{"id":1667,"date":"2018-02-10T20:33:51","date_gmt":"2018-02-10T20:33:51","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/ne-irj-le-olyat-amit-nem-tudsz-barati-beszelgetes-spiro-gyorggyel-i\/"},"modified":"2018-02-10T20:33:51","modified_gmt":"2018-02-10T20:33:51","slug":"ne-irj-le-olyat-amit-nem-tudsz-barati-beszelgetes-spiro-gyorggyel-i","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/ne-irj-le-olyat-amit-nem-tudsz-barati-beszelgetes-spiro-gyorggyel-i\/","title":{"rendered":"Ne \u00edrj le olyat, amit nem tudsz!\n– bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9s Spir\u00f3 Gy\u00f6rggyel I."},"content":{"rendered":"


\nHa Spir\u00f3 Gy\u00f6rgy nev\u00e9t halljuk, sokunknak r\u00f6gt\u00f6n a Csirkefej c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1ja jut az esz\u00fcnkbe. Bevallom \u0151szint\u00e9n, hogy \u00edr\u00f3k\u00e9nt ismertem \u00e9n is, \u00e9s nem tudtam arr\u00f3l, hogy szociol\u00f3gi\u00e1t is tanult. Amikor az \u00e9letrajz\u00e1t olvastam, akkor d\u00f6bbentem meg. Persze, mit is v\u00e1rtam. Hiszen minden alkot\u00e1s\u00e1b\u00f3l kil\u00f3g a „szociol\u00f3giai l\u00f3l\u00e1b”. Csak egy interj\u00fat k\u00e9rtem, \u00e1m egy nagyon tan\u00fas\u00e1gos bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9st kaptam. Mert Spir\u00f3 Gy\u00f6rgy \u00edr\u00f3, aki tan\u00e1r \u00f6nmag\u00e1t sem tudn\u00e1 soha megtagadni. (Az interj\u00fat terjedelmi okokb\u00f3l k\u00e9t r\u00e9szletben olvashatj\u00e1k Kedves Olvas\u00f3ink, folytat\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1munkban)<\/strong><\/em><\/p>\n

Csal\u00e1d \u00e9s iskola<\/strong><\/p>\n

Any\u00e1m h\u00e1ztart\u00e1sbeli volt, eredetileg sz\u00edniakad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett. Sz\u00edn\u00e9szn\u0151 volt a harmincas \u00e9vekben, am\u00edg be nem j\u00f6ttek a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek, amikor letiltott\u00e1k a zsid\u00f3kat a sz\u00ednpadokr\u00f3l. Elment az anyj\u00e1val Angli\u00e1ba csel\u00e9dnek. Ott voltak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig. Siker\u00fclt \u00fagy hazaj\u00f6nni\u00fck, hogy \u00e9desany\u00e1m pont ’39 szeptember elsej\u00e9n l\u00e9pte \u00e1t az olasz-jugoszl\u00e1v hat\u00e1rt Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9. A hat\u00e1r\u0151r\u00f6k mondt\u00e1k neki, hogy kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, ne menjen haza, de csak az\u00e9rt is hazaj\u00f6tt, akkor ment f\u00e9rjhez az ap\u00e1mhoz. Nekem azt\u00e1n siker\u00fclt ’46 \u00e1prilis negyedik\u00e9n megsz\u00fcletnem. Korasz\u00fcl\u00f6tt voltam, alig maradtam \u00e9letben, akkoriban m\u00e9g nem volt inkub\u00e1tor. Emiatt v\u00e9gigbetegeskedtem a gyerekkoromat. Azt hiszem, emiatt lettem \u00edr\u00f3, k\u00fcl\u00f6nben nem olvastam volna annyit. Ap\u00e1m sz\u00fclei szab\u00f3k voltak, \u0151 m\u00e9rn\u00f6knek tanult, k\u00f6zgazd\u00e1sz lett, az egyetemen k\u00f6nyvel\u00e9st is tan\u00edtott, sokoldal\u00fa ember volt. A csal\u00e1d mindent f\u00f6l\u00e1ldozott, hogy a k\u00e9t fi\u00fa tanulhasson.
\nNemigen voltak k\u00f6nyveink. Ap\u00e1m nem olvasott sz\u00e9pirodalmat, any\u00e1mnak rossz volt az \u00edzl\u00e9se, a harmincas \u00e9vek sikerk\u00f6nyveit olvasta. \u00c9n vettem meg magamnak a magyar- \u00e9s a vil\u00e1girodalmat. Tizenhat \u00e9ves koromban \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy \u00edrni fogok. Nem a csal\u00e1db\u00f3l hoztam az irodalom ir\u00e1nti vonzalmat. D\u00f6nt\u0151 volt, hogy a ker\u00fcleti gimn\u00e1ziumba, a Bolyaiba j\u00e1rtam a V\u00e1ci \u00faton. Az volt a szerencs\u00e9nk, hogy amikor 1960-ban odaker\u00fclt\u00fcnk, a belv\u00e1rosi gimn\u00e1ziumokb\u00f3l rengeteg j\u00f3 tan\u00e1rt kir\u00fagtak, \u00e9s a k\u00fclv\u00e1rosi gimn\u00e1ziumok fogadt\u00e1k be \u0151ket, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Bolyai. Fantasztikus tan\u00e1ri karunk lett \u00edgy. Volt egy csod\u00e1latos oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00fcnk: Dr. Bada Gyula, aki latint \u00e9s magyart tan\u00edtott. Angyalf\u00f6ldi \u00e9s \u00fajlip\u00f3tv\u00e1rosi gyerekek voltunk fele-fele ar\u00e1nyban az oszt\u00e1lyban, \u0151 pedig \u00f6sszekov\u00e1csolt minket. Egys\u00e9ges, \u00f6sszetart\u00f3 oszt\u00e1ly lett\u00fcnk. M\u00e9g ma is kapcsolatban vagyunk egym\u00e1ssal. Szinte minden \u00e9vben volt oszt\u00e1lytal\u00e1lkoz\u00f3nk. Amikor n\u00e1lam tartottuk, huszonhatan voltunk jelen a harminch\u00e1romb\u00f3l, \u00e9s akkor m\u00e1r volt k\u00e9t halottunk. Az iskol\u00e1ban megtanultunk tanulni, nyelvi szeml\u00e9letet kaptunk, megszerett\u00fck az irodalmat.<\/p>\n

