{"id":20398,"date":"2026-05-20T15:21:45","date_gmt":"2026-05-20T13:21:45","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=20398"},"modified":"2026-05-20T15:21:45","modified_gmt":"2026-05-20T13:21:45","slug":"tompa-andrea","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2026\/05\/20\/tompa-andrea\/","title":{"rendered":"Tompa Andrea:\u00a0 Az er\u0151 feladata a gyenge mell\u00e9 \u00e1llni"},"content":{"rendered":"

Tompa Andrea \u00edr\u00f3 Budapesten \u00e9l, a kolozsv\u00e1ri Babe\u0219-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem Sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s Telev\u00edzi\u00f3 kar\u00e1n tan\u00edt. Az els\u0151, A h\u00f3h\u00e9r h\u00e1za c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye el\u0151sz\u00f6r 2010-ben, az \u00f6t\u00f6dik, eddigi legsikeresebb nagyreg\u00e9nye a Sokszor nem halunk meg, 2023-ban jelent meg a Jelenkor Kiad\u00f3n\u00e1l. Tompa Andre\u00e1val a N\u00e9pszigeten besz\u00e9lgett\u00fcnk az \u00e9letr\u0151l, legut\u00f3bbi reg\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, mely k\u00f6r\u00fclvesz benn\u00fcnket.<\/span><\/i><\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"Hogyan kezd\u0151d\u00f6tt? Mit olvasott gyerekk\u00e9nt, \u00e9s mi volt el\u0151sz\u00f6r nagy hat\u00e1ssal \u00d6nre? Hogyan lett sz\u00ednikritikus \u00e9s \u00edr\u00f3?<\/b><\/p>\n

Az olvas\u00e1st viszonylag k\u00e9s\u0151n kezdtem. 13 \u00e9ves koromig nem olvastam szinte semmit, de nagyon szerettem hallgatni nagyany\u00e1mat, aki az \u00e9let\u00e9r\u0151l mes\u00e9lt. Majd bek\u00f6vetkezett a kamaszkori nagy fordulat ap\u00e1m hal\u00e1l\u00e1val \u00e9s egy magyartan\u00e1rral val\u00f3 \u00f6sszetal\u00e1lkoz\u00e1ssal, amikor szinte egyszerre fedeztem fel az \u00edr\u00e1st \u00e9s az olvas\u00e1st. Egyb\u0151l feln\u0151tt irodalommal kezdtem, \u00edgy nekem a szok\u00e1sos fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net, ahogy halad az ember az ifj\u00fas\u00e1gi irodalmon \u00e1t, teljesen kimaradt. Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9snek, hogy az \u00edr\u00e1s \u00e9s az olvas\u00e1s \u00fagymond k\u00e9z a k\u00e9zben bet\u00f6rt az \u00e9letembe, az lett a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy valahogy egyiket sem engedtem el soha t\u00f6bb\u00e9. Kamaszkoromban kezdtem publik\u00e1lni, 15-16 \u00e9vesen m\u00e1r jelentek meg sz\u00f6vegeim. El\u0151sz\u00f6r azt olvastam, ami szemmagass\u00e1gban volt a polcon. Szerencs\u00e9re otthon semmilyen restrikci\u00f3 nem volt ez \u00fcgyben, amit levettem \u00e9s b\u00edrtam, azt olvastam. \u00cdgy ker\u00fclt sor 15 \u00e9vesen a Csendes Donra \u00e9s Alekszej Tolsztoj Golgot\u00e1j\u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1ul. Azut\u00e1n 16 \u00e9vesen elkezdtem szisztematikusan, ter\u00fclet szerint olvasni. Minden ny\u00e1ron valamilyen kult\u00far\u00e1t akartam megismerni. Volt d\u00e9l-amerikai ny\u00e1r meg orosz ny\u00e1r, k\u00e9s\u0151bb persze jap\u00e1n is. Fontos, hogy rom\u00e1nul egy csom\u00f3 minden kor\u00e1bban jelent meg a vil\u00e1girodalom kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl, mint magyarul, \u00e9s mivel nagyon j\u00f3l tudtam a nyelvet, rom\u00e1nul is olvastam vil\u00e1girodalmat. Az irodalom rendk\u00edv\u00fcl fontos volt, a sz\u00ednh\u00e1z pedig akkor kezdett az \u00e9letemben professzion\u00e1lisan szerepet j\u00e1tszani, amikor az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal \u00e9s az irodalommal, amib\u0151l diplom\u00e1t szereztem. El\u00e9m t\u00e9vedt egy sz\u00ednh\u00e1zkritikusi felh\u00edv\u00e1s egy m\u0171helyr\u0151l, ahov\u00e1 lehetett jelentkezni \u00e9s sz\u00f6vegeket leadni. Noha tov\u00e1bbra is \u00edrtam, sok\u00e1ig nem publik\u00e1ltam. M\u00e1ig fontosabb nekem az \u00edr\u00e1s, mint a megjelen\u00e9s. Az olvas\u00e1s pedig nagy hat\u00e1ssal van az eg\u00e9sz \u00e9letemre, amit olvasok, folyamatosan form\u00e1l engem.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Olvastam valahol, hogy a kritikai gondolkod\u00e1s az ember legnagyobb \u00e9rt\u00e9ke. Kritikusk\u00e9nt mit gondol err\u0151l?<\/b><\/p>\n

