{"id":1100,"date":"2018-02-10T20:33:35","date_gmt":"2018-02-10T20:33:35","guid":{"rendered":"http:\/\/fedelnelkul.hu\/2018\/02\/10\/anika-koszonjuk\/"},"modified":"2018-02-10T20:33:35","modified_gmt":"2018-02-10T20:33:35","slug":"anika-koszonjuk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2018\/02\/10\/anika-koszonjuk\/","title":{"rendered":"Anika, k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck!"},"content":{"rendered":"

\nAz id\u0151s h\u00e1zasp\u00e1r f\u00e9rfitagja k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt az utc\u00e1r\u00f3l. A k\u00f3rh\u00e1z f\u00f6ldszinti beloszt\u00e1ly\u00e1ra. Feles\u00e9ge ritk\u00e1n l\u00e1togatta,\u00a0 a k\u00f3rh\u00e1z a v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n volt.
\nEz\u00e9rt is v\u00e1rta mindig annyira Anik\u00e1t, az egyik civil szervezet \u00f6nk\u00e9ntes\u00e9t, aki – l\u00e1tva a beteg f\u00e9rfi szomor\u00fa mag\u00e1ny\u00e1t \u00e9s ell\u00e1tatlans\u00e1g\u00e1t, minden alkalommal igyekezett felvid\u00edtani \u0151t. (eddig is rendszeresen bej\u00e1rt \u0151 is, \u00e9s munkat\u00e1rsai is hasonl\u00f3 c\u00e9lb\u00f3l\u00a0 a k\u00f3rh\u00e1zakba).
\nSokat besz\u00e9ltette az urat fiatal kor\u00e1r\u00f3l, emberi \u00e9s szakmai sikereinek id\u0151szak\u00e1r\u00f3l. \u0150szinte \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel hallgatta, ahogy a f\u00e9rfi el\u0151sz\u0151r m\u00e9g kifejez\u00e9stelen, f\u00e1radt szeme egyre csillog\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lt, ahogy visszaeml\u00e9kezett\u00a0 \u00e9let\u00e9nek f\u00e9nyesebb korszakaira.\u00a0 N\u00e9ha annyira belemer\u00fclt, felp\u00f6rg\u00f6tt, hogy meg is feledkezett a betegs\u00e9g\u00e9r\u0151l r\u00f6vid id\u0151re, ami nem adta fel k\u00f6nnyen j\u00f3l megszerzett had\u00e1ll\u00e1sait a f\u00e9rfi szervezet\u00e9ben, – \u00edgy a betegnek sokszor abba kellett hagynia a lelkes mes\u00e9l\u00e9st, mert k\u00f6h\u00f6g\u0151roham t\u00f6rt r\u00e1.
\nEnnek elcsendes\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n Anika igyekezett finoman \u00fagy ir\u00e1ny\u00edtani a k\u00e9rd\u00e9seit, hogy r\u00f6vid, mintegy „csendesebb”\u00a0 v\u00e1laszok sz\u00fclettek, a csendesebb v\u00edzekre evez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben.
\nA f\u00e9rfi mes\u00e9lt feles\u00e9g\u00e9r\u0151l is , aki – szerinte – m\u00e9g n\u00e1l\u00e1n\u00e1l is betegebb, m\u00e9gis tartja mag\u00e1t \u00e9s h\u0151siesen viszi kettej\u00fck \u00e9let\u00e9t a h\u00e1t\u00e1n. Hi\u00e1ba. Nem m\u00falt el nyomtalanul a t\u00f6bb\u00e9ves utcai hajl\u00e9ktalans\u00e1g.\u00a0 Hi\u00e1nyzott neki a feles\u00e9ge nagyon, de m\u00e9g \u0151 keresett ments\u00e9geket sz\u00e1m\u00e1ra, mi\u00e9rt is nem tud bej\u00f6nni hozz\u00e1 gyakrabban a k\u00f3rh\u00e1zba.
\nAnika egy picit az\u00e9rt neheztelt a feles\u00e9gre, de \u00fagy tartotta, nem az \u0151 tisztje az \u00edt\u00e9lkez\u00e9s, a p\u00e1lcat\u00f6r\u00f6get\u00e9s.\u00a0 A saj\u00e1t csal\u00e1dja mellett v\u00e9gzett \u00f6nk\u00e9ntesi munk\u00e1j\u00e1nak l\u00e9nyege mindig is az volt, hogy seg\u00edtsen lelkileg azokon a betegeken, akiket nem nagyon l\u00e1togatnak. Adom\u00e1nyokat gy\u0171jt\u00f6tt, akvir\u00e1lt pizsam\u00e1t, tiszt\u00e1lkod\u00f3szereket, k\u00f6nt\u00f6st stb. a magukramaradt betegeknek.
\nA n\u0151v\u00e9rek szem\u00e9ben m\u00e9gis v\u00f6r\u00f6s poszt\u00f3 lett. Pedig azt v\u00e9gezte, ami eredend\u0151en az \u0151 feladatuk lenne. Ezt Anika legink\u00e1bb a fiatalabbak eset\u00e9ben nem \u00e9rtette, hiszen benn\u00fck m\u00e9g nem m\u00falhatott el, nem kophatott meg annyira a hivat\u00e1studat, hogy k\u00f6z\u00f6ny\u00f6ss\u00e9 v\u00e1ljanak az id\u0151sebb \u00e1pol\u00f3k a betegek pszich\u00e9s „karbantart\u00e1sa” tekintet\u00e9ben.