Gyerekkor\u00e1ban el\u0151fordult-e, hogy \u00e9hezett?<\/strong>
\nNem. Az ap\u00e1m j\u00f3l keresett. Sok \u00e9vig a Csepel Vas \u00e9s F\u00e9mm\u0171veknek, amit akkoriban R\u00e1kosi M\u0171veknek h\u00edvtak, a m\u0171szaki f\u0151oszt\u00e1ly\u00e1t vezette. Feln\u0151ttkoromban fordult csak el\u0151, hogy m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9t \u00e9vig keny\u00e9ren \u00e9s szalonn\u00e1n \u00e9ltem, de ez messze nem volt \u00e9hez\u00e9s, volt mit ennem, csak nem volt t\u00fal sok p\u00e9nzem, ami nem nagyon \u00e9rdekelt, mint ahogy az sem, hogy hol lakom. Fed\u00e9l is mindig volt a fejem f\u00f6l\u00f6tt.
\nEgyetemista koromban az E\u00f6tv\u00f6s Collegiumban laktam n\u00e9gy \u00e9vig, mert a sz\u00fcleim k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n voltak. A koll\u00e9giumban rajtam k\u00edv\u00fcl egy-k\u00e9t pesti volt csak. Akkoriban m\u00e9g emeletes \u00e1gyak voltak, a sarokszob\u00e1ban laktunk hatan, \u00e9s a k\u00fcls\u0151 szob\u00e1ban is voltak n\u00e9gyen. Nagyon szerettem ott lenni. Kev\u00e9sb\u00e9 tetszett, amikor kicser\u00e9lt\u00e9k a sodrony\u00e1gyakat, \u00faribb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt\u00fcnk, a d\u00edv\u00e1nyok m\u00e1r nem voltak emeletesek, kevesebben laktunk egy szob\u00e1ban, kisebb lett az \u00e9let k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Tudok koncentr\u00e1lni, ha nagy a ricsaj, \u00e9s aludni is tudtam, mik\u00f6zben a szobat\u00e1rsaim hajnalig ultiztak. J\u00f3 fejek voltak. Ekkoriban kezdtem megismerni a vid\u00e9ki Magyarorsz\u00e1got. <\/p>\n

