{"id":21621,"date":"2026-06-01T11:28:33","date_gmt":"2026-06-01T09:28:33","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=21621"},"modified":"2026-06-01T11:28:33","modified_gmt":"2026-06-01T09:28:33","slug":"ismeretlen-fogalom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2026\/06\/01\/ismeretlen-fogalom\/","title":{"rendered":"Ismeretlen fogalom"},"content":{"rendered":"

A bejelent\u00e9s ut\u00e1n, kikapcsolva a telev\u00edzi\u00f3t, f\u0151z\u00f6l egy m\u00e9reger\u0151s feket\u00e9t, ki\u00f6nt\u00f6d a k\u00e1v\u00e9t, r\u00e1gy\u00fajtasz, \u00e9s hosszasan b\u00e1mulod a lak\u00e1sod erk\u00e9ly\u00e9r\u0151l az elvonul\u00f3 viharfelh\u0151ket. El\u0151kotrod a farmered zseb\u00e9b\u0151l a mobiltelefonodat \u00e9s csak n\u00e9zed, nem tudva, hogy kit kellene els\u0151k\u00e9nt t\u00e1rcs\u00e1znod. A h\u00edrt, amennyit annyira \u00e9s annyi ideje t\u0171k\u00f6n \u00fclve, karant\u00e9nba z\u00e1rva v\u00e1rtad, nem is tudod hova sorolni. Pr\u00f3b\u00e1lod a hely\u00e9re tenni a dolgokat, nagyokat \u00e9s m\u00e9lyeket l\u00e9legezve, a minden kor\u00e1bbin\u00e1l \u00e9ltet\u0151bbnek \u00e9s frissebbnek \u00e9rzett leveg\u0151b\u0151l. Pr\u00f3b\u00e1lod hozz\u00e1szoktatni magad a gondolathoz, hogy megv\u00e1ltozt\u00e1l, hogy semmi sem lesz olyan mind annak el\u0151tte. Sz\u00edvod a cigarett\u00e1t, iszod a k\u00e1v\u00e9t, \u00e9s azon merengsz, hogyan \u00edrd le mindazt, ami megt\u00f6rt\u00e9nt, amit kor\u00e1bban csak katasztr\u00f3fa-filmeken l\u00e1thatt\u00e1l, amin\u00e9l t\u00f6k\u00e9letesebb forgat\u00f3k\u00f6nyvet, a legnagyobb \u00edr\u00f3k sem gondolhattak volna ki. Mosolyra h\u00fazod a sz\u00e1d, felid\u00e9zve a pillanatot, amikor az els\u0151 h\u00edrek befutottak, amikor el\u0151sz\u00f6r r\u00e1ndult g\u00f6rcsbe a gyomrod, amikor m\u00e9g azt hitted, hogy olcs\u00f3n meg\u00fasszuk majd, hogy m\u00e1snapja m\u00e1r minden a szokott ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sban zajlik tov\u00e1bb. Nem tudod nem elfelejteni, amikor k\u00e9nyszerszabads\u00e1gra k\u00fcldtek, amikor telefonon megk\u00f6sz\u00f6nve az eddigi munk\u00e1dat, f\u00e1j\u00f3 sz\u00edvvel, de felmondtak neked, hogy fel\u00e9ld az utols\u00f3 tartal\u00e9kaidat is. Amikor a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sedben a g\u00e9p el\u00e9 \u00fclt\u00e9l, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltad kronol\u00f3gia sorrendbe rendezni a veled \u00e9s a vil\u00e1ggal t\u00f6rt\u00e9ntetek. T\u00e9nyleg nem tudtad, hogy minek \u00e9s kinek \u00edrod le gondolataidat, csak \u00e9rezted, hogy sz\u00e1mot kell adnod arr\u00f3l, ami kiforgatta a sarkaib\u00f3l az \u00e9let\u00fcnket, hogy azt\u00e1n a feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtson mindent. Eml\u00e9kszel a k\u00e9ts\u00e9gbeesett, p\u00e1nikszer\u0171 rohamokra, a felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si l\u00e1zra, a h\u00fasba v\u00e1g\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sekre, a p\u00e1nikra \u00e9s a f\u00e9lelemre. Pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1l higgadt maradni, pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1l nem be\u00e1llni a v\u00e9szmadarak k\u00f6z\u00e9, de te sem vonhattad ki magad, ak\u00e1rhogy is igyekezt\u00e9l nem tudom\u00e1st venni a vil\u00e1gv\u00e9geszer\u0171 k\u00e9psorokr\u00f3l. A