{"id":1994,"date":"2018-02-10T20:34:00","date_gmt":"2018-02-10T20:34:00","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/a-csillagember\/"},"modified":"2018-02-10T20:34:00","modified_gmt":"2018-02-10T20:34:00","slug":"a-csillagember","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/a-csillagember\/","title":{"rendered":"A csillagember"},"content":{"rendered":"

\nEgyik nap, mikor elm\u00e9ly\u00fclten dolgoztam az \u00edr\u00f3asztalom m\u00f6g\u00f6tt, sietve a feles\u00e9gem nyitott be \u00e9s ezt mondta:
\n-Egy furcsa ember van itt, \u00e9s t\u00e9ged keres. Pr\u00f3b\u00e1ltam elk\u00fcldeni, de nem t\u00e1g\u00edt \u00e9s folyton csak azt hajtogatja, hogy veled kell besz\u00e9lnie. M\u00e9gpedig okvetlen\u00fcl!
\n-Nem mondta a nev\u00e9t? Nem is mutatkozott be? -tudakol\u00f3ztam, h\u00e1tha k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00f6k a titokzatos idegen kil\u00e9t\u00e9hez. M\u00e9g az is megeshet, hogy n\u00e9vr\u0151l ismerem. Gondoltam.
\n-Nem. Csak, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, azt mondja, hogy s\u00fcrg\u0151s \u00e9s halaszt\u00e1st nem t\u0171r\u0151 \u00fcgyr\u0151l akar veled besz\u00e9lni.
\n-H\u00e1t, akkor engedd be k\u00e9rlek. Ha, olyan s\u00fcrg\u0151s az a dolog, ami\u00e9rt felkeresett.. (?)
\nKisv\u00e1tatva, egy alacsony k\u00f6pc\u00f6s kis emberke l\u00e9pett be. Az \u00f6lt\u00f6ny, amit viselt egy kiss\u00e9 sz\u0171knek tetszett \u00e9s ez az \u00f3 divat\u00fa szem\u00fcveg\u00e9vel, m\u00e9g mulats\u00e1gosan komikus figur\u00e1v\u00e1 is var\u00e1zsolta a nem k\u00fcl\u00f6nben, esetlen k\u00fclsej\u00e9t.
\n-Bocs\u00e1nat. Eln\u00e9z\u00e9s\u00e9t k\u00e9rem, hogy zavarom uram.
\n-Foglaljon helyet. Mi az a halaszthatatlanul fontos \u00fcgy, ami\u00e9rt felkeresett? –tudakol\u00f3ztam. Le\u00fclt \u00e9s folytatta a menteget\u0151z\u00e9st.
\n-Higgye el uram, zavarban vagyok kiss\u00e9, hogy erre a l\u00e1togat\u00e1sra v\u00e1llalkoztam, s csak \u00edgy mag\u00e1ra t\u00f6rtem az otthon\u00e1ban. De, okvetlen\u00fcl besz\u00e9lnem kell valakivel, \u00e9s csak… csakis felt\u00e9tlen\u00fcl \u00f6nnel… Nos. \u00d6sszeszedtem minden b\u00e1tors\u00e1gomat… Nem is tudom, hogy hol is kezdjem a mondanival\u00f3mat…?
\n-Gondolom, az elej\u00e9n kellene.
\n-Att\u00f3l tartok, mihelyt neki kezdek, majd azt hiszi r\u00f3lam, hogy bolond, vagy \u0151r\u00fclt vagyok.
\n-Nem kiz\u00e1rt, de az att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mit mond.
\n-H\u00e1t, \u00e9ppen ez az uram! A mondanival\u00f3m, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s. De, k\u00e9rem sz\u00e9pen. Ne higgye r\u00f3lam egy pillanatig sem, hogy \u0151r\u00fclt voln\u00e9k, hiszen \u00e9n magam figyelmeztettem r\u00e1 az im\u00e9nt, hogy megh\u00f6kkent\u0151 dolgokat fogok majd mondani.
\n-Kezdjen csak hozz\u00e1 b\u00e1tran! –seg\u00edtettem neki, hogy v\u00e9gre elkezdje azt, ami\u00e9rt felkeresett.
