\nA fiatalember hosszan, elny\u00fajtott l\u00e9ptekkel haladt felfel\u00e9 a meredek \u00faton. Eleinte semmi sem foglalkoztatta \u00fcresben j\u00e1ratott agy\u00e1t. Pedig nagy nap volt ez a mai! Hogy mi\u00e9rt? R\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net, hamarosan f\u00e9ny der\u00fcl r\u00e1. Sorra hagyta el a r\u00e1csokat, melyeken be-ben\u00e9zett, de a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s a nyugtalan alv\u00e1s miatti szemf\u00e1jdalm\u00e1t\u00f3l alig l\u00e1tott valamit. A r\u00e1csok cir\u00e1da n\u00e9lk\u00fcliek voltak, egyszer\u0171ek, r\u00e9g kiszolg\u00e1ltak. C\u00e9ljuknak meg is feleltek, meg nem is. V\u00e1laszt\u00f3vonalk\u00e9nt sorakoztak. Ennyi.
\nSz\u00f3val s\u00e9t\u00e1lt, imm\u00e1r enyh\u00e9n f\u00e1j\u00f3 fejjel, noha mell\u0151zte m\u00falt \u00e9jjel az alkoholt. A t\u00f6bbiek horkolva, ruh\u00e1st\u00f3l, egyre-m\u00e1sra fekve „ pihenhetnek…” R\u00e1\u00e9rt azzal. \u00dcnnepelni csak a v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelem ut\u00e1n, k\u00fcl\u00f6nben nagy baj lehet bel\u0151le. F\u00fcleiben j\u00e1r\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en mondatok zakatoltak, valahonnan a k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l. Els\u0151 utca: „sem-mi-re nem-vi-szed az \u00e9-let-ben”. M\u00e1sodik utca: „Pa-rasz-tok vol-tunk \u00e9s a-zok is ma-ra-dunk!” Istenigaz\u00e1b\u00f3l leger\u0151sebben \u00e9s folyamatosan a „H\u00fc-lye vagy, fo-gya-t\u00e9-kos, de-ge-ne-r\u00e1lt, ba-rom” parancsnoki vez\u00e9nymondatok domin\u00e1ltak benne. \u00datk\u00f6zben t\u00f6bben kiker\u00fclt\u00e9k, mivel a cip\u0151je orr\u00e1t n\u00e9zte a szembej\u00f6v\u0151k helyett.
\nEl\u00e1gaz\u00e1shoz \u00e9rt. Rengeteg vir\u00e1g, vir\u00e1g \u00e9s vir\u00e1g minden\u00fctt. P\u00e1r h\u00e1zzal od\u00e9bb templom magasodott, arrafel\u00e9 kanyarodtak be a feld\u00edsz\u00edtett, szebbn\u00e9l szebb aut\u00f3k. Az egyik pont a m\u00e1tk\u00e1t vitte. Dudasz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl ment a karav\u00e1n. \u00cdgy tal\u00e1n m\u00e1r vil\u00e1gos: a sz\u00f3ban forg\u00f3 fiatalember temet\u0151n\u00e9l j\u00e1rt. R\u00f6gt\u00f6n meg\u00e1llt az els\u0151 vir\u00e1gosn\u00e1l, de fontol\u00f3ra vette a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st. Azt\u00e1n a k\u00f6z\u00e9putat v\u00e1lasztva, egyetlenegy sz\u00e1l krizamt\u00e9nt vett. Olcs\u00f3 volt: elny\u0171tt.
\nBel\u00e9pve a kapun a s\u00edrokat mustr\u00e1lta. Takart itt a f\u00f6ld magakorabelieket, n\u00e1la fiatalabbakat, aggasty\u00e1n kor\u00fa embereket egyar\u00e1nt. N\u00e9melyiknek eml\u00e9koszlopot emeltek, m\u00e1sok repk\u00e9nnyel ben\u0151tt, sz\u00e9trohadt fakereszt alatt v\u00e1rj\u00e1k a felt\u00e1mad\u00e1st. R\u00e9g elker\u00fclte a temet\u0151t, sz\u00e1m\u0171zve a hal\u00e1lt tudat\u00e1b\u00f3l, k\u00f6zben m\u00e9gis kac\u00e9rkodott vele, \u00e9s h\u00e1r\u00edtott, amint az ezzel kapcsolatos \u00e9rz\u00e9seir\u0151l faggatt\u00e1k. Egyszer ostoba viccel akarta leplezni zavar\u00e1t, noha ez \u00e1llt t\u0151le a legt\u00e1volabb. „Majd a kopors\u00f3ban pihenek eleget.”
