{"id":2514,"date":"2018-02-10T20:34:17","date_gmt":"2018-02-10T20:34:17","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/elfogadott-bekejobb\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:17","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:17","slug":"elfogadott-bekejobb","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/elfogadott-bekejobb\/","title":{"rendered":"Elfogadott b\u00e9kejobb"},"content":{"rendered":"

\nA kasz\u00e1lt f\u0171 illata, a kora ny\u00e1r m\u00e1r reggel is melenget\u0151 naps\u00fct\u00e9se mondhatni idilli b\u00e9k\u00e9t jelent az id\u0151s\u00f6d\u0151 f\u00e9rfi sz\u00e1m\u00e1ra. Meglep\u0151en k\u00f6nnyed l\u00e9ptekkel halad a h\u00e1ts\u00f3 kert m\u00e1ln\u00e1ssal be\u00fcltetett v\u00e9g\u00e9ig, vissza a h\u00e1z fel\u00e9 igyekezv\u00e9n m\u00e1r s\u00edpol, zil\u00e1l a t\u00fcdeje, pedig k\u00e9t \u00e9ve m\u00e1r, hogy abbahagyta a doh\u00e1nyz\u00e1st. A nagy h\u00e1z terasz\u00e1n \u00fcld\u00f6g\u00e9l. Igen, \u0151 „nagy h\u00e1znak” nevezi. K\u00e9tszintesre \u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00fagy lett volna, hogy J\u00e1nos fia \u00e9s Anita, a leend\u0151 menye a fels\u0151szinten v\u00e9l\u00fck fognak majd lakni. Nem \u00edgy alakult. A fia a katonas\u00e1g ut\u00e1n felment a f\u0151v\u00e1rosba. Egy \u00e9v ut\u00e1n a le\u00e1ny is ut\u00e1na ment. Hitelt vettek fel, \u00e9s a mai napig fizetik a k\u00f6lcs\u00f6nt a sz\u00e9p lak\u00e1suk\u00e9rt. \u00cdgy maradtak ketten a nagy h\u00e1zban a feles\u00e9g\u00e9vel. S\u00fcllyed\u0151-emelked\u0151 mellkasa egy-egy l\u00e9legzetv\u00e9tel ut\u00e1n meg-megpihen. Ifjonti h\u00e9v, mit \u00e9rez napr\u00f3l napra, meglehet, csup\u00e1n \u00e1br\u00e1nd, 78. \u00e9let\u00e9v\u00e9re az\u00e9rt meg\u00f6regedett. N\u00e9zi a szemk\u00f6zti, k\u00f6zel h\u00e1rom m\u00e9ter magas t\u00e9glafalat, mely a szomsz\u00e9dos port\u00e1t\u00f3l v\u00e1lasztja el \u0151ket. A fal az utcar\u00e9szt\u0151l a h\u00e1ts\u00f3 kertekig meg\u00e9p\u00edtv\u00e9n jelenti a k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n birtokviszonyt.
\nEz van – \u00e1llap\u00edtja meg mag\u00e1ban az \u00f6reg az almaz\u00f6ld sz\u00ednre festett falba f\u00farva a tekintet\u00e9t, mint sz\u00e1mtalanszor az elm\u00falt \u00e9vek sor\u00e1n. Egy m\u00e1ty\u00e1smad\u00e1r csivitel a kerti k\u00fat k\u00e1v\u00e1j\u00e1n, mint egy sz\u00e9p verset, \u00fagy trill\u00e1zik, s tov\u00e1bbr\u00f6ppen a m\u00e1jusv\u00e9gi naps\u00fct\u00e9sben. A k\u00fat k\u00f6r\u00f6tt agg\u00f3f\u0171, s\u00e1rgasz\u00edn „sziromt\u00e1nc” vil\u00e1gol, gyomn\u00f6v\u00e9ny ugyan, m\u00e9gsem kap\u00e1lt\u00e1k ki kora tavaszkor. \u00dcld\u00f6g\u00e9l h\u00e1t a kora reggeli id\u0151ben, „a v\u00e9ns\u00e9g gyorsan m\u00fal\u00f3 semmittev\u00e9se” – \u00e1llap\u00edtja meg szomor\u00faan, viszont tudja, egy rossz szava se lehet n\u00e9ki a sors\u00e1t illet\u0151en. A h\u00e1z v\u00e9g\u00e9ben k\u00e9t macsk\u00e1juk t\u0171nik fel. S\u00e9t\u00e1lnak v\u00e9gig az oldalj\u00e1rd\u00e1n a teraszig. Val\u00f3sz\u00edn\u0171 eger\u00e9szhettek kora reggel. A kitett t\u00e1lka tejet lefetyelik. Kuty\u00e1t nem tartanak a h\u00e1zn\u00e1l, volt k\u00e9t kuvaszuk j\u00f3 t\u00edz \u00e9ve. Mindkett\u0151t megm\u00e9rgezt\u00e9k \u00e9s elpusztultak. \u00c1kos b\u00e1csi akkor azt mondta, soha t\u00f6bb\u00e9 nem tart kuty\u00e1t, m\u00e9g egyszer nem n\u00e9zi v\u00e9gig, amint szeretett \u00e1llatai a szeme l\u00e1tt\u00e1ra m\u00falnak ki \u00fagy, hogy a kih\u00edvott \u00e1llatorvos sem tud tenni semmit.
