{"id":15424,"date":"2024-08-30T14:11:40","date_gmt":"2024-08-30T12:11:40","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=15424"},"modified":"2024-08-30T14:12:26","modified_gmt":"2024-08-30T12:12:26","slug":"lionanalizis","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2024\/08\/30\/lionanalizis\/","title":{"rendered":"Lionanal\u00edzis"},"content":{"rendered":"\n

\u2013 H\u00e1ny \u00e9ves \u00f6n most? Mint bizonyosan tudja, \u00e9n Sigmund Freud vagyok, a neurol\u00f3gia \u00e9s a pszichi\u00e1tria kutat\u00f3ja. Meg\u00faj\u00edt\u00f3ja. Meg kell, hogy gy\u00f3gy\u00edtsam ezeket a tudom\u00e1nyokat is.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Nyugodj\u00e9k b\u00e9k\u00e9ben. Nem \u00f6nre gondolok, hanem egy m\u00e1sik szamaramra, Tomy-ra. K\u00e9tszer vetett le a h\u00e1t\u00e1r\u00f3l. Most val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy oroszl\u00e1n gyomr\u00e1ban pihen. Egy\u00e9bk\u00e9nt, ha \u00e9ppen k\u00e9rdezi, 1898-at \u00edrunk. Teh\u00e1t 17 \u00e9vesnek tartom magam. Na, j\u00f3. Persze, hogy 1901 van. Teh\u00e1t 21 \u00e9ves vagyok. Ha \u00e9rdekli, 1880. okt\u00f3ber 28-\u00e1n sz\u00fclettem Berlinben, \u00e9s v\u00e1rhat\u00f3lag 1967. j\u00falius 27-\u00e9n fogok elhunyni. Teh\u00e1t t\u00fal fogom \u00e9lni \u00f6nt..<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Ez meghat\u00f3. Mint bizony\u00e1ra tudja, fiatalember, \u00e9n 1856. m\u00e1jus 6-\u00e9n sz\u00fclettem, a valahai Csehorsz\u00e1gban, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, 1939. szeptember 23-\u00e1n b\u00facs\u00fat veszek e vil\u00e1gt\u00f3l a kir\u00e1lys\u00e1gban. Egy\u00e9bk\u00e9nt maga szimpatikus nekem \u2013 amit kev\u00e9s p\u00e1ciensemr\u0151l tudn\u00e9k \u0151szint\u00e9n elmondani \u2013, m\u00e9g ha n\u00e9met is. De tartsuk be a hat\u00e1rokat. Oroszl\u00e1n-m\u00e1ni\u00e1ja van? Szereti \u0151ket? \u00c1lmodik vel\u00fck? Vagy oroszl\u00e1n-f\u00f3bi\u00e1ja van, s ez\u00e9rt j\u00f6tt \u00e9ppen hozz\u00e1m\u2026 Ezek a k\u00e9rd\u00e9sek nem \u00f6nnek sz\u00f3lnak, ki sem mondtam \u0151ket, ezek az \u00e9n k\u00e9rd\u00e9seim. H\u00e1ny \u00e9ves is most?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Egyre ink\u00e1bb \u00fagy 4-5 k\u00f6r\u00fcl. Mit is k\u00e9rdezett?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Magamt\u00f3l vagy \u00f6nt\u0151l? \u00c9n nemr\u00e9g \u00edrtam meg f\u0151m\u0171vemet \u2013 vagy az egyik f\u0151m\u0171vemet \u2013 az \u00c1lomfejt\u00e9st. Olvasta \u00f6n? B\u00e1r ez most mindegy. \u00cdrtam a halakr\u00f3l is. P\u00e9ld\u00e1ul az angoln\u00e1r\u00f3l. Oroszl\u00e1nokr\u00f3l sohasem. Noha majd egy magyar \u00edr\u00f3, aki kac\u00e9rkodott az eszm\u00e9immel, a maga \u00e1lmosk\u00f6nyv\u00e9ben azt fogja \u00edrni, az oroszl\u00e1n a j\u00f3l\u00e9t jegye. De tal\u00e1n besz\u00e9lj\u00fcnk m\u00e9gis \u00f6nr\u0151l. Mi\u00e9rt is keresett f\u00f6l?