{"id":17082,"date":"2024-12-08T23:34:04","date_gmt":"2024-12-08T22:34:04","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=17082"},"modified":"2024-12-08T23:34:48","modified_gmt":"2024-12-08T22:34:48","slug":"barabasi-albert-laszlo-aki-uj-iranyt-ad-a-vilagnak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2024\/12\/08\/barabasi-albert-laszlo-aki-uj-iranyt-ad-a-vilagnak\/","title":{"rendered":"Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 \u2013 aki \u00faj ir\u00e1nyt ad a vil\u00e1gnak"},"content":{"rendered":"

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 fizikus, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 h\u00e1l\u00f3zatkutat\u00f3 Erd\u00e9lyben sz\u00fcletett, Cs\u00edkszered\u00e1n v\u00e9gezte el a gimn\u00e1ziumot, egyetemi tanulm\u00e1nyait Bukarestben kezdte el, majd Budapesten diplom\u00e1zott, \u00e9s Bostonban doktor\u00e1lt.<\/span><\/p>\n

Napjainkban is ezen a h\u00e1rom, f\u00f6ldrajzilag egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1voli \u00e9s sok tekintetben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyen \u00e9l. Pihenni legink\u00e1bb Cs\u00edkban tud, dolgozni, alkotni pedig Budapesten \u00e9s Bostonban.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

1995 december\u00e9ben New York inspir\u00e1l\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9ben s\u00e9t\u00e1lva gondolkodott el azon, hogy a csod\u00e1latos, l\u00fcktet\u0151 v\u00e1rost h\u00e1ny \u00e9s h\u00e1ny emberi kapcsol\u00f3d\u00e1s, t\u00e1rsadalmi h\u00e1l\u00f3 sz\u00f6vi \u00e1t, \u00e9s milyen hatalmas telefon \u00e9s elektromos h\u00e1l\u00f3zat m\u0171k\u00f6dteti. Ekkor hat\u00e1rozta el, hogy h\u00e1l\u00f3zatkutat\u00e1ssal fog foglalkozni. Az IBM-n\u00e9l k\u00e9sz\u00edtette az els\u0151 h\u00e1l\u00f3zat vizualiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, ami m\u00e9g nem val\u00f3s adatokra, hanem modellez\u00e9sre t\u00e1maszkodott. T\u00f6bb cikket \u00edrt, amelyeket szeretett volna megjelentetni tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratokban, \u00e1m azzal kellett szembes\u00fclnie, hogy ez a t\u00e9ma akkor m\u00e9g nem sokakat \u00e9rdekelt.\u00a0<\/span><\/p>\n

Az elm\u00falt huszon\u00f6t \u00e9vben azonban minden megv\u00e1ltozott. Laborok tucatjai foglalkoznak h\u00e1l\u00f3zatkutat\u00e1ssal szerte a vil\u00e1gon. A t\u00e9m\u00e1ban doktor\u00e1lni lehet \u00e9s n\u00e9pszer\u0171 konferenci\u00e1kat rendeznek. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9v \u2013 a covid id\u0151szaka \u2013 m\u00e9g nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st hozott. A h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny kil\u00e9pve a tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyekb\u0151l, ismertt\u00e9 v\u00e1lt az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9sek t\u00e1rgya lett, ak\u00e1r egy film vagy egy irodalmi alkot\u00e1s.\u00a0<\/span><\/p>\n

Amikor a covid megjelent 2019. december\u00e9ben, a laborat\u00f3riumban az eszk\u00f6zt\u00e1r k\u00e9szen \u00e1llt a v\u00edrus hat\u00e1sainak modellez\u00e9s\u00e9re, tesztelve az ebola, a zika, a H1N1 \u00e9s a SARS v\u00edrusokon. A kutat\u00f3k szinte pontosan tudt\u00e1k m\u00e1r, hogy mekkora a baj. A t\u00e1rsadalmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a politikai elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9g azonban csak akkor \u00e9ledt fel, amikor az olaszorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek kapcs\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1g l\u00e1thatta a helyzet komolys\u00e1g\u00e1t. Ekkor v\u00e1lt Barab\u00e1si professzor laborat\u00f3riuma \u00e9s koll\u00e9g\u00e1ja Alessandro Vespignani a Feh\u00e9r H\u00e1z modellez\u0151j\u00e9v\u00e9, a v\u00edrus terjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s hat\u00e1sait illet\u0151en.<\/span><\/p>\n

\"\"Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s t\u00f6bb mint 20 \u00e9vvel ezel\u0151tt, Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 Beh\u00e1l\u00f3zva c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek megjelen\u00e9se volt. A k\u00f6nyv a h\u00e1l\u00f3zati gondolkod\u00e1sba vezeti be olvas\u00f3j\u00e1t, olyan nyelven, amelyet azok is \u00e9rtenek, akik nem rendelkeznek magas matematikai k\u00e9pzetts\u00e9ggel. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s olvasotts\u00e1ga els\u0151 megjelen\u00e9se \u00f3ta t\u00f6retlen. A k\u00f6nyv strukt\u00far\u00e1ja, \u00fczenete \u00e9s az akkor megfogalmazott alapt\u00f6rv\u00e9nyek a mai napig v\u00e1ltozatlanul \u00e9rv\u00e9nyesek. A Beh\u00e1l\u00f3zva alapm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, tank\u00f6nyvv\u00e9 az \u00faj gener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