\nFeles\u00e9ge, Erzsike a terasz asztal\u00e1n egy r\u00fad baromfi p\u00e1rizsit v\u00e1g fel a k\u00e9t cica, Pandurka \u00e9s \u00d3bester r\u00e9sz\u00e9re. Az asszony „j\u00f3 reggelt”-j\u00e9re egy halk h\u00fcmm\u00f6g\u00e9ssel tudja le a k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s\u00e9t. \u00dcld\u00f6g\u00e9l a szokott fasz\u00e9k\u00e9n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s rosszkedv\u0171s\u00e9g lepi meg az \u00f6regembert. N\u00e9zi a t\u00f6bb m\u00e9ter magas, z\u00f6ldre festett t\u00e9glafalat, a k\u00e9t kis macsk\u00e1t, \u00e9s egy r\u00e9gi gyerekkori eml\u00e9k villan fel neki. Lehetett vagy t\u00edz \u00e9ves fi\u00facska, apj\u00e1val, ki asztalos volt, elj\u00e1rogatott egy faluba kisebb-nagyobb munk\u00e1t elv\u00e9gezni. A j\u00f3m\u00f3d\u00fa Telkesi csal\u00e1dhoz mentek, ma m\u00e1r a csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban lehet a hat\u00e1r majd minden f\u00f6ldter\u00fclete, mit nem munk\u00e1lnak meg, azt kiadj\u00e1k haszonb\u00e9rletbe. Sz\u00e9p ny\u00e1ri d\u00e9lel\u0151tt\u00f6n apja a h\u00e1ts\u00f3 csel\u00e9dsoron jav\u00edtgatja az ajt\u00f3kat, \u0151 a verenda el\u0151tti kiskertben j\u00e1tszik. A gazda, k\u00e9t kisebb le\u00e1nya \u00e9s egy fiatal, sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen f\u00e9rfi a k\u00e9sei reggelit fogyassz\u00e1k \u00e9ppen nagy, vil\u00e1gos ter\u00edt\u0151vel lefedte asztaln\u00e1l. Az egyik kisl\u00e1ny odah\u00edvja mag\u00e1hoz. Odaszalad, \u00e9s nagyfi\u00fasan tekint a l\u00e1nyra, az pedig visszan\u00e9z r\u00e1. A t\u00e1lc\u00e1r\u00f3l egy darab kolb\u00e1szt ad a kez\u00e9be: „Vidd h\u00e1tra Bund\u00e1s kuty\u00e1nak, de vigy\u00e1zz, nehogy megkapjon!” Szint\u00e9n Telkesi\u00e9kn\u00e9l dolgoztak, amikor reggelire csak avas t\u00f6p\u00f6rty\u0171t kaptak, apja k\u00e9rt a gazd\u00e1t\u00f3l egy szelet szalonn\u00e1t. „Nem v\u00e1gunk mi minden h\u00e9ten diszn\u00f3t, j\u00f3 \u00f6cs\u00e9m!” – ennyit mondott a gazda, mire apja soha nem ment hozz\u00e1juk t\u00f6bbet, hi\u00e1ba is \u00fczentek \u00e9rte.