Az egyetem kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l mi d\u00f6nt\u00f6tte el, hogy hol \u00e9s milyen szakon tanul tov\u00e1bb?
\n<\/strong>Tizenhat \u00e9vesen vettem a fejembe, hogy \u00edr\u00f3 leszek. H\u00fclye d\u00f6nt\u00e9s volt, mert k\u00f6nnyen el\u0151fordulhatott volna, hogy semmi tehets\u00e9gem sincs. Any\u00e1mnak m\u00e9g sz\u00edn\u00e9szn\u0151 kor\u00e1b\u00f3l volt egy ismer\u0151se, B\u00e1lint Lajos, aki Hevesi S\u00e1ndor dramaturgja volt a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban. Any\u00e1m elvitt hozz\u00e1. Fantasztikus lak\u00e1sa volt a Pann\u00f3nia utc\u00e1ban: mennyezetig \u00e9rtek a k\u00f6nyvespolcok. Voltak ott n\u00e9met, francia, angol nyelv\u0171 k\u00f6nyvek, de \u00e9n m\u00e9g akkoriban nem tudtam idegen nyelveket. \u00dagyhogy ezeket nem tudtam haszn\u00e1lni. K\u00f6lcs\u00f6nadott k\u00f6nyveket, \u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t m\u00falva, amikor visszavittem, kik\u00e9rdezett bel\u0151l\u00fck. Azt\u00e1n essz\u00e9ket \u00edratott velem az olvasm\u00e1nyokr\u00f3l, m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb darabokat a dr\u00e1mat\u00f6rt\u00e9nelem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 st\u00edlusaiban. Kezdtem a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kn\u00e9l, folytattam a klasszicizmussal, \u00e9s romantikus versform\u00e1kban is \u00edrtam kis darabocsk\u00e1kat. J\u00f3 iskola volt. Ezt k\u00e9s\u0151bb megism\u00e9teltem a Sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n egy dramaturg szakos oszt\u00e1llyal. Nem voltak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben szorgalmasak, de az\u00e9rt volt, aki eljutott a romantik\u00e1ig. Amikor jelentkeznem kellett a tov\u00e1bbtanul\u00e1sra, Lulu b\u00e1csi azt mondta, hogy biztosan felvenn\u00e9nek a sz\u00ednm\u0171v\u00e9szetire rendez\u0151nek, „de te nem rendez\u0151 akarsz lenni, el\u0151bb-ut\u00f3bb \u00fagyis sz\u00ednh\u00e1z k\u00f6zelbe fogsz ker\u00fclni. Menj ink\u00e1bb a b\u00f6lcs\u00e9szkarra.” Elv\u00e9geztem a b\u00f6lcs\u00e9szkart, \u00e9s k\u00f6zben \u00edrtam a darabjaimat. Borzaszt\u00f3an sok rossz darabot hoztam \u00f6ssze. Annyira nem ment, hogy adtam m\u00e9g egy \u00e9vet magamnak az egyetemen:\u00a0 ha azalatt nem j\u00f6n \u00f6ssze valami j\u00f3, akkor \u00e1tjelentkezem a k\u00f6zgazdas\u00e1gira vagy a m\u0171szakira. Akkor \u00edrtam v\u00e9gre egy j\u00f3 darabot.<\/p>\n

Mi\u00e9rt v\u00e1lasztotta a szociol\u00f3gi\u00e1t az egyetemen?<\/strong>
\nNem v\u00e1laszthattam a szociol\u00f3gi\u00e1t, akkoriban m\u00e9g nem volt ilyen szak. A filoz\u00f3fia szakot v\u00e1lasztottam, de oda nem vettek fel. A szociol\u00f3gia sok\u00e1ig be volt tiltva, mert burzso\u00e1 tudom\u00e1nynak sz\u00e1m\u00edtott. Magyar-orosz szakon kezdtem, k\u00e9s\u0151bb a szerbhorv\u00e1t szakot is felvettem. Az egyetem ut\u00e1n a Magyar R\u00e1di\u00f3hoz ker\u00fcltem k\u00fclpolitikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 gyakornoknak. A r\u00e1di\u00f3 be\u00edratott az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 f\u0151iskol\u00e1ra, ott v\u00e1lasztani kellett a marxizmus-leninizmus esti egyetem eszt\u00e9tika vagy szociol\u00f3gia szaka k\u00f6z\u00f6tt. A szociol\u00f3gi\u00e1t v\u00e1lasztottam. A tan\u00e1runk elolvastatta vel\u00fcnk a szociol\u00f3gia klasszikusait, \u00e9s nem csak a marxist\u00e1kat. A szakdolgozatomban a Nyugat sz\u00ednikritik\u00e1it dolgoztam fel. Azt kutattam, kielemezhet\u0151-e bel\u0151l\u00fck, milyen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00e1nt\u00e1k a darabokat. Ezt a szempontot k\u00e9s\u0151bb hasznos\u00edtottam az egyetemen. Minden m\u0171be bele van k\u00f3dolva az a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, amelyre a szerz\u0151 sz\u00e1m\u00edt. Ki lehet elemezni, kik voltak a rem\u00e9nybeli n\u00e9z\u0151k vagy olvas\u00f3k, \u00e9s \u0151k mit tudtak.<\/p>\n

A szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge er\u0151s\u00edtette meg az \u00edr\u00f3i tehets\u00e9g\u00e9t, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, vagy ford\u00edtva?
\n<\/strong>Szerintem ez emberi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g. Vagy megvan egy emberben, vagy nincs meg. Olyan, mint a humor\u00e9rz\u00e9k, sz\u00fclet\u00fcnk vele. Lehet, hogy nem is nagyon tanulhat\u00f3. Gyerekkoromban egyszer kaptam egy ped\u00e1los kisaut\u00f3t. Kivittem a parkba, minden gyerek odacs\u0151d\u00fclt, ki akart\u00e1k pr\u00f3b\u00e1lni. Odaadtam, \u00e1lltam egy fa alatt, \u00e9s n\u00e9ztem \u0151ket. J\u00f6tt haza any\u00e1m, megl\u00e1tta, d\u00fchbe j\u00f6tt, kiab\u00e1lt, mi\u00e9rt nem \u00e9n j\u00e1tszom vele. R\u00f6gt\u00f6n el is adta a kisaut\u00f3t, egyszer sem \u00fclhettem benne, pedig szerettem volna. Nem \u00e9rtettem, mi\u00e9rt haragszik az any\u00e1m. Ma m\u00e1r l\u00e1tom, neki norm\u00e1lis \u00f6nz\u0151 szempontja volt, nekem pedig norm\u00e1lis \u00f6nzetlen. Nem tehetek r\u00f3la,\u00a0 ezzel sz\u00fclettem. <\/p>\n

