{"id":22233,"date":"2026-06-23T23:10:51","date_gmt":"2026-06-23T21:10:51","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=22233"},"modified":"2026-06-23T23:10:51","modified_gmt":"2026-06-23T21:10:51","slug":"ellentetek-vonzasaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2026\/06\/23\/ellentetek-vonzasaban\/","title":{"rendered":"Ellent\u00e9tek vonz\u00e1s\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

A febru\u00e1r v\u00e9ge lassan, \u00fcgyes k\u00e9zzel lopkodta lefele a napt\u00e1rr\u00f3l a telet, hogy azt\u00e1n megfontoltan, de visszavonhatatlanul kisz\u00ednezze az erd\u0151t, \u00e9s beoltson minden egyes f\u00e1t, bokrot, de m\u00e9g f\u0171sz\u00e1lat is \u00e9lettel. Voltak h\u00edrn\u00f6k\u00f6k, akik saj\u00e1t b\u0151r\u00fck\u00f6n \u00e9rezt\u00e9k m\u00e1r a v\u00e1ltoz\u00e1st, \u00e9s nem voltak restek kik\u00fcrt\u00f6lni azt, m\u00edg m\u00e1sok, akik nehezen \u00e9bredtek, vagy sokat csal\u00f3dtak m\u00e1r, szorosan a fej\u00fckre h\u00fazt\u00e1k a p\u00e1rn\u00e1t, \u00e9s aludtak volna m\u00e9g. V\u00e9g\u00fcl \u0151k is engedtek.<\/span><\/p>\n

Megtelt az erd\u0151 f\u00fcttyel, mad\u00e1rdallal, avarz\u00f6rg\u00e9ssel. Zeg-zug nem maradt \u00e9rintetlen\u00fcl. Kivir\u00e1gzott az erd\u0151 zizeg\u00e9ssel, boldog \u00fajrakezd\u00e9ssel.<\/span><\/p>\n

Volt azonban valaki, aki nem \u00f6r\u00fclt a tavasznak \u00e9s a vele j\u00e1r\u00f3 melegnek; az \u00f6reg varj\u00fa cs\u00fcggetegen j\u00e1rt-kelt, \u00e9s oly bossz\u00fasan kapirg\u00e1lta maga alatt a f\u00f6ldet, mintha a szertesz\u00e1ll\u00f3 r\u00f6g\u00f6kt\u0151l akarta volna kik\u00f6vetelni mag\u00e1nak a megold\u00e1st. Hi\u00e1ba \u00e9lt ugyanis meg m\u00e1r majd k\u00e9t varj\u00fa\u00f6lt\u0151t, ez\u00fattal mit sem tudott a hogyan tov\u00e1bbr\u00f3l. A v\u00e9gel\u00e1thatatlan s\u00f6t\u00e9t varj\u00fasereg a minap sz\u00e1rnyalt \u00e9szak fel\u00e9, \u0151 azonban sem er\u0151t, sem egy fikarcnyi affinit\u00e1st nem \u00e9rzett a hossz\u00fa utaz\u00e1shoz. Gyenge pillanataiban m\u00e9g elbizonytalanodott, gondolta elindul m\u00e9gis, tal\u00e1n utol\u00e9rhetn\u00e9 \u0151ket. Meg is r\u00e1zta tollait, felsz\u00edvta begy\u00e9t, de azt\u00e1n hitehagyottan landolt az erd\u0151sz\u00e9li odvas t\u00f6lgyf\u00e1n.<\/span><\/p>\n

\u2013 \u00c1h! Csud\u00e1ba az eg\u00e9sszel! K\u00e1r, hogy olyan messzire kell rep\u00fclni! Nem nekem val\u00f3 m\u00e1r ez a ret\u00farjegy. Igaz\u00e1b\u00f3l semmilyen jegy sem val\u00f3 nekem. Kikezdte m\u00e1r v\u00e9ns\u00e9gemre a mellemet ez a sok \u00e9vtizedes sz\u00e1rnyal\u00e1s. Am\u00fagy meg minek is ez a tem\u00e9rdek tili-toli? Ide, azt\u00e1n meg semmi \u00e9rtelm\u00e9re vissza. A magamfajta szerencs\u00e9tlen varj\u00fa j\u00f3form\u00e1n m\u00e9g j\u00f3l sem lakott az itteni csemeg\u00e9kb\u0151l, mire rohanni kell vissza. H\u00e1t nem! El\u00e9g volt! Befejeztem! Lehet, hogy meleg lesz a fekete viharkab\u00e1t, de akkor is megpr\u00f3b\u00e1lom az itteni nyarat! Valahogy csak t\u00fal\u00e9lem! \u2013 d\u00f6nt\u00f6tte el v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a marad\u00e1st, majd hozz\u00e1l\u00e1tott, hogy a durva, minden k\u00e9nyelmet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 f\u00e9szk\u00e9t n\u00e9mik\u00e9pp ny\u00e1rias\u00edtsa.<\/span><\/p>\n