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 M\u00e1r magam sem tudom. Az oroszl\u00e1nok, \u00fagy l\u00e1tszik, nemcsak alakjukban, de \u00e9letm\u00f3djukban sem egyeznek meg egym\u00e1ssal. \u00c9szak-Afrika vadban szeg\u00e9ny vid\u00e9kein mag\u00e1nyosan \u00e9l, \u00e9s csak p\u00e1rz\u00e1s idej\u00e9n j\u00e1r a n\u0151st\u00e9nnyel. Ett\u0151l az id\u0151t\u0151l eltekintve, minden oroszl\u00e1nnak megvan a maga vad\u00e1szter\u00fclete, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k miatt civ\u00f3d\u00e1sba keveredn\u00e9k a szomsz\u00e9dj\u00e1val. Valami ilyesmi.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Teh\u00e1t \u00f6n engem is oroszl\u00e1nnak n\u00e9z. L\u00e1t. T\u00e9ved, fiatal bar\u00e1tom. Az oroszl\u00e1n elterjed\u00e9si hat\u00e1rai, mint b\u00e1rmely m\u00e1s nagy ragadoz\u00f3\u00e9, er\u0151sen \u00f6sszesz\u0171k\u00fcltek. M\u00e9g H\u00e9rodotosz \u00e9s Arisztotel\u00e9sz a Balk\u00e1n-f\u00e9lsziget \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9b\u0151l is eml\u00edti, a Biblia pedig Paleszt\u00edn\u00e1b\u00f3l, teh\u00e1t olyan ter\u00fcletr\u0151l, ahonnan sok sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt szorulhatott ki. Legrohamosabban azonban a 13. sz\u00e1zad kult\u00far\u00e1ja szor\u00edtotta vissza. Afrika \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n ma m\u00e1r csak Alg\u00edr \u00e9s Marokk\u00f3 alig hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 vadonjaiban \u00e9l m\u00e9g, Egyiptomb\u00f3l ellenben teljesen kiszorult. Ugyanezt mondhatjuk a d\u00e9l-afrikai kult\u00farcentrumr\u00f3l is, ahol az Orange-foly\u00f3t\u00f3l d\u00e9lre sehol sem fordul m\u00e1r el\u0151. Az az id\u0151, amikor a Fokf\u00f6ldt\u0151l eg\u00e9sz Afrik\u00e1n \u00e9s Kis-\u00c1zsi\u00e1n \u00e1t Indi\u00e1ig volt elterjedve, m\u00e1r r\u00e9gen a m\u00falt\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Most m\u00e1r eg\u00e9szen apr\u00f3 vagyok. Tal\u00e1n ha egy \u00e9ves. Besz\u00e9lek m\u00e1r, m\u00e9g valahogy, de ink\u00e1bb hallgatok. Hirtelen felugrottam. A s\u00f6t\u00e9t \u00e9jszaka messzes\u00e9g\u00e9b\u0151l m\u00e9ly, d\u00fcb\u00f6rg\u0151 hang hallatszott. A hang er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, egyre emelkedett, majd m\u00e9ly s\u00f3hajt\u00e1sban v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt. Ezeket a hangokat az \u00e1llatkertb\u0151l j\u00f3l ismeri minden eur\u00f3pai gyermek.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Az eml\u0151s test\u00e9n m\u00e9g m\u00e1s b\u0151rk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek is vannak. N\u00e9mely hely\u00e9n a testnek a h\u00e1mr\u00e9teg \u2013 amely am\u00fagy is hajlamos a szarusod\u00e1sra \u2013 rendk\u00edv\u00fcl megvastagodott \u00e9s elszarusodott. Ilyen szaruk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek: a cs\u0151r\u00f6s eml\u0151s \u201ecs\u0151re\u201d, a teve mell\u00e9n lev\u0151 szaruk\u00e9rgek, a l\u00f3 szarugeszteny\u00e9i, az oroszl\u00e1n farkt\u00fcsk\u00e9i, a hangy\u00e1szs\u00fcn szarusarkanty\u00fai; m\u00e9g a rinoc\u00e9roszok tekint\u00e9lyes orrszarva is ide soroland\u00f3, mely nem egy\u00e9b, mint egy rostos szerkezet\u0171 szarut\u00f6meg.