\n-Uram. Engedje meg, de \u00e9n egy cseppet sem vagyok \u0151r\u00fclt. De \u00fagy hiszem, annak l\u00e1tszhatom. Mint mindazok, akik t\u00f6bbet elm\u00e9lkednek bizonyos dolgokon, mint embert\u00e1rsaik. \u00c9s csak valamivel, egy apr\u00f3cska hajsz\u00e1llal jutottak t\u00fal az \u00e1tlaggondolkod\u00e1s hat\u00e1rain. Hiszen ahogyan \u00e9n \u00e9szrevettem, ebben a vil\u00e1gban, a mi vil\u00e1gunkban, szinte senki sem gondolkodik. Akkor, h\u00e1t mivel is foglalkoznak az emberek? A saj\u00e1t \u00fcgyes-bajos dolgaikkal, a karrierj\u00fckkel, a hobbijaikkal, s nem ritk\u00e1n csak \u00f6nmagukkal. Egysz\u00f3val, e rohan\u00f3 vil\u00e1gban csak a nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e9let\u00fckkel. \u00c9lnek, halnak, gondolat n\u00e9lk\u00fcl. Teljes eg\u00e9sz\u00e9ben felem\u00e9szti \u0151ket a p\u00e9nz ut\u00e1ni rohan\u00e1s. Meg\u00f6li \u0151ket a mindennapok gy\u00f6trelmes ny\u0171ge, melyet nap-naput\u00e1n magukkal kell cipelni\u00fck, am\u00edg csak \u00e9lnek. De, k\u00e9rdem \u00e9n. Ki az, aki gondolkodik? Szinte senki! Pardon. Ez \u00edgy nem teljesen igaz!\u00a0 A karom mondani: – majdnem szinte senki! Bocs\u00e1sson meg, de nagyon elt\u00e9rek a t\u00e1rgyt\u00f3l, ha \u00edgy folytatom. Vagyis a mondanival\u00f3mt\u00f3l, ami\u00e9rt ide j\u00f6ttem. M\u00e1ris r\u00e1t\u00e9rek.
\n-Idestova, m\u00e1r vagy t\u00edz \u00e9ve, hogy erre lakom. J\u00f3l tudom, nem ismer engem, de \u00e9n nagyon is j\u00f3l ismerem \u00f6nt… Engem sohasem l\u00e1tni a k\u00f6zeli bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3 k\u00f6zpontok kassz\u00e1in\u00e1l, nagy ritk\u00e1n csak a post\u00e1n. Az iv\u00f3kat sem j\u00e1rom. Igen z\u00e1rk\u00f3zott ember vagyok. Az id\u0151m javar\u00e9sz\u00e9t a v\u00e1ros melletti v\u00f6lgyben t\u00f6lt\u00f6m. Im\u00e1dom a v\u00f6lgyet. Csendes \u00e9s b\u00e9k\u00e9s ott minden, ak\u00e1rcsak a madarak \u00e9lete, \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt. Olyan nyugodt \u00e9s csendes ott minden. Ott a vil\u00e1g perem\u00e9n. N\u00e9ha \u00fagy t\u0171nik, hogy az id\u0151 is megsz\u0171nik l\u00e9tezni ott sz\u00e1momra, ha nem is tov\u00e1bb, de n\u00e9h\u00e1ny pillanatra. Elny\u00falok a vir\u00e1gokkal teli tiszt\u00e1son a naps\u00fct\u00e9sben, \u00e9lvezem a leveg\u0151 illat\u00e1t, hallgatom a term\u00e9szet hangjait. A gondolataim hull\u00e1moznak ebben a tengernyi sz\u00ednben, illat \u00f3ce\u00e1nban… Meg\u00e9rt engem?
\n-Teljesen. Igen, t\u00f6k\u00e9letesen.
\n-Nem b\u00e1nja, ha megk\u00e9rdezek \u00f6nt\u0151l valamit?
\n-Nem. Persze csak, tess\u00e9k.
\n-Mik\u00e9nt v\u00e9lekedik \u00f6n arr\u00f3l, hogy vannak-e \u00e9l\u0151l\u00e9nyek valahol egy t\u0151l\u00fcnk t\u00e1voli vil\u00e1gokban is? M\u00e1s bolyg\u00f3kon? Valahol nagyon messze, valahol a v\u00e9gtelens\u00e9gben?
\n-Minden bizonnyal. Igen, \u00fagy hiszem, vannak. –v\u00e1gtam r\u00e1 haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, mint akinek semmifajta k\u00e9ts\u00e9gei sincsenek a l\u00e9tez\u00e9s ijedt\u00e9n megnyilv\u00e1nul\u00e1sai fel\u00f6l.