\u2013 F\u00faj, egy mad\u00e1rtoll! Hogy ker\u00fcl ez ide? Ett\u0151l lenne csak izzadts\u00e1gos egy naps\u00fct\u00e9ssel teli, t\u00falf\u0171t\u00f6tt ny\u00e1ri d\u00e9lel\u0151tt! \u2013 k\u00e1rogta az \u00f6reg varj\u00fa rettent\u0151 hangosan, \u00e9s undorral telve kitess\u00e9kelte a f\u00e9szk\u00e9b\u0151l az apr\u00f3 ver\u00e9btollat. Mintha csak mag\u00e1t akarta volna meggy\u0151zni d\u00f6nt\u00e9se helyess\u00e9g\u00e9ben, azzal, hogy b\u0171nbakot tal\u00e1lt a sz\u00f6sznyi semmis\u00e9gben.<\/span><\/p>\n

Mindegy is! R\u00e1ment a d\u00e9lel\u0151ttje, mire \u00fagy gondolta, v\u00e9gzett mindennel. Recsegett, ropogott akkor m\u00e1r a t\u00e1kolm\u00e1ny, de legal\u00e1bb j\u00f3 szell\u0151s volt, \u00e9s akkor csak ez sz\u00e1m\u00edtott. Annak teljes tudat\u00e1ban, hogy minden t\u0151le telhet\u0151t megtett, el\u00e9gedetten kapirg\u00e1lt az avarban, \u00e9s ha valami cs\u0151re k\u00f6z\u00e9 val\u00f3t tal\u00e1lt, j\u00f3\u00edz\u0171en befalta. R\u00e1 se heder\u00edtett a g\u00fanyos megjegyz\u00e9sekre, amik megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k ottl\u00e9te jogoss\u00e1g\u00e1t.<\/span><\/p>\n

\u2013 H\u00e9, varj\u00fa! Meleg lesz a szmoking! \u2013 csipkel\u0151d\u00f6tt vele a tengelic.<\/span><\/p>\n

\u2013 Majd megtal\u00e1llak m\u00e9g, ha t\u00e9lre fordulv\u00e1n lefordulsz az \u00e1gr\u00f3l! \u2013 v\u00e1laszolta egykedv\u0171en az \u00f6reg varj\u00fa, \u00e9s balj\u00f3san csattintott egyet a cs\u0151r\u00e9vel, amely oly szikr\u00e1t h\u00e1nyt, mint az ac\u00e9l. F\u00e9lni lehetett t\u0151le. A tengelicnek mindenk\u00e9pp, aki r\u00f6gvest bele is pirult a hallottakba, \u00e9s egy pillanat nem sok, m\u00e1r el is r\u00f6ppent. Vissza se n\u00e9zett.<\/span><\/p>\n

\u2013 He-he! \u2013 mosolygott szarkasztikusan, akarom mondani varjasztikusan a s\u00f6t\u00e9t sz\u00e1rnyas, elk\u00f6nyvelve, hogy megvan m\u00e9g a tekint\u00e9lye a sok tiri-tarka varj\u00fabegy t\u00f6ltel\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt.<\/span><\/p>\n

\u00cdgy cs\u00f6ndesen, a vil\u00e1ggal teljes kib\u00e9k\u00fcl\u00e9sben teltek a napjai. Rettent\u0151en \u00e9lvezte, hogy a tavasz megannyi csemeg\u00e9vel k\u00edn\u00e1lta, \u00e9s csak egy valami bosszantotta; a tudat, hogy mi\u00e9rt nem t\u00f6lt\u00f6tte m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban is itt a nyarat.<\/span><\/p>\n

