{"id":22457,"date":"2026-06-24T20:51:39","date_gmt":"2026-06-24T18:51:39","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=22457"},"modified":"2026-06-24T20:54:14","modified_gmt":"2026-06-24T18:54:14","slug":"hangok-az-utcarol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2026\/06\/24\/hangok-az-utcarol\/","title":{"rendered":"Hangok az utc\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"

A v\u00e1ros m\u00e9g aludni l\u00e1tszott, amikor kil\u00e9ptem az alulj\u00e1r\u00f3b\u00f3l. A febru\u00e1ri hajnal fagyos lehelete v\u00e9gigs\u00f6p\u00f6rt az \u00fcres j\u00e1rd\u00e1kon, a l\u00e1mp\u00e1k s\u00e1padt f\u00e9ny\u00e9ben csak n\u00e9h\u00e1ny alak mozdult a t\u00e1volban. Aznap m\u00e1s szemmel akartam n\u00e9zni ezt a vil\u00e1got. Nem riporter voltam, nem egy k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151 \u2013 ma az utca embere lettem.<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 meg\u00e1ll\u00f3m a Nyugati p\u00e1lyaudvar m\u00f6g\u00f6tti park volt. Egy f\u00e9rfi \u00fclt a padon, vastag, megkopott kab\u00e1tba burkol\u00f3zva. A kez\u00e9ben egy b\u00f6gre g\u0151z\u00f6lg\u0151 tea, el\u0151tte egy rongyos pap\u00edr t\u00e1bla: \u201eNem k\u00e9rek sokat. Csak egy m\u00e1sodik es\u00e9lyt.\u201d<\/span><\/p>\n

Le\u00fcltem mell\u00e9. Meglepetten n\u00e9zett r\u00e1m, de nem mondott semmit. Egy darabig csak csendben figyelt\u00fck az embereket, akik sietve ker\u00fcltek ki minket.<\/span><\/p>\n

\u2013 Hogy h\u00edvj\u00e1k? \u2013 k\u00e9rdeztem v\u00e9g\u00fcl.<\/span><\/p>\n

\u2013 Attila \u2013 v\u00e1laszolta rekedtes hangon. \u2013 \u00c9s maga mit keres itt?<\/span><\/p>\n

\u2013 Csak besz\u00e9lgetni szeretn\u00e9k. Tudni, milyen az \u00e9let innen, ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l.<\/span><\/p>\n

Keser\u0171 mosollyal kortyolt egyet a te\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/span><\/p>\n

\u2013 Hideg \u2013 mondta v\u00e9g\u00fcl. \u2013 \u00c9s hossz\u00fa. Az utc\u00e1n minden nap egy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g.<\/span><\/p>\n

Halkan b\u00f3lintottam.<\/span><\/p>\n

\u2013 Mi\u00f3ta van itt?<\/span><\/p>\n

\u2013 N\u00e9gy \u00e9ve. Akkor vesz\u00edtettem el a lak\u00e1somat. Egy v\u00e1l\u00e1s, egy rossz d\u00f6nt\u00e9s, azt\u00e1n egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra nem maradt hova mennem. Azt hittem, \u00e1tmeneti lesz. Azt hittem, valahogy majd visszakapaszkodom.<\/span><\/p>\n

\u2013 \u00c9s m\u00e9gis itt van.<\/span><\/p>\n

\u2013 Igen \u2013 s\u00f3hajtott. \u2013 Az emberek azt hiszik, hogy innen k\u00f6nny\u0171 kijutni. Hogy el\u00e9g csak munk\u00e1t keresni, el\u00e9g csak \u201e\u00f6sszeszedni magad\u201d. De egy id\u0151 ut\u00e1n az ember elfelejti, hogyan kell rendesen \u00e9lni. Elfelejti, milyen egy \u00e1gyban aludni, egy reggelit az asztaln\u00e1l megenni, egy norm\u00e1lis \u00e9letet vezetni. Az utc\u00e1n minden m\u00e1s. Itt m\u00e1sok a szab\u00e1lyok.<\/span><\/p>\n

Csend telepedett r\u00e1nk. Az emberek tov\u00e1bbra is elker\u00fcltek minket, mintha egy m\u00e1sik vil\u00e1gban l\u00e9tezn\u00e9nk.<\/span><\/p>\n

\u2013 Mi az, ami a legjobban hi\u00e1nyzik? \u2013 k\u00e9rdeztem.<\/span><\/p>\n

Attila egy ideig hallgatott.<\/span><\/p>\n

\u2013 Hogy valaki t\u00e9nyleg r\u00e1m n\u00e9zzen. Ne csak \u00e1t, hanem r\u00e1m.<\/span><\/p>\n

A v\u00e1lasz f\u00e1jdalmasan egyszer\u0171 volt.<\/span><\/p>\n

D\u00e9lut\u00e1n egy m\u00e1sik helyre mentem, egy alulj\u00e1r\u00f3 l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n \u00fcld\u00f6g\u00e9lve n\u00e9ztem a rohan\u00f3 embereket. Egy id\u0151s h\u00f6lgy k\u00f6zeledett, fejkend\u0151t viselt, kez\u00e9ben egy szakadt szatyrot szorongatott. Le\u00fclt mell\u00e9m, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00e9rdeztem volna, mes\u00e9lni kezdett.<\/span><\/p>\n

\u2013 Azt hiszik, hogy minden hajl\u00e9ktalan b\u0171n\u00f6z\u0151 vagy r\u00e9szeges. Pedig \u00e9n is dolgoztam egy \u00e9leten \u00e1t. Volt lak\u00e1som, f\u00e9rjem, csal\u00e1dom. Csak a f\u00e9rjem meghalt, az alb\u00e9rletet nem tudtam fizetni, a nyugd\u00edjam kev\u00e9s volt. Azt\u00e1n egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra itt tal\u00e1ltam magam.<\/span><\/p>\n

