{"id":12646,"date":"2024-06-05T21:10:54","date_gmt":"2024-06-05T19:10:54","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=12646"},"modified":"2024-07-10T17:20:57","modified_gmt":"2024-07-10T15:20:57","slug":"nagyimnak-ecseri-borbalanak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2024\/06\/05\/nagyimnak-ecseri-borbalanak\/","title":{"rendered":"Nagyimnak, Ecseri Borb\u00e1l\u00e1nak"},"content":{"rendered":"\n

N\u00e9zek egy f\u00e9nyk\u00e9pet. M\u00e1r nyolcvan f\u00f6l\u00f6tt j\u00e1rt nagymam\u00e1m, amikor k\u00e9sz\u00fclt, s mikor elment, meghaladta a kilencvenet. Neh\u00e9z elhinni, hogy megt\u00f6rt\u00e9nhetett. B\u00edztunk benne, hogy meg\u00fcnnepelhetj\u00fck vele a sz\u00e1zat, \u00e9s meg\u00e9rj\u00fck mellette a v\u00e9gtelent…<\/p>\n\n\n\n

Csak n\u00e9zem nevet\u0151 szemeit, a sz\u00e1ja szeglet\u00e9ben bujk\u00e1l\u00f3 mosolyt \u2013 \u00e9s ismerve az \u00e9let\u00e9t \u2013 nem tudom, hogyan lehetett \u0151 ilyen. Meg kellett volna t\u00f6rnie sokkal kor\u00e1bban, feladnia r\u00e9gen, de nem, \u0151 dacolt minden k\u00ednnal \u00e9s f\u00e1jdalommal, \u00e9s addig viselte f\u00f6ldi k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t, m\u00edg sz\u00e9t nem foszlott gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 lelke k\u00f6r\u00fcl teljesen.<\/p>\n\n\n\n

Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben tal\u00e1n egyetlen szerencse \u00e9rte. Sz\u00fclei kivett\u00e9k az elemi iskol\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a tan\u00edt\u00f3\u00e9khoz adt\u00e1k gyerekl\u00e1nynak. Nem tudom, ki volt az a csal\u00e1d Cegl\u00e9den, de h\u00e1l\u00e1s vagyok nekik az \u00e9rtelem\u00e9rt \u00e9s embers\u00e9g\u00e9rt, amivel meg\u00e1ldotta \u0151ket az \u00e9g! Hatalmas k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1juk ajtaja nyitva \u00e1llt a nagymam\u00e1m \u2013 akkor m\u00e9g kisl\u00e1ny el\u0151tt, \u00e9s v\u00e1laszoltak is k\u00e9rd\u00e9seire, ha nem \u00e9rtette az olvasottakat. Az els\u0151 k\u00f6nyveket m\u00e9g \u0151k adt\u00e1k kez\u00e9be, \u00e9s elind\u00edtott\u00e1k egy neh\u00e9z, de nemes \u00faton.<\/p>\n\n\n\n

Amikor a tan\u00edt\u00f3 gyereke feln\u0151tt, akkor is maradhatott csel\u00e9dnek, \u00e9s azt hiszem, maradt is, m\u00edg el nem olvasott minden k\u00f6nyvet n\u00e1luk…<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9s\u0151bb nagyon j\u00f3l ment f\u00e9rjhez, nagyap\u00e1m k\u0151m\u0171ves volt. Ak\u00e1r j\u00f3l is \u00e9lhettek volna, hisz az iparosok akkoriban nagy tekint\u00e9lynek \u00f6rvendhettek. \u0150 v\u00e9g\u00fcl nem tartozott k\u00f6z\u00e9j\u00fck… A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti id\u0151kr\u0151l keveset mes\u00e9lt a csal\u00e1d. Nagymam\u00e1m ikreket sz\u00fclt el\u0151sz\u00f6r, k\u00e9t kisl\u00e1nyt a kecskem\u00e9ti k\u00f3rh\u00e1zban. A bab\u00e1k korasz\u00fcl\u00f6ttek voltak, pici s\u00faly\u00faak, \u00e9s \u00e9hesek… Nagymam\u00e1m teje nem volt el\u00e9g a kicsiknek, s egyik\u00fck apr\u00f3 teste feladta a k\u00fczdelmet, tal\u00e1n, hogy megmentse testv\u00e9re \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Azut\u00e1n j\u00f6ttek sorra a gyerekek, m\u00e9g egy ikerp\u00e1r is \u00e9rkezett. Mire any\u00e1m nyolcadikk\u00e9nt vil\u00e1gra j\u00f6tt, a harmadik n\u0151v\u00e9r\u00e9t temett\u00e9k el, \u0151 nem is tal\u00e1lkozhatott vel\u00fck. \u00d6t \u00e9s nyolc\u00e9vesen nem tudt\u00e1k legy\u0151zni a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geket, mert a hideg-meleg borogat\u00e1s \u00e9s a kamilla nem oldhat meg mindent… Elk\u00e9pzel\u00e9sim vannak a gy\u00f6trelmekr\u0151l, amin szeg\u00e9ny nagymam\u00e1m kereszt\u00fcl mehetett, de \u0151 sosem mes\u00e9lt ezekr\u0151l az id\u0151kr\u0151l. Nem hiszem, hogy elfelejtette, ink\u00e1bb csak nem akart terhelni minket vele.<\/p>\n\n\n\n