A h\u00e1l\u00f3zati gondolkod\u00e1s hozta l\u00e9tre az olyan hatalmas szoci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokat is, mint a Facebook vagy a Twitter. Ezek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez az algoritmusok hatalmas fejleszt\u00e9s\u00e9re volt sz\u00fcks\u00e9g, ami a legfontosabb h\u00e1tt\u00e9rmunka a h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1nyban.<\/span><\/p>\n

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 irodalmat, sz\u00ednh\u00e1zat, t\u00f6rt\u00e9nelmet kedvel\u0151 erd\u00e9lyi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik. Fiatalabb \u00e9veiben szobr\u00e1sznak k\u00e9sz\u00fclt. Az egyetemeken, mik\u00f6zben egzakt tudom\u00e1nyt tan\u00edtott, elv\u00e9gezte az ott indul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti kurzusokat. Fontos sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a tudom\u00e1ny \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet egyar\u00e1nt jelen legyen az \u00e9let\u00e9ben. Felmer\u00fclt az ig\u00e9ny, hogy munkat\u00e1rsaival t\u00e9nylegesen l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegy\u00e9k azokat a rendszereket \u00e9s h\u00e1l\u00f3zatokat, amelyekkel t\u00f6bb mint 20 \u00e9ven \u00e1t foglalkoztak, a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet vagy ak\u00e1r a szobr\u00e1szat eszk\u00f6zeivel, azzal a c\u00e9llal \u2013 a k\u00e1pr\u00e1zatos eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny mellett \u2013 hogy r\u00e9szletesebb adatalap\u00fa k\u00e9pet tal\u00e1ljanak a viszonylag adatszeg\u00e9ny m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban.<\/span><\/p>\n

Ez tulajdonk\u00e9ppen a professzor m\u00e1sik nagyhat\u00e1s\u00fa k\u00f6nyve, A k\u00e9plet tov\u00e1bbgondol\u00e1sa, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy hogyan \u00e9rts\u00fck meg a tudom\u00e1nyt az adatokon kereszt\u00fcl. Itt a c\u00e9l ugyanaz, adatokon kereszt\u00fcl meg\u00e9rteni a m\u0171v\u00e9szeteket.<\/span><\/p>\n

A m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a tudom\u00e1nyban ugyanaz a kreat\u00edv folyamat jelenik meg. Az \u00faj form\u00e1k keres\u00e9se, felismer\u00e9se \u00e9s a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 formavil\u00e1gba integr\u00e1l\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szetnek \u00e9s a tudom\u00e1nynak egyar\u00e1nt saj\u00e1tja.\u00a0<\/span><\/p>\n

2020-ban a budapesti Ludwig M\u00fazeumban l\u00e9trehoztak egy nagysiker\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st ezekb\u0151l az \u00fagynevezett adatm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokb\u00f3l. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1b\u00f3l egy gazdagon illusztr\u00e1lt album is k\u00e9sz\u00fclt, Rejtett mint\u00e1zatok \u2013 A h\u00e1l\u00f3zati gondolkod\u00e1s nyelve c\u00edmmel.<\/span><\/p>\n

A h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny \u00f6nmag\u00e1ban nem oldhatja meg a probl\u00e9m\u00e1kat, de m\u00e1ra elengedhetetlen eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lt a probl\u00e9m\u00e1k kutat\u00e1s\u00e1ra, felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re. Ha meg tudjuk fogalmazni, hogy mit szeretn\u00e9nk vizsg\u00e1lni, megkereshetj\u00fck a h\u00e1l\u00f3zat relev\u00e1ns r\u00e9sz\u00e9t a kutat\u00e1shoz.<\/span><\/p>\n

A h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny eredm\u00e9nyei sz\u00e1mtalan ter\u00fcleten alkalmazhat\u00f3ak \u00e9s \u00faj ir\u00e1nyt adnak a kutat\u00e1sokhoz.<\/span><\/p>\n

Barab\u00e1si professzor laborat\u00f3riuma n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve az \u00e9lelmiszerek szervezet\u00fcnkre gyakorolt hat\u00e1sait vizsg\u00e1lja.\u00a0<\/span><\/p>\n

