{"id":19515,"date":"2026-03-03T20:05:06","date_gmt":"2026-03-03T19:05:06","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=19515"},"modified":"2026-03-03T20:08:49","modified_gmt":"2026-03-03T19:08:49","slug":"gabor-gyorgy-a-jelent-a-multon-keresztul-ertjuk-meg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2026\/03\/03\/gabor-gyorgy-a-jelent-a-multon-keresztul-ertjuk-meg\/","title":{"rendered":"G\u00e1bor Gy\u00f6rgy: \u201eA jelent a m\u00falton kereszt\u00fcl \u00e9rtj\u00fck meg\u201d"},"content":{"rendered":"
\"\"
fot\u00f3: Csan\u00e1di G\u00e1bor<\/figcaption><\/figure>\n

G\u00e1bor Gy\u00f6rgy filoz\u00f3fus, a r\u00e9gm\u00falt legkiv\u00e1l\u00f3bb ismer\u0151je, tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1r, de mindannyiunkat tan\u00edt, a legfontosabb probl\u00e9m\u00e1kra reag\u00e1l el\u0151ad\u00e1saiban, \u00edr\u00e1saiban. F\u00e1radhatatlanul hozza sz\u00e1munkra a p\u00e9ld\u00e1zatokat a m\u00faltb\u00f3l, hogy jobban \u00e9rthess\u00fck a jelent, \u00e9s gondolkodjunk a j\u00f6v\u0151r\u0151l<\/em>.<\/p>\n

A professzor \u00farral m\u00faltr\u00f3l, jelenr\u0151l, j\u00f6v\u0151r\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk.<\/em><\/p>\n

Az 1970-es \u00e9vekben az ELTE-n eszt\u00e9tik\u00e1t kezdett tanulni. Milyen hat\u00e1sra fordult k\u00e9s\u0151bb a filoz\u00f3fia fel\u00e9?\u00a0<\/em><\/p>\n

Szerencs\u00e9mre nagyon vegyes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 csal\u00e1dba sz\u00fclettem. Voltak re\u00e1li\u00e1k, \u00e9desap\u00e1m m\u00e9rn\u00f6k volt \u00e9s k\u00f6zgazd\u00e1sz, a m\u0171szaki egyetemen volt professzor, voltak b\u00f6lcs\u00e9szek, \u00e9s a kett\u0151 keveredett is, az egyik b\u00e1ty\u00e1m m\u00e9rn\u00f6k lett, de nagyszer\u0171en zen\u00e9lt, sok\u00e1ig karmesternek k\u00e9sz\u00fclt, az\u00e9rt a zen\u00e9t rajtam a legkisebben akarta behozni. Fontos sz\u00e1momra a zene, de m\u00e1sod-harmad\u00e9ves gimnazista koromt\u00f3l legink\u00e1bb a filoz\u00f3fia izgatott. Olvastam Nietzsche-t, Kierkegaard-t, \u00e9s nem tudtam letenni. Mintha a hagyom\u00e1nyos probl\u00e9m\u00e1inkra a megszokottn\u00e1l sokkal nagyobb l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gben igyekeztek volna v\u00e1laszolni. \u00c9rz\u00e9keltem, hogy ezek a szerz\u0151k olyan k\u00e9rd\u00e9seket tesznek fel, amelyek engem is gy\u00f6t\u00f6rnek, \u00e9s b\u00e1multam a holisztikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3djukat.<\/p>\n

Innent\u0151l a t\u00f6rt\u00e9net maga egy kis orsz\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem. 1972-ben \u00e9retts\u00e9giztem a K\u00f6lcsey Gimn\u00e1ziumban, \u00e9s felv\u00e9teliztem filoz\u00f3fia-magyar szakra. Fel is vettek, b\u00e1r hatalmas volt a t\u00faljelentkez\u00e9s. \u0150sszel a beiratkoz\u00e1sn\u00e1l tudtam meg, hogy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 percem van eld\u00f6nteni, hogy milyen szakra akarok menni, mert filoz\u00f3fia m\u00e9gsem indul. Ekkor kezd\u0151d\u00f6tt el a nagy p\u00e1rtfegyelmi sorozat, ami kijutott a renitens, rendszerkritikus fikoz\u00f3fusoknak, Heller \u00c1gnesnek \u00e9s m\u00e1soknak. Mondt\u00e1k, hogy nyugi, a felv\u00e9teli pontsz\u00e1m \u00e9rv\u00e9nyes j\u00f6v\u0151re, majd akkor lesz filoz\u00f3fia. Elkezdtem az egyetemet, nyugodt voltam, de filoz\u00f3fia a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben sem indult, a politikai tisztogat\u00e1sok m\u00e9g nem \u00e9rt\u00e9k el a k\u00edv\u00e1nt m\u00e9rt\u00e9ket. J\u00e1rtam a magyar mellett eszt\u00e9tika szakra, az relat\u00edve m\u00e9giscsak k\u00f6zel \u00e1ll a filoz\u00f3fi\u00e1hoz. Amikor v\u00e9gre elindult a filoz\u00f3fia, keresztszakos lettem. K\u00f6zben meg elkezdtem nyelveket tanulni, h\u00e9bert, g\u00f6r\u00f6g\u00f6t \u00e9s latint, mert akkor m\u00e1r biztos voltam benne, hogy r\u00e9gi korokkal akarok foglalkozni. Hallgat\u00f3im \u00e9s koll\u00e9g\u00e1im is, mind e mai napig j\u00f3kat kacar\u00e1sznak, ha azt mondom, hogy ami a XIV-XV. sz\u00e1zad ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, az nekem m\u00e1r posztmodern. Ezzel egy\u00fctt sok minden foglalkoztat a m\u00e1b\u00f3l, els\u0151sorban politikafiloz\u00f3fiai, politikai teol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek, de a r\u00e9gi korok maradtak sz\u00e1momra a meghat\u00e1roz\u00f3ak.<\/p>\n