Annak kifejez\u00e9se, hogy mi a j\u00f3, mit j\u00f3 vagy mit nem j\u00f3 csin\u00e1lni, az kritika, \u00e9s nem csak az ember saj\u00e1tja. Az \u00e1llatok is kritiz\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1st bizonyos m\u00f3don. A sz\u00fcl\u0151k tan\u00edtj\u00e1k az ut\u00f3daikat, utakat nyitnak meg \u00e9s z\u00e1rnak be.\u00a0<\/span><\/p>\n

Nagy kedvenc szerz\u0151m, Bertolt Brecht mondja azt, hogy a kritikai gondolkod\u00e1s az ember legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9ke. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Brecht egy nagyon prominens balos m\u0171v\u00e9sz \u00e9rtelmis\u00e9gi. Ezt a mondatot 1938-ban \u00edrja le, amikor azt elemzi, hogy Hitler milyen sz\u00edn\u00e9sz, hogyan j\u00e1tszik. \u0150 sz\u00edn\u00e9szekt\u0151l tanult besz\u00e9lni, p\u00f3zolni, gesztikul\u00e1lni. A mai politikusok is tanulj\u00e1k ezeket, de Hitler ebb\u0151l a szempontb\u00f3l is pion\u00edr volt. Brecht, akit szerencs\u00e9re Hitler egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudott mag\u00e1val ragadni, a kritikai t\u00e1vols\u00e1got gondolja nagyon fontosnak, hogy ellent tudjunk \u00e1llni annak, hogy fel\u00fclj\u00fcnk a vonatra, amit vezet\u0151 politikusok felk\u00edn\u00e1lnak, hogy azut\u00e1n le se sz\u00e1lljunk t\u00f6bbet r\u00f3la.<\/span><\/p>\n

Ha kikapcsoljuk magunkban a k\u00e9pess\u00e9get, hogy m\u00e9rlegelj\u00fcnk dolgokat, hogy megfontoljuk, milyen \u00e9rt\u00e9keink vannak, k\u00f6z\u00f6sek-e az \u00e9rt\u00e9keink a m\u00e1sik emberrel, hogy milyen vil\u00e1got akar \u00e9p\u00edteni az az ember, egy\u00e1ltal\u00e1n mit igazol az \u0151 eddigi tev\u00e9kenys\u00e9ge, mit tett, hogyan cselekedett \u2013 mert sz\u00e9p szavakat b\u00e1rmikor le tudunk akasztani a szekr\u00e9nyb\u0151l \u2013, ha k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lunk a szavakat \u00e9s a tetteket egy\u00fctt m\u00e9rlegelni, egy olyan vil\u00e1g \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9hez j\u00e1rulhatunk hozz\u00e1, amely vil\u00e1gban nem szeretn\u00e9nk lenni. Ezek az\u00e9rt is margin\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek, mert az emberek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek feje f\u00f6l\u00f6tt nagyon sok\u00e1ig m\u00e1sok d\u00f6nt\u00f6ttek. A jelenben azonban, k\u00e9pesnek kell lenn\u00fcnk arra, hogy a d\u00f6nt\u00e9sekr\u0151l gondolkodjunk, hogy a d\u00f6nt\u00e9seket j\u00f3v\u00e1hagyjuk, avagy sem.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A legut\u00f3bbi reg\u00e9nye, az eddigi legsikeresebb a <\/b>Sokszor nem halunk meg<\/i><\/b>, t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 \u00edr\u00e1s, kritikusai mondj\u00e1k holokauszt reg\u00e9nynek, feln\u00f6v\u00e9s reg\u00e9nynek. Egyet\u00e9rt ezzel?<\/b><\/p>\n