szir\u00e9n\u00e1z\u00f3 ment\u0151aut\u00f3kr\u00f3l, a l\u00e9legeztet\u0151 g\u00e9pekben fekv\u0151 emberekr\u0151l, az egyre ijeszt\u0151bb m\u00e9reteket \u00f6lt\u0151 sz\u00e1msorokr\u00f3l, azt latolgatva, hogy kinek van a legnagyobb es\u00e9lye t\u00fal\u00e9lni \u00e9s megmaradni. Nem hitted volna, hogy te, aki m\u00e1r annyi hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa novell\u00e1ba belekezdt\u00e9l, hogy azt\u00e1n bel\u00e1sd, hogy ez a m\u0171faj nem a te tereped, hogy \u00e9ppen te fogsz \u00f3r\u00e1kon \u00e1t \u00fclni a g\u00e9ped el\u0151tt, hogy meg\u00edrd az \u00e9leted f\u0151m\u0171v\u00e9t. N\u00e9zed, ahogy sorra ny\u00edlnak az erk\u00e9lyajt\u00f3k, az ablakok, ahogy az emberek spont\u00e1n kurjongatni \u00e9s tapsolni kezdenek, ahogy \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is r\u00e1k\u00e9rdezel a szomsz\u00e9dodra, hogy hogy van, \u00e9s v\u00e1laszolsz is, hogy te k\u00f6sz\u00f6n\u00f6d sz\u00e9pen j\u00f3l. Legsz\u00edvesebben az utc\u00e1ra rohann\u00e1l, \u00e9s meg\u00f6leln\u00e9d az els\u0151 szembej\u00f6v\u0151t. \u00c9rzed, hogy jobb ember lett\u00e9l, hogy jobb emberek lett\u00fcnk, hogy az emberis\u00e9g megmutatta a jobbik arc\u00e1t. Tudod, hogy sok mindent elsirattunk, de azt is, hogy m\u00e9g nincsen veszve, hogy van tov\u00e1bb, hogy az \u00e9let nem \u00e1llt meg, hogy folytat\u00f3dnia kell a t\u00f6rt\u00e9netnek. Veled \u00e9s vel\u00fcnk. Egy haj\u00f3ban evezve, egy fel\u00e9 h\u00fazva, \u00faj partok \u00e9s c\u00e9lok fel\u00e9. Hihetetlennek tetszik m\u00e9g a korm\u00e1nyf\u0151 bejelent\u00e9se, amit \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb meger\u0151s\u00edt\u00e9sek k\u00f6vetnek. Nincs t\u00f6bb halott, se fert\u0151z\u00f6tt, se megszor\u00edt\u00e1s \u00e9s \u00e1tcsoportos\u00edt\u00e1s, \u00e9s b\u00e1r tudod, hogy a nehez\u00e9n m\u00e1r t\u00fal vagyunk, de most j\u00f6n a m\u00e9g nehezebb r\u00e9sze. Nem tudod m\u00e9g hogyan \u00e9s merre tov\u00e1bb, hogy mire m\u00e9sz majd a v\u00e9gzetts\u00e9geddel, a tapasztalatoddal, hogy hol \u00e9s kinek lesz sz\u00fcks\u00e9ge az \u00faj vil\u00e1gban egy \u00edr\u00f3ra, de most m\u00e1r annak is \u00f6r\u00fclsz, hogy \u00e1ll\u00e1st kapt\u00e1l egy k\u00f6nyvkiad\u00f3 rakt\u00e1r\u00e1ban, mint takar\u00edt\u00f3, m\u00e9g ha csak meg nem hat\u00e1rozott id\u0151re is, ha csak megb\u00edz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9ssel is. \u00dagy \u00f6r\u00fclsz minden forintnak, mint aki el\u0151sz\u00f6r \u00e1llt munk\u00e1ba, mint aki v\u00e9gre a saj\u00e1t l\u00e1baira \u00e1llt, mint aki el\u0151sz\u00f6r \u00e9rni mag\u00e1t \u00e9rettnek \u00e9s nagykor\u00fanak. Az els\u0151 munkanapodon, a munk\u00e1ba menet, nem g\u00f6rnyedsz magadba, nem kapod el a tekinteted a szembej\u00f6v\u0151k el\u0151tt, nem morogsz az orrod alatt, \u00e9s nem \u00e9rezd magad k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak, sem idegennek az emberek k\u00f6z\u00f6tt. Sorst\u00e1rsakat l\u00e1tsz mindegyikben, akikkel megv\u00edvtad a harcot, a nagy h\u00e1bor\u00fat, amiben, ha t\u00e9rdre is k\u00e9nyszer\u00edtettek, de nem t\u00f6rtek meg. Megcsin\u00e1ltad \u00e9s megcsin\u00e1ltuk. K\u00f6z\u00f6sen, egy\u00fcttes er\u0151vel, hittel, bel\u00e1tva, egyed\u00fcl nem megy, de mindenki hozz\u00e1teheti a mag\u00e1\u00e9t a k\u00f6z\u00f6s \u00e9s megfesz\u00edtett, ideg\u0151rl\u0151 k\u00fczdelemhez a mag\u00e1\u00e9t. Te megtetted, te is igyekezt\u00e9l, b\u00e1r sokszor neh\u00e9z, kutya neh\u00e9z volt.\u00a0<\/span><\/p>\n