 <\/p>\n

Mi\u00e9rt annyira fontos a r\u00e9gm\u00falt ismerete?<\/em><\/p>\n

Faludy Gy\u00f6rgy \u00edrja le egy nagyszer\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben a t\u00f6rt\u00e9netet, hogy Cambridge-ben egy kiv\u00e1l\u00f3 professzor, F. L. Lucas klasszika-filol\u00f3gus, irodalm\u00e1r a m\u00fcncheni paktum megk\u00f6t\u00e9se ut\u00e1n, amikor Chamberlain kapitul\u00e1lt Hitler el\u0151tt, ki\u00e1ltv\u00e1nyt szerkesztett tiltakoz\u00e1sk\u00e9nt, \u00e9s azt al\u00e1\u00edr\u00e1sra terjesztette az egyetemen. Hihetetlen\u00fcl \u00e9rdekes dolog t\u00f6rt\u00e9nt: a r\u00e9gi korokkal, antikvit\u00e1ssal \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkorral foglalkoz\u00f3 oktat\u00f3k, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, klasszika-filol\u00f3gusok mind al\u00e1\u00edrt\u00e1k, kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl. A napjaink t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny\u00e1val foglalkoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r voltak, akik nem \u00edrt\u00e1k al\u00e1, de a term\u00e9szettud\u00f3sok k\u00f6z\u00fcl, akik legink\u00e1bb naprak\u00e9sz m\u00f3don foglalkoznak a vil\u00e1ggal, nem \u00edrta al\u00e1 senki. Nem is lett a tiltakoz\u00e1sb\u00f3l semmi. A l\u00e9nyeg, hogy a jelent a m\u00falton kereszt\u00fcl \u00e9rtj\u00fck meg. Aki a min\u00e9l t\u00e1volabbi m\u00faltat j\u00f3l ismeri, az j\u00f3l ismeri a jelent is. Mondok egy p\u00e9ld\u00e1t: ha egy autokrata, egy dikt\u00e1tor elmond egy besz\u00e9det, legyen az mondjuk Hitler, a r\u00e9gm\u00falt korokat ismer\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz vagy filoz\u00f3fus be tudja azonos\u00edtani a mint\u00e1zatot. \u00c9rti a besz\u00e9det, ismeri annak vesz\u00e9lyeit, tud annak hat\u00e1sair\u00f3l, mert vannak vil\u00e1gos p\u00e1rhuzamai \u00e9s jelzetei az \u00f3korb\u00f3l vagy a k\u00f6z\u00e9pkorb\u00f3l. Pontosan tudja, hogy egy ilyen besz\u00e9d mit jelentett az elm\u00falt korokban. Akinek nincs meg ez a r\u00e1l\u00e1t\u00e1sa a m\u00faltra, nem is tud mit kezdeni a jelennel. Azt tapasztaltam, hogy azok a mint\u00e1zatok, amelyeket ak\u00e1r az \u00f3kori biblikus korokb\u00f3l, ak\u00e1r az antik g\u00f6r\u00f6g vagy r\u00f3mai t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l megtanultam, hihetetlen\u00fcl j\u00f3l alkalmazhat\u00f3k akkor, amikor a jelent szeretn\u00e9m meg\u00e9rteni.<\/p>\n

 <\/p>\n

Az azonos mint\u00e1k mindig azonos k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket jelentenek?<\/em><\/p>\n