\nAz emberke kit\u00f6r\u0151 \u00f6r\u00f6mmel fogadta a v\u00e1laszt, amit adtam k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re. Felpattanva viharos \u00f6r\u00f6m\u00e9t alig pal\u00e1stolva, arc\u00e1n der\u0171s mosollyal d\u00edjazva huppant vissza a hely\u00e9re \u00e9s a lelkesed\u00e9s\u00e9t\u0151l nekibuzdulva folytatta:
\n-Hogy ez micsoda szerencse! El sem tudja k\u00e9pzelni, hogy milyen nagy \u00f6r\u00f6m ez sz\u00e1momra uram! V\u00e9gre megnyugodhatom. De, hogyan is k\u00e9telkedhettem \u00e9n \u00f6nben?… Az aki nyitottan \u00e9s \u00e9rtelmesen gondolkodik, az term\u00e9szetesnek tartja, hogy a v\u00e9gtelen t\u00e9rben l\u00e9v\u0151 m\u00e1s \u00e9gitesteken is vannak \u00e9rtelmes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, civiliz\u00e1ci\u00f3k. Csak az egy\u00fcgy\u0171 ostob\u00e1k hiszik azt, hogy a milli\u00e1rdnyi f\u00e9nyl\u0151 \u00e9gitestek, melyek k\u00f6r\u00fclvesznek benn\u00fcnket a v\u00e9gel\u00e1thatatlanul nagy univerzumban, csak az\u00e9rt van, hogy \u00e1mulatba ejtsen benn\u00fcnket, hozz\u00e1 k\u00e9pest a porszemn\u00e9l is kisebb haland\u00f3kat. De kevesen l\u00e1tj\u00e1k meg azt a val\u00f3s\u00e1got, hogy a mi naprendszer\u00fcnk a mindens\u00e9gben csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny molekul\u00e1nyi r\u00f6vid csillagzat \u00e9let. Semmi t\u00f6bb. N\u00e9zzen fel az \u00e9gre \u00e9s l\u00e1ssa a tejutat! Ezt a csod\u00e1latos csillag\u00f3ce\u00e1nt, \u00e9s gondoljon bele… gondoljon csak bele, hogy nek\u00fcnk embereknek milyen nagy, szinte \u00e9rtelm\u00fcnkkel felfoghatatlan v\u00e9gel\u00e1thatatlan csillagmez\u0151. \u00c9s m\u00e9gis, csup\u00e1n egy apr\u00f3cska pont az is ebben az irdatlan t\u00e9rben! Gondoljon erre \u00f6t percig, \u00e9rezzen bele ebbe a gondolatba, \u00e9s azonnal meg fogja tudni, hogy mi\u00e9rt nem tudunk semmit. Mi\u00e9rt nem l\u00e1tunk ebb\u0151l szinte semmit, \u00e9s hogy mi\u00e9rt nem fogunk fel bel\u0151le semmit, amit oly nyilv\u00e1nval\u00f3nak hisz\u00fcnk mi emberek. M\u00e9gis azzal hitegetj\u00fck magunkat, hogy \u00e9rtj\u00fck, tudv\u00e1n-tudjuk azt a dolgot, amir\u0151l voltak\u00e9ppen halv\u00e1ny sejt\u00e9s\u00fcnk sincs m\u00e9g. Gondoljon csak bele. Hogy megd\u00f6bbenn\u00e9nk, ha h\u00edrtelen valaki ler\u00e1ntan\u00e1 a leplet, ha megmutatn\u00e1 \u00e9s megmagyar\u00e1zn\u00e1 nek\u00fcnk ezt a titkot, ami ott leledzik a v\u00e9gtelenben, azt a hat\u00e1rtalan sok \u00e9letet ott t\u00fal a mi csillagzatunkon! De nem… most \u00e9n is ostob\u00e1nak \u00e9rzem magam. Egyszer\u0171en fel sem foghatn\u00e1nk mindazt, ami ott van, mert intelligenci\u00e1nk formul\u00e1i saj\u00e1t korl\u00e1tai k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott b\u00fag\u00f3csigak\u00e9nt viselkedik, mely csak saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcl k\u00e9pes \u00f6nmag\u00e1t, \u00f6n-\u00f6n ciklusait fenntartani. Olyan korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 szorult, ak\u00e1r az \u00e9let\u00fcnk. Meghat\u00e1rozott id\u0151re ide van l\u00e1ncolva ehhez a s\u00e1rgoly\u00f3hoz, ahol \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s hordoz benn\u00fcnket k\u00f6rbe \u00e9s k\u00f6rbe, \u00e9s \u00fajra meg \u00fajra. L\u00e1tja milyen ostoba is az ember? Bele\u00e9rtve term\u00e9szetesen magamat is. Milyen sz\u0171k l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171. Mindent a maga \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott m\u00e9rc\u00e9hez viszony\u00edt!
\nIgen. Ilyen az ember. Csak ennyi telik t\u0151le, hogy a f\u00f6ldet, mely az \u00e9letet adta sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl kifossza, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lve ezzel \u00f6nmag\u00e1t is. M\u00e9g csak nem is olyan r\u00e9gen kezdt\u00fck el d\u00f6ngetni a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g\u0171r kapuit, holott a saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fcnkben ezt m\u00e1r j\u00f3 p\u00e1r ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt meg kellett volna tenn\u00fcnk mindahhoz, hogy t\u00fal\u00e9lj\u00fck saj\u00e1t pusztul\u00e1sunkat, amit mi magunk okozunk saj\u00e1t magunknak. \u00c9s ha csakugyan fels\u0151bbrend\u0171 l\u00e9nyek lenn\u00e9nk, akkor m\u00e1r az \u00e1lmainkat is r\u00e9ges r\u00e9gen val\u00f3ra kellett volna v\u00e1ltanunk, legy\u0151zve minden k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 akad\u00e1lyt. De csak most kezdt\u00fcnk el sejteni valamit abb\u00f3l, ami k\u00f6r\u00fclvesz benn\u00fcnket. \u00c9s itt nem csak a minket k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 v\u00e9gtelens\u00e9gre gondolok. Hanem mindarra, ami itt van a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fcnkben. Mindj\u00e1rt megpr\u00f3b\u00e1lom elmagyar\u00e1zni, hogy mire is gondolok voltak\u00e9ppen. De el\u0151tte b\u00e1torkodom feltenni m\u00e9g egy k\u00e9rd\u00e9st. Egyet \u00e9rt \u00f6n velem mindabban, amit most ez id\u00e1ig elmondtam \u00f6nnek?