\nJ\u00f3 p\u00e1r m\u00e9tert baktatott, direkt ker\u00fcl\u0151 \u00faton. Be kellett sz\u00edvnia, el akarta rakt\u00e1rozni hossz\u00fa id\u0151re ezeket az illatesszenci\u00e1kat. K\u00fatra lelt, olyanra, amilyennel faluhelyen a mai napig tal\u00e1lkozunk. K\u00ednozta a szomj, h\u00e1t inni kezdett, noha tudta, eg\u00e9szs\u00e9gtelen v\u00edzzel oltja szomj\u00e1t. K\u00e9t t\u00f6p\u00f6r\u00f6d\u00f6tt \u00f6reg odasz\u00f3lt. Hi\u00e1ba. Ugyanolyan v\u00edz, ak\u00e1r a t\u00f6bbi. Ezzel tov\u00e1bb r\u00fagta a r\u00f6g\u00f6ket bakancsa orr\u00e1val.
\nAz, az a kicsi, bes\u00fcppedt lesz. Igen, l\u00e1tja. Ezek szerint nem kell testv\u00e9rei el\u0151tt sz\u00e9gyenkeznie a ritk\u00e1s l\u00e1togat\u00e1sok miatt. Ki eml\u00e9kszik sz\u00edvesen? M\u00e1r amennyiben a temet\u0151be ez\u00e9rt j\u00e1rnak \u00e9l\u0151k a holtak k\u00f6z\u00e9. Val\u00f3sz\u00edn\u0171bb a tudat felragyog\u00e1sa: \u00c9n itt vagyok, \u00e9lek, l\u00e9legzem, kis\u00e9t\u00e1lok a villamosig! Ti, szeg\u00e9nyk\u00e9im, aligha…
\nMeg\u00e1llt a s\u00edr el\u0151tt, a v\u00e1z\u00e1b\u00f3l kivett m\u0171vir\u00e1got a szemetesbe haj\u00edtotta. A halott val\u00f3s\u00e1gos. Nagyon is, hiszen nyomokat hagyott, maradand\u00f3kat. Hely\u00e9be tette azt, amit hozott – elhajolt, hisz alig \u00e9lt. Mindegy.
\nJ\u00f6n az es\u0151, beborult. Gallyakkal leseperte az avart a k\u0151keret sz\u00e9l\u00e9r\u0151l, r\u00e1\u00fclt. T\u00e1sk\u00e1j\u00e1b\u00f3l kis, fekete k\u00f6nyvecsk\u00e9t h\u00fazott el\u0151, azt, aminek ok\u00e1\u00e9rt ki\u00fct\u00f6tt\u00e9k magukat szint\u00e9n v\u00e9gz\u0151s \u00e9vfolyamt\u00e1rsai. Letette maga mell\u00e9, majd r\u00f6vid id\u0151 m\u00falt\u00e1val ennyit sz\u00f3lt: „Ap\u00e1m, a Diploma. Nem p\u00e9nzen vett, nincs k\u00f6ze p\u00e1rttags\u00e1ghoz. H\u00fclye vagyok \u00e9s paraszt. Diplom\u00e1s h\u00fclye paraszt.”
\n\u00d6ssz\u00e9bh\u00fazta s\u00e1lj\u00e1t, h\u00e1tat ford\u00edtott, elindulva hazafel\u00e9 \u00fagy, ahogy j\u00f6tt.\n<\/p>\n
\n\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 2011 okt\u00f3ber els\u0151 d\u00edj\u00a0\n<\/p>\n<\/div>\n
0<\/span><\/a><\/div><\/div> \u00a0 A fiatalember hosszan, elny\u00fajtott l\u00e9ptekkel haladt felfel\u00e9 a meredek \u00faton. Eleinte semmi sem foglalkoztatta \u00fcresben j\u00e1ratott agy\u00e1t. Pedig nagy nap volt ez a mai! Hogy mi\u00e9rt? R\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net, hamarosan f\u00e9ny der\u00fcl r\u00e1. Sorra hagyta el a r\u00e1csokat, melyeken be-ben\u00e9zett, de a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s a nyugtalan alv\u00e1s miatti szemf\u00e1jdalm\u00e1t\u00f3l alig l\u00e1tott valamit. A r\u00e1csok cir\u00e1da … Continue reading Diploma<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":352,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[122,9],"tags":[],"class_list":["post-1579","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-122","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1579","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/352"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1579"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1579\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1579"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1579"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1579"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}