\u2013 Mi ez nekem? M\u00e9g csak nem is izzadok! M\u00e9g hogy a varj\u00fanak ny\u00e1ron \u00e9szakon a helye? Ki hallott m\u00e1r ilyen s\u00fcletlens\u00e9get?! K\u00e1r, a sok elpocs\u00e9kolt id\u0151\u00e9rt! K\u00e1r, a k\u00e1rba veszett milli\u00f3 energi\u00e1\u00e9rt!<\/span><\/p>\n

K\u00e9t h\u00e9t nem sok, \u00e9s \u00fagy megh\u00edzott az erd\u0151 k\u00edn\u00e1lgatta b\u0151s\u00e9gt\u0151l, hogyha akart volna, sem tudott volna elrep\u00fclni m\u00e1r!<\/span><\/p>\n

\u2013 J\u00f3l van ez \u00edgy! \u2013 szuszogta neh\u00e9zkesen, de t\u00f6retlen boldogs\u00e1ggal. \u00c9lt, mint hal a v\u00edzben, \u00e9s nem is volt ezzel semmi gond. Nyugalm\u00e1b\u00f3l azt\u00e1n egy szokatlan zaj kergette ki, amint egy kora reggel \u00e1lmosan \u00e9bredezett az erd\u0151sz\u00e9li, rozzant f\u00e9szk\u00e9ben. H\u00fa, de micsoda zaj volt az! Mintha egy botot h\u00faztak volna v\u00e9gig egy hossz\u00fa ker\u00edt\u00e9sszakaszon. Az \u00f6reg varj\u00fa rettent\u0151 bossz\u00fas lett, kelletlen\u00fcl kikecmergett v\u00e1nkos\u00e1b\u00f3l, \u00e9s elhat\u00e1rozta, hogy kik\u00e9ri mag\u00e1nak a szokatlan rendbont\u00e1st. Cs\u0151r\u00e9t csattogtatva botork\u00e1lt ki az addigra s\u0171r\u0171n telen\u0151tt csalitosban, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl megl\u00e1tta a t\u00e1volban a csendh\u00e1bor\u00edt\u00f3t, a pillanatnyi z\u0171rzavar forr\u00e1s\u00e1t.<\/span><\/p>\n

Megl\u00e1tta, \u00e9s ahogy mondani szok\u00e1s, megszerette. \u00dagy bizony, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, ezt a varj\u00fa is meg\u00e9rtette r\u00f6gt\u00f6n, att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy soha, senkibe nem volt m\u00e9g szerelmes. Akkor azonban vill\u00e1mcsap\u00e1sszer\u0171en \u00e9rte ez a semmivel \u00f6ssze nem t\u00e9veszthet\u0151 \u00e9rz\u00e9s. Az \u00f6reg sz\u00e1rnyast r\u00f6gvest kiverte a v\u00edz, \u00fagy izzadt, mint m\u00e9g soha, \u00e9s a sz\u00edve is akk\u00e9nt robogott, hogy majd kiszakadt a hely\u00e9b\u0151l. Egy dolog j\u00e1rt csak a fej\u00e9ben; hogy megh\u00f3d\u00edtsa a romos h\u00e1z k\u00e9m\u00e9ny\u00e9n kelepel\u0151 g\u00f3lya sz\u00edv\u00e9t. Hogyan is gondolhatta volna m\u00e1sk\u00e9nt, hisz sohasem l\u00e1tott m\u00e9g olyan csod\u00e1latos l\u00e9nyt, mint a g\u00f3lya. Igaz\u00e1b\u00f3l akkor m\u00e9g azt sem tudta, hogy a g\u00f3lya, az maga a g\u00f3lya, hisz nem tal\u00e1lkoztak m\u00e9g, \u00edgy be sem mutatkozhattak egym\u00e1snak. Amikor ugyanis a g\u00f3lya d\u00e9lr\u0151l \u00e9rkezett, a varj\u00fa \u00e9pp akkor v\u00e1ndorolt \u00e9szakra. De mit sz\u00e1m\u00edtott ez akkor? Mindent a sz\u00edv l\u00fcktet\u00e9se, az \u00e9rzelmek kavalk\u00e1dja mondott tollba. Legf\u0151k\u00e9ppen a varj\u00fa\u00e9ba, amely utat tal\u00e1lt a sz\u00e1rnyas minden porcik\u00e1j\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

