![\"\"](\"https:\/\/fedelnelkul.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/szenteblevente_1-683x1024.jpg\")
<\/p>\nVaskoh\u00e1szat, tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s, antropol\u00f3gia, nem t\u0171nik egyenes \u00fatnak a Pro Cultura <\/i>Sz\u00e9kelykereszt\u00far \u00e9s a Magyar Kult\u00fara Lovagja d\u00edjakig, \u2013 egy l\u00e9p\u00e9st h\u00e1tr\u00e1lva, m\u00e9gis az. Szente B. Levent\u00e9vel az \u00e9let kanyarjair\u00f3l, magyars\u00e1gr\u00f3l, m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk.<\/i><\/p>\n
<\/p>\n
Rendk\u00edv\u00fcl soksz\u00edn\u0171 ember, aki rengeteg mindent csin\u00e1l – k\u00f6lt\u0151, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, k\u00f6nyvt\u00e1ros, antropol\u00f3gia \u00e9s n\u00e9prajz szakos hallgat\u00f3, szerkeszt\u0151, riporter \u2013 hogyan telik egy napja, hogyan szak\u00edt id\u0151t ennyi mindenre?\u00a0<\/b><\/p>\n
Azt is mondhatn\u00e1m, hogy amikor alszom, akkor is dolgozom. Szeretem, amit csin\u00e1lok, szeretek minden olyasmivel foglalkozni, amir\u0151l \u00fagy hiszem, hogy valamelyest mindannyiunknak seg\u00edt. Minden egyes este \u00fagy fekszem le, hogy a sz\u00e1momra kedves \u00e9s igen fontos dolgokra, esem\u00e9nyekre \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekre koncentr\u00e1lok, amikkel tulajdonk\u00e9ppen mindig is szerettem foglalkozni. Eg\u00e9szen pontosan k\u00e9rd\u00e9sekre keresek v\u00e1laszokat, \u00e1lland\u00f3 jelleggel. Hihetetlen, de ek\u00e9ppen mintha befoly\u00e1soln\u00e1m az \u00e1lmaim, hiszen amiket elgondolok, azok megjelennek az \u00e1lmaimban, \u00edgy \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n r\u00f6gt\u00f6n v\u00e1laszokat kapok. Hogy mik\u00e9ppen seg\u00edtek ezzel az embereken? Hiszem, hogy a sz\u00e9p gondolatok, a m\u00faltbeli vagy jelenkori esem\u00e9nysorozatok fontos pillanatait jelen\u00edtem meg \u2013 sokszor \u00e1ll\u00edtanak meg, hogy szeretik olvasni, amit \u00edrok, hogy mintha a sz\u00e1jukb\u00f3l vettem volna ki a sz\u00f3t\u2026 Ez nagyon j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, ez\u00e9rt meg\u00e9ri csin\u00e1lni. Nemigen szeretek magamr\u00f3l besz\u00e9lni, zavarban is vagyok ilyenkor. Mit is mondhatn\u00e9k? Igyekszem helyt\u00e1llni mindenhol, ahogyan csak lehets\u00e9ges, a magam t\u00f6k\u00e9letlen mivolt\u00e1ban \u00fagy jelen lenni, hogy engem alig vegyenek \u00e9szre, de amit csin\u00e1lok, ha l\u00e1tsz\u00f3lag nem is oly fontos napjaink neh\u00e9zs\u00e9gekkel teli vil\u00e1g\u00e1ban, azzal egy pici pluszt tudjak adni. Val\u00f3di szerep\u00fcnk az igazi embers\u00e9g. A hit \u00e9s a tud\u00e1s kieg\u00e9sz\u00edti egym\u00e1st, ebben kellene \u00e9ln\u00fcnk, az \u0151s\u00f6k \u00e1ltali tiszteletteljes hagyom\u00e1nyokban, szeretetben \u00e9s elfogad\u00e1sban. Az a dolgom, hogy egyens\u00falyt teremtsek munk\u00e1immal, m\u00e9g ha morzs\u00e1nyit is.<\/p>\n
<\/p>\n
Mib\u0151l mer\u00edt ihletet? Mely helysz\u00ednek, emberek, kapcsolatok, t\u00e9m\u00e1k mozgatj\u00e1k meg legink\u00e1bb, mib\u0151l sz\u00fcletnek a versek?<\/b><\/p>\n