Sokszor a padl\u00f3n volt\u00e1l, de tudtad, hogy nem adhatod fel, hogy nem teheted fel a kezed, hogy most kell megmutatnod, hogy milyen f\u00e1b\u00f3l is faragtak. B\u00fcszke lehetsz magadra, b\u00fcszk\u00e9k lehet\u00fcnk magunkra, mert helyt\u00e1lltunk, mert k\u00e9pesek voltunk fel\u00fclemelkedni az apr\u00f3 \u00e9s csepr\u0151 gondjainkon, mert k\u00e9pesek voltunk az eddigi \u00e9let\u00fcnk fontoss\u00e1gi sorrendj\u00e9t \u00e1trendezni, \u00e9s t\u00fall\u00e9pni a kicsinyes ellent\u00e9teinken. Pedig f\u00e9lt\u00e9l, hogy majd az egym\u00e1s tork\u00e1nak es\u00fcnk, hogy boltokat fosztogatunk, hogy kivetk\u0151z\u00fcnk \u00f6nmagunkb\u00f3l, hogy \u00e1latokk\u00e1 vedl\u00fcnk. Magad el\u0151tt l\u00e1tod az \u00fcres utc\u00e1kat, a bez\u00e1rt \u00fczleteket, \u00e9rzed, ahogy a monokr\u00f3m-csend a b\u0151r\u00f6d al\u00e1 cs\u00faszik, a saj\u00e1t egykori \u00f6nmagadat, ahogy \u00e1t\u00e9rt\u00e9keli az \u00e9let\u00e9t, ahogy eld\u00f6nti \u00e9s hat\u00e1rozza, hogy ember lesz a talp\u00e1n, hogy ha kell, az utols\u00f3 csepp v\u00e9r\u00e9ig, az utols\u00f3 lehelet\u00e9ig k\u00fczdeni \u00e9s harcolni fog. Mik\u00f6zben nekil\u00e1tsz k\u00e9v\u00e9t f\u0151zni, leveszed a maszkod, beleteszed egy cip\u0151s dobozba a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9, leh\u00e1mozod a kezeidr\u0151l a keszty\u0171ket, \u00e9s egy m\u00e1sik dobozba teszed \u0151ket. N\u00e9zed a felhalmozott \u00e9telk\u00e9szletedet, \u00e9s azon gondolkozol, mik\u00f6zben v\u00e1rod, hogy lef\u0151jj\u00f6n a k\u00e1v\u00e9, amit m\u00e9g az egyik lak\u00f3t\u00e1rsadt\u00f3l kapt\u00e1l, hogy mindebb\u0151l mit f\u0151zhetn\u00e9l, \u00e9s hogy melyik r\u00e1szorul\u00f3nak adhatn\u00e1d. Els\u0151k\u00e9nt persze \u00e9desany\u00e1dat t\u00e1rcs\u00e1zod, de hi\u00e1ba v\u00e1rod, hogy a vonal m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n belesz\u00f3ljon. A telefonod csak cs\u00f6ng \u00e9s cs\u00f6ng, de senki nem veszi f\u00f6l. Nem is veheti, mert \u00e9desany\u00e1d m\u00e1r \u00e9vekkel ezel\u0151tt elment, de te most minden kor\u00e1bbin\u00e1l \u00e9l\u0151bbnek gondolod \u0151t. Biztos vagy benne, hogy valahonnan figyel, hogy \u0151 is ablakot nyitott, valahol fent a magasban, ahol m\u00e1r a rep\u00fcl\u0151k sem j\u00e1rnak, ahol m\u00e9g az isten sem j\u00e1rt, hogy \u00fajra mosolyogni l\u00e1ssa a fi\u00e1t, megszabadulva minden k\u00e9ts\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s f\u00e9lelm\u00e9t\u0151l. Megv\u00e1rod, am\u00edg megszakad a vonal, kikapcsolod a telefont, a farmered h\u00e1ts\u00f3 zseb\u00e9be cs\u00fasztatod, elnyomod a cigarett\u00e1dat, kiiszod a k\u00e1v\u00e9 utols\u00f3 korty\u00e1t is, \u00e9s n\u00e9zed, \u00e9s csak n\u00e9zed az embereket, ahogy megt\u00f6ltik az utc\u00e1kat, ahogy maguk\u00e9v\u00e1 teszik a tereket, ahogy a napba hunyorognak, ahogy az \u00e9gre \u00fcv\u00f6ltenek, ahogy \u00f6lelgetik, cs\u00f3kolgatj\u00e1k egym\u00e1st, ahogy kezet r\u00e1znak, ahogy egym\u00e1s v\u00e1llait veregetik. Tudod, hogy ez holnap is megism\u00e9tl\u0151dik majd, hogy m\u00e1sk\u00e9pp tekint majd mindenki a m\u00e1sikra. Hallgatod a