A t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s sor\u00e1n t\u00f6bb ezer k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekula jut be a sejtjeinkbe, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don befoly\u00e1solj\u00e1k a sejtekben l\u00e9v\u0151 h\u00e1l\u00f3kat. Bizonyos molekul\u00e1k (150 db l\u00e9tezik) az \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges energi\u00e1t biztos\u00edtj\u00e1k a sejtek sz\u00e1m\u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1ul a zs\u00edrok, cukrok, stb. A kutat\u00e1s azonban a t\u00f6bbi 130.000 db molekula hat\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul, amelyek szab\u00e1lyozni k\u00e9pesek a sejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00fagy, hogy a sejteken bel\u00fcl a feh\u00e9rj\u00e9khez kapcsol\u00f3dva bizonyos folyamatokat elind\u00edtanak vagy le\u00e1ll\u00edtanak. A t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunk vizsg\u00e1lata megmutatja, milyen molekul\u00e1kat tartalmaz az \u00e9tel\u00fcnk, a h\u00e1l\u00f3zati orvostudom\u00e1ny eszk\u00f6zeivel megismerhetj\u00fck, hogy mely anyagok beteg\u00edtik meg az emberi szervezetet.\u00a0<\/span><\/p>\n

A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ebb\u0151l egyel\u0151re egy olyan eszk\u00f6zt tapasztalhat meg Amerik\u00e1ban, amely az \u00e9lelmiszerek feldolgozotts\u00e1g\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t k\u00e9pes jelezni. Az \u00e1ruh\u00e1zakban a h\u0171t\u00f6tt anyagokon k\u00edv\u00fcl minden \u00e9lelmiszer valamennyire feldolgozott \u00e1llapotban kaphat\u00f3. A laborban kifejlesztett eszk\u00f6z megmutatja, hogy a term\u00e9k egyszer\u0171en feldolgozott, p\u00e9ld\u00e1ul h\u00e1mozott, vagy ultraprocessz\u00e1lt, vagyis a feldolgoz\u00e1s sor\u00e1n molekul\u00e1ira szedt\u00e9k sz\u00e9t \u00e9s a fogyaszt\u00e1s hely\u00e9n \u00fajra \u00f6sszerakt\u00e1k azt. A kutat\u00e1s szerint a nagym\u00e9rt\u00e9kben feldolgozott \u00e9telek fogyaszt\u00e1s\u00e1t kell visszaszor\u00edtani, mert ezek a k\u00e9miailag legkev\u00e9sb\u00e9 eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9lelmiszerek.<\/span><\/p>\n

Barab\u00e1si professzor azt mondja, hogy az eg\u00e9sz emberis\u00e9get \u00e9rint\u0151 glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1inkra glob\u00e1lis v\u00e1laszokat kell adnunk, mert a lok\u00e1lis megold\u00e1sok nem lesznek elegend\u0151ek.<\/span><\/p>\n

A h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny k\u00e9pes felt\u00e9rk\u00e9pezni a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t is. Amint a politikai akarat megsz\u00fcletik, a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1g megoldhat\u00f3 lesz. Azok az emberek, akik a napi meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9rt k\u00fczdenek, kevesebbet k\u00e9pesek tenni, szemben az elittel, de a felel\u0151ss\u00e9g mindannyiunk\u00e9, \u00e9s meg kell tenn\u00fcnk, amit tudunk. P\u00e9ld\u00e1ul takar\u00e9kosan kell b\u00e1nnunk az energi\u00e1val. A professzor Budapesten nem tart aut\u00f3t, gyalogol vagy biciklizik, de Bostonban is gyalog j\u00e1r be naponta az egyetemre.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 50 \u00e9v, a professzor szerint, az agy, a tudat kutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l fog sz\u00f3lni.<\/span><\/p>\n

Az agy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3, amely m\u00e9g nincs felt\u00e9rk\u00e9pezve, mert nincsenek invaz\u00edv m\u00f3dszerek. Az ut\u00f3bbi t\u00edz \u00e9vben alakult ki az eszk\u00f6zt\u00e1ra az agy neurol\u00f3giai felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek, egereken. Forradalomhoz fog vezetni az agykutat\u00e1sban, ha neurol\u00f3giai h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak t\u00e9rk\u00e9pe elk\u00e9sz\u00fcl.<\/span><\/p>\n

Ny\u00e1ry Kriszti\u00e1n a Buks\u00f3ban arr\u00f3l k\u00e9rdezte a professzort, tervezi-e, hogy sz\u00e9pirodalmi m\u0171vet is \u00edrjon. V\u00e1lasz\u00e1ban Barab\u00e1si professzor kifejtette, hogy nem \u00e9rzi mag\u00e1ban az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges fant\u00e1zi\u00e1t. A reg\u00e9ny\u00edr\u00f3k, p\u00e9ld\u00e1ul Asimov vagy Cixin Liu olyan fant\u00e1zi\u00e1val b\u00edrnak, hogy hiteles \u00e9s izgalmas vil\u00e1gokat k\u00e9pesek teremteni k\u00f6nyveikben.\u00a0<\/span><\/p>\n

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 ha egyel\u0151re nem is tervezi vil\u00e1gok teremt\u00e9s\u00e9t, a h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny \u00e9s az \u00faj vizu\u00e1lis nyelv megalkot\u00e1s\u00e1val viszont saj\u00e1t vil\u00e1gunkhoz adott izgalmas, \u00faj n\u00e9z\u0151pontot. \u00daj ir\u00e1nyokat mutat a tudom\u00e1nyok \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek vil\u00e1g\u00e1nak szinte minden ter\u00fclet\u00e9n.<\/span><\/p>\n