Nem. Sokszor elhangzik manaps\u00e1g, hogy mintha a harmincas \u00e9vekben j\u00e1rn\u00e1nk. Ez f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s, nem j\u00e1runk a harmincas \u00e9vekben. A t\u00f6rt\u00e9nelem id\u0151ben zajlik, s a m\u00fal\u00f3 id\u0151ben nincsenek ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek: mint\u00e1zatok vannak. Azt viszont tudom, hogy bizonyos reflexek, bizonyos hatalmi, uralkod\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9kok, politikai \u00e9rdekek, bels\u0151 vagy k\u00fcls\u0151 konfliktusok, vagy \u00e9pp a gy\u0171l\u00f6letkelt\u00e9s \u00e9s manipul\u00e1ci\u00f3 megannyi form\u00e1ja milyen sz\u00e1lakon futhatnak tov\u00e1bb.<\/p>\n

 <\/p>\n

Sokszor gondolkodtam azon, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, amikor \u00e9desap\u00e1m a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l mes\u00e9lt, hogy vajon \u00e9n felismertem volna-e azt, hogy miben vagyunk? Hogyan lehet, meg lehet-e tanulni kritikusan, \u00e9rt\u0151bben l\u00e1tni a dolgokat?<\/em><\/p>\n

Ha feltessz\u00fck egym\u00e1snak azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy bizonyos t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy politikai helyzetben mit tenn\u00e9l te, mint 21. sz\u00e1zadi f\u00e9rfi, n\u0151, anya, a v\u00e1laszaink nem a val\u00f3s\u00e1got, hanem a rem\u00e9nyeinket, v\u00e1gyainkat fejezn\u00e9k ki, azt, hogy meg\u00e1lln\u00e1nk a l\u00e1bunkon, a saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9krend\u00fcnk szerint viselkedn\u00e9nk, pontosan \u00fagy, ahogy az elv\u00e1rhat\u00f3. Erre azonban semmi garancia nincs. Am\u00edg a t\u00f6rt\u00e9nelem nem \u00e9rint meg k\u00f6zvetlen\u00fcl benn\u00fcnket, s nem v\u00e1lunk annak szerepl\u0151iv\u00e9, nem tudjuk, hogy mit tenn\u00e9nk val\u00f3j\u00e1ban. Egyet azonban tudunk. Azt, hogy mindannyian, saj\u00e1t szem\u00e9ly\u00fcnkben az emberis\u00e9g tagjai vagyunk. A t\u00f6rt\u00e9nelem az emberis\u00e9g nagy nyitott k\u00e9pesk\u00f6nyve, viselked\u00e9smint\u00e1k, gondolkod\u00e1smint\u00e1k, pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv paradigm\u00e1k sora ker\u00fcl el\u00e9nk. Ha ismerem a t\u00f6rt\u00e9nelmet, tudom, hogy a mostanival anal\u00f3g helyzetben, az emberis\u00e9g a m\u00faltban mik\u00e9nt viselkedett, mi mindent tett vagy nem tett meg, h\u0151siesen vagy gy\u00e1v\u00e1n, mor\u00e1lisan vagy immor\u00e1lisan, \u00edgy h\u00e1t semmi ok sincs arra, hogy azt gondoljam: \u00e9n vagy a k\u00f6rnyezetem, hasonl\u00f3 helyzetben m\u00e1sk\u00e9pp tenn\u00e9nk. Mindannyian \u2013 \u00e9s ez roppant figyelmeztet\u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u2013 saj\u00e1t magam \u00e9s kort\u00e1rsaim is k\u00e9pes vagyunk, k\u00e9pesek voln\u00e1nk \u00fajra minden pozit\u00edv vagy negat\u00edv tettre, cselekedetre, mert ha egyszer elk\u00f6vette azt az emberis\u00e9g, elk\u00f6vetheti legk\u00f6zelebb is.<\/p>\n