Azt is csak any\u00e1mt\u00f3l tudom \u2013 aki a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n sz\u00fcletett, \u2013 hogy nagyap\u00e1m elv\u00e1llalta az alakul\u00f3 csem\u0151i TSZ-ben a diszn\u00f3\u00f3lak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Azt\u00e1n valahogy ott ragadt a s\u00e1rban, \u00e9s a r\u00e1 osztott f\u00e9rfimunk\u00e1t is nagyany\u00e1m v\u00e9gezte el, hogy megkapja a csal\u00e1d a be\u00edg\u00e9rt fizets\u00e9get \u00e9s term\u00e9nyt. Pap\u00e1r\u00f3l nem sok t\u00f6rt\u00e9net maradt r\u00e1nk, mama csak azt mes\u00e9lte el, amikor Ildik\u00f3, az unokates\u00f3m r\u00e1z\u00e1rta az udvari v\u00e9c\u00e9t, majd megfeledkezve r\u00f3la, belem\u00e9lyedt a j\u00e1t\u00e9kba az udvar m\u00e1sik fel\u00e9ben. \u00d3r\u00e1k m\u00falva el\u0151botork\u00e1l\u00f3 nagyap\u00e1mat l\u00e1tva csak ennyit k\u00e9rdezett: \u201eHogy j\u00f6tt\u00e9l ki, papa?\u201d H\u00e1t igen, az embernek sokszor csak k\u00e9s\u0151bb jutnak esz\u00e9be dolgok, mikor m\u00e1r szinte mindegy… \u00c9s persze minden Borb\u00e1la napon elhangzottak papa szavai: \u201eNeked van a vil\u00e1gon a legszebb neved, Boris! Benne van minden, amire egy f\u00e9rfinak sz\u00fcks\u00e9ge lehet \u2013 a bor, a b\u00e1l meg a n\u0151!\u201d<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1di t\u00f6rt\u00e9netet le\u00edrok ide, h\u00e1tha nagyim is elmosolyodik, amikor felolvassa az angyaloknak \u0151ket! Mert biztos vagyok \u00e1m benne, hogy most is olvas! Engem is!<\/p>\n\n\n\n

Az egyik kedvencem az, amikor Pista b\u00e1’, az akkor m\u00e9g kamasz nagyb\u00e1ty\u00e1m a tanya m\u00f6g\u00f6tt mindk\u00e9t l\u00e1b\u00e1t a nyak\u00e1ba rakta, ne l\u00e1ssa senki els\u0151 \u00fcgyetlen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sait. No, nem is l\u00e1tta \u2013 s\u0151t, hallani is csak nagy sok\u00e1ra hallott\u00e1k meg k\u00e9ts\u00e9gbeesett seg\u00e9lyki\u00e1lt\u00e1sait. A gyakorlat sikere nem volt felh\u0151tlen teljesen…<\/p>\n\n\n\n

Egyszer Manyika nagyn\u00e9n\u00e9m (akkor m\u00e9g csak Mari), egy szelet keny\u00e9rrel m\u00e1szott fel reggelizni az eperf\u00e1ra, hogy ne az udvar homokj\u00e1b\u00f3l szedje a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t. Nem tudott lej\u00f6nni, este nagyany\u00e1m egyenk\u00e9nt hajtogatta ki g\u00f6rcsbe szorult ujjait a fa\u00e1g k\u00f6r\u00fcl, amiben kapaszkodott. Hi\u00e1ba, az m\u00e1s vil\u00e1g volt akkor! Ma feljutni neh\u00e9z, s mire \u00e9szbe kapsz, m\u00e1r bizony lent vagy, \u00e9s sajog a feneked…<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Szab\u00f3n\u00e9! \u2013 rikkantott be a szomsz\u00e9d a tanya kis ablak\u00e1n egy vas\u00e1rnapi hajnalon. \u2013 A fiai a s\u00edneken alszanak!<\/p>\n\n\n\n