N\u00e9ztem az arc\u00e1t, az id\u0151 r\u00e1ncait rajta, \u00e9s nem tudtam nem arra gondolni: b\u00e1rki lehetne a hely\u00e9ben. Az utc\u00e1n nincs kor, nincs m\u00falt, csak a jelen k\u00fczdelme.<\/span><\/p>\n

\u2013 Mit szeretne, hogy tudjanak mag\u00e1r\u00f3l az emberek? \u2013 k\u00e9rdeztem halkan.<\/span><\/p>\n

\u2013 Hogy \u00e9n is ember vagyok \u2013 v\u00e1laszolta. \u2013 \u00c9s hogy ne f\u00e9ljenek t\u0151lem.<\/span><\/p>\n

Egy pillanatnyi csend \u00e1llt be k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. Azt\u00e1n halkan folytatta:<\/span><\/p>\n

\u2013 Tudja, mi f\u00e1j a legjobban? Nem az \u00e9hs\u00e9g. Nem is a hideg. Hanem amikor egy r\u00e9gi ismer\u0151s r\u00e1m n\u00e9z, felismer\u2026 \u00e9s elford\u00edtja a fej\u00e9t. Mintha sz\u00e9gyellne. Mintha m\u00e1r nem is lenn\u00e9k ugyanaz az ember.<\/span><\/p>\n

A hangja megremegett.<\/span><\/p>\n

\u2013 R\u00e9gen volt egy unok\u00e1m. Kicsi volt m\u00e9g, amikor utolj\u00e1ra l\u00e1ttam. M\u00e9g mindig n\u00e1lam van a f\u00e9nyk\u00e9pe, n\u00e9zze\u2026 \u2013 El\u0151h\u00fazott egy megfakult, szam\u00e1rf\u00fcles k\u00e9pet a kab\u00e1tzseb\u00e9b\u0151l. Egy mosolyg\u00f3s kisfi\u00fa n\u00e9zett vissza r\u00e1m, sz\u0151ke hajjal, ragyog\u00f3 szemekkel. \u2013 Az\u00f3ta feln\u0151tt. N\u00e9ha tal\u00e1lkozom vele az utc\u00e1n. De m\u00e1r nem \u00e1ll meg.<\/span><\/p>\n

Megcsuklott a hangja. F\u00e9lren\u00e9zett, mintha nem akarn\u00e1, hogy l\u00e1ssam a k\u00f6nnyeit.<\/span><\/p>\n

Aznap este hazafel\u00e9 s\u00e9t\u00e1lva a saj\u00e1t vil\u00e1gom hirtelen idegennek t\u0171nt. A meleg szoba, a z\u00e1rhat\u00f3 ajt\u00f3, a biztos \u00e1gy hirtelen nem t\u0171nt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek. Attila \u00e9s az id\u0151s h\u00f6lgy szavai visszhangoztak bennem.<\/span><\/p>\n

M\u00e1snap reggel visszamentem a Nyugatihoz. Attila m\u00e9g mindig ott \u00fclt a padon. Egy k\u00e1v\u00e9t vittem neki.<\/span><\/p>\n

De nemcsak egy k\u00e1v\u00e9t hoztam, hanem egy kis csomagot is. A t\u00e1sk\u00e1mban ott lapult h\u00e1rom szendvics, egy keny\u00e9r, felv\u00e1gottak, friss z\u00f6lds\u00e9gek, narancs \u00e9s mandarin, egy kis v\u00edz, csokol\u00e1d\u00e9, egy meleg takar\u00f3, k\u00f6t\u00f6tt zoknik, meg egy h\u00e1l\u00f3zs\u00e1k. Tudtam, hogy a hideg febru\u00e1ri napokban ezek nagyon apr\u00f3 dolgok, de kicsit tal\u00e1n seg\u00edthetnek, hogy egy kicsit jobban \u00e9rezze mag\u00e1t, pillanatnyilag.<\/span><\/p>\n

Attila meglepetten vette el a forr\u00f3 k\u00e1v\u00e9t \u00e9s a t\u00f6bbi holmit. A zoknikat \u00e9s a takar\u00f3t is k\u00e9zbe vette, egy pillanatra meg\u00e1llt, majd h\u00e1l\u00e1san megk\u00f6sz\u00f6nte.<\/span><\/p>\n

\u2013 K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m \u2013 mondta halkan. \u2013 Sokat jelent.<\/span><\/p>\n

Csendben \u00fclt\u00fcnk m\u00e9g egy ideig, mindketten a saj\u00e1t gondolatainkba mer\u00fclve. De valami megv\u00e1ltozott. Nemcsak a hideg sz\u00e9l, nemcsak a vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk, hanem valami m\u00e9lyebb, ami arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy az emberek igenis l\u00e1thatj\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9s adhatnak valami apr\u00f3t, de jelent\u0151set. Mert az utc\u00e1n \u00e9l\u0151k nem l\u00e1thatatlanok. Csak \u00e9szre kell \u0151ket venni.<\/span><\/p>\n

Mert tal\u00e1n a legnagyobb aj\u00e1nd\u00e9k az, ha valaki nemcsak \u00e1tmegy melletted, hanem meg\u00e1ll, \u00e9s r\u00e1d n\u00e9z.<\/span><\/p>\n

Continue reading Hangok az utc\u00e1r\u00f3l<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9481,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1203,9],"tags":[],"class_list":["post-22457","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-1203","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22457","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9481"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22457"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22457\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":22459,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22457\/revisions\/22459"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22457"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=22457"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=22457"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}