rcnek, t\u00e1rsadalomnak tetsz\u0151 dolgokon munk\u00e1lkodtam. Tess\u00e9k t\u0151lem bocs\u00e1natot k\u00e9rni az alaptalan, aljas, abszurd gyan\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e9rt.<\/p>\n

3.
\nMa d\u00e9lel\u0151tt lehozt\u00e1k D. L.-t az intenz\u00edvr\u0151l, iszony\u00faan s\u00e1padt szeg\u00e9ny, \u00e9s bel\u0151le m\u00e9g mindig cs\u00f6vek \u00e1llnak ki, csaknem megszakadt a sz\u00edvem a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l. Amikor \u00e9szrevett, pr\u00f3b\u00e1lt mosolyogni, de csak apr\u00f3 grimaszra futotta erej\u00e9b\u0151l. bizony\u00e1ra borzaszt\u00f3an gyenge, \u00e9n adn\u00e9k neki az er\u0151mb\u0151l, ha lehetne, k\u00e1r hogy nem lehet. Elhat\u00e1roztam, adok neki valami sz\u00e9p becenevet, valami eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nlegeset. Hosszas t\u00f6preng\u00e9s ut\u00e1n elneveztem Edilk\u00e1nak. Edilka! Soha senkit sem h\u00edvtak m\u00e9g \u00edgy, ez holt biztos. K\u00edv\u00e1ncsi vagyok, tetszeni fog e neki. Ha nem, kital\u00e1lok valami m\u00e1st, \u00e9s \u00e1tnevezem.
\nEb\u00e9d ut\u00e1n l\u00e1togat\u00f3im voltak, a haverok t\u00f6bb kil\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t hoztak, tudj\u00e1k, hogy \u00e9lek halok \u00e9rte. Egy \u00fcveg Tokaji Asz\u00fat is hoztak, \u00f6tputtonyosat, meghatottan k\u00f6sz\u00f6ntem meg a dr\u00e1ga ned\u0171t, m\u00e9gis csak sz\u00e9p dolog t\u0151l\u00fck, ennyit r\u00e1m k\u00f6lteni, de annak egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00f6r\u00fcltem, hogy r\u00e1 akartak besz\u00e9lni, a k\u00f3rh\u00e1z kapuj\u00e1ban igyam majd meg, nyomban az ut\u00e1n, mihelyt kiengednek. Sz\u00f3 sem lehet r\u00f3la, hiszen odakint is m\u00e9g sok\u00e1ig gy\u00f3gyszert fogok szedni, mondtam, akkor iszom meg, amikor m\u00e1r meggy\u00f3gyultam. Zavartan sunyt\u00e1k le a fej\u00fcket, k\u00e9ptelenek elhinni, hogy a r\u00e1kb\u00f3l ki lehet gy\u00f3gyulni. Pedig igenis lehet. Majd \u00e9n megmutatom nekik.
\nMost hever\u00e9szek, lassan telnek a percek. Olvasni nincs kedvem, megf\u00e1jdul a szemem, ha t\u00fal sokat olvasok. Mennyivel jobb volt, amikor m\u00e9g kicsi voltam, odas\u00fcnd\u00f6r\u00f6gtem a nagymam\u00e1mhoz szomor\u00fa k\u00e9pet er\u0151ltetve magamra, \u00e9s \u0151 mindig r\u00f6gt\u00f6n megk\u00e9rdezte, no, kib\u00f6k\u00f6d v\u00e9gre, mi baj van a b\u00f6gy\u00f6dben? Mire \u00e9n: semmi bajom, unatkozom, mes\u00e9lj valami \u00e9rdekeset nagyany\u00f3! Oly sok mes\u00e9t tudott, mint ah\u00e1ny csillag van az \u00e9gen, \u00e9s f\u0171sz\u00e1l a r\u00e9ten, csepp a tengerben \u00e9s homokszem a sivatagban.
\nMes\u00e9lj, mes\u00e9lj nagyany\u00f3!\u00a0 \u00a0<\/p>\n

\n2015 december, 1. d\u00edj<\/p>\n

Continue reading Visszavonul a f\u00e1jdalom<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":359,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[233,9],"tags":[],"class_list":["post-2695","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-233","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2695","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/359"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2695"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2695\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2695"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2695"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2695"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}