\nIgen, itt van ez a t\u00e9glafal ker\u00edt\u00e9s a k\u00e9t szomsz\u00e9dos porta k\u00f6zt m\u00e1r j\u00f3 harminc \u00e9ve. Nem lehet megszokni, csak t\u0171rni \u00e9s elviselni. A t\u00e9glafal felh\u00faz\u00e1s\u00e1nak f\u0151 ok\u00e1ra v\u00e9g\u00fcl maga az \u00f6regember sem eml\u00e9kezik m\u00e1r tiszt\u00e1n. Megb\u00e9k\u00e9lt vele.
\nHaragja az\u00e9rt olykor, mint levedz\u0151 seb t\u00e9p\u0151dik fel. Pedig a szomsz\u00e9dokkal igencsak j\u00f3ban voltak, seg\u00edtett\u00e9k egym\u00e1st. Ormosi Feri, a szomsz\u00e9d, traktoros volt a TSZ-ben, majd sz\u00f6vetkezeti tag lett. Ha k\u00e9rte, elj\u00f6tt ingyen is a hat\u00e1rban l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldjeire sz\u00e1ntani. Poh\u00e1rka bort fogadott el a munka v\u00e9gezt\u00e9vel. \u0150 maga a k\u00fat\u00e1s\u00e1sban seg\u00edtett viszonz\u00e1sk\u00e9ppen. Azt\u00e1n \u00c1kos b\u00e1csi neje egy tavaszi d\u00e9lel\u0151tt a falu vegyesboltj\u00e1ba ment v\u00e1s\u00e1rolni. Ott tal\u00e1lkozott \u00f6ssze Ormosi n\u00e9vel, Katik\u00e1val, ki cs\u00fany\u00e1n neki t\u00e1madt:
\n– A mocskos Sza..s kuty\u00e1tok t\u00edz hetes lib\u00e1mat \u00f6lte le, amint \u00e1tsz\u00f6k\u00f6tt hozz\u00e1nk a kertbe… – Erzsike csak hallgatta a mindig bar\u00e1ts\u00e1gos n\u0151 kirohan\u00e1s\u00e1t, a vegyes boltban n\u00e9h\u00e1nyan kettej\u00fcket kezdt\u00e9k figyelni.
\n– Lel\u00f6vetem a kuty\u00e1tokat!!! – mondatta idegess\u00e9ge ok\u00e1n az asszony. H\u00e1t erre \u0151 is, akinek sz\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e1tkos szavakat nem hallhattak \u00e9let\u00e9ben, most ott a vegyes boltban szemen k\u00f6pte Ormosin\u00e9t. Este egy bor\u00edt\u00e9kban a szomsz\u00e9d kerti kapuj\u00e1n egy \u00f6tezres bank\u00f3t dobott be az elpusztult lib\u00e1k\u00e9rt. H\u00e1t \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt a harag a k\u00e9t csal\u00e1d k\u00f6zt, amely k\u00f6zel harminc \u00e9ve tart. Az eset ut\u00e1n j\u00f3 k\u00e9t h\u00f3napra Ormosi\u00e9k elkezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a t\u00e9glafalat a k\u00e9t port\u00e1t elv\u00e1laszt\u00f3 eddigi dr\u00f3tker\u00edt\u00e9s vonal\u00e1n. Teltek az \u00e9vek, az utc\u00e1n \u00e1tmentek a m\u00e1sik oldalra, ha tal\u00e1lkoztak. V\u00e9g\u00fcl m\u00e1r csak az Ormosi n\u00e9vre eml\u00e9kezik a szomsz\u00e9dos porta kapcs\u00e1n. Voltak olyan dolgok is, melyeket megb\u00e1nt az \u00f6reg az eltelt id\u0151 nyom\u00e1n. A h\u00e1ts\u00f3 kertben k\u00e9t besztercei szilvaf\u00e1juk vir\u00e1gzott tavaszr\u00f3l tavaszra. M\u00e1ra m\u00e1r kisz\u00e1radt. Ki is v\u00e1gt\u00e1k mindkett\u0151t. T\u00f6rt\u00e9nt ugyanis, hogy a szomsz\u00e9d kiskertj\u00e9ben megeredt az \u0151 k\u00e9t szilvaf\u00e1juk \u00e1ltal h\u00e1rom kis fa. Eltelt j\u00f3 p\u00e1r \u00e9v, term\u00e9st hoz\u00f3 f\u00e1kk\u00e1 cseperedtek. \u0150 megmondta Ormosi Ferinek, „ezt a h\u00e1rmat nem te \u00fcltetted, az \u00e9n f\u00e1im eredtek meg, k\u00e9rek a term\u00e9sb\u0151l”. A szomsz\u00e9d az arc\u00e1ba nevetett, \u00e9s azt mondta: „Menjen a kocsm\u00e1ba szilv\u00e1s p\u00e1link\u00e1t inni!”\u00a0 \u0150 meg feljelentette \u0151ket. \u00cdgy \u00e9vekig tartott a per. H\u00e1romszor utaztak fel a t\u00e1rgyal\u00e1sra a megyesz\u00e9khelyre. Nem adott helyt a b\u00edr\u00f3s\u00e1g a panasz\u00e1ra a szilvaf\u00e1k ok\u00e1n. De neki az is el\u00e9gt\u00e9telt jelentett, amint l\u00e1tta a b\u00edr\u00f3s\u00e1gon magyar\u00e1zkodni Ormosi szomsz\u00e9dot.