Mind a k\u00e9t szempont lehet norm\u00e1lis?<\/strong>
\nIgen. A szoridarit\u00e1s hi\u00e1nya is norm\u00e1lis, \u00e9s a szolidarit\u00e1s is norm\u00e1lis. Egyik sem deviancia.<\/p>\n

\u00d6n szerint egy \u00edr\u00f3 l\u00e9tezhet manaps\u00e1g szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl?<\/strong>
\nIgen, p\u00e9ld\u00e1ul Szab\u00f3 L\u0151rinc, akit nagyon nagy k\u00f6lt\u0151nek tartok, noha szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get nem lehet benne f\u00f6lfedezni. Kosztol\u00e1nyiban sem. A reg\u00e9ny\u00edr\u00f3 Kosztol\u00e1nyiban igen – az \u00c9des Ann\u00e1ra gondolok -, de a k\u00f6lt\u0151ben nem. \u00c9s vannak nagy \u00edr\u00f3k, akik \u00e9rz\u00e9kenyek szoci\u00e1lisan. P\u00e9ld\u00e1ul J\u00f3zsef Attila, a legnagyobb k\u00f6lt\u0151nk. Meg a n\u00e9pi \u00edr\u00f3k a harmincas \u00e9vekben. Akiket kiv\u00e1ltk\u00e9ppen szeretek: Nagy Lajos, M\u00f3ricz Zsigmond. M\u00f3riczot minden \u00e9s mindenki \u00e9rdekelte. Ugyanilyen volt Gorkij. Tolsztoj – \u00f3ri\u00e1si \u00edr\u00f3 – a szeg\u00e9ny emberekr\u0151l semmi \u00e9rv\u00e9nyeset nem tudott \u00edrni, csak romantikus idealiz\u00e1l\u00e1sra volt k\u00e9pes.
\nHa olyan t\u00e9ma jutott \u00e9ppen az eszembe, hogy ut\u00e1na kellett valaminek j\u00e1rnom, akkor kutattam. \u00dagy gondoltam, az ember ne \u00edrjon le olyasmit, amit nem ismer alaposan. A Csirkefej anyaggy\u0171jt\u00e9se k\u00f6zben sok helyen j\u00e1rtam, a F\u00f3ti Gyermekv\u00e1rosban, Csepelen egy k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s koll\u00e9giumban, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyekben.<\/p>\n

T\u00e9ny\u00edr\u00e1snak nevezhet\u0151 az, amit \u00d6n csin\u00e1l?<\/strong>
\nNem dokumentum jelleg\u0171 darabokat \u00edrok, de a szeml\u00e9letem realista. Az\u00e9rt igyekszem nem nagyon elszakadni a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, mert a val\u00f3s\u00e1g sokkal fant\u00e1ziad\u00fasabb, mint az \u00edr\u00f3.<\/p>\n

Teh\u00e1t akkor Shakespeare-hez hasonlatosan \u00d6n is t\u00fckr\u00f6t tart az emberek el\u00e9?
\n<\/strong>Minden \u00edr\u00f3 t\u00fckr\u00f6t tart. Van, aki tud r\u00f3la, \u00e9s van, aki nem.<\/p>\n

Mi a megl\u00e1t\u00e1sa: egy \u00edr\u00f3nak, k\u00f6lt\u0151nek, m\u0171v\u00e9sznek ki kell mondania a dolgokat manaps\u00e1g?<\/strong>
\n\u00dagy \u00e9rzem, hogy igen. De nem mindenki \u00e9rzi \u00fagy. Att\u00f3l f\u00fcgg, mit tart fontosnak. <\/p>\n

Az a j\u00f3 \u00edr\u00f3, szerz\u0151, aki k\u00e9pes megsz\u00f3l\u00edtani egy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get?<\/strong>
\nHat\u00e1st kell tudni gyakorolni az emberekre, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9rzelmi hat\u00e1st. Az\u00e9rt olvasunk, az\u00e9rt megy\u00fcnk sz\u00ednh\u00e1zba, az\u00e9rt n\u00e9z\u00fcnk filmet, mert vagy s\u00edrni, vagy nevetni szeretn\u00e9nk.
\nAmi\u00f3ta a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1st f\u00f6ltal\u00e1lt\u00e1k, l\u00e9tezik a ponyva, a n\u00e9pszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9netek. \u00c9rdekes a strukt\u00far\u00e1juk. Egyszer megn\u00e9ztem\u00a0 n\u00e9h\u00e1ny XIX. sz\u00e1zad eleji ponyv\u00e1t, \u00e9s azt tal\u00e1ltam, hogy ugyanolyan horrorokat, v\u00e1mp\u00edrt\u00f6rt\u00e9neteket \u00edrtak, mint manaps\u00e1g. Meglepett, hogy ugyanolyan vastagok az akkori reg\u00e9nyek, mint a maiak. Nem \u00e9rtettem, mi\u00e9rt ilyen vastagok.<\/p>\n