\n-Igen. Hogyne.
\n-Ennek igaz\u00e1n \u00f6r\u00fcl\u00f6k. Tulajdonk\u00e9ppen k\u00e9t dolgot szeretn\u00e9k \u00f6nnek elmondani. \u00cdme az egyik:
\n-K\u00e9rem h\u00fannya le a szem\u00e9t \u00e9s k\u00e9pzelje el, hogy ott messze keleten m\u00e1r pirkad, kett\u00e9has\u00edtja az \u00e9jszak\u00e1t a hajnal. A csillagok f\u00e9nyei elhalv\u00e1nyodnak, mert sebesen k\u00f6zeledik egy \u00faj nap. Enyhe szell\u0151 kezd lengedezni, mely a v\u00edzt\u00fck\u00f6r felett imbolygatja a k\u00f6nny\u0171 k\u00f6dp\u00e1r\u00e1t. Lassan a nap hev\u00e9t\u0151l feloszlik, a parton a hull\u00e1mok l\u00e1gy tajt\u00e9kot vernek a szikl\u00e1kon. Mozg\u00e1sban van minden. Ugyan\u00fagy, mint ahogy odakint a vil\u00e1g\u0171rben az izz\u00f3 napok megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan serege. Minden mozg\u00e1sban van, minden v\u00e1ltozik az id\u0151k kezdete \u00f3ta, s ez a folyamat \u00f6r\u00f6k, nem szakad meg soha, hanem tart az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gig. \u00c9s ez a kis vil\u00e1g melyet itt a f\u00f6ld\u00f6n l\u00e1thatunk magunk k\u00f6r\u00fcl, nem \u00e9pp oly csod\u00e1latos, mint a naprendszerek a galaxisok v\u00e9gtelen sora a vil\u00e1gmindens\u00e9gben, ahov\u00e1 a k\u00e9pzelet\u00fcnk sz\u00e1rny\u00e1n ell\u00e1togathatunk? Igaza volt Shillernek, a nagy n\u00e9met k\u00f6lt\u0151nek, amikor \u00edgy sz\u00f3lt a csillag\u00e1szokhoz: „Nem csup\u00e1n az \u00f3ri\u00e1si m\u00e9retekben, a v\u00e9gel\u00e1thatatlan t\u00e9rben rejt\u0151zik a fens\u00e9ges.”
\nMa m\u00e1r nagyon j\u00f3l tudjuk, hogy a f\u00f6ld\u00f6n a legkisebb testeket \u00e9s par\u00e1nyi l\u00e9nyeket is milli\u00e1rdnyi atom alkotja. Ezek az atomok csoportosulva, bizonyos rendszer szerint molekul\u00e1kat alkotnak. \u00c1m de, a molekul\u00e1kat alkot\u00f3 atomok a rendszeren bel\u00fcl irdatlan gyors, \u00e9s ott nagy nyom\u00e1son \u00e1lland\u00f3 mozg\u00e1sban vannak. Ez a mozg\u00e1s \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva tart\u00f3 \u00e9s jelen van mindenhol. \u00dagy egy l\u00e1bainkn\u00e1l hever\u0151 k\u0151darabban is, mint egy f\u0171sz\u00e1lban a r\u00e9ten, de m\u00e9g az ereinkben kering\u0151 v\u00e9rben is. Teh\u00e1t a l\u00e1bainkn\u00e1l hever\u0151 kavicsokat \u00e9s homokszemeket is ugyanilyen apr\u00f3 atomvil\u00e1gok, atomnapok, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck kering\u0151 r\u00e9szecskebolyg\u00f3k, atomvil\u00e1gok milli\u00e1rdjai alkotj\u00e1k. K\u00e9pzelje el… K\u00e9pzelje csak el uram, hogy mi a leges legkisebb bakt\u00e9riumn\u00e1l is milli\u00e1rdszorosan kisebbek vagyunk, \u00e9s mondjuk egy f\u0171sz\u00e1lban kering\u0151 atomnyi bolyg\u00f3n \u00e9l\u00fcnk. Igen val\u00f3sz\u00edn\u0171 ez esetben, hogy a f\u0171sz\u00e1lban kering\u0151 atombolyg\u00f3nkr\u00f3l \u00e9ppen ugyanolyan k\u00e9pet nyern\u00e9nk, ha feltekinten\u00e9nk az \u00e9gre, mint mi itt, amikor a tejutat n\u00e9zz\u00fck. Ott lent, ugyanolyan irdatlan t\u00e1vols\u00e1gban elosztott kering\u0151 naprendszereket alkotnak. Az atombolyg\u00f3n lak\u00f3 l\u00e9ny, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csak a saj\u00e1t vil\u00e1g\u00e1t tartan\u00e1 olyannak, mint ahogy mi tartjuk a mi\u00e9nket f\u00f6ldlak\u00f3k. \u00cdgy mi, ahogyan \u0151 is, csak a saj\u00e1t bolyg\u00f3j\u00e1n tudja elk\u00e9pzelni az \u00e9letet, m\u00e1s \u00e9gitesteken nem. Ha el tudta k\u00e9pzelni mindazt, amit itt most elmondtam, l\u00e1thatja, hogy a v\u00e9gtelen term\u00e9szetben nincs hat\u00e1r. Teh\u00e1t, nem mondhatjuk, hogy itt kezd\u0151dik a par\u00e1nyi, \u00e9s itt v\u00e9gz\u0151dik a hatalmas. Nem lehet\u00fcnk biztosak abban, hogy a mi \u00e1ltalunk l\u00e1that\u00f3 tej\u00fat-csillagrendszer\u00fcnk jelent\u0151sebb, mint ak\u00e1r egy homokszemben kering\u0151 atomvil\u00e1g. K\u00e9rem, b\u00e1tran szak\u00edtson f\u00e9lbe, ha untatn\u00e1m.