Rohant a csal\u00e1d, hogy J\u00f3sk\u00e1t meg Pist\u00e1t felk\u00f6lts\u00e9k, akik a v\u00e1g\u00e1nyon \u00e1gyaztak meg maguknak a szombat \u00e9jszakai b\u00e1l ut\u00e1n, elf\u00e1radva a hossz\u00fa gyalogl\u00e1st\u00f3l. Sz\u00e9pen \u00f6sszehajtott ruh\u00e1ik szolg\u00e1ltak p\u00e1rn\u00e1ul a z\u00fazott k\u00f6v\u00f6n, cip\u0151ik rendben sorakoztak egym\u00e1s mellett. Ahogy tanult\u00e1k otthon! No l\u00e1m, a ritka vonatforgalomnak is megvannak az el\u0151nyei!<\/p>\n\n\n\n

Persze \u00e9desany\u00e1mnak is akad saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nete! A nyuszi himl\u0151t hozott neki azon a tavaszon, s nagymami \u00e1gyba fektette. A nagyokat k\u00e9rte, vigy\u00e1zzanak a kicsire, m\u00edg elint\u00e9zi a dolg\u00e1t a v\u00e1rosban. A mindig cserfes, \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3 kisl\u00e1ny csak a fej\u00e9t dugta ki a keskeny ablakr\u00e1cson, hogy l\u00e1thassa a fal t\u00f6v\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3 testv\u00e9reit.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 J\u00f6n anyuka! \u2013 ki\u00e1ltotta el mag\u00e1t valamelyik, de any\u00e1m feje felakadt form\u00e1s f\u00fclecsk\u00e9in menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben. Okozott n\u00e9mi riadalmat ezzel, mire a k\u00f6rny\u00e9kb\u0151l \u00e1th\u00edvott f\u00e9rfiak sz\u00e9tfesz\u00edtett\u00e9k a r\u00e1csot!<\/p>\n\n\n\n

Legid\u0151sebb nagyn\u00e9n\u00e9mr\u0151l nem maradtak vicces t\u00f6rt\u00e9netek. Az elemi iskola ut\u00e1n a v\u00e1rosba ment takar\u00edt\u00f3n\u0151nek, hogy seg\u00edtse a csal\u00e1dj\u00e1t. Babika az els\u0151 kar\u00e1csonyon egy szem narancsot hozott a testv\u00e9reinek! No, akkor m\u00e9g bizony, hogy volt \u00e9rt\u00e9ke a narancsnak! \u00c9n azt mondom, most is kevesebb kellene bel\u0151le! Akkor t\u00e1n \u00e9n is \u00f6r\u00fcln\u00e9k egy-egy szeletnek, de \u00edgy? Olcs\u00f3bb, mint a magyar eper, s sokan ink\u00e1bb a narancsot viszik a piacr\u00f3l, pedig, ha j\u00f3l meggondolom, az a dr\u00e1ga, ami r\u00e1nk rohad… \u00c9n maradn\u00e9k a pirosl\u00f3 magyar epern\u00e9l, ami nagyany\u00e1m kertj\u00e9ben \u00e9desebb volt a m\u00e9zn\u00e9l, \u00e9s jutott mindenkinek bel\u0151le a csal\u00e1dban!<\/p>\n\n\n\n

\u0150 b\u00f6lcsebb volt sok mai \u00e1llamf\u00e9rfin\u00e1l, tudta, hogy tanulni kell, mert a nyomorb\u00f3l csak \u00edgy lehet kim\u00e1szni! Gyermekei mindegyik\u00e9nek adott szakm\u00e1t a kez\u00e9be. Babika is takar\u00edt\u00e1s mellet tanult sz\u00fcl\u00e9sznek, \u00e9s cegl\u00e9di bab\u00e1k sz\u00e1zait seg\u00edtette a vil\u00e1gra \u2013 engem is! A sors fintora, hogy id\u0151s kor\u00e1ban nem k\u00fcldt\u00e9k el id\u0151ben citol\u00f3giai vizsg\u00e1latra, pedig j\u00e1rta az orvosokat. Hi\u00e1ba no, id\u0151s ember m\u00e1r nem hajt hasznot a t\u00e1rsadalomnak, csak viszi a p\u00e9nzt, meg a baj van vele. Legal\u00e1bb egy \u00e9vig hagyt\u00e1k szenvedni, mire elment vastagb\u00e9lr\u00e1kban…<\/p>\n\n\n\n