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Ez mind igaz, apa. Illetve, professzor \u00far. Lehet, hogy \u00e9n is ilyesmiket n\u00f6vesztettem k\u00f6r\u00e9m. Az eur\u00f3pai gyermek, aki az \u00e1llatkertben nem \u00e9ri be a ker\u00edt\u00e9sekkel, r\u00e1csokkal, falakkal, hanem k\u00e9rget izzad mag\u00e1ra, hogy megv\u00e9dje mag\u00e1t a kir\u00e1lyt\u00f3l, s megv\u00e9dje mag\u00e1t\u00f3l a kir\u00e1lyt.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Weber az agyvel\u0151 s\u00faly\u00e1t \u2013 nagyon helyesen \u2013 a tests\u00falyhoz viszony\u00edtja; igen \u00e9rdekes adatokat k\u00f6z\u00f6l \u2013 m\u00e1r eml\u00edtett k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013 az oroszl\u00e1n agyvelej\u00e9nek \u00e9s test\u00e9nek s\u00falyviszonyair\u00f3l; \u00edgy \u00f6thetes korban a kett\u0151 \u00fagy viszonylik egym\u00e1shoz, mint 1:18, n\u00e9gyh\u00f3napos korban 1:80, tizenegyh\u00f3napos kor\u00e1ban 1:184 \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00f6reg kor\u00e1ban 1:546.  Rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekesek Webernek azok az adatai is, amelyek az egy nembe tartoz\u00f3, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le nagys\u00e1g\u00fa fajok \u2013 de kifejl\u0151d\u00f6tt \u00e1llatok \u2013 agyvelej\u00e9nek s\u00faly\u00e1r\u00f3l t\u00e1j\u00e9koztatnak; \u00edgy a t\u00f6rpe macska ar\u00e1nysz\u00e1ma 1:56, a leop\u00e1rd\u00e9 1:168, az oroszl\u00e1n\u00e9 1:546. A p\u00e9ld\u00e1nak eml\u00edtett sz\u00e1mok azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy az eml\u0151s\u00f6k \u00e9rz\u00e9ki \u00e9s lelki \u00e9let\u00e9hez, egy bizonyos minim\u00e1lis agyvel\u0151 sz\u00fcks\u00e9ges; ha ezt a minim\u00e1lis agyvel\u0151t\u00f6meget a faj megszerezte, s \u00edgy a legsz\u00fcks\u00e9gesebb agyvel\u0151k\u00f6zpontok kifejl\u0151dhettek, az agynak tov\u00e1bb gyarapodnia nem okvetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges. Hol tart most az \u00f6n agya? Fejleszti-e a v\u00e9dekez\u00e9s? Megv\u00e9di \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l az \u201eagya\u201d? Megv\u00e9d mag\u00e1t\u00f3l m\u00e1sokat?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 1904-ben \u00c9szaknyugat-Rhodesi\u00e1ban vagyok. Akkor 24 \u00e9ves leszek. A f\u0151macsk\u00e1k nemzets\u00e9g\u00e9be a csal\u00e1d legpomp\u00e1sabb tagjai tartoznak. Ma csak k\u00e9t \u00e9l\u0151 faj\u00e1t ismerj\u00fck, sz\u00e1mos \u2013 r\u00e9szben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fajk\u00e9nt is felfoghat\u00f3 \u2013 alfajjal \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l \u00e9s Afrik\u00e1b\u00f3l. A geol\u00f3giai m\u00faltban Eur\u00f3p\u00e1ban is minden\u00fctt el volt terjedve a j\u00e9gkorszaki hatalmas, s\u00f6r\u00e9nytelen barlangi oroszl\u00e1n (Leo spelaeus Goldfuss). Egyetlen pillant\u00e1s az oroszl\u00e1n test\u00e9re \u00e9s arckifejez\u00e9s\u00e9re el\u00e9gs\u00e9ges arra, hogy sz\u00edv\u00fcnk m\u00e9ly\u00e9b\u0151l csatlakozzunk az \u0151t ismer\u0151 n\u00e9pek \u0151sr\u00e9gi felfog\u00e1s\u00e1hoz. Mi a helyzet a Szfinx-szel, doktor \u00far?