Nem azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal mondom, hogy szajk\u00f3zzam a sz\u00e1momra nagy embereket, de akkor is szebben fejezte ki, mint \u00e9n tal\u00e1n tenn\u00e9m, sz\u00f3val K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor, f\u00f6ldim szavai jutnak eszembe nagy tisztelettel, amikor a No\u00e9 b\u00e1rk\u00e1ja fel\u00e9<\/i> c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben azt mondja: \u201eBe kell hordanunk, hajtanunk mindent.\/ A szavakat is. Egyetlen sz\u00f3,\/ egy t\u00e1jsz\u00f3 se maradjon kint.\/ Semmi sem f\u00f6l\u00f6sleges.\u201d Mintha ebben n\u0151ttem volna fel, mintha egy m\u00e1smilyen vil\u00e1gra val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s \u0151rz\u0151je, kr\u00f3nik\u00e1sa lenn\u00e9k, ezt \u00e9rzem magamr\u00f3l. S h\u00e1t ezen vagyok lelkiismeretesen versben, a n\u00e9prajzi kutat\u00e1sok ter\u00fclet\u00e9n, de le\u00edrok mindent, ami mozog, ami egy gesztus, amit \u00e9rzek, amit l\u00e1tok, hallok, ami fel\u00e9m j\u00f6n, ami m\u00e1sok sz\u00edv\u00e9ben, lelk\u00e9ben ott mocorog. Ez sz\u00e1momra az elme mel\u00f3di\u00e1ja, a szavak n\u00e9lk\u00fcli tisztelet, a f\u00e9ny\u00e1rny\u00e9kban sz\u00fcletett \u00e9s egy \u00e9leten \u00e1t k\u00fczd\u0151 ember rezd\u00fcl\u00e9se, az, hogy milyenek vagyunk, hogy a j\u00f3 \u00e9s a rossz k\u00f6z\u00f6tt mik\u00e9nt \u00e9s mi\u00e9rt, meddig t\u00e9nfereg m\u00e9g becsapott lelk\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9seinkkel\u2026\u00a0 Nem k\u00f6nny\u0171 meg\u00e9rteni kanyarokkal teli \u00e9letem, az al\u00e1zattal \u00e9s a tanult viselked\u00e9smint\u00e1kkal. De sz\u00edvvel \u00e9s l\u00e9lekkel meg\u00e1ldottk\u00e9nt a bels\u0151 \u00e9nnek \u2013 olykor szab\u00e1lyokat is felr\u00fagva a v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e9rt \u2013 a befogad\u00e1st sosem szabad elutas\u00edtania. Azt hiszem, ez vagyok \u00e9n. Innen j\u00f6nnek, s mennek verseim, megsz\u00fcletnek, \u00fatra kelnek, v\u00e1ndorolnak tov\u00e1bb, ak\u00e1r a garabonci\u00e1s leg\u00e9ny.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Mesereg\u00e9nye \u00e9s verses-mes\u00e9s k\u00f6tete is napvil\u00e1got l\u00e1tott m\u00e1r. Mennyiben m\u00e1s gyerekeknek \u00edrni, mint feln\u0151tteknek? Mi \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte arra, hogy hozz\u00e1juk is sz\u00f3ljon?<\/b><\/p>\n
Nem k\u00f6nny\u0171 gyermekeknek \u00edrni, de \u00fagy hiszem, ott van bennem m\u00e9g az a kisgyermek, az a k\u00edv\u00e1ncsi \u00e9s \u00e1lland\u00f3an k\u00e9rdez\u0151, a vil\u00e1gra r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00f3 pajt\u00e1som. \u00cdgy k\u00f6nnyebb volt meg\u00edrni, bebarangolni egykori t\u00e1jakat, felid\u00e9zni olyan eml\u00e9keket, amelyeket sajn\u00e1latosan, amint l\u00e1tom, a mai gyermekek t\u00f6bbs\u00e9ge nemcsak, hogy nem \u00e9lhet meg, de m\u00e1r nem is \u00e9rdekli, mi veszi k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n
