{"id":1450,"date":"2018-02-10T20:33:46","date_gmt":"2018-02-10T20:33:46","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/bekesseg\/"},"modified":"2018-02-10T20:33:46","modified_gmt":"2018-02-10T20:33:46","slug":"bekesseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/bekesseg\/","title":{"rendered":"B\u00e9kess\u00e9g"},"content":{"rendered":"

\n\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\n<\/p>\n

\nT\u00f6rt\u00e9nt, hogy az id\u0151s Endr\u0151di K\u00e1roly a reggeli szell\u0151ztet\u00e9s sor\u00e1n nyitva felejtette az ablakot, \u00e9s boltba indulva az ajt\u00f3n kifele menet hirtelen akkora huzat t\u00e1madt, hogy csak \u00fagy cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6lt az \u00fcveg, amint a keretb\u0151l a szabadba r\u00f6p\u00fcltek szil\u00e1nkjai. Szerencs\u00e9j\u00e9re, a bels\u0151 kertre n\u00e9zett ez az omin\u00f3zus ablak, \u00edgy senkinek testi \u00e9ps\u00e9g\u00e9ben nem esett k\u00e1r.
\nHajjaj, azanyja\u00faristenit! De sokba lesz ma nekem az a kis keny\u00e9r \u00e9s tej… – morogta bajsza alatt. Azt\u00e1n, mivel r\u00e9g\u00f3ta egyed\u00fcl \u00e9lt, emiatt lesz\u00e1llt r\u00e1 egyfajta sztoikus nyugalom, persze lebandukolt a k\u00f6z\u00e9rtbe beszerezni az apr\u00f3s\u00e1gokat. Mikor visszat\u00e9rt, kipakolt a konyh\u00e1ban, kent mag\u00e1nak egy szelet vajaskenyeret, belehelyezkedett a karossz\u00e9kbe, \u00e9s t\u0171n\u0151dve n\u00e9zte ablak\u00e1t, illetve azt, ami megmaradt bel\u0151le. \u00d3vatosan harapott kenyer\u00e9b\u0151l (nyolcvanh\u00e1rom \u00e9ves kor\u00e1ban vigy\u00e1znia kellett \u00e1m marad\u00e9k fogaira), s \u00e1tfutott az agy\u00e1n: – M\u00e1ma m\u00e9g r\u00e1\u00e9r,\u00a0 holnap is, s\u0151t…, v\u00e9gt\u00e9re tavasz van, vagy mi a sz\u00f6sz, j\u00f6n a ny\u00e1r, megold\u00f3dik a gyakoribb l\u00e9gcsere a szob\u00e1ban. Az \u00f6reg olykor el\u0151vette pip\u00e1j\u00e1t, gondosan kipucolta, majd hosszasan p\u00f6f\u00e9kelt.\u00a0\u00a0
\nNapj\u00e1nak megszokott egyhang\u00fas\u00e1g\u00e1t felkavarta valami. Vend\u00e9get kapott. Pontosabban egy p\u00f3kot. Bizony, a szil\u00e1nkokt\u00f3l megszabad\u00edtott ablakkeretet ide\u00e1lis vad\u00e1sz- \u00e9s lakhelynek tekintette, \u00e9s sz\u00e9pen kih\u00fazta t\u00f6k\u00e9letes h\u00e1l\u00f3j\u00e1t a n\u00e9gysz\u00f6g oldalai k\u00f6z\u00e9, melynek pontosan a kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n \u00e9keskedett \u0151nagys\u00e1ga. J\u00f3kora keresztes p\u00f3k volt. K\u00e1roly b\u00e1csi figyelte, csak figyelte. – No, j\u00f3l \u00e1llunk. M\u00e9g ez is – gondolta. El\u00e9g szerencs\u00e9tlen lett v\u00e9ns\u00e9g\u00e9re, erre, ha elpuszt\u00edtja ezt a rusnya d\u00f6g\u00f6t, t\u00e1n sokszorosan lesz az!