\nOrmosi a tilt\u00e1s ellen\u00e9re szelet szalonn\u00e1t falatozgat, a falu Marik\u00e1ja s\u00fct\u00f6tte h\u00e1zi keny\u00e9rrel, majd egy poh\u00e1rka homoki feh\u00e9rbort kortyolgat el. „Ne egyen zs\u00edrosat, \u00e9deset, s\u00f3sat!” – no h\u00e1t \u0151 nem ad erre. Igaz, az \u00f6regs\u00e9g \u00e9vei m\u00e1sk\u00e9ppen telnek, de a sz\u00e1z \u00e9vet \u00fagy szeretn\u00e9 meg\u00e9lni, hogy ne koplal\u00e1ssal mulatassa napjait. A kapucseng\u0151re lesz figyelmes. A feles\u00e9ge megy ki megn\u00e9zni, ki lehet az. \u00c9vek \u00f3ta nem v\u00e1rnak senkit se ma, se holnap szeretett fi\u00e1n \u00e9s meny\u00e9n k\u00edv\u00fcl. A hang ismer\u0151s, Ormosi Ferenc nagyobbik fia az, G\u00e1bor. A f\u00e9rfi k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Erzsike hellyel k\u00edn\u00e1lja a vend\u00e9get. L\u00e1tszik, a f\u00e9rfi igencsak zavarban van, amint elhadarja mondand\u00f3j\u00e1t.
\n– Kedves \u00c1kos b\u00e1csi! Tudjuk, a csal\u00e1dom \u00e9s az \u00f6n csal\u00e1dja nincs j\u00f3 viszonyban nagyon r\u00e9gen. M\u00e9gis, az ap\u00e1m megk\u00e9rt, h\u00edvjam \u00e1t hozz\u00e1nk \u00c1kos b\u00e1csit. \u0150 nem tud kimozdulni a h\u00e1zb\u00f3l \u00e9s komolyan betegeskedik, nagyon szeretne besz\u00e9lni mag\u00e1val. \u00c1t tetszik j\u00f6nni?! – Az \u00f6regember hallgat egyet. Szinte udvariatlans\u00e1gnak t\u0171nhet sz\u00f3tlans\u00e1ga. V\u00e9g\u00fcl is ez\u00e9rt mondja a f\u00e9rfinak, miel\u0151tt d\u00f6ntene. – J\u00f3, \u00e1tmegyek.