Mestereimt\u0151l, akiknek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t jellemz\u0151 m\u00f3don nem az egyetemen ismertem meg (Komor\u00f3czy G\u00e9za a nagy kiv\u00e9tel), ugyanis valamennyien el voltak tiltva akkoriban a tan\u00edt\u00e1st\u00f3l, hanem els\u0151 munkahelyemen, az MTA Filoz\u00f3fiai Int\u00e9zet\u00e9ben, Vidr\u00e1nyi Katalint\u00f3l \u00e9s Altrichter Ferenct\u0151l megtanultam egy m\u00f3dszert, hogy tudniillik mindent, de legf\u0151k\u00e9pp azt, amivel foglalkozunk, amit kutatunk, amibe bele vagyunk szerelmesedve, pr\u00f3b\u00e1ljuk egyfajta t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l, kell\u0151 distanci\u00e1val, ha kell, ir\u00f3ni\u00e1val szeml\u00e9lni. Az egyetemi szakdolgozatomat Szent \u00c1goston metafizikai id\u0151elm\u00e9let\u00e9b\u0151l \u00edrtam. Nyakig benne voltam Szent \u00c1goston munk\u00e1iban. Rengeteget szenvedtem az olvas\u00e1s\u00e1val, hiszen eg\u00e9szen m\u00e1sfajta latin volt, mint amit az egyetemen tanultam, a klasszikus latin szerz\u0151ket, Catullust, Horatiust stb. olvasva, s szinte \u00fajra kellett tanulnom a latint, de ez csak fokozta az izgalmakat \u00e9s a \u201ebeleszerelmesed\u00e9st\u201d. \u00c1m \u00e9pp az\u00e9rt kellett f\u00f6lvenni ezt a t\u00e1vols\u00e1got, distanci\u00e1t, hogy bizonyos pillanatokban a fej\u00e9re tudjak koppintani, nem tiszteletlens\u00e9gb\u0151l, hanem hogy tudjam, merjem azt mondani: kedves Szent \u00c1goston, te itt t\u00e9vedsz, ezt \u00e9n t\u0151led nagyon elt\u00e9r\u0151en l\u00e1tom. Mondok egy p\u00e9ld\u00e1t: amikor \u00c1goston kimondta azt, hogy a kereszteletlen\u00fcl meghalt csecsem\u0151k b\u0171n\u00f6s\u00f6k, \u00e9n enn\u00e9l a tan\u00edt\u00e1sn\u00e1l elborzadtam, abszol\u00fat kereszt\u00e9nyietlennek tartottam. A b\u0171n a szabad akaratunkb\u00f3l k\u00f6vetkezik, szabad v\u00e1laszt\u00e1sunk k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt, amelynek sor\u00e1n tiszt\u00e1ban vagyunk azzal, hogy mi a j\u00f3 \u00e9s mi a rossz. Ha egy kisgyerek elcsen a k\u00f6z\u00e9rt polc\u00e1r\u00f3l egy sportszeletet, nem k\u00f6vet el b\u0171nt, hiszen nem reflekt\u00e1l arra, hogy mit tesz, nincs tiszt\u00e1ban a b\u0171n fogalm\u00e1val. De nincs az a modern b\u00edr\u00f3s\u00e1g sem, amely el\u00edt\u00e9lne egy ment\u00e1lisan s\u00e9r\u00fclt embert valamilyen cselekedet\u00e9\u00e9rt, hiszen \u0151 sem k\u00e9pes b\u0171nre \u00e9s igazra reflekt\u00e1lni. A b\u0171n az, amikor tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy mit teszek. Ez adja az ember feln\u0151tts\u00e9g\u00e9t, nagykor\u00fas\u00e1g\u00e1t, s ez\u00e9rt van felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk, tov\u00e1bb\u00e1 ez\u00e9rt vagyunk elsz\u00e1moltathat\u00f3k j\u00f3\u00e9rt \u00e9s rossz\u00e9rt egyar\u00e1nt. A szabad akarat itt kulcsfontoss\u00e1g\u00fa: te v\u00e1lasztasz, tudod, hogy mi a j\u00f3, mi a rossz, d\u00f6nts lelkiismereted szerint. De azzal is l\u00e9gy tiszt\u00e1ban, hogy minden cselekedetednek k\u00f6vetkezm\u00e9nye van. (A \u201ek\u00f6vetkezm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcli\u201d orsz\u00e1gok szem\u00e9lyre \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre kihat\u00f3 puszt\u00edt\u00f3 ereje, \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t hordozott ment\u00e1lis betegs\u00e9ge bel\u00e1thatatlan.)<\/p>\n