\nSzeg\u00e9ny \u00f6reggel nemigen foglalkozott egyszem l\u00e1nya. Unok\u00e1i pedig nagy \u00edvben elker\u00fclt\u00e9k, ah\u00e1nyszor m\u00f3djuk volt r\u00e1. Sok rosszat nem tudtak r\u00e1fogni…, csak, na, csak egyszer\u0171 embernek teremtette a j\u00f3isten. Mi m\u00e1s lehetett volna? Negyven \u00e9v a gy\u00e1rban. Eleinte a legegyszer\u0171bb g\u00e9p kezel\u00e9s\u00e9t sem mert\u00e9k r\u00e1b\u00edzni. F\u0151zte a k\u00e1v\u00e9t, st\u00edr\u00f6lte a csinosabb munk\u00e1sl\u00e1nyokat, \u00e9s sz\u00e9pen lassan m\u0171vezet\u0151s\u00e9gig vitte! Ezt\u00e1n a l\u00e1nyok kezdt\u00e9k ker\u00fclgetni, igyekeztek a k\u00f6zel\u00e9be f\u00e9rk\u0151zni, j\u00f3kedv\u00e9ben j\u00e1rni. Egyik\u00fcknek siker\u00fclt is, Marcsinak. \u00c1, sz\u00f3 se volt teket\u00f3ri\u00e1z\u00e1sr\u00f3l, k\u00e9t h\u00f3nap ut\u00e1n olt\u00e1rhoz vezette a b\u00fcszke mennyasszonyt. R\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net, r\u00e9gi h\u00e1t, t\u00edz \u00e9ve m\u00falt, hogy temette. Az\u00f3ta \u00e1llnak halomban a szenynyes ruh\u00e1k, a mosogat\u00f3 meg tele van f\u00e9lig ki-\/el\u00f6bl\u00f6getett b\u00f6gr\u00e9vel, t\u00e1ny\u00e9rral. Hogy porsz\u00edv\u00f3zni? Meg merne esk\u00fcdni r\u00e1, azt sem tudja, a lak\u00e1s mely pontj\u00e1ba suhasztotta el a „z\u00f6rg\u0151 masin\u00e1t”. B\u00e1nta is! Jobban f\u00e1jt neki az asszonnyal val\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek hi\u00e1nya, az \u00f6sszekap\u00e1saik(! ), de ha valaki azt mondja neki, a l\u00e1nya ennyire elt\u00e1volodik tulajdon apj\u00e1t\u00f3l, t\u0151le, akkor bizony legfeljebb nevetett volna.
\nMost meg! Na, csakugyan \u00edgy lett…
\nEkkor pillantott a p\u00f3kra. Nini! A rabs\u00e1g\u00e1ba ker\u00fclt legyet igyekszik h\u00e1l\u00f3j\u00e1ba bugyol\u00e1lni. Mekkora k\u00fczdelem! – Ne hagyd magad kicsi l\u00e9gy! K\u00fczdj, az Istened\u00e9rt! – mondta rekedten, azt\u00e1n mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rthet\u0151en \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a term\u00e9szet rendje, legy\u00fcnket a v\u00e9gzet mag\u00e1val ragadta. Nap napot v\u00e1ltott, \u00e9s sokszor megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt e jelenet, akadt, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r is huszonn\u00e9gy \u00f3ra leforg\u00e1sa alatt.
\nK\u00e1roly b\u00e1csi megszerette ezt az \u00e9l\u0151 term\u00e9szetfilmet, ideje nagy r\u00e9sz\u00e9t a h\u00e1l\u00f3 el\u0151tt t\u00f6lt\u00f6tte. Olyannyira, hogy amikor kint nagy szelek f\u00fajtak \u00e9s vesz\u00e9lyeztett\u00e9k vend\u00e9g\u00e9nek nyugalm\u00e1t, m\u00f6g\u00e9 sz\u00f6gelt valami f\u00f3lia f\u00e9l\u00e9t.
\n\u00dagy \u00e9rezte, k\u00e9ptelens\u00e9g megunni. Mert a l\u00e9gyen k\u00edv\u00fcl, f\u0151k\u00e9pp estelente, m\u00e1s apr\u00f3 bogarak is a keresztes h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban k\u00f6t\u00f6ttek ki, \u00e9s a viadal mindig m\u00e1shogyan zajlott.
\nEgyik nap, d\u00e9lut\u00e1n, csengettek. – H\u00fcmmm, ki a csuda lehet az?– k\u00e9rdezte mag\u00e1t\u00f3l. A l\u00e1nya volt, Erzsi. Csak nincs baj? – rezzent \u00f6ssze.