A gyermekeknek nem lehet hazudni. \u00c9s r\u00f6gt\u00f6n lesz\u00f6gezn\u00e9m, soha is nem szabad! Nem szabad becsapni \u0151ket. \u0150szint\u00e9nek kell lenn\u00fcnk, nem lehajolni hozz\u00e1juk, hanem egy\u00fctt lenni \u00fagy \u00e9s ott, amiben \u00e9ppen adott a hely, a t\u00f6rt\u00e9net, a j\u00e1t\u00e9k, az \u00f6lel\u00e9s, a szeretet, az \u00fatbaigaz\u00edt\u00e1s a mi\u00e9rtek fel\u00e9. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a feln\u0151ttirodalomban m\u00e1r szabad a hazudoz\u00e1s. Nem, csup\u00e1n azt, hogy mi feln\u0151ttek igencsak agyonbonyol\u00edtjuk az \u00e9let\u00fcnket\u2026 \u00c9s csod\u00e1lkozunk, hogy azon apr\u00f3 mozaikdarabk\u00e1kban v\u00e9g\u00fcl is az \u00f6nmagunk \u00e1ltal v\u00e1lasztott be- \u00e9s kil\u00e9gz\u00e9sek, verejt\u00e9k\u00fcnk, a s\u00edr\u00e1s, nevet\u00e9s, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s b\u00e9k\u00e9tlens\u00e9g\u00fcnk van benne. Csod\u00e1lkozunk, \u00e9s el nem ismern\u00e9nk \u00f6nn\u00f6n hib\u00e1inkat, mindig, mindenkor m\u00e1sok a hib\u00e1sak, csak mi nem, ahelyett, hogy n\u00e9ha meg\u00e1lln\u00e1nk egy pillanatra, hogy olyan tiszt\u00e1n n\u00e9zz\u00fcnk szembe magunkkal, mik\u00e9nt a gyermekek.<\/p>\n
<\/p>\n
Csal\u00e1dj\u00e1val Sz\u00e9kelykereszt\u00faron, Erd\u00e9lyben \u00e9l. Hogyan befoly\u00e1solja \u00e9let\u00e9t \u00e9s m\u0171veit a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tez\u00e9s? Mit jelent \u00d6n sz\u00e1m\u00e1ra rom\u00e1niai magyarnak lenni?\u00a0<\/b><\/p>\n
<\/p>\n
Furcsa dolog, l\u00e9tezik is, meg nem is a kisebbs\u00e9g. Ha irodalmi vonatkoz\u00e1sban besz\u00e9l\u00fcnk err\u0151l, akkor azt kell mondanom, semmif\u00e9le kisebbs\u00e9gi l\u00e9tez\u00e9s nincsen. Egyszer\u0171en j\u00f3t \u00e9s nagyot kell alkotni. \u00dagy kell megsz\u00f3l\u00edtani az embert, hogy legyen az a vil\u00e1g b\u00e1rmely sark\u00e1ban, ak\u00e1rmely nemzethez tartozzon, legyen szeg\u00e9ny, gazdag, kicsi vagy nagy, mind \u00e9rezze, \u00e9rtse azt. Legf\u0151k\u00e9ppen azt, hogy r\u00f3luk, nekik sz\u00f3l.<\/p>\n
1979 \u00f3ta \u00e9lek Sz\u00e9kelykereszt\u00faron, az\u00e9rt k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk ide, hogy magyar nyelven tanulhassunk h\u00fagommal, sz\u00fcleim munkahely szempontj\u00e1b\u00f3l is ezt a kisv\u00e1rost v\u00e1lasztott\u00e1k, legk\u00f6zelebb a nagysz\u00fcl\u0151i falvakhoz, \u00e9s mert ez volt \u00e9s jelenleg is ez a legmagyarabb, akarom mondani a legsz\u00e9kelyebb v\u00e1ros. Tudom, milyen az elesetts\u00e9g, az egyed\u00fcll\u00e9t, mi a szorong\u00e1s, milyen az utc\u00e1kon lenni, hab\u00e1r ezt legink\u00e1bb magyarorsz\u00e1gi munkakeres\u00e9sem ok\u00e1n tapasztaltam meg n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ves kalandoz\u00e1som alatt, hogy megkeressem azt a kis p\u00e9nzt, amivel felv\u00e9telizni szerettem volna.<\/p>\n
Az embernek rendelkeznie kell egy a vele hozott tart\u00e1ssal, egy szellemiekben gazdag, nyitott \u00e9s elfogad\u00f3 feltariszny\u00e1l\u00e1ssal, k\u00fcl\u00f6nben amikor els\u0151 alkalommal elbotlik, lehet, hogy mindennek v\u00e9ge. \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy egy szem dr\u00e1ga fiam is \u00f6r\u00f6k\u00f6lte ezt az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9st, a v\u00e9gtelen j\u00f3s\u00e1got, a tenni akar\u00e1st. A munka, a szeretet, a b\u00e9k\u00e9s \u00e9letm\u00f3d azt hiszem, hogy j\u00f3 \u00fatit\u00e1rs lesz \u00e9let\u00e9ben. Azonban n\u00e1lunk Erd\u00e9lyben, az \u00e9lni akar\u00e1s