\"\"
fot\u00f3: Csan\u00e1di G\u00e1bor<\/figcaption><\/figure>\n

A legfontosabb az, hogy ebben a populist\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3, betegesen \u00e1tpolitiz\u00e1l\u00f3dott, mindent az ideol\u00f3giai \u00e9s a politikai szek\u00e9rt\u00e1borok ment\u00e9n l\u00e1tni k\u00e9pes vil\u00e1gban f\u00f6l k\u00e9ne ismerni, hogy a vil\u00e1g nem fekete \u00e9s feh\u00e9r, hanem milli\u00f3 \u00e1tmenet \u00e9s t\u00f3nus l\u00e9tezik. A manicheus dualista gondolkod\u00e1sra jellemz\u0151, hogy van a j\u00f3 \u00e9s van a rossz, \u00e9s a kett\u0151 \u00f6r\u00f6k\u00f6s k\u00fczdelm\u00e9b\u0151l \u00e1ll a vil\u00e1g. Ez nem \u00edgy van. A H\u00e9ber Bibli\u00e1ban a legnagyobb, legcsod\u00e1latosabb figur\u00e1k is mint p\u00e9ld\u00e1ul D\u00e1vid, mik\u00f6zben nagyszer\u0171ek, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le b\u0171n\u00f6kre, diszn\u00f3s\u00e1gokra k\u00e9pesek, hiszen nem szentek, hanem h\u00fas-v\u00e9r emberek. \u00c9pp olyanok, amilyenek mi vagyunk: j\u00f3k \u00e9s rosszak, igazak \u00e9s b\u0171n\u00f6sek, nagyszer\u0171ek \u00e9s esend\u0151ek. A fontos, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk reflekt\u00e1lni \u00f6nmagunkra, t\u00e9ved\u00e9seinkre, hib\u00e1inkra, b\u0171neinkre. Err\u0151l sz\u00f3lnak a vil\u00e1girodalom legnagyobb dr\u00e1m\u00e1i. \u00dcl\u00f6k a zs\u00f6llye \u00f6t\u00f6dik sor\u00e1ban n\u00e9zem az el\u0151ad\u00e1st \u00e9s azon gondolkodom, hogy vajon \u00e9n Hamletk\u00e9nt elfogadn\u00e1m-e Claudiusnak, ennek a rohadt gyilkos zsarnoknak a b\u00e9k\u00fcl\u0151 jobbkez\u00e9t, elfelejtve a m\u00faltat, a m\u00falt b\u0171neit, az \u00f6sszes gazembers\u00e9g\u00e9t, \u00e9s akkor garant\u00e1ltan komoly karriert futhatok be, vagy nem, soha nem pakt\u00e1lok le az embertelen, b\u0171n\u00f6s hatalommal. A dolgok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u00e9pp az vezet k\u00f6zelebb, ha k\u00e9pes vagyok a vil\u00e1got nem feket\u00e9nek \u00e9s feh\u00e9rnek l\u00e1tni. A populizmus pont ezt haszn\u00e1lja ki. A vall\u00e1s l\u00e9nyege, hogy tud legf\u0151bb j\u00f3r\u00f3l \u00e9s legf\u0151bb rosszr\u00f3l. Azzal nincs semmi baj, ha az ember a saj\u00e1t hit\u00e9t a legt\u00f6k\u00e9letesebb, legteljesebb hitnek tartja. Mi\u00e9rt? Mondan\u00e1 valaki azt, hogy az \u00e9n hitem csak 65-70%-osan igaz?\u00a0 A baj ott kezd\u0151dik, ha ezt a hitet univerzaliz\u00e1lni k\u00edv\u00e1njuk, ha azt mondjuk, hogy a hitemet k\u00f6telez\u0151v\u00e9 teszem sz\u00e1modra is, hogy te is ezt a hitvil\u00e1got k\u00f6vesd, te is azt tartsad j\u00f3nak, amit \u00e9n, mert ha nem \u00edgy teszel, akkor te a s\u00e1t\u00e1n gyermeke vagy, pokolraval\u00f3 \u00f6rd\u00f6gfajzat, testet \u00f6lt\u00f6tt \u00e9s elpuszt\u00edtand\u00f3, eltakar\u00edtand\u00f3 gonoszs\u00e1g. A t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l ismert, hogy a mindenkori \u201epokolfajzatokkal\u201d szemben mire k\u00e9pes az emberis\u00e9g, a m\u00e1gly\u00e1t\u00f3l kezdve a k\u00e9nyszert\u00e9r\u00edt\u00e9seken \u00e9s a deport\u00e1l\u00e1sokon \u00e1t eg\u00e9szen a g\u00e1zkamr\u00e1ig. A politikai fundamentalizmusnak pont ez a l\u00e9nyege. A politika, ahogy azt a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k kital\u00e1lt\u00e1k, egy folyamatos p\u00e1rbesz\u00e9det jelent: gondolok valamit eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyr\u0151l, gazdas\u00e1gr\u00f3l, p\u00e9nz\u00fcgyekr\u0151l, szoci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l, te is \u00e1ll\u00edtasz valamit, hiszen neked jogod van m\u00e1sk\u00e9pp gondolni, \u00e9s elkezd\u00fcnk besz\u00e9lgetni, megpr\u00f3b\u00e1ljuk meggy\u0151zni egym\u00e1st, esetleg kompromisszumokra jutunk, s ha nem siker\u00fcl, majd eld\u00f6ntik a v\u00e1laszt\u00f3k, hogy melyik\u00fcnk \u00e1ll\u00e1spontja szimpatikusabb.<\/p>\n