\n– Szervusz, apa, gondoltam megn\u00e9zlek, ha egyszer k\u00e9ptelen vagy kezelni a mobilt – k\u00f6sz\u00f6nt k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa l\u00e1nya, \u00e9s beljebb l\u00e9pett az el\u0151szob\u00e1ba – Apa, tudom, rossz lehet egyed\u00fcl, de n\u00e9zz k\u00f6r\u00fcl! Elhanyagolod magadat \u00e9s a k\u00f6rnyezetedet! – torkollta le az \u00f6reget.
\n– Ez\u00e9rt j\u00f6tt\u00e9l? Hogy ezt k\u00f6z\u00f6ld? Nekem ez teljesen megfelel. B\u00fcd\u00f6s van? Nincs. Akkor ennyit err\u0151l – reag\u00e1lt K\u00e1roly b\u00e1csi.
\nErzsi a szob\u00e1ban meg\u00e1llt, kimerevedett a szeme, \u00e9s megdermedt benne a v\u00e9r. A p\u00f3kh\u00e1l\u00f3t \u00e9s tulajdonos\u00e1t b\u00e1multa, na meg az egyre t\u00f6bb \u00e1ldozatot. Apr\u00f3 m\u00fami\u00e1kra eml\u00e9keztett\u00e9k.
\n– J\u00e9zusom, ezt te hagyod??? – emelte fel a hangj\u00e1t. Megyek a porsepr\u0171\u00e9rt, az\u00e9rt ez m\u00e9gis?! – mondta, \u00e9s indult volna, de apja el\u00e9\u00e1llt.
\n– L\u00e1nyom, meg\u00e9rtem, sok a dolgod, ott a gyerek is, kiskamasz, j\u00f3, nem j\u00f6ssz, nem j\u00f6ssz. Viszont figyeld a bar\u00e1tomat. Nincs t\u00f6bb\u00e9 unalom. A Tv-t oda is aj\u00e1nd\u00e9koztam a f\u00f6ldszinti lak\u00f3knak, a Gyul\u00e1\u00e9knak, nekem ez jobb.
\n– Apa, ez gusztustalan! F\u00e9lek, megviselt a t\u00f6bb\u00e9ves gy\u00e1sz!
\n– Erzs\u00e9bet, te m\u00e1shonnan j\u00f6ssz. Rohansz. Mert rohannod kell. N\u00e9zd! Maga a b\u00e9kess\u00e9g tr\u00f3nol a h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban! H\u00fa, amikor lecsap, akkor v\u00e9ge az \u00e1ldozat\u00e1nak. De sicc, p\u00e1r pillanat, \u00e9s \u00fajra: b\u00e9kess\u00e9g.
\nA l\u00e1nya azt hitte, rosszul hall. Sz\u00f3 se r\u00f3la, az \u00f6rege becsavarodott.
\n– Azonnal eltakar\u00edtom az ablakb\u00f3l! – sz\u00f3lt d\u00fch\u00f6sen, \u00e9s megindult, azaz indult volna, de K\u00e1roly b\u00e1csi r\u00e1parancsolt, imm\u00e1r er\u00e9lyesen:
\n– Azt m\u00e1r nem! Elvenn\u00e9d t\u0151lem a legkedvesebb t\u00e1rsas\u00e1gomat? Eriggy innen, ha kifog\u00e1sod van ellene!
\nErzsi fogta mag\u00e1t, kiviharzott a lak\u00e1sb\u00f3l.
\n– J\u00f3 sz\u00f3rakoz\u00e1st! – vetette oda apj\u00e1nak. Az \u00f6reg elford\u00edtotta a kulcsot a z\u00e1rban, visszament a szob\u00e1ba, letelepedett \u00e9s maga el\u00e9 hunyorgott. „J\u00f6hettek, bog\u00e1rk\u00e1im”– mosolyodott el.\u00a0<\/p>\n

Continue reading B\u00e9kess\u00e9g<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":352,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[110,9],"tags":[],"class_list":["post-1450","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-110","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1450","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/352"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1450"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1450\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1450"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1450"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1450"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}