\n-Nem. K\u00e9rem, folytassa csak nyugodtan tov\u00e1bb. Kezd \u00e9rdekelni ez a dolog.
\n-A m\u00e1sik, amir\u0151l sz\u00f3lni szeretn\u00e9k. –F\u00e9szkel\u0151d\u00f6tt egy kicsit a sz\u00e9k\u00e9ben, majd \u00edgy folytatta:
\n-\u00d3 igen. Igaz csak egy p\u00e9lda, de m\u00e9gis \u00fagy v\u00e9lem, hogy idev\u00e1g… Mondja? Foglalkozott \u00f6n m\u00e1r a naprendszer\u00fcnkkel? Azon bel\u00fcl is a Marssal?
\n-A Marssal?
\n-Igen, a Marssal.
\n-Mi\u00e9rt pont a Marssal?
\n-Igen, vagy nem?
\n-Bizonyos \u00e9rtelemben, igen. M\u00e1rmint, ha a tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9seimet annak tekinthetj\u00fck. –v\u00e1laszoltam.
\n-Mondhatn\u00e9k r\u00f3la \u00f6nnek egy-k\u00e9t sz\u00f3t? Meg engedi?
\n-Persze. Sz\u00edvesen meghallgatom.
\n-Hajland\u00f3 arra, hogy felt\u00e9telezz\u00fck, ezen az \u00e9gitesten egykor volt \u00e9let? Net\u00e1n m\u00e9g ma is van?
\n-Term\u00e9szetesen. Sz\u00e1mos jel mutat ebbe az ir\u00e1nyba.
\n-Helyes. Akkor, teh\u00e1t a marsbeli l\u00e9ny sokkalta r\u00e9gebbi kell hogy legyen, mint a f\u00f6ldi, \u00e9s az \u00e9let tal\u00e1n m\u00e9g manaps\u00e1g sem halt ki rajta teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. De, nagyon el\u0151re szaladtam a mondanival\u00f3mmal… El\u0151sz\u00f6r arra szeretn\u00e9k r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani, persze csak elm\u00e9letben, hogy a Marson volt valaha \u00e9let.