Teh\u00e1t nem csak a t\u00f6rt\u00e9nelem, de a kult\u00fara is ism\u00e9tli \u00f6nmag\u00e1t?<\/strong>
\n\u00cdgy van. Ezek a fajta reg\u00e9nyek olyan befogad\u00f3ra sz\u00e1m\u00edtanak, akinek minden oldalon \u00f6tsz\u00f6r el kell mondani mindent, hogy egyszer\u00a0 belemenjen a fej\u00e9be. Arra sz\u00e1m\u00edtanak, hogy az olvas\u00f3 figyelmetlen, \u00e9s az alapinform\u00e1ci\u00f3t sokszor mondj\u00e1k el neki. Min\u00e9l sz\u00ednvonalasabb egy alkot\u00e1s, ann\u00e1l sz\u0171kebben adagolja az inform\u00e1ci\u00f3t, egyszer mondja el, vagy egyszer sem, hanem belek\u00f3dolja a m\u0171be. \u00c9rz\u00e9keny \u00e9s tapasztalt olvas\u00f3 kell, hogy az ilyen m\u0171vet meg\u00e9rtse.<\/p>\n

Melyik a m\u0171v\u00e9szibb?<\/strong>
\nAz, amelyikben az inform\u00e1ci\u00f3t nem r\u00e1gj\u00e1k sz\u00e1jba. Egyszer megn\u00e9ztem, Shakespeare-nek h\u00e1ny eml\u00edt\u00e9s kell ahhoz, hogy egy addig nem l\u00e1tott szerepl\u0151t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g f\u00f6lismerjen. Kider\u00fclt, hogy el\u00e9g egyszer megeml\u00edtenie egy nevet, hogy p\u00e1r jelenett\u00e9l k\u00e9s\u0151bb, amikor a sz\u00edn\u00e9sz az adott szerepben bej\u00f6n a sz\u00ednpadra, f\u00f6lismerj\u00e9k. Az akkori k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sok olyan inform\u00e1ci\u00f3t meg tudott jegyezni, amit a mai n\u00e9z\u0151 nem. Shakespeare sz\u00ednh\u00e1za nem l\u00e1tv\u00e1nysz\u00ednh\u00e1z volt, hanem sz\u00f6vegsz\u00ednh\u00e1z, a f\u00fclre hatott. A mi kult\u00far\u00e1nk els\u0151sorban vizu\u00e1lis, a szemre hat. Emiatt sok gondunk van, ha Shakespeare-t j\u00e1tszunk. Le kell ford\u00edtani a mostani nyelv\u00fcnkre, \u00e9s ez nem olyan egyszer\u0171.<\/p>\n

Meghaladtuk Shakespeare k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t, vagy lemaradtunk t\u0151le?
\n<\/strong>Egyik sem. M\u00e1s lett a sz\u00ednh\u00e1zi nyelv.
\n
\nV\u00e9g\u00fcl is minden m\u0171v\u00e9szetnek c\u00e9lja az ember megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa. De ha erre nem alkalmas a sz\u00f6veg vagy a vizu\u00e1lis kult\u00fara, akkor mi a c\u00e9lja a m\u0171v\u00e9szetnek?
\n<\/strong>Ezt akarja el\u00e9rni mindenki, legfeljebb nem tudja el\u00e9rni. A mai angolok sem \u00e9rtenek meg mindent, az amerikaiak ez\u00e9rt ford\u00edtj\u00e1k le mai amerikai angolra. Az a nyelvi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer, amelyben az \u0151 darabjai megsz\u00fclettek, nek\u00fcnk m\u00e1r nincs meg. Mimika n\u00e9lk\u00fcli, ord\u00edtoz\u00f3s sz\u00ednh\u00e1z volt az \u00f6v\u00e9k. A sz\u00edn\u00e9szek ki\u00e1lltak a sz\u00ednpadra kora d\u00e9lut\u00e1n, mert nem volt vil\u00e1g\u00edt\u00e1s, \u00e9s el\u00fcv\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a sz\u00f6veget. Ezt a mai iskolai sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1shoz tudn\u00e1m hasonl\u00edtani. A gyerekek betanulnak valamilyen darabot, \u00e9s a tornateremben, front\u00e1lisan a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, nyomj\u00e1k a sz\u00f6veget. Mivel Shakespeare idej\u00e9ben nem volt m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g, ebben a form\u00e1ban kellett mindent elmondani. Mi nem tudn\u00e1nk ezt a fajta sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kot komolyan venni, m\u00e1s lett a sz\u00ednh\u00e1zi nyelv\u00fcnk. Sokkal realisztikusabb, naturalisztikusabb, van mimika, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fizikai cselekv\u00e9seket v\u00e9geznek a sz\u00ednpadon. Ezek az Erzs\u00e9bet-kori sz\u00ednh\u00e1zakban nem l\u00e9teztek. Abban az id\u0151ben t\u00edz sz\u00edn\u00e9sz j\u00e1tszott el h\u00fasz-harminc szerepet. Ma nem tudn\u00e1nk komolyan venni egy olyan el\u0151ad\u00e1st, amelyben n\u00e9gy-\u00f6t szerepet azonos sz\u00edn\u00e9sz j\u00e1tszik. Shakespeare sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g f\u00f6lismerte, hogy m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s szerepben ugyanaz a sz\u00edn\u00e9sz l\u00e9pett a sz\u00ednpadra. Emiatt olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sh\u00e1l\u00f3 van a Shakespeare-sz\u00edndarabok m\u00e9ly\u00e9n, amit k\u00fcl\u00f6n meg kell \u00e9rten\u00fcnk.
\nUgyan\u00edgy nem \u00e9rtj\u00fck ma a n\u00e9mafilmeket sem. Nagyon stiliz\u00e1lt alkot\u00e1sok. Ami vicces bel\u0151l\u00fck, az ma is \u00e1tj\u00f6n: Stan \u00e9s Pan, Chaplin, ugyan\u00fagy nevet\u00fcnk rajtuk, mint r\u00e9gen. De a komoly filmeken, trag\u00e9di\u00e1n, a sz\u00e9les, sz\u00ednpadias gesztusokon csak r\u00f6h\u00f6g\u00fcnk, pedig az volt a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g s\u00edrjon. Mi sokkal naturalisztikusabb filmnyelvhez szoktunk.
\nF\u00f6nnmaradtak hangfelv\u00e9telek a r\u00e9gi Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zb\u00f3l, az egyiken \u00d3dry \u00c1rp\u00e1d verset szaval, j\u00f3 \u00f6bl\u00f6sen. Ma azt mondan\u00e1nk, dilett\u00e1ns. Akkoriban nem volt dilett\u00e1ns, mert ez volt a nyelv, ezen bel\u00fcl gondolkodott a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. V\u00e1ltozik a nyelv, nem is vessz\u00fck \u00e9szre, hogy mennyire. Kossuth Lajosnak helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s digitaliz\u00e1lt\u00e1k egy r\u00f6vid besz\u00e9dr\u00e9szlet\u00e9t, egy viaszlemezen tal\u00e1lt\u00e1k meg. \u00d3ri\u00e1si p\u00e1tosz, sz\u00edn\u00e9szked\u0151 r\u00f6c\u00f6gtet\u00e9s. Ma nevet\u00fcnk rajta. A maga kor\u00e1ban azonban meghat\u00f3dtak, mert ez volt a korst\u00edlus. <\/p>\n