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Oidipusz az oroszl\u00e1nnal tal\u00e1lkozott. A szfinx teljes hossza 72,55 m\u00e9ter, ebb\u0151l az orra hely\u00e9t\u0151l \u2013 mivel az orr hi\u00e1nyzik \u2013 a test v\u00e9g\u00e9ig 57,3 m\u00e9ter jut, a t\u00f6bbi az el\u0151reny\u00fajtott mells\u0151 l\u00e1b. 20,22 m\u00e9ter magas, test\u00e9t k\u00e9t k\u0151fejt\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt fennmarad\u00f3 sz\u00e1lk\u0151zetb\u0151l alak\u00edtott\u00e1k, amelyhez kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 tartoz\u00e9kokat \u00e9p\u00edtettek, ilyenek a mells\u0151 \u00e9s h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1bainak egyes r\u00e9szei. A gigantikus m\u00e9ret\u0171 arc 4,1 m\u00e9ter sz\u00e9les, 5 m\u00e9ter magas, a f\u00fcl 1,37, a \u2013 ma m\u00e1r hi\u00e1nyz\u00f3 \u2013 orr 1,71 m\u00e9teres volt.<\/p>\n\n\n\n

\u2013  Oidipusz m\u00e1s macskaf\u00e9l\u00e9kkel tal\u00e1lkozott. \u00d6nnel semmik\u00e9pp sem. Nem is hasonl\u00edt r\u00e1. M\u00e1s macskaf\u00e9l\u00e9kkel \u00f6sszehasonl\u00edtva, el\u0151sz\u00f6r is r\u00f6vidnek fogjuk tal\u00e1lni az oroszl\u00e1n t\u00f6rzs\u00e9t. Hasa beh\u00fazott, ez\u00e9rt eg\u00e9sz teste er\u0151teljes, de m\u00e9gsem esetlen. Legf\u0151bb ismertet\u0151 jele izmos t\u00f6rzse, melyet r\u00f6vid, sima, egysz\u00edn\u0171 sz\u0151rruha fed, sz\u00e9les arca, apr\u00f3 szemekkel \u00e9s hossz\u00fa, v\u00e9g\u00e9n bojtot visel\u0151 farka. Farka v\u00e9g\u00e9n, a bojtban elrejtve, szarunem\u0171 t\u00f6vist hord, amelyet m\u00e1r Arisztotel\u00e9sz \u00e9szrevett. Szembogara kerek, bajuszsert\u00e9i 6\u20138 sorba rendez\u0151dtek. Mindenekel\u0151tt a s\u00f6r\u00e9ny az, ami h\u00edmoroszl\u00e1nnak kir\u00e1lyi megjelen\u00e9st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z. A s\u00f6r\u00e9ny, ha teljesen kifejlett, a nyakat \u00e9s a mell el\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9t bor\u00edtja, de oly v\u00e1ltozatos megjelen\u00e9s\u0171, hogy a b\u00fav\u00e1rok, f\u0151k\u00e9pp erre t\u00e1maszkodva, a fajt sz\u00e1mos alfajra bontott\u00e1k fel. Arisztotel\u00e9sz egy\u00e9bk\u00e9nt megjegyez a phron\u00e9sziszr\u0151l valamit. Valamelyik etik\u00e1j\u00e1ban a h\u00e1rom k\u00f6z\u00fcl. \u00dagy eml\u00e9kszem, a meg\u00e9rt\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lt. Vagy arr\u00f3l, ami ahhoz kellene.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 \u00d6nt, el\u00e9gg\u00e9 megengedhetetlen m\u00f3don, Schomburgknak h\u00edvj\u00e1k. Tiszt\u00e1ban van azzal, hogy ez mit jelent? A Schomburgk-szarvas (Rucervus schomburgki, kor\u00e1bban Cervus schomburgki) az eml\u0151s\u00f6k (Mammalia) oszt\u00e1ly\u00e1nak a p\u00e1rosujj\u00fa pat\u00e1sok (Artiodactyla) rendj\u00e9be, ezen bel\u00fcl a szarvasf\u00e9l\u00e9k (Cervidae) csal\u00e1dj\u00e1ba \u00e9s a szarvasform\u00e1k (Cervinae) alcsal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 kihalt faj. A tudom\u00e1nyos nev\u00e9t Sir Robert Hermann Schomburgk tisztelet\u00e9re kapta, aki szi\u00e1mi brit konzul volt 1857 \u00e9s 1864 k\u00f6z\u00f6tt. Ismerte \u00d6n? Net\u00e1n f\u00f6lmen\u0151je?