\nHa ezt az \u00e9gitestet innen a f\u00f6ldr\u0151l alaposabban megn\u00e9zz\u00fck t\u00e1vcs\u00f6v\u00f6n kereszt\u00fcl, nagyj\u00e1b\u00f3l szinte pontosan ugyanazt l\u00e1thatjuk, mint azt az ott \u00e9lt civiliz\u00e1ci\u00f3 l\u00e1thatta a mi f\u00f6ld\u00fcnket onnan valaha, tal\u00e1n nem is olyan r\u00e9gen. Csak ott kisebbek voltak az \u00f3ce\u00e1nok \u00e9s nagyobb sz\u00e1razf\u00f6ldek \u00e9kel\u0151dhettek k\u00f6z\u00e9j\u00fck. F\u00f6ldrajzilag nagyon is v\u00e1ltozatos bolyg\u00f3 lehetett egykor, m\u00edg valamilyen term\u00e9szeti katasztr\u00f3fa, vagy m\u00e1s egy\u00e9b sz\u00e1mukra v\u00e9gzetes esem\u00e9ny nem v\u00e9gezhetett az ott lak\u00f3kkal, a n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1ggal. Ezen t\u00falmen\u0151en, meglep\u0151, de nagyon hasonl\u00edtanak a nappalok \u00e9s az \u00e9jszak\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1sai a mi\u00e9nk\u00e9hez. Egy marsi nap, huszonn\u00e9gy \u00f3r\u00e1b\u00f3l \u00e9s harminch\u00e9t f\u00f6ldi percb\u0151l \u00e1ll. Teh\u00e1t az elt\u00e9r\u00e9s csup\u00e1n harminch\u00e9t perc. Vagyis, az ott \u00e9lt l\u00e9nyek ugyan\u00fagy v\u00e9gezhett\u00e9k a napi tev\u00e9kenys\u00e9geiket, \u00e9ppen ugyan\u00fagy kelhettek \u00e9s fek\u00fcdhettek, mint mi itt a f\u00f6ld\u00f6n. Egykoron \u00e9letre alkalmas l\u00e9gk\u00f6re is volt, mert foly\u00f3medreket, kisz\u00e1radt t\u00f3medreket fedeztek fel rajta. Minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1rva, teh\u00e1t foly\u00f3v\u00edznek is kellett lennie valaha a felsz\u00edn\u00e9n. Az \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li sarkokat h\u00f3sapk\u00e1k fedik, amely c\u00e1folhatatlan bizony\u00edt\u00e9ka a v\u00edz jelenl\u00e9t\u00e9nek. Pardon. A volt nagyt\u00f6meg\u0171 v\u00edz jelenl\u00e9t\u00e9nek azon a bolyg\u00f3n. Akt\u00edv vulkanikus tev\u00e9kenys\u00e9g is volt ott egykoron, erre utalnak az \u00e9rintetlen vulk\u00e1ni k\u00fcrt\u0151k. Vagyis, a l\u00e9gk\u00f6rrel is rendelkeznie kellett. Itt m\u00e9g, meg kell eml\u00edtenem a holdjainak a sz\u00e1m\u00e1t. Kett\u0151. A Demiosz \u00e9s a Phobosz. Teh\u00e1t az akkori \u00f3ce\u00e1njainak, tengereinek \u00e1r-ap\u00e1ly tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben is r\u00e9szt kellett hogy vegyenek. Ezeket \u00f6sszegezve, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre kell, hogy jussunk, hogy a marsi \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1nak semmilyen akad\u00e1lya sem volt.
\n-M\u00e1r megbocs\u00e1sson uram. –sz\u00f3ltam k\u00f6zbe.- De, ott a gravit\u00e1ci\u00f3 sokkal kisebb, mint a mi f\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n…
\n-Igen. Igen. Sz\u00e1m\u00edtottam erre az \u00e9szrev\u00e9telre. Mindj\u00e1rt r\u00e1t\u00e9rek erre is. De el\u0151tte, hadd szabadjon feltennem egy \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9st:
\n-Hallott \u00f6n m\u00e1r a h\u00edres Mars csatorn\u00e1kr\u00f3l? Amelyeket Schiaparelli fedezett fel m\u00e9g a XIX. Sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9?
\n-Persze hogy hallottam. Ki ne hallott volna r\u00f3la.
\n-\u00c9s a semmivel sem \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151 g\u00fala alak\u00fa objektumokr\u00f3l, a h\u00edres Mars arcr\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b mesters\u00e9ges alakzatokr\u00f3l?
\n-Hogyne! Sokat olvastam is r\u00f3luk.
\n-J\u00f3! \u00c9s most arra k\u00e9rem nagy tisztelettel, hallgasson v\u00e9gig t\u00fcrelmesen, \u00e9s nagy figyelemmel.
\n-\u00dagy lesz. –b\u00f3lintottam r\u00e1.
\n-Nos. 1884-ben, amikor a Mars a legkisebb t\u00e1vols\u00e1gba ker\u00fclt szembe a sz\u00fcl\u0151bolyg\u00f3nkkal, a f\u00f6lddel, Schiaparelli egy csom\u00f3 egyenes \u00e9s t\u00f6rt vonalakat fedezett fel, melyek kontinenseken \u00e1t \u00f6sszek\u00f6tik a Mars \u00f3ce\u00e1njait. M\u00e9rtanilag megrajzolt, v\u00e9ges-v\u00e9gig egyforma csatornah\u00e1l\u00f3zatot fedezett fel. Jelenlegi tud\u00e1sunk szerint, ilyen, de m\u00e9g csak hasonl\u00f3 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek a term\u00e9szetben sehol sem fordulnak el\u0151. Azt\u00e1n ott van az el\u0151bb m\u00e1r eml\u00edtett g\u00fala \u00e9s a Mars arc, \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mosan sok m\u00e1s dolog, amelyek magukt\u00f3l egyszer\u0171en semmif\u00e9lek\u00e9ppen nem keletkezhettek. \u00cdme egy csokorra val\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k, hogy valamikor, igen is, \u00e9rtelmes \u00e9l\u0151l\u00e9nyek lakhatt\u00e1k azt a bolyg\u00f3t. No persze, mindezt az asztal al\u00e1 is s\u00f6p\u00f6rhetj\u00fck kedv\u00fcnk szerint, ha nem vesz\u00fcnk, vagy nem akarunk tudom\u00e1st venni a tudom\u00e1nyunk \u00e1ltal drekvar\u00e1lt t\u00e9nyekr\u0151l. Pedig kellene! De akkor az ottani l\u00e9nyeknek, bizony, sz\u00e1rnyakkal kellett volna, hogy k\u00f6zlekedjenek.