Mit nevezhet\u00fcnk magas kult\u00far\u00e1nak, vagy t\u00f6megkult\u00far\u00e1nak, mi egy\u00e1ltal\u00e1n a kult\u00fara?
\n<\/strong>Ez n\u00e9met akad\u00e9mikus megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s. Ilyen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st az angolsz\u00e1szok nem ismernek, az a j\u00f3 m\u0171v\u00e9szet, amit el lehet adni. Az angolsz\u00e1szokn\u00e1l nincs olyan, hogy valaki nagyon j\u00f3l \u00edr, de nem olvass\u00e1k, vagy egy m\u0171 nem j\u00f3, de sokan olvass\u00e1k. Nem sz\u00e1m\u00edt semmi, kiz\u00e1r\u00f3lag az \u00fczlet. Ez a sz\u00e1momra eg\u00e9szs\u00e9gesebbnek t\u0171nik. Ha megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck a magas \u00e9s a nem magas kult\u00far\u00e1t, abb\u00f3l az k\u00f6vetkezik, hogy a magas kult\u00far\u00e1t t\u00e1mogatnia kell vagy az \u00e1llamnak, vagy a befektet\u0151knek, \u00e9s kezdet\u00e9t veszi az \u00f6nk\u00e9nyes szelekci\u00f3. Klikkek osztogatj\u00e1k a p\u00e9nzt, a hatalomnak szimpatikus vil\u00e1gn\u00e9zet\u0171 m\u0171v\u00e9szet lesz az \u00fagynevezett igazi m\u0171v\u00e9szet, a nem szimpatikus vil\u00e1gn\u00e9zet\u0171 pedig nem min\u0151s\u00fcl m\u0171v\u00e9szetnek. Ezt ismerj\u00fck a szocializmusb\u00f3l, \u00e9s ismerj\u00fck a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1nr\u00f3l. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsiker ebben a sziszt\u00e9m\u00e1ban nem sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n

Mire van sz\u00fcks\u00e9ge, ig\u00e9nye a ma k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek Magyarorsz\u00e1gon?<\/strong>
\nUgyanarra, amire mindig. Sz\u00f3rakozni akar. Ami nem el\u00e9gg\u00e9 izgalmas, fordulatos, az nem sz\u00f3rakoztat.<\/p>\n

Teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetnek sz\u00f3rakoztat\u00f3nak kell lennie?<\/strong>
\nIgen. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy min sz\u00f3rakozom. A nevel\u00e9snek fontos szerepe van. Egy iskol\u00e1zatlan embert, aki olvasni sem tud, nem fogja sz\u00f3rakoztatni a m\u00e9lyebb olvasnival\u00f3. Magyarorsz\u00e1gon mind az analfabetizmus, mind a funkcion\u00e1lis analfabetizmus terjed. Ha valaki nem tudja \u00e9vezni azt, amit olvas, nem alkalmas arra, hogy az irodalmat befogadja.<\/p>\n