A reg\u00e9ny kiindul\u00f3pontja a holokauszt esem\u00e9nye, amit azonban, abban a pillanatban nem l\u00e1t \u00e1t senki. Nem el\u0151sz\u00f6r veszem fel ezt a n\u00e9z\u0151pontot, hogy valaki ott van a t\u00f6rt\u00e9nelem egy adott pillanat\u00e1ban, \u00e9s nem tudja, hogy merre fog a t\u00f6rt\u00e9net tov\u00e1bbhaladni. Ahogy mi most itt \u00fcl\u00fcnk, mi se tudjuk, merre tartanak bizonyos nagyon fontos esem\u00e9nyek, amelyek a vil\u00e1gban most t\u00f6rt\u00e9nnek. Nincs r\u00e1l\u00e1t\u00e1sunk a j\u00f6v\u0151re. Ez a helyzet. J\u00f3 vagy rossz, \u00e9rt\u00e9kelni nincs \u00e9rtelme. Ha ismern\u00e9nk a j\u00f6v\u0151t, nekifesz\u00fcln\u00e9nk, hogy befoly\u00e1soljuk azt. \u00cdgy nem tehet\u00fcnk m\u00e1st, mint, hogy keress\u00fck, mik\u00e9nt lehet a vil\u00e1got jobb\u00edtani, m\u00e1r ha valakinek ez az \u00e9rt\u00e9krendje, \u00e9s nem az, hogy har\u00e1csoljon m\u00e9g t\u00f6bbet, pedig m\u00e1r mindene megvan.<\/span><\/p>\n

Abszol\u00fat bizonytalans\u00e1gban van az az ember, akir\u0151l szeretek gondolkodni \u00e9s \u00edrni. Ez a t\u00f6rt\u00e9net 1944 \u00e1prilis\u00e1ban kezd\u0151dik, amikor sem a zsid\u00f3s\u00e1g sorsa nem ismert, sem ennek a konkr\u00e9t gyermeknek, Matildnak (Matyinak) a t\u00f6rt\u00e9nete nem d\u0151lt el, m\u00e9g nincs meg\u00edrva. Bizonyos \u00e9rtelemben m\u00e1r meg akart\u00e1k \u00edrni, amikor meg akart\u00e1k \u0151t semmis\u00edteni, de valamilyen kiv\u00e9teles szerencse ellentart ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek.<\/span><\/p>\n