\u00c1m amikor a politika a vall\u00e1si elvekhez ny\u00fal, a populizmus nem a racion\u00e1lis \u00e9rvekre t\u00e1maszkodik, \u00e9s nem az \u00e9szszer\u0171 p\u00e1rbesz\u00e9dekre tesz javaslatot, hanem k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00e1ci\u00f3n t\u00fali hitekre apell\u00e1l, akkor nincs es\u00e9lye a racion\u00e1lis bel\u00e1t\u00e1snak, s akkor nem sz\u00fclethetnek \u00e9rtelmes kompromisszumok. \u00c9s \u00e9ppen az\u00e9rt nem, mert a politikai ellenf\u00e9l innent\u0151l kezdve nem ellenf\u00e9l lesz, hanem elpuszt\u00edtand\u00f3, lerad\u00edrozand\u00f3, kiiktatand\u00f3 ellens\u00e9g. \u00c9n k\u00e9pviselem a legf\u0151bb j\u00f3t, mondja minden der\u00e9k dikt\u00e1tor, \u00e9n vagyok a megtestes\u00edt\u0151je a t\u00f6k\u00e9letes nemzetnek, t\u00e1rsadalomnak, hazafis\u00e1gnak, tess\u00e9k engem k\u00f6vetni! Aki viszont velem szembe ker\u00fcl, az sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en ellens\u00e9g, mivel a legf\u0151bb j\u00f3t vesz\u00e9lyezteti, \u00e9s vele egy\u00fctt a nemzetet, a haz\u00e1t, a hon b\u00e9k\u00e9j\u00e9t \u00e9s biztons\u00e1g\u00e1t, a nyelv\u00fcnket \u00e9s a kult\u00far\u00e1nkat. \u00cdgy h\u00e1t k\u00f6teless\u00e9gem elj\u00e1rni vele szemben, minthogy \u0151 a gonosz: benne \u00f6lt testet minden b\u0171n \u00e9s romlotts\u00e1g, s \u00e9pp ez\u00e9rt \u2013 mindny\u00e1junk \u00e9rdek\u00e9ben, v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9ppen \u2013 ak\u00e1r a t\u00f6rv\u00e9nyek felf\u00fcggeszt\u00e9se is igazolhat\u00f3, csak hogy megszabaduljunk t\u0151le, a legf\u0151bb veszedelemt\u0151l. Nos, ez az igazi politikai fundamentalizmus.<\/p>\n

 <\/p>\n

Sajnos a magyar t\u00e1rsadalomban egyre ink\u00e1bb \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 az ellens\u00e9ges k\u00e9t p\u00f3lus. Mit gondol, helyrehozhat\u00f3 lesz ez valaha is? Mennyire optimista ebben?<\/em><\/p>\n