K\u00e9z\u00edr\u00e1s vagy g\u00e9p\u00edr\u00e1s? Melyik a jobb?<\/strong>
\nMindegy. A k\u00e9zzel val\u00f3 \u00edr\u00e1s olyan motorikus kapcsolatokat hoz l\u00e9tre az agyban, ami a g\u00e9pel\u00e9ses technol\u00f3gi\u00e1val nem j\u00f6het l\u00e9tre. Lehet, hogy hasznos lenne a k\u00e9z\u00edr\u00e1s megtanul\u00e1sa \u00e9s megtart\u00e1sa. A k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p sok mindent megk\u00f6nny\u00edt. Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel k\u00f6nnyebb jav\u00edtani. Az biztos, hogy \u00edrni-olvasni a k\u00e9szs\u00e9g szintj\u00e9n kell tudni ahhoz, hogy \u00e9lvezni tudjuk az irodalmat. Az analfabetizmussal egy\u00fctt j\u00e1r a sz\u00f3beli m\u0171fajok t\u00e9rnyer\u00e9se. Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy a sz\u00f3beli kult\u00fara nem kult\u00fara. Akkor szokott f\u00f6lvir\u00e1gozni a film \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1z, amikor kiterjedt az analfabetizmus. A n\u00e9z\u0151nek nem kell tudnia \u00edrni-olvasni. A l\u00edra eredetileg zen\u00e9s m\u0171faj volt, \u00e9nekelt\u00e9k. Nem teljesen term\u00e9szetes, hogy ma nem \u00e9nekelj\u00fck, \u00e9s hogy \u00edr\u00e1sban r\u00f6gz\u00edtj\u00fck, \u00e9s a befogad\u00f3 olvassa. \u00dajra \u00e9s \u00fajra f\u00f6l\u00e9led a l\u00edra eredeti \u00e1llapota, az \u00e9nekelt, hangszerk\u00eds\u00e9rettel el\u0151adott l\u00edra. A Cseh Tam\u00e1s-Berem\u00e9nyi G\u00e9za f\u00e9le l\u00edr\u00e1t m\u0171v\u00e9szetnek tartom. Szavakba foglalt a korb\u00f3l egy csom\u00f3 mindent, amit m\u00e1s m\u00f3don nem lehetett kifejezni.<\/p>\n

Nem vagyunk m\u00e1r annyira ig\u00e9nyesek, vagy egyszer\u0171en csak elf\u00e1radtunk?
\n<\/strong>Mozart vagy Verdi oper\u00e1i t\u00edzezreknek, sz\u00e1zezreknek k\u00e9sz\u00fcltek. Az opera volt a legn\u00e9pszer\u0171bb m\u0171faj. Igaz, hogy a suszterinasok Mozart dallamait f\u00fcty\u00f6r\u00e9szt\u00e9k az utc\u00e1n. A zen\u00e9sz sz\u00ednh\u00e1zat mindig im\u00e1dt\u00e1k, ma a musical v\u00e1ltozata d\u00edvik. Ma a Mozart-oper\u00e1k a magas m\u0171v\u00e9szetbe tartoznak, \u00e9s nem a t\u00f6megkult\u00fara kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba. A M\u0171v\u00e9szetek Palot\u00e1j\u00e1t egyszer-k\u00e9tszer meg lehet t\u00f6lteni operael\u0151ad\u00e1sra, de nagyobb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nincsen. Sokszor el\u0151fordul, hogy a n\u00e9pszer\u0171 m\u0171vek id\u0151vel \u00e1tcs\u00fasznak a kevesek \u00e1ltal \u00e9lvezett elitm\u0171v\u00e9szetbe. Ilyen a reg\u00e9nyirodalomban is megt\u00f6rt\u00e9nik. Balzac reg\u00e9nyei rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171ek voltak, a francia lapokban folytat\u00e1sokban jelentek meg. Ez ma a ponyv\u00e1nak felel meg. K\u00e9s\u0151bb az \u0151 reg\u00e9nyei \u00e1tcs\u00fasztak a magas m\u0171v\u00e9szetbe. Az \u00e9rt\u00e9kes popul\u00e1ris m\u0171v\u00e9szettel teh\u00e1t el\u0151fordul, hogy magas m\u0171v\u00e9szett\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s kevesebben fogyasztj\u00e1k. \u00c9rdekes kultur\u00e1lis mozg\u00e1s az ilyen. Nem tudhatom, hogy a mai t\u00e9v\u00e9sorozatokb\u00f3l melyik min\u0151s\u00fcl ut\u00f3lag magas m\u0171v\u00e9szett\u00e9. Azok sem tudj\u00e1k, akik k\u00e9sz\u00edtik. Shakespeare nem magas m\u0171v\u00e9szetet akart m\u0171velni, hanem min\u00e9l n\u00e9pszer\u0171bbet. A kassza sz\u00e1m\u00edtott, j\u00f6jjenek min\u00e9l t\u00f6bben, \u00e9s fizessenek! Ugyanolyan gazdag volt Shakespeare t\u00e1rsulata, mint a mai hollywoodi szt\u00e1rok. Az akkoriakat is csak a p\u00e9nz \u00e9rdekelte, \u00e9s ha \u00e1tsz\u00e1m\u00edtjuk, annyit kerestek, mint a maiak. De olyan j\u00f3l csin\u00e1lt\u00e1k a dolgukat, hogy kider\u00fclt: nagy m\u0171v\u00e9szet. Ez b\u00e1rmikor, b\u00e1rmelyik popul\u00e1ris m\u0171v\u00e9szettel el\u0151fordulhat. Biztos vagyok abban, hogy a hollywoodi sikerfilmek k\u00f6z\u00f6tt lesz egy-k\u00e9t igaz\u00e1n nagy m\u0171 is. Azok megmaradnak, a t\u00f6bbi kihullik a rost\u00e1n. Van olyan is, hogy egy eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g t\u00f6nkremegy, p\u00e9ld\u00e1ul a francia akad\u00e9mikus fest\u00e9szet a XIX. sz\u00e1zadban. Bibliai \u00e9s g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3giai t\u00e9m\u00e1k, \u00e9rdektelen\u00fcl megfestve. Azt\u00e1n egyszerre megsz\u00fcletett az impresszionizmus, a csoda, amire nem lehetet sz\u00e1m\u00edtani. M\u00e9g a tehets\u00e9gtelen fest\u0151k is nagy fest\u0151k lettek, mert olyan volt a szeml\u00e9let. Egy darabig. Azt\u00e1n ez is megsz\u0171nt.<\/p>\n