\u00c9rdekes m\u00f3don, ah\u00e1nyszor nekiugrok egy ilyen nagy t\u00f6rt\u00e9netnek, mindig van a reg\u00e9nynek egy sarokk\u00f6ve, amihez id\u0151r\u0151l id\u0151re vissza kell l\u00e9pnem, mert ahogy mes\u00e9lek, annyi \u00f6tletem t\u00e1mad, hogy teljesen el tudok sodr\u00f3dni att\u00f3l, hogy mi\u00e9rt is akartam ezt meg\u00edrni. Gyakran eml\u00e9keztettem magam, hogy van egy kiindul\u00f3pontom, \u00e9s az a holokauszt, az erd\u00e9lyi zsid\u00f3s\u00e1g, a deport\u00e1lt 170.000 ember t\u00f6rt\u00e9nete \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l. Egy reg\u00e9nyben legfeljebb 2-3 emberr\u0151l lehet gondolkodni, nem feledkezve meg a reg\u00e9ny t\u00e9tj\u00e9r\u0151l. Azut\u00e1n persze, hogy valaki elhordozza ezt a t\u00f6rt\u00e9netet, amit \u0151 maga se ismer, egy feln\u00f6vekv\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net is kirajzol\u00f3dott, \u00e9s \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r megengedtem magamnak, hogy \u00edrjak a sz\u00ednh\u00e1zr\u00f3l, hiszen sz\u00edn\u00e9szn\u0151 lett a h\u0151sn\u0151.<\/span><\/p>\n

Egy sz\u00edn\u00e9sznek az \u00e9lete sor\u00e1n adnak ilyen-olyan szerepeket, \u00e9s vannak, amelyek nagyon m\u00e9lyen \u00e1tj\u00e1rj\u00e1k \u0151t, csom\u00f3 m\u00e1sik pedig nem hagy olyan m\u00e9ly lenyomatot. A reg\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra az volt \u00e9rdekes, ami \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 a nagy t\u00f6rt\u00e9nettel, ahol a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s ez az el\u0151t\u00f6rt\u00e9net valamit egym\u00e1sr\u00f3l is tud mondani. A holokauszt term\u00e9szetesen egyedi esem\u00e9ny, m\u00e9gis az ember t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben sok mindennel \u00f6ssze tud csengeni. Antigon\u00e9 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, akinek el kell temetni a testv\u00e9r\u00e9t, de ez tilalmas. Oidipusz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, akinek a saj\u00e1t ismeretlen sz\u00e1rmaz\u00e1sa a t\u00e9t. Valahogy meg kellett tal\u00e1lni azt, hogy a holokauszt, esem\u00e9ny\u00e9nek egyedis\u00e9g\u00e9n t\u00fal, hogyan \u00edrhat\u00f3 vissza a nagy emberi t\u00f6rt\u00e9netbe.\u00a0<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"Matyit \u00e9lete elej\u00e9n s\u00falyos trauma \u00e9ri. Hogyan lesz k\u00e9pes ezt feldolgozni?<\/b><\/p>\n

Kap egy ment\u0151\u00f6vet. Adotts\u00e1ga, hogy meg tud \u00e1llni a sz\u00ednpadon, verset mond, \u00e9s el tudja viselni, hogy k\u00f6zben n\u00e9zik \u0151t. Ez az adotts\u00e1g sok kisgyerekben megvan, m\u00e1sokb\u00f3l meg hi\u00e1nyzik. \u00d6nbizalom hi\u00e1nyos gyermekekben nyilv\u00e1n nincs meg. Egy dolgot mindenk\u00e9ppen kapott Matyi, hogy \u0151t az \u00f6r\u00f6kbefogad\u00f3 sz\u00fclei nagyon szeretik, kib\u00edrj\u00e1k az \u00f6sszes h\u00fclyes\u00e9get, amit csin\u00e1l, \u00e9s elj\u00f6n az a pillanat, amikort\u00f3l teljesen a saj\u00e1tjukk\u00e1 v\u00e1lik.<\/span><\/p>\n