ellehetetlen\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n egyre nehezebb fenntartani ezt az \u00e9letm\u00f3dot. Az emberhez m\u00e9lt\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egyre jobban s\u00e9r\u00fclnek, csak m\u00e1r\u00f3l holnapra \u00e9l az ember, \u00edgy nem csod\u00e1lkozom, hogy egyre t\u00f6bben arra a d\u00f6nt\u00e9sre jutottak, hogy k\u00fclf\u00f6ldre k\u00f6lt\u00f6znek. Ebben a korban, ahol betegs\u00e9g, h\u00e1bor\u00fa, folyamatos stressz \u00e9s bizonytalans\u00e1g van, ez nem emberhez m\u00e9lt\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s. N\u00e9mi k\u00e9tked\u00e9ssel, majdnem bosszankod\u00e1ssal hallom, olvasom azokat a melld\u00f6nget\u0151 kijelent\u00e9seket, miszerint \u201eb\u00fcszke vagyok, hogy magyar vagyok\u201d \u2013 meg kell mondanom, enn\u00e9l but\u00e1bb dolgot nehezen tudok elk\u00e9pzelni. Most akkor, aki hottentotta, inuit, orosz, kazah, s ak\u00e1rmi is legyen, ugyeb\u00e1r mind ezt mondja. \u00c9s akkor mi van?! Arra b\u00fcszke lehet b\u00e1rki, hogy melyik nemzethez tartozik, milyen kult\u00far\u00e1t k\u00e9pvisel, legyen is, ezt \u00edgy kell, de k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6m, amely pillanatban ezt h\u0151b\u00f6r\u00f6gve, melld\u00f6ngetve jelentgetik ki a politikusok, akkor ez nem m\u00e1s, mint sz\u00e9th\u00faz\u00e1s, usz\u00edt\u00e1s, rasszizmus, s a fene tudja, mi. Sz\u00e9gyellem magam, hogy b\u00e1r nem ezt tanultuk, nem erre teremtett\u00fcnk, ezt kell elt\u0171rn\u00fcnk, mert ugyeb\u00e1r b\u00e9k\u00e9re t\u00f6reksz\u00fcnk, vagy mi\u2026 Verseimben els\u0151sorban, mint h\u0171 kr\u00f3nik\u00e1sa jelen korunknak jegyzem \u00e9rz\u00e9seit a m\u00e1nak, a ma ember\u00e9nek. Hadd legyen \u00fatmutat\u00f3ja, legyen lenyomata e kornak, hadd tanuljon az elj\u00f6vend\u0151 nemzed\u00e9k, mit kell, kiker\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n
<\/p>\n
Van-e t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szeknek? Van-e olyan t\u00e9ma, amivel minden alkot\u00f3nak foglalkoznia kell, vagy ink\u00e1bb a l\u2019art pour l\u2019art-ban hisz?<\/b><\/p>\n
Mindkett\u0151t vallom. Hiszem, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek felel\u0151ss\u00e9gteljesen, \u0151szint\u00e9n, tiszt\u00e1n kell megmutatkoznia. Ez\u00e9rt az alkot\u00f3nak pontosan olyan nagy felel\u0151ss\u00e9ge van, mint amikor gyermeket nevel. A demokr\u00e1ci\u00e1ra, holmi szabads\u00e1gra hivatkoznak ilyenkor sokan. Erre azt tudom mondani, hogy a szabads\u00e1g nem az, amikor b\u00e1rmit megtehetek \u00e9s meg is teszem r\u00f6gt\u00f6n. Az a szabads\u00e1g, amikor megtehetek valamit, de ez\u00e9rt, vagy az\u00e9rt nem teszem.<\/p>\n
A d\u00edjaimat nemigen emlegetem, de tal\u00e1n k\u00f6z\u00fck van a felel\u0151ss\u00e9ghez. Hogy \u00e1trendez\u0151dne b\u00e1rmi is bennem, nem hinn\u00e9m, azonban, ak\u00e1r egy kisgyermeknek, j\u00f3lesik az elismer\u00e9s. Eszk\u00f6z, a munk\u00e1ra val\u00f3 tov\u00e1bbi sarkall\u00e1s. A t\u00f6bb mint 25-30 \u00e9v irodalmi \u00e9s m\u00e1s tev\u00e9kenys\u00e9gem elismer\u00e9sek\u00e9ppen id\u00e9n megkaptam a Magyar Kult\u00fara Lovagja c\u00edmet. Bocs\u00e1ssanak meg, nem dicsekedni akarok. Augusztus elej\u00e9n