\nAmint kimondja a k\u00e9t sz\u00f3t, m\u00e1r meg is b\u00e1nja. No mindegy, a f\u00e9rfi elk\u00f6sz\u00f6n. \u0150 m\u00e9g \u00fcld\u00f6g\u00e9l egy kev\u00e9ske id\u0151t, majd bemegy a h\u00e1zba szedel\u0151dzk\u00f6dni. Egy-k\u00e9t ruhadarabot vesz mag\u00e1ra a vend\u00e9gj\u00e1r\u00e1sa ok\u00e1n. Szinten olyb\u00e1 t\u0171nik az \u00f6regember sz\u00e1m\u00e1ra, mintha idegen helyen j\u00e1rna. T\u00f6bb, mint harminc \u00e9ve nem j\u00e1rt itt. \u00c9lt egym\u00e1s mellett a k\u00e9t csal\u00e1d, p\u00e1r m\u00e9ter t\u00e9glafallal elv\u00e1lasztva. G\u00e1bor van csak otthon az apj\u00e1val, mint kitud\u00f3dik, az \u00f6reg Ormosi mellett mindig kell valakinek lenni, vigy\u00e1znia r\u00e1. A h\u00e1z el\u0151tti kiskert sok-sok fut\u00f3rozsa bokra elt\u0171nt, egy lila ak\u00e1cf\u00e1t l\u00e1that, hervadt szirm\u00fa liliomokat \u00e9s sok t\u0151 ragyog\u00f3 piros musk\u00e1tlit. A konyh\u00e1n kereszt\u00fcl a tisztaszob\u00e1ba l\u00e9pnek, az utc\u00e1ra n\u00e9z\u0151 ablak el\u0151tt nagy fa \u00e1gy, az asztalon v\u00e1z\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1l t\u00e1tika, az \u00e1gy melletti \u00e9jjeli szekr\u00e9nyen bef\u0151ttes \u00fcveg n\u00e9h\u00e1ny szem csereszny\u00e9vel. A v\u00e9n Ormosi szinte alig veszi \u00e9szre, amint k\u00e9t nagy p\u00e1rn\u00e1n f\u00e9lre csuklott nyakkal, lehunyt szemeivel fekszik. Sipolyszer\u0171 hangot hallatv\u00e1n, akadozva veszi egym\u00e1s ut\u00e1n a leveg\u0151t. \u00c1kos b\u00e1csi „adjon Isten”-j\u00e9re tal\u00e1n csak k\u00e9pzelte a „fogadj isten” v\u00e1laszt. G\u00e1bor egy sz\u00e9ket hoz n\u00e9ki, \u00edgy le\u00fcl az \u00e1gy mell\u00e9, hallgat, v\u00e9g\u00fcl is mit mondhatna. Nem teljesen biztos benne, Ormosi tudja-e, hogy itt \u00fcl az \u00e1gya mellett. Egy szinte „megvil\u00e1gosod\u00e1si” pillanatk\u00e9nt felnyitja a szemeit, hosszasan n\u00e9zi \u0151t.
\n– \u00c1kos… nem sok id\u0151, mi el\u0151ttem van… \u00c1kos, b\u00e9k\u00fclj\u00fcnk meg egym\u00e1s k\u00f6zt, nem … nem szeretn\u00e9k haragot hagyni magam m\u00f6g\u00f6tt …
\nA f\u00e9rfi szavai elhalkulnak, a hossz\u00fa perceket csup\u00e1n a csend jelenti, majd ism\u00e9t mondani szeretne valamit, de nem lehet \u00e9rteni a szavait. Artikul\u00e1tlanul, de feler\u0151s\u00f6dik a besz\u00e9dhangja:
\n– A falat … a t\u00e9glafalat lebontjuk … legyen … legyen \u00fagy, mint r\u00e9g.
\nAz \u00f6reg mondana m\u00e9g valamit, felny\u00f6g, s\u00a0 \u00edgy csendesedik el.
\n– Apa, a berlini falat is lebontott\u00e1k, pedig az is j\u00f3 sok\u00e1ig \u00e1llt.
\nG\u00e1bor n\u00e9zi az apj\u00e1t, az \u0151 egyszer\u0171 fiatal apj\u00e1t, j\u00f3, maga is \u00f6regszik, m\u00e9gis els\u00edrja mag\u00e1t. \u00c1kos b\u00e1csi ott \u00fclv\u00e9n az \u00e1gy mellett, \u00e1tvillan n\u00e9ki egy k\u00e9rd\u00e9s: Te j\u00f3 \u00e9g, ez most meghal?! Kez\u00e9t az \u00f6reg szomsz\u00e9dja kez\u00e9re helyezi, nem tudja, az mit v\u00e9l a vil\u00e1gb\u00f3l, de bizonyos, ez most a b\u00e9kejobb, amit elfogadtak.<\/p>\n

\n2015 m\u00e1jus
\n3. d\u00edj<\/p>\n

Continue reading Elfogadott b\u00e9kejobb<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":257,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[217,9],"tags":[],"class_list":["post-2514","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-217","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2514","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/257"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2514"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2514\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2514"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2514"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2514"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}