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Elmondom. A t\u00f6rzsalak, a berber-oroszl\u00e1n (L. Ieo leo L.), mint minden rokona, er\u0151teljes testalkat\u00fa; test\u00e9nek el\u00fcls\u0151 r\u00e9sze a sz\u00e9les mell \u00e9s beh\u00fazott l\u00e1gy\u00e9k miatt sokkal er\u0151teljesebb, mint a h\u00e1tuls\u00f3. Er\u0151teljes, szinte n\u00e9gysz\u00f6g\u0171 feje el\u0151refel\u00e9 sz\u00e9les \u00e9s tompa orrban v\u00e9gz\u0151dik; a f\u00fcl lekerek\u00edtett; szeme k\u00f6zepes, de \u00e9l\u00e9nk \u00e9s t\u00fczes. V\u00e9gtagjai rendk\u00edv\u00fcl izmosak, mancsai \u2013 tal\u00e1n viszonylag is \u2013 a legnagyobbak az eg\u00e9sz csal\u00e1dban. Arc\u00e1t, h\u00e1t\u00e1t, oldal\u00e1t, v\u00e9gtagjait \u00e9s fark\u00e1t \u00e9l\u00e9nk v\u00f6r\u00f6sess\u00e1rga, vagy fak\u00f3barna, sima, r\u00f6vid sz\u0151r\u00f6zet fedi; itt-ott a sz\u0151r\u00f6k eg\u00e9szen, vagy csak a hegy\u00fck\u00f6n feket\u00e9k. Fej\u00e9t \u00e9s nyak\u00e1t er\u0151s \u00e9s s\u0171r\u0171 s\u00f6r\u00e9ny \u00f6vezi. A s\u00f6r\u00e9nyt hossz\u00fa, sz\u00e1lk\u00e1s, tincsekben lel\u00f3g\u00f3, el\u0151l a csukl\u00f3ig, h\u00e1tul majdnem a h\u00e1t \u00e9s oldalak k\u00f6zep\u00e9ig ny\u00fal\u00f3 sz\u0151r\u00f6k alkotj\u00e1k. A hasoldal is eg\u00e9sz hossz\u00e1ban s\u0171r\u0171n, sz\u00e1lk\u00e1s sz\u0151r\u00f6zett\u0151l bor\u00edtott; ezt m\u00e9g a k\u00f6ny\u00f6k\u00f6n \u00e9s a comb el\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n is megtal\u00e1ljuk, legal\u00e1bb is sz\u0151rpamat form\u00e1j\u00e1ban. A fej \u00e9s nyak fak\u00f3barna s\u00f6r\u00e9ny\u00e9be rozsd\u00e1sbarna sz\u0151r\u00f6k vegy\u00fclnek, melyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nyak k\u00e9t oldal\u00e1n keverednek gazdagabban a fak\u00f3s\u00e1rga sz\u0151r\u00f6kkel; de feltal\u00e1lhat\u00f3k a fekete hass\u00f6r\u00e9nyben \u00e9s a fekete k\u00f6ny\u00f6k- \u00e9s combtincsekben, s\u0151t a fekete farkbojtban is. Ilyen a feln\u0151tt h\u00edmoroszl\u00e1n, melynek magass\u00e1ga a marj\u00e1n 80\u2013100 cm, test\u00e9nek hossza 160\u2013190 cm \u00e9s a farka 75 cm hossz\u00fa. Az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt oroszl\u00e1n hossza 33 cm k\u00f6r\u00fcl ingadozik, de sem s\u00f6r\u00e9nye, sem farkbojtja nincsen, hanem gyapjas, sz\u00fcrk\u00e9s sz\u0151r\u00f6zet fedi \u00e9s fej\u00e9n, l\u00e1b\u00e1n, oldal\u00e1n, h\u00e1t\u00e1n \u00e9s fark\u00e1n k\u00e9ts\u00e9gtelen p\u00e1rducmustr\u00e1zatot fedez fel az avatottszem\u0171 b\u00fav\u00e1r. Ez a mustr\u00e1zat a n\u0151st\u00e9nyeken t\u00f6bb \u00e9vig megmarad, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a l\u00e1bakon \u00e9s a test