himnuszt, amelynek dallamai nem is tudod melyik ablakon \u00e1t sz\u0171r\u00f6dnek ki, \u00e9s bizony k\u00f6nnybe l\u00e1bad a k\u00e9t szemed, \u00e9s sz\u00e9gyen ide, sz\u00e9gyen oda, de reszket\u0151 v\u00e1llakkal s\u00edrni, zokogni kezdesz. N\u00e9zed az elnyomott cigaretta-csikket, az \u00fcres k\u00e1v\u00e9s poharat, \u00e9s megfogadod, hogy leszoksz mind a kett\u0151r\u0151l, \u00e9s m\u00e9g sok minden m\u00e1sr\u00f3l is, most a mindent eld\u00f6nt\u0151 \u00f6sszecsap\u00e1s ut\u00e1n, ami rengeteg halottal j\u00e1rt, de tudod, hogy megtiszt\u00edtotta a vil\u00e1got, hogy az v\u00e9gre, egy idilli kertt\u00e9 v\u00e1ltozzon, ha sok\u00e1ra is. Amelyben hinni akarod, hogy nem \u00f6regszik majd meg senki, \u00e9s hogy a hal\u00e1l is ismeretlen fogalom lesz majd. Magad el\u0151tt l\u00e1tod, ahogy az \u00f6regek fokozatosan megfiatalodnak, ahogy a betegek, a fert\u0151z\u00f6ttek, a fogyat\u00e9kosok, a l\u00e9legeztet\u0151 g\u00e9pre k\u00f6t\u00f6ttek, fokozatosan meggy\u00f3gyulnak. Magad el\u0151tt l\u00e1tod a saj\u00e1t v\u00e9r\u00e9be fagyott s\u00e1rk\u00e1nyt, ami hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lta Istennek tettetni mag\u00e1t, m\u00e9g nagyobb felfordul\u00e1st okozva, megpr\u00f3b\u00e1lva megt\u00e9veszteni a F\u00f6ld lak\u00f3it, hamis csodajelekkel, m\u00e9gis kevesen voltak, akik im\u00e1dni kezdt\u00e9k volna, akiknek az im\u00e1data most porba hullt, ahogy a b\u00e1lv\u00e1nyok is, amit neki \u00e9p\u00edtettek. Mik\u00f6zben az \u00e9leted f\u0151m\u0171v\u00e9nek sz\u00e1nt, Ismeretlen fogalom munkac\u00edmet visel\u0151 reg\u00e9nyed utols\u00f3 fejezet\u00e9hez \u00fclsz, azt sz\u00e1molgatod, hogy 2060-ban h\u00e1ny \u00e9ves is leszel, persze ha meg\u00e9led. 79, ha j\u00f3l sz\u00e1molsz, \u00e9s ami nem is olyan v\u00e9szes. Mi\u00e9rt 2060? Mert Isaac Newton p\u00e1r \u00e9ve nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt levelez\u00e9s\u00e9ben erre az \u00e9vre teszi a vil\u00e1gv\u00e9g\u00e9t, amelyben megeml\u00edti, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a vil\u00e1gnak k\u00e9s\u0151bb lesz v\u00e9ge, de annak nem l\u00e1tja ok\u00e1t, hogy el\u0151bb k\u00f6vetkezzen be. Az ut\u00f3bbiban igaza volt, b\u00e1r nem sokon m\u00falott, \u2013gondolod, \u00e9s \u00fajabb mosolyra h\u00fazod a sz\u00e1dat, am\u00edg a g\u00e9ped f\u00f6l\u00f6tt f\u00fcgg\u0151 Megidd\u00f3i csata k\u00e9pe alatt kiteszed a pontot az utols\u00f3 mondat v\u00e9g\u00e9re.\u00a0<\/span><\/p>\n

Continue reading Ismeretlen fogalom<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":295,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1196,9],"tags":[],"class_list":["post-21621","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-1196","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21621","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/295"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21621"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21621\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":21623,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21621\/revisions\/21623"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21621"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=21621"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=21621"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}