\n-Ezt mire alapozza?
\n-A Mars \u00e1tm\u00e9r\u0151je, csaknem fele a f\u00f6ld\u00e9nek. A felsz\u00edni gravit\u00e1ci\u00f3ja a f\u00f6ldinek csup\u00e1n 0,38 –szorosa. Vagyis, egy kilogramm v\u00edz, ott mind\u00f6ssze csak h\u00e1romsz\u00e1zhetven grammot nyom. Tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00e9t holdj\u00e1nak a sebess\u00e9ge arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy s\u00falya a f\u00f6ld\u00fcnk s\u00faly\u00e1nak a t\u00edzed r\u00e9sze. Eg\u00e9szen pontosan, annak a 11% -a. Ebb\u0151l az, az egyszer\u0171 k\u00f6vetkeztet\u00e9s vonhat\u00f3 le, hogy a Marson mindennek csek\u00e9lyebb volt, van, a s\u00falya. Az \u00e9letnek ott eg\u00e9szen m\u00e1sf\u00e9le t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gekkel kellett, hogy kialakuljon. M\u00e1sk\u00e9ppen kellett hogy alkalmazkodjon az ottani viszonyokhoz. Ezek az adotts\u00e1gok, felt\u00e9telek minden bizonnyal kedvezhettek az ott \u00e9lt sz\u00e1rnyas l\u00e9nyeknek. Ott rep\u00fcltek az egyik f\u00f6ldr\u00e9szr\u0151l a m\u00e1sikra, szinte m\u00e1r-m\u00e1r testetlen l\u00e9nyk\u00e9nt, \u00e9s tal\u00e1n sokkal k\u00f6nnyebben el is szakadhattak t\u0151le, mint mi emberek, akik csak a g\u00e9peink seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tudjuk legy\u0151zni ezt az akad\u00e1lyt. Hab\u00e1r… Nos, uram k\u00e9pzelje el ezt az \u00e9gitestet \u00fagy, ahogyan sz\u00e1munkra ismeretlen, minden k\u00e9pzelet\u00fcnket fel\u00fclm\u00fal\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s \u00e1llatok n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be. Milyenek lehettek egykoron azok a l\u00e9nyek, akik ott r\u00f6pk\u00f6dtek, csodasz\u00e9p v\u00e1rosaik, \u00fcvegtornyaik, s\u00edks\u00e1gaik felett az aranyl\u00f3 leveg\u0151ben, ak\u00e1r az angyalok. Mit gondol? Tal\u00e1n, val\u00f3ban \u0151k voltak azok az angyalok, akik\u00a0 testetlen\u00fcl ma is k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk j\u00e1rnak, vigy\u00e1zz\u00e1k minden l\u00e9p\u00e9s\u00fcnket, s oly sokszor seg\u00edtenek is rajtunk?…
\nH\u00edrtelen elhallgatott, lehunyta a szem\u00e9t, majd alig hallhat\u00f3an tov\u00e1bb folytatta:
\n-Ha eddig m\u00e9g nem, most m\u00e1r bizony\u00e1ra majd \u0151r\u00fcltnek fog tartani, ha elmondom, hogy egyik este… azt hiszem, megl\u00e1ttam \u0151ket! Bizony\u00e1ra tudja, hogy a ny\u00e1rv\u00e9gi csillaghull\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban vagyunk. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tizennyolcadik\u00e1r\u00f3l, tizenkilencedik\u00e9re virrad\u00f3 \u00e9jszaka figyelhet\u0151 meg ez a csod\u00e1s l\u00e1tv\u00e1ny az \u00e9gbolton minden \u00e9vben. Lehet, hogy ilyenkor, m\u00e9g ha mi nem is tudjuk, de egy sz\u00e9thasadt bolyg\u00f3 darabk\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt haladunk el v\u00e9gtelen v\u00e1ndorl\u00e1sunk folyam\u00e1n. A v\u00f6lgyben n\u00e9ztem ezeket az al\u00e1hull\u00f3 kis vil\u00e1gokat, s olyb\u00e1 t\u0171nt, mintha \u00e9n magam is r\u00e9szei lettem volna mindezeknek. \u00dagy szit\u00e1ltak az \u00e9jben, ak\u00e1r a tovar\u00f6ppen\u0151 szentj\u00e1nosbogarak a f\u00e1k lombjai k\u00f6zt, felt\u0171nve, \u00fajra, meg \u00fajra. H\u00edrtelen a fejem felett egy \u00e1ttetsz\u0151 \u00e9gitestet \u00e9s repdes\u0151 sz\u00e1rnyakat pillantottam meg. De az is lehet, hogy csak sejtettem a sz\u00e1rnyakat az \u00e9jszaka bizonytalan hom\u00e1ly\u00e1ban. Ez az \u00e9gitest, azt\u00e1n kacs\u00e1zva, bukd\u00e1csolva rep\u00fclt cikk-cakkban ak\u00e1r egy sebzett beteg mad\u00e1r. Titokzatos