Teh\u00e1t a szeml\u00e9let az, ami nagyon fontos?<\/strong>
\nIgen. Korst\u00edlusok, korszeml\u00e9letek j\u00f6nnek l\u00e9tre, amelyet nem egy ember hoz l\u00e9tre, hanem t\u00e1rsadalmilag alakul ki. Nem tudom, most mi a kor szeml\u00e9lete. Lehet, hogy ma is jelen van valahol a nagy m\u0171v\u00e9szet, csak m\u00e9g nem vettem \u00e9szre. <\/p>\n

L\u00e9tezhet olyan, hogy p\u00e9ld\u00e1ul Moldova Gy\u00f6rgy ne tudn\u00e1, mi a mai kor szeml\u00e9lete?
\n<\/strong>L\u00e9tezhet. Ezt a szeml\u00e9letet nem egy\u00e9nek, egy\u00e9nis\u00e9gek hozz\u00e1k l\u00e9tre, hanem valahogy kollekt\u00edv m\u00f3don l\u00e9trej\u00f6n. Lehetett el\u0151re tudni, hogy a harmincas \u00e9vekben milyen nagy k\u00f6lt\u00e9szet lesz Magyarorsz\u00e1gon? A h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n, amikor nagy v\u00e1ls\u00e1gban volt az orsz\u00e1g, v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt az \u00f6sszes magyar \u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 is. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt nyomta \u0151ket Ady szellemis\u00e9ge, \u00e9ppen gy\u00f6nge verseket \u00edrt Babits \u00e9s Kosztol\u00e1nyi, m\u00e9g nem volt j\u00f3 k\u00f6lt\u0151 Szab\u00f3 L\u0151rincz, m\u00e9g mut\u00e1lt J\u00f3zsef Attila, nem tudta, mit kellene csin\u00e1lnia, Radn\u00f3ti is nagyon gy\u00f6nge versekkel kezdte. Azt\u00e1n a harmincas \u00e9vekben mind hatalmasat alkottak a maguk k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben. Fantasztikus jelens\u00e9g, nincsen r\u00e1 magyar\u00e1zat.
\nAmikor 1968-ban bevonultunk Csehszlov\u00e1ki\u00e1ba, f\u00e9ltem, hogy sokkal er\u0151sebb lesz cenz\u00fara, nem lesz magyar film, nem lesz magyar sz\u00ednh\u00e1z, nem lesz semmi. Ez volt v\u00e1rhat\u00f3. A hetvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l azt\u00e1n a magyar sz\u00ednh\u00e1z – Kaposv\u00e1r, Szolnok, Kecskem\u00e9t – v\u00e1ratlanul nagyszer\u0171 el\u0151ad\u00e1sokat produk\u00e1lt. Ezt sem lehetett megmagyar\u00e1zni. A rendszer eg\u00e9sz\u00e9b\u0151l nem ez k\u00f6vetkezett. Nem lehet el\u0151re tudni, hogy mikor \u00e9s mib\u0151l lesz nagy m\u0171v\u00e9szet, ez a tapasztalatom. <\/p>\n

<\/font><\/p>\n

\nS\u00e1rk\u00f6zi L\u00e1szl\u00f3<\/em><\/font>\n<\/div>\n


\n<\/font><\/p>\n

Continue reading Ne \u00edrj le olyat, amit nem tudsz!
\n– bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9s Spir\u00f3 Gy\u00f6rggyel I.<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":379,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[131,8],"tags":[],"class_list":["post-1667","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-131","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1667","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/379"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1667"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1667\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1667"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1667"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1667"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}