\u2013 Kellesz nekem, gy\u00f6nge test! \u2013 \u00e1h\u00edtozott a g\u00f3lya szerelm\u00e9r\u0151l a varj\u00fa, m\u00e9g mindig a csalitos s\u0171r\u0171, mindent eltakar\u00f3 rejtek\u00e9b\u0151l.<\/span><\/p>\n

K\u00f6zben a g\u00f3lya \u00fajra a nyak\u00e1t h\u00e1trahajl\u00edtva, k\u00f6nnyed\u00e9n \u00e9s tele kecsess\u00e9ggel kelepelt tov\u00e1bb, \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte az otthont, az egyetlent, a mindig hazav\u00e1r\u00f3t, \u00e9s egyben k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt mindenkit, aki benne lakott, \u00e9s eml\u00e9kezett r\u00e1.<\/span><\/p>\n

\u2013 Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171! \u2013 rebegte a varj\u00fa, majd gyorsan visszaugrott az \u00e1gon sz\u00e9gyen\u00e9ben. \u2013 Hogy is kellen\u00e9k neki? Mik\u00e9nt? \u2013 tette fel mag\u00e1nak a f\u00e1jdalmas k\u00e9rd\u00e9st, \u00e9s hogy tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edtsen lelki sebein, lajstromba vette az im\u00e1dott kedvessel szembeni fogyat\u00e9koss\u00e1gait.<\/span><\/p>\n

\u2013 \u00c9n fekete vagyok, \u0151 feh\u00e9r. Az \u00e9n testem t\u00f6mzsi, \u0151 sz\u00e9p karcs\u00fa. Az \u00e9n cs\u0151r\u00f6m durva \u00e9s sz\u00fcrke, az \u00f6v\u00e9 hossz\u00fa \u00e9s piros. \u0150 eleg\u00e1nsan l\u00e9pdel, \u00e9n botor m\u00f3don ugr\u00e1ndozok. Hi\u00e1ba! Semmi es\u00e9lyem!<\/span><\/p>\n

\u00cdgy alakult, hogy az \u00f6r\u00f6kk\u00e9 mindenkire komor \u00e9s csipkel\u0151d\u0151 \u00f6reg varj\u00fa mindent elem\u00e9szt\u0151 szerelmet \u00e9rzett a g\u00f3lya ir\u00e1nt. De hi\u00e1ba volt oly \u00e9des ez az \u00e9rz\u00e9s, hi\u00e1ba gondolt mindig gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9ggel az im\u00e1dott kedvesre, est\u00e9nk\u00e9nt, amikor egyed\u00fcl kellett \u00e1lomra hajtania a fej\u00e9t a szeg\u00e9nyes f\u00e9szk\u00e9ben, sokszor m\u00e9gis azt k\u00edv\u00e1nta, b\u00e1r soha meg sem ismerte volna a g\u00f3ly\u00e1t.<\/span><\/p>\n

Mit \u00e9r ugyanis a szerelem, ha nem viszonozz\u00e1k? Mardos\u00f3 k\u00ednt, sz\u00edvet t\u00e9p\u0151 megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat, madarat romba tipr\u00f3 gy\u00f6trelmet.<\/span><\/p>\n

Ny\u00edlv\u00e1n, hogy a dolgok \u00edgy alakultak, \u00e9s mit sem v\u00e1ltoztak el\u0151ny\u00fckre, arr\u00f3l \u00e9ppen a fekete gy\u00e1szhusz\u00e1r tehetett a legjobban, hisz \u0151 nem volt el\u00e9g b\u00e1tor, hogy v\u00e9gre el\u0151l\u00e9pjen fedez\u00e9k\u00e9b\u0151l, \u00e9s megvallja \u00e9rz\u00e9seit a hossz\u00fal\u00e1b\u00fa, nyalka g\u00f3ly\u00e1nak.<\/span><\/p>\n

Egyik nap ilyenform\u00e1n tiporta s\u00e1rba a m\u00e1sikat. Azalatt a ny\u00e1r alatt a varj\u00fa \u00e9veket \u00f6regedett. Tolla borzas lett, ritk\u00e1s, sz\u00edne megfakult, mint a sokszor emlegetett, csudasz\u00e1mba men\u0151 feh\u00e9r holl\u00f3nak. Tompa f\u00e9ny\u0171 cs\u0151re m\u00f6g\u00f6tt m\u00e9lyen \u00fcltek karik\u00e1s szemei.<\/span><\/p>\n