Eszmet\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyaim sor\u00e1n mindig jobban \u00e9rdekelt a v\u00e9g\u00e1llapot. Im\u00e1dtam a renesz\u00e1nszot, a csod\u00e1latos ut\u00f3pi\u00e1t, ami ott l\u00e1that\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul \u201ek\u0151be v\u00e9sve\u201d Firenz\u00e9ben. Azt a csod\u00e1latos korszakot, amelynek v\u00e9gs\u0151 hite az emberi szabads\u00e1gban, a kapcsolatokban, a bar\u00e1ts\u00e1gban, szerelemben teljesedett ki. Az ember egyszerre ugyanolyan \u201enagys\u00e1g\u00fav\u00e1\u201d lett, mint az Isten. Gondoljunk csak Michelangelo D\u00e1vid szobr\u00e1ra, ahol ez a zseni azt a d\u00f6bbenetesen szemtelen dolgot meri megtenni, hogy egy h\u00fas-v\u00e9r embert pontosan \u00fagy \u00e1br\u00e1zol, mint ahogy a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e9s r\u00f3maiak \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k az isteneiket: vagyis nem fosztja meg tr\u00f3nj\u00e1t\u00f3l az Istent, de az embert az Isten tr\u00f3nja mell\u00e9 helyezi. A renesz\u00e1nsz az emberi szabads\u00e1g szinonim\u00e1j\u00e1nak tekintette a szerelmet. Err\u0151l sz\u00f3l a R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia, err\u0151l sz\u00f3l a Szentiv\u00e1n\u00e9ji \u00e1lom is, s az egyik helyen trag\u00e9dia, a m\u00e1sikon egy fergeteges kom\u00e9dia bomlik ki, de a l\u00e9nyeg ugyanaz, hogy ugyanis a fiatalok a maguk v\u00e1lasztotta szerelm\u00fck r\u00e9v\u00e9n v\u00edvj\u00e1k meg a \u201eszabads\u00e1gharcukat\u201d a gonosz \u00e9s \u00f6nz\u0151 ap\u00e1ikkal szemben. De Boccaccio is a szerelmet tekinti minden n\u0151 szabads\u00e1gharc\u00e1nak, amikor a fiatal, k\u00edv\u00e1natos, okos, \u00e1m elnyomott \u00e9s sokszor megal\u00e1zott feles\u00e9g megleck\u00e9zteti a zsarnok, f\u00e9lt\u00e9keny, gonosz, \u00f6nz\u0151 \u00e9s kapzsi f\u00e9rj\u00e9t azzal, hogy szerelmes lesz egy maga v\u00e1lasztotta fiatal di\u00e1kba. M\u00e9gis valahogy engem jobban izgatott a renesz\u00e1nsz v\u00e9ge, a manierizmus, amikor az ember k\u00e9nytelen r\u00e1j\u00f6nni arra, hogy minden \u00e1lma, rem\u00e9nye \u00e9s eszm\u00e9je ill\u00fazi\u00f3 volt \u00e9s ut\u00f3pia, a val\u00f3s\u00e1g ugyanis nem ilyen. A manierizmusban a fantasztikus szerelmi kapcsolatokat felv\u00e1ltj\u00e1k a pervert\u00e1lt viszonyok, az \u00e1llati erotika – a bika \u00e9s Eur\u00f3p\u00e9, L\u00e9da \u00e9s a hatty\u00fa, Zsuzsanna \u00e9s az \u0151t perverz m\u00f3don kiles\u0151 v\u00e9nek stb. \u2013 vagyis dehumaniz\u00e1l\u00f3dik minden. De mi\u00e9rt? Az ember a renesz\u00e1nszban a vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1nak hitte mag\u00e1t, \u00e1m azt\u00e1n el\u0151bb a geocentrikus vil\u00e1gk\u00e9pet, ahol az ember volt az abszol\u00fat k\u00f6z\u00e9ppont, felv\u00e1ltotta a heliocentrikus vil\u00e1gk\u00e9p, majd lassan amonnan is a perif\u00e9ri\u00e1ra szorult, s a b\u00fcszke \u00c9n-b\u0151l, az \u00f6ntudatos Eg\u00f3b\u00f3l egyszeriben l\u00e1thatatlan, minden elemnek kiszolg\u00e1ltatott apr\u00f3 \u00e9s magatehetetlen l\u00e9ny lett. Nem vagyok optimista a mai vil\u00e1got illet\u0151en. Ha v\u00e9giggondoljuk a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmet, sz\u00e9p sz\u00e1mmal akadtak fantasztikus birodalmak, p\u00e9ld\u00e1ul a R\u00f3mai Birodalom, hatalmas \u00e9s b\u00e1mulatos tudom\u00e1nyos, jogi, filoz\u00f3fiai, b\u00f6lcseleti, eszt\u00e9tikai, katonai, strat\u00e9giai, m\u00e9rn\u00f6ki, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, logisztikai tud\u00e1ssal. M\u00e9gis minden birodalom el\u0151bb-ut\u00f3bb v\u00e9get \u00e9rt. Ha megn\u00e9zz\u00fck a mi \u201cbirodalmunkat\u201d, egy k\u00e9tezer valah\u00e1nysz\u00e1z \u00e9ves, f\u0151k\u00e9nt zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny trad\u00edci\u00f3n nyugv\u00f3, de a g\u00f6r\u00f6g \u00e9s r\u00f3mai m\u0171velts\u00e9get, a humanizmust, a racionalizmust, a felvil\u00e1gosod\u00e1st vagy a modernit\u00e1st \u00e9s a szekulariz\u00e1ci\u00f3t is mag\u00e1ba foglal\u00f3, roppant sz\u00ednes tud\u00e1st felvonultat\u00f3 civiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, amely azonban \u2013 a t\u00f6rt\u00e9nelmi ismereteinkre t\u00e1maszkodva \u2013 valamikor ugyancsak v\u00e9get fog \u00e9rni. Itt is megfigyelhet\u0151ek a mint\u00e1zatok. Azt l\u00e1tom, hogy a tud\u00e1sunk a kult\u00far\u00e1nk, bevett, sok-sok \u00e9vsz\u00e1zados \u00e9rt\u00e9keink napjainkban hihetetlen v\u00e1ltoz\u00e1son, m\u00f3dosul\u00e1son mennek kereszt\u00fcl. M\u00e1s a tud\u00e1s alapanyaga, az \u00f6sszetetts\u00e9ge, m\u00e1s vall\u00e1si, kultur\u00e1lis \u00e9s civilizat\u00f3rikus form\u00e1k jelentek meg a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fcnkben. Ezek alapjaiban fogj\u00e1k \u00e1t\u00edrni azt a valamit, amiben \u00e9l\u00fcnk. Hogy ez j\u00f3 lesz vagy nem, nem tudom megmondani, de azt igen, hogy eg\u00e9szen m\u00e1s vil\u00e1g lesz, mint az, amiben m\u00e9g benne \u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n

 <\/p>\n

Egy izgalmas interj\u00faban a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s az erk\u00f6lcs \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l besz\u00e9lt.\u00a0<\/em><\/p>\n

Egy t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 test\u00fclet b\u00e1rmilyen t\u00f6rv\u00e9nyt alkothat. El\u0151fordul, hogy egy t\u00f6rv\u00e9ny elavul vagy valami\u00e9rt nem szolg\u00e1lja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeit.<\/em><\/p>\n