\u0150 nem \u00fagy fogja feldolgozni a traum\u00e1j\u00e1t, ahogy ma elk\u00e9pzelj\u00fck, hogy valakinek van valami s\u00falyos vesztes\u00e9g tapasztalata, \u00e9s azzal elindul egy \u00f6nismereti folyamaton egy pszichol\u00f3gus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, hanem \u0151 \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen j\u00f6n r\u00e1, hogy mi a j\u00f3 neki. Az a j\u00f3, ha szerepekbe helyezi mag\u00e1t, \u00e9s a szerepek j\u00f3l \u00e1llnak neki, \u00e9s \u0151 is j\u00f3l \u00e1ll bele a szerepekbe. K\u00f6zben nem nagyon van tiszt\u00e1ban azzal, hogy \u0151 kicsoda, honnan j\u00f6n. Senki vagyok, mondja, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg gyakran van ilyen \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk nek\u00fcnk embereknek, ez egy \u00e1ltal\u00e1nos tapasztalat. Matild egyszer\u0171en r\u00e1j\u00f6n arra, hogy \u00f6ssze tud kapcsol\u00f3dni a szerepekkel, \u00e9s ezek a szerepek elkezdik \u0151t \u00e9p\u00edteni, \u00e9s valamit elkezdenek odarakni, ahol ez a senki van, hogy hordozni tudja az \u00e9letet.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A <\/b>Haza<\/i><\/b> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye Angli\u00e1ban is megjelent, angol nyelven. Milyen \u00e9rz\u00e9s volt angliai k\u00f6nyvbemutat\u00f3kon r\u00e9szt venni?\u00a0<\/b><\/p>\n

Az el\u0151bb, amikor azt mondtam, hogy mindenkinek van olyan tapasztalata, hogy senki vagyok, pontosan erre a tapasztalatra gondoltam. Nyilv\u00e1n csod\u00e1latos dolog azt mondani, hogy van egy k\u00f6nyvem angolul (b\u00e1r ez m\u00e1r a m\u00e1sodik), j\u00e1rtam Angli\u00e1ban, volt h\u00e1rom k\u00f6nyvbemutat\u00f3m, r\u00e1ad\u00e1sul az egyik Oxfordban, m\u00e9gis az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy ebben az angolsz\u00e1sz vil\u00e1gban, ahol sok milli\u00f3 ember, az anyanyelv\u00e9n, hihetetlen mennyis\u00e9g\u0171 kort\u00e1rs irodalommal tal\u00e1lkozik, az, hogy megjelenik egy magyar \u00edr\u00f3 k\u00f6nyve, olyan, mintha vizet hordan\u00e1nk az \u00f3ce\u00e1nba.\u00a0<\/span><\/p>\n

Az csod\u00e1latos \u00e9lm\u00e9ny volt, hogy meg tudtam fogalmazni a gondolataimat idegen nyelven, hogy m\u00e9ly besz\u00e9lget\u00e9sek is l\u00e9tre tudtak j\u00f6nni. Ez a reg\u00e9nyem az, ami legkev\u00e9sb\u00e9 lok\u00e1lis, sokkal jobban olvashat\u00f3 a vil\u00e1g b\u00e1rmely pontj\u00e1n, hiszen a migr\u00e1ci\u00f3, emigr\u00e1ci\u00f3 glob\u00e1lis tapasztalat.\u00a0<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

H\u00fasz\u00e9ves kor\u00e1ig Kolozsv\u00e1ron \u00e9lt, azut\u00e1n telep\u00fclt \u00e1t Magyarorsz\u00e1gra, de most is tan\u00edt a Kolozsv\u00e1ri egyetemen. Hogy \u00e9rzi mag\u00e1t eur\u00f3paik\u00e9nt, l\u00e1t-e hasonl\u00f3s\u00e1got az akkori rom\u00e1niai, \u00e9s a m\u00e1ra kialakult magyarorsz\u00e1gi val\u00f3s\u00e1gunk k\u00f6z\u00f6tt?<\/b><\/p>\n

N\u00e9ha az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy folyamatosan \u00faton vagyok a k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, s\u0151t n\u00e9ha menek\u00fcl\u00f6k onnan ide, innen meg oda.<\/span><\/p>\n

A 70-es 80-as \u00e9vekben n\u0151ttem fel a Ceau\u0219escu \u00e9r\u00e1ban. \u00c9rezni hasonl\u00f3s\u00e1gokat \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geket a mai magyarorsz\u00e1gi helyzettel. A cenz\u00fara, az uralt k\u00f6zm\u00e9dia tekintet\u00e9ben, a propaganda jelenl\u00e9t\u00e9ben nagyon hasonl\u00f3, m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy azt, amit akkor ott \u00edrtak az \u00fajs\u00e1gok, senki nem hitte el, a Ceau\u0219escu h\u00e1zasp\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en gy\u0171l\u00f6lt szem\u00e9lyis\u00e9g volt, glob\u00e1lisan, a 22 milli\u00f3s orsz\u00e1gban.\u00a0<\/span><\/p>\n