als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n. A fiatal oroszl\u00e1n h\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban v\u00e1lik ivar\u00e9rett\u00e9. A n\u0151st\u00e9ny mindig a fiatal \u00e1llatra eml\u00e9keztet; a h\u00edmmel szemben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sek egyenletesen hossz\u00fa, vagy legfeljebb a test el\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n hosszabb sz\u0151r\u00f6zete \u00e1ltal \u00fct el. A berber-oroszl\u00e1n csakis az Atlasz vid\u00e9k\u00e9n honos.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Maga most nekem Brehmet mondja vissza. \u00c1lmodjon ink\u00e1bb, minthogy \u00e1lmodozzon. Besz\u00e9lj\u00fcnk a Szfinxr\u0151l. Tal\u00e1lkozott vele?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Ne vicceljen velem, doktor \u00far. A Szfinx-szel mindenki tal\u00e1lkozik. \u00d6n \u00e1lland\u00f3an belebotlik. \u00c9s \u00e9szre sem veszi. Tov\u00e1bbl\u00e9p, megt\u00f6rli a szem\u00fcveg\u00e9t, \u00e9s csod\u00e1lkozik \u2013 botlottam. De miben? \u00c9ppen a Szfinxben. Tudja maga, hogy a szeneg\u00e1li oroszl\u00e1n (L. leo senegalensis Meyer) a berber-oroszl\u00e1nt\u00f3l kisebb m\u00e9retei, el\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n j\u00f3l fejlett, alul azonban hi\u00e1nyz\u00f3, egysz\u00edn\u0171 vil\u00e1gos-s\u00e1rga s\u00f6r\u00e9nye \u00e1ltal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. A fokf\u00f6ldi oroszl\u00e1n, (L. leo melanochaitus H. Smith) \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszik, az abessz\u00edniai oroszl\u00e1n is, melyet Heller 1913-ban \u00edr majd le (L. leo roosewelti Heller), hatalmas m\u00e9retei \u00e9s fekete hass\u00f6r\u00e9nye \u00e1ltal \u00fct el a t\u00f6rzsalakt\u00f3l. Selous 305 cm hossz\u00fa d\u00e9lafrikai oroszl\u00e1nr\u00f3l tesz eml\u00edt\u00e9st egy er\u0151s, de sov\u00e1ny h\u00edmet 170.5 kg s\u00faly\u00fanak tal\u00e1lt. Gy\u00e9r s\u00f6r\u00e9ny jellemzi a szom\u00e1li oroszl\u00e1nt (L. leo somaliensis Noack). L\u00f6nnberg szerint ez a bokorlak\u00f3 alak a legkisebb afrikai oroszl\u00e1nfajta. Igen jellegzetes, magas, karcs\u00fa alak a m\u00e1sszai oroszl\u00e1n, (L. leo massaicus Neumann), keleti K\u00f6z\u00e9p-Afrika puszt\u00e1it lakja, m\u00edg egy m\u00e1sik alfaj, a keletkong\u00f3i oroszl\u00e1n (L. leo azandicus Allen) belga kong\u00f3 keleti szavann\u00e1s r\u00e9sz\u00e9n honos. K\u00e9t alfaj Hollister oroszl\u00e1nja, (L. Ieo hollisteri Allen) \u00e9s a nyanza-oroszl\u00e1n, (L. leo nyanzae Heller) a Viktoria-Nyanza partvid\u00e9k\u00e9r\u0151l ismeretes. A kameruni oroszl\u00e1nt (L. Ieo kamptzi Matschie) Kamerunb\u00f3l, Bleyenberg oroszl\u00e1nj\u00e1t (L. leo bleyenberghi L\u00f6nnberg) pedig Belga-Kong\u00f3b\u00f3l \u00edrt\u00e1k le. De nem ez a l\u00e9nyeg. Tal\u00e1n id\u00e9znem kell Francesco Robortello Arisztotel\u00e9sz magyar\u00e1zataib\u00f3l. Azt mondja, mindenki megborzad, ha egy b\u0151sz oroszl\u00e1nt, szarvaival \u00f6klel\u0151 bik\u00e1t, vagy egy gyorsan tovasikl\u00f3 