Sz\u00e9kelykereszt\u00far nekem adom\u00e1nyozta a Pro Cultura d\u00edjat. Higgy\u00e9k el nekem, b\u00e1rmilyen j\u00f3l is esik, hogy \u201evalakik\u201d gondoltak r\u00e1m a jel\u00f6l\u00e9ssel, legsz\u00edvesebben elb\u00fajtam volna munk\u00e1im m\u00f6g\u00e9. Nem szeretek semmif\u00e9le felhajt\u00e1st, ha r\u00f3lam van sz\u00f3. Nagy tisztelettel hiszem, \u00e9rzem, hogy n\u00e9ha egy meg\u00e1llj kell! Hogy a felel\u0151ss\u00e9g arra is vonatkozik, hogy meg kell k\u00f6sz\u00f6nni, fejet kell hajtani a nagyszer\u0171 emberek el\u0151tt, egy orsz\u00e1g el\u0151tt, \u00e9s k\u00e9t sz\u00edvdobban\u00e1snyi ideig szem\u00e9be kell n\u00e9zni az embereknek. Enn\u00e9l nagyobb h\u00e1la, k\u00f6sz\u00f6net, tisztelet nincsen. \u00c9s ut\u00e1na ism\u00e9t folytatni azt, amit elkezdett az ember, a lehet\u0151 legnagyobb tud\u00e1s\u00e1val, rem\u00e9nyekkel, tervekkel, hit\u00e9vel: az embert szolg\u00e1lni.<\/p>\n
<\/p>\n
Melyek azok a f\u0151 \u00e9rt\u00e9kek, amelyek ment\u00e9n t\u00f6rekszik \u00e9lni az \u00e9let\u00e9t?\u00a0<\/b><\/p>\n
Hogy megmaradjak embernek. Hogy az Istenben val\u00f3 hitemben csak er\u0151sebb lehessek, hogy szeretetet tudjak adni. Hogy alkot\u00e1saim r\u00e9v\u00e9n egy-egy j\u00f3 gondolatot tov\u00e1bbadhassak. Dolgozni, \u00edrni, dolgozni.<\/p>\n
<\/p>\n
szerz\u0151: Bencsik Panna<\/em><\/p>\n fot\u00f3: Petre Attila<\/em><\/p>\n Vaskoh\u00e1szat, tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s, antropol\u00f3gia, nem t\u0171nik egyenes \u00fatnak a Pro Cultura Sz\u00e9kelykereszt\u00far \u00e9s a Magyar Kult\u00fara Lovagja d\u00edjakig, \u2013 egy l\u00e9p\u00e9st h\u00e1tr\u00e1lva, m\u00e9gis az. Szente B. Levent\u00e9vel az \u00e9let kanyarjair\u00f3l, magyars\u00e1gr\u00f3l, m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk. Rendk\u00edv\u00fcl soksz\u00edn\u0171 ember, aki rengeteg mindent csin\u00e1l – k\u00f6lt\u0151, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, k\u00f6nyvt\u00e1ros, antropol\u00f3gia \u00e9s n\u00e9prajz szakos hallgat\u00f3, szerkeszt\u0151, riporter \u2013 hogyan … Continue reading Szente B. Levente: \u201eSzerep\u00fcnk az igazi embers\u00e9g\u201d<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9248,"featured_media":19485,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[565,8,276],"tags":[],"class_list":["post-19479","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-565","category-interju","category-sztarinterju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19479","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9248"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19479"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19479\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":19483,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19479\/revisions\/19483"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/19485"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19479"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=19479"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=19479"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
0<\/span><\/a><\/div><\/div> <\/div><\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"