zajjal keringett, \u00fagy, mintha m\u00e1r nehezen kapna leveg\u0151t. Mintha haldokolna ott fent az \u00e9ji \u00e9gen. \u00cdgy szisszenve tova a fejem felett, de most legink\u00e1bb egy \u00f3ri\u00e1si krist\u00e1lyg\u00f6mbre eml\u00e9keztetett. Benne elmos\u00f3dott alakokat l\u00e1ttam, alig sejthet\u0151en. Nekem \u00fagy t\u0171nt, hogy m\u00e1r-m\u00e1r odav\u00e9sz valahol a dombok k\u00f6z\u00f6tt, de nagy h\u00edrtelens\u00e9ggel egy \u00e9les g\u00f6rb\u00e9t le\u00edrva az utols\u00f3 pillanatban m\u00e9gis meg\u00e1llapodott a t\u00f3 v\u00edzt\u00fckre f\u00f6l\u00f6tt n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9ternyire. \u00dagy lebegett ott, mint valami \u00e9gi t\u00fcnem\u00e9ny, valami megmagyar\u00e1zhatatlan de egyben csod\u00e1s dolog. Majd, mint aki elunta a m\u00f3k\u00e1t, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen lassan al\u00e1mer\u00fclt az alatta l\u00e9v\u0151 habokba…
\nEgy\u00e9bk\u00e9nt, rajtam k\u00edv\u00fcl, t\u00f6bben is l\u00e1tt\u00e1k a v\u00e1rosban ezt az attrakci\u00f3t. Csak azt nem, hogy hov\u00e1 b\u00fajt el az angyalokkal teli g\u00f6mb. Ezt csak \u00e9n… csak \u00e9n l\u00e1ttam. Igen, l\u00e1ttam azt az \u00e9gi haj\u00f3t, amelyet nem e vil\u00e1gi l\u00e9nyek ir\u00e1ny\u00edtottak. Azt az \u0171rhaj\u00f3t, melyet a messzi v\u00e9gtelenb\u0151l \u00e9rkezett. Brav\u00faros mutatv\u00e1nyaikat a g\u00e9ppel, fittyet h\u00e1nyva a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeinek, \u00e9s m\u00e9rc\u00e9t \u00e1ll\u00edtva nek\u00fcnk embereknek.
\nMajd ism\u00e9t szava halk lett, nagy leveg\u0151t vett \u00e9s folytatta:
\n-De az is megeshetett, hogy csak egy hull\u00f3 csillagot l\u00e1ttam, ahogy mag\u00e1hoz ragadta a f\u00f6ld, \u00e9s csakis az\u00e9rt, hogy \u00edgy kedveskedjen nek\u00fcnk f\u00f6ldlak\u00f3knak ezzel a szemet \u00e9s elm\u00e9t megcsaladtat\u00f3 nem mindennapi t\u0171zij\u00e1t\u00e9k\u00e1val. Ha \u00edgy volt, akkor \u00e9n m\u00e9gis csak egy bolyg\u00f3 kis vil\u00e1got l\u00e1ttam, amely pusztul\u00e1sra \u00edt\u00e9ltetett…
\nEnnyit szerettem volna csup\u00e1n elmondani \u00f6nnek. Minden j\u00f3t uram. Ne mondjon, k\u00e9rem semmit. Csak gondolkodj\u00e9k, csak gondolkodj\u00e9k az elhangzottakon. \u00c9s esetleg, ha \u00fagy gondolja, \u00edrja meg egyszer… h\u00e1tha m\u00e1st is gondolkod\u00e1sra k\u00e9sztet majd.
\nAzzal semmire sem v\u00e1rva fel\u00e1llt \u00e9s elment. D\u00f6bbenten n\u00e9ztem ut\u00e1na, \u00e9s azon gondolkodtam, vajon hov\u00e1 is siethetett el ilyen gyorsan. A tekintetem az \u00f3r\u00e1ra t\u00e9vedt. Este t\u00edz is elm\u00falott m\u00e1r. Kint r\u00e9g lement a nap is, \u00edgy semmi k\u00e9ts\u00e9gem nem maradt a fel\u0151l, hogy hov\u00e1 is siethetett olyan nagyon. Azt hiszem visszament a v\u00f6lgybe, ahol a t\u00f3 is van, oda abba a bolyg\u00f3 kis vil\u00e1g\u00e1ba…\u00a0\n<\/p>\n

<\/p>\n

Continue reading A csillagember<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":150,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[167,9],"tags":[],"class_list":["post-1994","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-167","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1994","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/150"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1994"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1994\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1994"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1994"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1994"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}