Magyarorsz\u00e1g nagyon m\u00e1s, 2010-ben demokratikus eszk\u00f6z\u00f6kkel jut hatalomra ez a mostani hatalom, m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy ut\u00e1na a v\u00e1laszt\u00e1si rendszert elkezdi maga al\u00e1 gy\u0171rni, olyan \u00e9rtelemben, hogy egyed\u00fcl ez a p\u00e1rt lehessen megv\u00e1laszthat\u00f3. A helyzetek k\u00f6z\u00f6tt nagyon finom k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9teleket lehet \u00e9rz\u00e9kelni folyamatosan. Rom\u00e1ni\u00e1ban nem lehetett semmif\u00e9le demokr\u00e1ciamorzs\u00e1kr\u00f3l sem besz\u00e9lni. Itt, noha ez egy nagyon er\u0151sen korrod\u00e1l\u00f3dott demokr\u00e1cia, m\u00e9gis vannak szigetei, vannak szabads\u00e1gjogok.<\/span><\/p>\n

De az \u00e1llam elkezdett mindent befoglalni \u2013 a kultur\u00e1lis-, a szoci\u00e1lis-, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1si- \u00e9s az oktat\u00e1si rendszert \u2013, ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vonni vagy megsz\u00fcntetni.<\/span><\/p>\n

A f\u00fcggetlen sz\u00ednh\u00e1zi szc\u00e9n\u00e1t nem tudta ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 k\u00e9nyszer\u00edteni, szemben a filmmel, de tudott arra hatni, hogy teljesen sz\u00e9tessen, ak\u00e1r meg is sz\u0171nj\u00f6n.<\/span><\/p>\n

Az, hogy folyamatosan kijel\u00f6lnek b\u00e1nthat\u00f3 csoportokat, akik kicsit mindig m\u00e1sok, akik ellen gy\u0171l\u00f6letet kell sz\u00edtani, tal\u00e1n egy \u00faj min\u0151s\u00e9ge a vil\u00e1gban a gy\u0171l\u00f6letnek \u00e9s az embertelens\u00e9gnek, amit nem ismertem a diktat\u00far\u00e1ban. A diktat\u00fara \u00f6nmag\u00e1ban embertelen, fel se t\u0171nik, mert minden polg\u00e1r\u00e1val szemben az.\u00a0<\/span><\/p>\n

Ennek a vil\u00e1gnak az embertelens\u00e9ge viszont lassan mutatta meg mag\u00e1t, ahogy lemeztelenedett az arca, amivel szemben arra vagyok k\u00e9nyszer\u00edtve, hogy gondolkodjam, hogy hol vannak az \u00e9n \u00e9rt\u00e9keim, \u00e9s hogyan tegyek azok\u00e9rt az emberek\u00e9rt, akik \u00e9ppen a gy\u0171l\u00f6let kijel\u00f6lt c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1i, aki ak\u00e1r \u00e9n magam is lehetn\u00e9k, a nagyon \u00e1ltal\u00e1nos m\u00f3don, mint n\u0151. Lehetn\u00e9k m\u0171v\u00e9sz-\u00e9rtelmis\u00e9gik\u00e9nt is, de nem tekintem magam ilyen \u00e9rtelemben c\u00e9lcsoportnak. Ez nem magyar saj\u00e1toss\u00e1g, \u00edgy m\u0171k\u00f6dnek a vil\u00e1g l\u00e9tez\u0151 vagy leend\u0151 autokr\u00e1ci\u00e1i. Csak az er\u0151szak, az er\u0151 sz\u00e1m\u00edt, megfeledkezik arr\u00f3l a feladat\u00e1r\u00f3l, ami a bibliai feladata is, hogy a gyenge mell\u00e9 kell, hogy \u00e1lljon.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Vid\u00e1mabb t\u00e9m\u00e1ra v\u00e1ltva: Szvoren Edina \u00faj novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9ben kort\u00e1rs \u00edr\u00f3k szem\u00e9ly\u00e9ben \u00edr. Az egyik \u00edr\u00e1s Tompa Andrea novella, egy mag\u00e1nyos fiatal l\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete, aki idegenben, az \u00e9desanyj\u00e1t \u00e9s \u00f6nmag\u00e1t keresi.<\/b><\/p>\n