Civiliz\u00e1ci\u00f3nk elej\u00e9n m\u00e1r felvet\u0151d\u00f6tt ez a k\u00e9rd\u00e9s. Ezen gondolkodtak a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, s err\u0151l sz\u00f3l az Antigon\u00e9. Adott a nomosz, a t\u00f6rv\u00e9ny, amit Kre\u00f3n hozott: aki a v\u00e1ros ellen t\u00e1mad, hadakat hoz a n\u00e9pem ellen, felgy\u00fajtja az oszlopcsarnokot, annak nem j\u00e1r a temet\u00e9s. Jogos, amit mond? Jogos. Egy j\u00f3 uralkod\u00f3 nem mondhat m\u00e1st, neki a n\u00e9p\u00e9t kell megv\u00e9denie. Igen \u00e1m, de az ember alkotta t\u00f6rv\u00e9ny mellett ott van az isteni t\u00f6rv\u00e9ny, a ph\u00fcszisz, az \u00f6r\u00f6k erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9ny, amit Antigon\u00e9 k\u00e9pvisel. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp neki is igaza van, elv\u00e9gre minden embernek kij\u00e1r a v\u00e9gs\u0151 tisztess\u00e9g: ez m\u00e1r a g\u00f6r\u00f6g felfog\u00e1sban alap\u00e9rt\u00e9knek sz\u00e1m\u00edtott, hiszen azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy akit nem temetnek el, annak lelke egy kietlen t\u00falvil\u00e1gon bolyong. Mindk\u00e9t oldalr\u00f3l adott a katasztr\u00f3fa. Feloldhatatlan ellentmond\u00e1s?<\/p>\n

Soha nem szabad elfelejten\u00fcnk, hogy a nomoszt, a t\u00f6rv\u00e9nyt mi magunk, emberek alkottuk. Ha pedig a val\u00f3s\u00e1g \u2013 ahogyan ez \u00fajra \u00e9s \u00fajra megt\u00f6rt\u00e9nik \u2013 t\u00faln\u00f6vi a t\u00f6rv\u00e9ny kereteit, akkor nem a val\u00f3s\u00e1got kell er\u0151szakkal visszanyesni, hanem a t\u00f6rv\u00e9nyt kell megv\u00e1ltoztatni. Nem lehet a jogra \u00fagy hivatkozni, mint s\u00e9rthetetlen, \u00f6r\u00f6k szents\u00e9gre, amely minden k\u00e9rd\u00e9st lez\u00e1r: \u201eadott a t\u00f6rv\u00e9ny, j\u00f3napot k\u00edv\u00e1nok\u201d. \u00c9ppen ez\u00e9rt l\u00e9teznek a demokr\u00e1ci\u00e1ban t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 test\u00fcletek.<\/p>\n

Az ember alkotta t\u00f6rv\u00e9nyt nem az Isten adta \u00e1t a Szinaj-hegyen M\u00f3zes kez\u00e9be. A jog nem kinyilatkoztat\u00e1s, hanem t\u00f6rt\u00e9neti, t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi felel\u0151ss\u00e9g. K\u00f6z\u00f6s felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk \u2013 jogtud\u00f3sok\u00e9, filoz\u00f3fusok\u00e9, t\u00e1rsadalomkutat\u00f3k\u00e9, szociol\u00f3gusok\u00e9 \u2013, hogy felismerj\u00fck, hol keletkezik ellentmond\u00e1s a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s az emberi tapasztalat k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s hogy kimondjuk: min kell v\u00e1ltoztatni, mit kell m\u00f3dos\u00edtani. Mindezt nem a jog \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt, nem a jogtudom\u00e1ny z\u00e1rt logik\u00e1ja kedv\u00e9\u00e9rt, hanem az ember \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 vagyis mindannyiunk\u00e9rt. Nem t\u00f6rt\u00e9nhet meg, hogy egy rideg, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny fel\u00fcl\u00edrja az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got. A t\u00f6rv\u00e9ny nem hivatkozhat \u00f6nmag\u00e1ra v\u00e9gs\u0151 igazol\u00e1sk\u00e9nt; m\u00e9rc\u00e9je mindig az ember marad. \u00c9rtelme ott kezd\u0151dik, ahol az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got szolg\u00e1lja \u2013 \u00e9s ott \u00e9r v\u00e9get, ahol fel\u00fcl\u00edrn\u00e1 azt.<\/p>\n

 <\/p>\n

sz\u00f6veg: Fridrich Piroska<\/em><\/p>\n

fot\u00f3: Csan\u00e1di G\u00e1bor<\/em><\/p>\n

Continue reading G\u00e1bor Gy\u00f6rgy: \u201eA jelent a m\u00falton kereszt\u00fcl \u00e9rtj\u00fck meg\u201d<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":125,"featured_media":19516,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1226,8,276],"tags":[],"class_list":["post-19515","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-1226","category-interju","category-sztarinterju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19515","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/125"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19515"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19515\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":19521,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19515\/revisions\/19521"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/19516"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19515"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=19515"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=19515"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}