k\u00edgy\u00f3t pillant meg. Ha azonban ugyanezeket \u00e9kes szavakkal adj\u00e1k el\u0151, m\u00e1rv\u00e1nyba faragj\u00e1k, \u00e9rcbe \u00f6ntik, vagy sz\u00ednesen lefestik, m\u00e1ris nagy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ggel szeml\u00e9lj\u00fck. Ebben teh\u00e1t hasonl\u00f3 a m\u00e1rv\u00e1ny-farag\u00e1s \u00e9s az \u00e9rcszobr\u00e1szat, a fest\u00e9szet \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet; \u00e9ppen csak hogy a le\u00edr\u00e1sok eszk\u00f6ze \u00e9s anyaga az emberi sz\u00f3. Teh\u00e1t visszat\u00e9r\u00fcnk az ars-hoz \u00e9s a poetica-hoz. Kivel is tal\u00e1lkozott Oidipusz?<\/p>\n\n\n\n

\u2013 L\u00e1ssuk csak. Az \u00e1zsiai oroszl\u00e1nok k\u00f6zt legjobban ismert a perzsa-oroszl\u00e1n (L. leo persicus Fischer), mely a legkisebb eddig ismert oroszl\u00e1nfajta. Sz\u0151rruh\u00e1ja vil\u00e1gos izabellasz\u00edn\u0171, feket\u00e9vel kevert s\u00f6t\u00e9tbarna sz\u00edn\u0171, hatalmas s\u00f6r\u00e9nye \u2013 ak\u00e1rcsak a berber \u2013 oroszl\u00e1nn\u00e1l \u2013 az eg\u00e9sz hasoldalt fedi, de a h\u00e1ton nem ny\u00falik a v\u00e1ll m\u00f6g\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 \u00d6n nagy m\u0171velts\u00e9ggel rendelkezik. De a Szfinx rejtv\u00e9ny\u00e9t m\u00e9g mindig nem siker\u00fclt megfejten\u00fcnk. M\u00e9g tiszt\u00e1zatlan az indiai oroszl\u00e1n k\u00e9rd\u00e9se. Annakidej\u00e9n Smee Gudzseratb\u00f3l \u00edrt le egy s\u00f6r\u00e9nytelen oroszl\u00e1nt, ma azonban tudjuk, hogy a gudzser\u00e1ti oroszl\u00e1n (L. leo goojratensis Smee) el\u0151fordul\u00e1si hely\u00e9n \u00fagy s\u00f6r\u00e9nytelen, mint k\u00f6zepes, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel d\u00fas s\u00f6r\u00e9ny\u0171 h\u00edmp\u00e9ld\u00e1nyok \u00e9lnek egym\u00e1s mellett. Blanford szerint Indi\u00e1ban, Kathiavarban, Radsput\u00e1nban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig d\u00e9li Dzsodpur \u00e9s Udepur vid\u00e9k\u00e9n, illetve az Abu-hegyen \u00e9l az oroszl\u00e1n. Az indiai oroszl\u00e1n k\u00fcl\u00f6nben igen tetemes nagys\u00e1g\u00fav\u00e1 n\u00f6vekszik. Blanford szerint egy h\u00edm p\u00e9ld\u00e1ny 263, egy n\u0151st\u00e9ny pedig farkbojt n\u00e9lk\u00fcl 243 cm hossz\u00fanak bizonyult. Egy m\u00e1sik, 268 cm hossz\u00fa h\u00edmp\u00e9ld\u00e1ny pedig a marj\u00e1n 106 cm-es \u2013 igen jelent\u00e9keny \u2013 magass\u00e1got \u00e9r el.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Kedves bar\u00e1tom! Az \u00e1lm\u00e1t, az \u00e1lmait! Maga most sz\u00e1zezer \u00e9ves, \u00e9s \u00e9pp sz\u00fcletett. De most akkor \u2013 kiv\u00e9telesen \u2013 \u00e9n is elmondom egy \u00e1lmomat. Egy \u00e1ll\u00edt\u00f3lag mezopot\u00e1miai n\u0151st\u00e9ny oroszl\u00e1n \u00e9l majd 1916-ban a berlini \u00e1llatkertben. A hatalmas \u00e1llat alapsz\u00edne piszkos s\u00e1rg\u00e1ssz\u00fcrke, h\u00e1t\u00e1nak h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n halv\u00e1ny keresztcs\u00edkokkal. F\u00fclei felt\u0171n\u0151en nagyok, bels\u0151 