Amikor a k\u00f6tetet bemutattam a Magvet\u0151 Caf\u00e9ban, Edina \u00fagy fogalmazott, hogy olyan szerz\u0151ket v\u00e1lasztott, akiknek nagyon felismerhet\u0151 a k\u00e9zjegye, a nyelve, a min\u0151s\u00e9ge. M\u00e1r ott is elmondtam, hogy ez engem m\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1ggal t\u00f6lt el, mert mindig azt akartam, hogy ne legyek felismerhet\u0151.\u00a0<\/span><\/p>\n

A mag\u00e1nyos h\u0151s j\u00f3l illik, nem is tudom, hogy a h\u0151seimre vagy r\u00e1m. Biztos vagyok benne, hogy Edina nem csak sz\u00f6vegekre n\u00e9z r\u00e1, hanem emberi dimenzi\u00f3b\u00f3l is mer\u00edt, t\u00e1pl\u00e1lkozik, tal\u00e1n nem is tudatosan. \u00c9rdekes, hogy \u0151 pont akkor \u00edrta meg ezt a t\u00f6rt\u00e9netet, ami egy frissen \u00e1ttelep\u00fclt l\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete, amikor \u00e9n a <\/span>Haz\u00e1t<\/span><\/i> \u00edrtam, ami egy emigr\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net. Abban is fontos figura az egyetemre \u00e9rkez\u0151, itt tanul\u00f3 karakter. Edina arra pr\u00f3b\u00e1l r\u00e1\u00e9rezni, hogy mi az, amit egy \u00edr\u00f3 meg\u00edrhatna, \u00e9s nem azt vari\u00e1lja, amit m\u00e1r meg\u00edrt. Nagyon innovat\u00edv, b\u00e1tor v\u00e1llalkoz\u00e1s, \u00e9s remek\u00fcl siker\u00fclt, mert t\u00edz \u00edr\u00f3 s\u00e9rt\u0151dhetne meg, de nem fog.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Belekezdett m\u00e1r egy \u00faj reg\u00e9nybe? Mir\u0151l \u00edr legk\u00f6zelebb?<\/b><\/p>\n

Tov\u00e1bbra is az \u00e9rdekel, hogy a hatalom \u00e9s az ember hogyan derbizik egym\u00e1ssal.<\/span><\/p>\n

Az k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes sz\u00e1momra, hogy a hatalom hogyan pr\u00f3b\u00e1lja az emberi testet fel\u00fcgyelni, \u00e9s milyen m\u00f3don sz\u00f3l bele a fizikai, testi, szexu\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnkbe, \u00e9s hogyan lehet megtal\u00e1lni azokat a hangokat, ahogy az ember ennek m\u00e9gis ellen tud tartani. Soha nem tudok csak abb\u00f3l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00edrni, hogy az embert hogyan gy\u0151zi le az id\u0151, mindig \u00e9rdekel, az ember hogyan tud er\u0151t mer\u00edteni, hogy ellen\u00e1lljon.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Sz\u00f6veg: Fridrich Piroska<\/em>
\nFot\u00f3k: Csan\u00e1di G\u00e1bor<\/em><\/p>\n

Continue reading Tompa Andrea:\u00a0 Az er\u0151 feladata a gyenge mell\u00e9 \u00e1llni<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":125,"featured_media":20401,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1135,8,276],"tags":[],"class_list":["post-20398","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-1135","category-interju","category-sztarinterju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20398","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/125"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=20398"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20398\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":20403,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/20398\/revisions\/20403"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/20401"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=20398"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=20398"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=20398"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}