\u2013 K\u00e1r, k\u00e1r ez\u00e9rt a tipr\u00f3d\u00e1s\u00e9rt! \u2013 sajn\u00e1lta mag\u00e1t a varj\u00fa, de egy\u00e9bre tov\u00e1bbra sem sz\u00e1nta r\u00e1 mag\u00e1t. Megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sait fokozta m\u00e9g az \u00e9vtizedek \u00f3ta nem l\u00e1tott h\u0151s\u00e9g, mely \u00fagy perzselte v\u00e9gig a hat\u00e1rt, mint a fut\u00f3t\u0171z. Augusztus v\u00e9g\u00e9re a varj\u00fa nem volt m\u00e1r se \u00e9l\u0151, se holt, csak egy tollruh\u00e1ban z\u00f6rg\u0151 csontkupac.<\/span><\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl bel\u00e1tta, amit be kellett l\u00e1tnia.<\/span><\/p>\n

\u2013 Ez \u00edgy nem mehetett tov\u00e1bb! Ha kinevetnek, ha elzavarnak, ha belepusztulok a sz\u00e9gyenbe, akkor is megteszem! \u2013 hat\u00e1rozta el, \u00e9s er\u0151tlen\u00fcl, imbolyg\u00f3 j\u00e1r\u00e1ssal kil\u00e9pett az \u00e1g v\u00e9g\u00e9re, neh\u00e9zkesen felr\u00f6ppent, \u00e9s sz\u00e1rnyalni kezdett a romos h\u00e1z k\u00e9m\u00e9nye fel\u00e9.<\/span><\/p>\n

De jaj! Mit l\u00e1ttak szemei? \u00c9ppen semmit. A f\u00e9szek oly elhagyatottan, \u00fcresen \u00e1llt ott, mint m\u00e9g soha. A varj\u00fa a zsigereiben \u00e9rezte, hogy itt bizony v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen t\u00f6rt\u00e9nt valami. Teljes k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sben repkedni kezdett a magasban. Hogy merre tartson, azt maga sem igen tudta. K\u00f6zben ide-oda vetette tekintet\u00e9t, azt rem\u00e9lve, hogy viszontl\u00e1thatja kedves\u00e9t.<\/span><\/p>\n

\u00c9s igen, viszontl\u00e1tta. De nem egy p\u00e9ld\u00e1nyban, hanem t\u00edzben, sz\u00e1zban, ezerben.<\/span><\/p>\n

Az erd\u0151 melletti hatalmas r\u00e9ten ugyanis gy\u00fclekeztek m\u00e1r a vonul\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 g\u00f3ly\u00e1k, hogy egy kiad\u00f3s reggeli ut\u00e1n megkezdhess\u00e9k \u00fatjukat. A varj\u00fa elk\u00e9pedve, teljes zavarban figyelte \u0151ket. Hol egyik piros cs\u0151r\u0171ben, hol m\u00e1sikban lelte meg szerelm\u00e9t. Azt\u00e1n, hogy m\u00e9g nagyobb legyen a z\u0171rzavar, a g\u00f3ly\u00e1k v\u00e9g\u00fcl egyszerre keltek sz\u00e1rnyra, \u00e9s elindultak az \u00faton, melyet nemzed\u00e9kr\u0151l-nemzed\u00e9kre k\u00f6vettek m\u00e1r.<\/span><\/p>\n

A varj\u00fa mindent kock\u00e1ra t\u00e9ve, teljes elsz\u00e1nts\u00e1ggal k\u00f6vetni kezdte \u0151ket. Megingathatatlanul elhat\u00e1rozta, hogy addig le nem sz\u00e1ll \u00fajra, m\u00edg sz\u00ednt nem vall szerelm\u00e9nek.<\/span><\/p>\n

Akkor m\u00e9g nem is sejtette, hogy erre legk\u00f6zelebb Afrik\u00e1ban ker\u00fcl majd sor\u2026<\/span><\/p>\n

Continue reading Ellent\u00e9tek vonz\u00e1s\u00e1ban<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9460,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1200,9],"tags":[],"class_list":["post-22233","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-1200","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22233","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9460"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22233"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22233\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":22236,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22233\/revisions\/22236"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22233"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=22233"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=22233"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}