fel\u00fck\u00f6n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a perem fel\u00e9 s\u0171r\u0171, hossz\u00fa sz\u0151rrel fedettek. N\u00e9z r\u00e1m. A kezemet n\u00e9zi. Egym\u00e1s fej\u00e9be l\u00e1tunk bele. A m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zepet\u00e1j\u00e1n az oroszl\u00e1n az Indus vid\u00e9k\u00e9t\u0151l k\u00f6z\u00e9ps\u0151 Indi\u00e1n \u00e1t eg\u00e9sz a Ganges-vid\u00e9kig terjedt el, s\u0151t m\u00e9g a 60-as \u00e9vekben is l\u0151ttek k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nyt Allahabadt\u00f3l nyugatra. Smee idej\u00e9ben Gudzseratban a foly\u00f3menti s\u0171r\u0171ben oly gyakori volt, hogy egy h\u00f3nap leforg\u00e1sa alatt 11 p\u00e9ld\u00e1nyt tudott ter\u00edt\u00e9kre hozni. Ma m\u00e1r csaknem teljesen kipuszt\u00edtott\u00e1k \u00e9s csak a legf\u00e9lrees\u0151bb vadonokban, mint Radsput\u00e1n egyes r\u00e9szein, \u00e9l m\u00e9g elsz\u00f3rtan. Bocs\u00e1nat, elkalandoztam kicsit. Az a n\u0151st\u00e9nyoroszl\u00e1n hatalmat hozott az \u00e9letembe. Az \u00e1lmaiba \u00e9s az \u00e1lmaimb\u00f3l. \u0150 volt a Szfinx. \u00dagy k\u00e9rdezett, hogy nem ny\u00edlt a sz\u00e1ja. \u00c9s most mes\u00e9lje el az \u00e1lmait.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Doktor \u00far. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e1lmom volt \u00e9pp im\u00e9nt. Mag\u00e1t l\u00e1ttam, szemben a Szfinx-szel, akinek teljes hossza 72,55 m\u00e9ter, \u00e9s csak a legf\u00e9lrees\u0151bb vadonokban \u00e9l. Oidipusz m\u00e1r vakon botozgatta a f\u00f6ldet el\u0151re, \u00e9s mag\u00e1ba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt bele. H\u00e1rman voltak, mint a mes\u00e9ben: a Szfinx, aki siratta identit\u00e1s\u00e1t ember \u00e9s oroszl\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt, a vak, aki siratta az embert l\u00e1t\u00f3 \u00e9s l\u00e1tatlan k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s maga, aki 72,55 m\u00e9ter, \u00e9s csak a legf\u00e9lrees\u0151bb vadonokban \u00e9l. N\u0151st\u00e9nyoroszl\u00e1n nyista. Azt csak maga k\u00e9pzelte el. Hogy p\u00e1rja legyen. \u00c9s vegye ki az ujj\u00e1t a sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Continue reading Lionanal\u00edzis<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9110,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[581,9],"tags":[],"class_list":["post-15424","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-581","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15424","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9110"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=15424"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15424\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15425,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15424\/revisions\/15425"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15424"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=15424"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=15424"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}