Bizony, neh\u00e9z keresztje volt nagyimnak, de csak cipelte sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e1r hozz\u00e1 tartozott, mint a fekete ruha, amiben j\u00e1rt, mi\u00f3ta az eszemet tudom. Any\u00e1m is csak \u00edgy, kend\u0151s \u00f6regasszonyk\u00e9nt l\u00e1tta mindig. Minden \u00e1tkozott \u00e9vben akadt a csal\u00e1dban halott, s mire ritkult a sor, nagyany\u00e1m m\u00e1r nem is gondolt vil\u00e1gosabb sz\u00ednekre. Volt m\u00e1r hetven is, mikorra r\u00e1 tudtuk besz\u00e9lni s\u00f6t\u00e9tbord\u00f3ra, k\u00e9kre, z\u00f6ldre, barn\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Elsz\u00e1lltak lassan f\u00f6l\u00f6tte az \u00e9vek, de az olvas\u00e1sr\u00f3l soha nem mondott le! R\u00e9gebben nagyap\u00e1m veszekedett vele, oltsa m\u00e1r el a l\u00e1mp\u00e1t, mert dr\u00e1ga a petr\u00f3leum, de ak\u00e1r kis tr\u00fckk\u00f6kh\u00f6z is folyamodott, csak ne kelljen letennie a k\u00f6nyvet.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 J\u00f3l van, na, J\u00f3ska, tanul m\u00e9g a gyerek! \u2013 nyugtatta meg az \u00f6reget, \u00e9s any\u00e1mmal egy\u00fctt b\u00f6ng\u00e9szt\u00e9k az olcs\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1r apr\u00f3 bet\u0171it a pisl\u00e1kol\u00f3 f\u00e9nyn\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n

Kirep\u00fcltek a gyerekek, de \u0151 csak ragaszkodott a kis tany\u00e1hoz, a vir\u00e1gaihoz a h\u00e1z el\u0151tti kertben. Egyszer azt\u00e1n j\u00f6tt a szomsz\u00e9d \u2013 Nem l\u00e1tom any\u00e1tokat napok \u00f3ta! \u2013 s szaladtak a gyerekei Erekly\u00e9sbe. Nagyany\u00e1m ugyan ragaszkodott volna hozz\u00e1, hogy hagyj\u00e1k meghalni ott, a vir\u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt, de soha t\u00f6bb\u00e9 nem k\u00f6lt\u00f6zhetett vissza a tany\u00e1ra. A v\u00e1rosban is lett kertje, ahov\u00e1 elhozhatta kedvenceit. Egy pici meggyf\u00e1t is mag\u00e1val cipelt. Nem, nem a leger\u0151sebbet v\u00e1lasztotta, amit \u0151 \u00fcltetett nemr\u00e9g, hanem azt a kis satny\u00e1t, amit kidobott. Azt \u00e9n \u00fcltettem el n\u00e1la, m\u00edg \u0151 a t\u00f6bbivel b\u00edbel\u0151d\u00f6tt…<\/p>\n\n\n\n

A kis fa azt\u00e1n egyszer csak vir\u00e1gba borult az \u00faj kertben, \u00e9s minden \u00e9vben b\u0151 term\u00e9ssel h\u00e1l\u00e1lta meg a gondoskod\u00e1st. Egyszer \u00e9pp meggyet szedett nagymam\u00e1m, amikor mentem hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Nagyika! Mit keresel a l\u00e9tra tetej\u00e9n? \u2013 vontam k\u00e9rd\u0151re ijedten.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 L\u00e1tod, kisl\u00e1nyom, m\u00e1r csak \u00edgy tudok sz\u00fcretelni! Nem is tudom, mi lesz velem, ha meg\u00f6regszem… \u2013 ingatta fej\u00e9t, komor k\u00e9pet er\u0151ltetve arc\u00e1ra, de nevetett r\u00e1m a szeme.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n egy naps\u00fct\u00e9ses tavaszon megmutatta any\u00e1mnak, hol, milyen vir\u00e1g van a f\u00f6ldben, elmondta neki, melyik mikor b\u00fajik majd el\u0151, \u00e9s hogyan kell gondozni \u2013 azt\u00e1n hossz\u00fa, m\u00e9ly \u00e1lomba szender\u00fclt. Mindig mellette volt valamelyik l\u00e1nya, elj\u00f6tt az imm\u00e1r egyetlen fia, \u00e9s ment\u00fcnk hozz\u00e1 mi is, unok\u00e1k, vitt\u00fck a gyermekeinket magunkkal. Nem akartuk elengedni, \u00e9s \u0151 nem sietett. Hagyta, legyen id\u0151nk meg\u00e9rteni, hogy neki menni kell. Csak aludt b\u00e9k\u00e9sen, m\u00e9lyen szuszogva. Arca kisimult, piros r\u00f3zs\u00e1kat festettek r\u00e1 az angyalok, \u00e9s a vil\u00e1g legszebb \u00f6regasszony\u00e1t l\u00e1ttam ott az \u00e1gyban, amikor utolj\u00e1ra megfogtam a kez\u00e9t, \u00e9s elb\u00facs\u00faztam t\u0151le…<\/p>\n

Continue reading Nagyimnak, Ecseri Borb\u00e1l\u00e1nak<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":304,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[538,525,9],"tags":[],"class_list":["post-12646","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-538","category-525","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12646","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/304"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12646"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12646\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12647,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12646\/revisions\/12647"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12646"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12646"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12646"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}