\nAz igazi pof\u00e1tlans\u00e1g persze az volt, hogy n\u00e9ha m\u00e9g a beteg tiszt\u00e1barak\u00e1s\u00e1t is legsz\u00edvesebben r\u00e1test\u00e1lt\u00e1k volna.
\nT\u00f6rt\u00e9nt pedig, hogy egy nap behozt\u00e1k a feles\u00e9get is ment\u0151vel ugyanabba a k\u00f3rh\u00e1zba, belgy\u00f3gy\u00e1szati panasszal. S b\u00e1r a f\u00f6ldszinten is volt n\u0151i beloszt\u00e1ly, \u00e9s lett is volna \u00fcres \u00e1gy, de tot\u00e1l negliganci\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sodik emeleti oszt\u00e1lyon helyezt\u00e9k el az asszonyt.
\nAnika pr\u00f3b\u00e1lt k\u00f6zbenj\u00e1rni, k\u00e9rni, hogy hadd lehessenek egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben, hiszen mindketten s\u00falyos \u00e1llapotban voltak \u00e9s egym\u00e1son k\u00edv\u00fcl nem sz\u00e1m\u00edthattak senki rokonra vagy bar\u00e1tra. Egym\u00e1sra viszont nagyon is.
\nB\u00e1r \u00e1pol\u00e1si szempontb\u00f3l ezt az elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9st sem orvos, sem n\u0151v\u00e9r nem tudta indokolni, m\u00e9gsem tettek semmit, – a v\u00e1llukat vonogatt\u00e1k \u00e9s selh\u00e1r\u00edtott\u00e1k, hogy ilyen „piti” \u00fcgyben zavarj\u00e1k \u0151ket holmi „civilek”.
\nAnika teh\u00e1t innent\u0151l kezdve m\u00e9g post\u00e1s is lett a k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0 J\u00f3maga sem volt m\u00e1r fiatal, mindk\u00e9t t\u00e9rde er\u0151sen Arthrosis-os, szem\u00fcvege is sokdioptri\u00e1s, m\u00e9gis v\u00e1llalta, hogy naponta t\u00f6bbsz\u0151r megj\u00e1rja a f\u00f6ldszint-II. emelet utat. Term\u00e9szetesen l\u00e9pcs\u0151n, mert az int\u00e9zm\u00e9ny liftj\u00e9t csak a dolgoz\u00f3k haszn\u00e1lhatt\u00e1k.
\nA f\u00e9rfi felk\u00fcldte vele nej\u00e9nek az eb\u00e9dj\u00e9nek legjobb falatjait, – mondv\u00e1n, \u0151 eleget evett, \u00e9s nem is szereti annyira az adott kaj\u00e1t, mint a feles\u00e9ge.
\nA feles\u00e9gt\u0151l pedig elhozta a f\u00e9rjnek a m\u00e1sodik emeleten a f\u00e9rfiak \u00e1ltal m\u00e1r kiolvasott, \u00e9s \u00edgy \u00fcgyesen megszerzett sport\u00fajs\u00e1gokat, – vagy csak 1-2 biztat\u00f3 szavas \u00fczenetekkel „post\u00e1skodott”.
\nMost m\u00e1r k\u00e9t, egym\u00e1srautalt ember szem\u00e9b\u0151l nyert olyan h\u00e1l\u00e1s pillant\u00e1sokat, amelyekt\u0151l \u00fagy \u00e9rezte, hogy az imm\u00e1r h\u00e9t \u00e9ve v\u00e9gzett civil seg\u00edt\u0151, \u00f6nk\u00e9ntes munk\u00e1ja, melyet saj\u00e1t csal\u00e1dja \u00e9s munk\u00e1ja mellett v\u00e9gzett, nem volt hi\u00e1ba. Ha csak ez az egyetlen esete lett volna, m\u00e1r meg\u00e9rte.
\nAzut\u00e1n egy nap a feles\u00e9g hirtelen meghalt a m\u00e1sodik emeleti \u00e1gy\u00e1ban.
\nAnika, akinek ekkorra m\u00e1r a saj\u00e1t csal\u00e1dj\u00e1ban kialakult helyzetre kellett koncentr\u00e1lnia (any\u00f3sa \u00e1llapota nagyon rosszra fordult), \u00fagy \u00e9rezte, ezt m\u00e1r nem tudja kezelni mosolyogva, megnyugtat\u00f3an, er\u0151t ad\u00f3an.
\nF\u00e1j\u00f3 sz\u00edvvel b\u00facs\u00fazott el imm\u00e1ron utols\u00f3 „civil” p\u00e1ciens\u00e9t\u0151l, de \u00fagy, hogy r\u00e1b\u00edzta \u0151t egy m\u00e1sik, szint\u00e9n szeretettel teli munkat\u00e1rsn\u0151j\u00e9re.\u00a0 Sokat vacill\u00e1lt, hogy kinek adja \u00e1t a staf\u00e9tabotot az \u00f6nk\u00e9ntesek k\u00f6z\u00fcl, ahol bizony f\u00e9rfiak is voltak, nem sok, csak kett\u0151, de nagyszer\u0171 emberek, s ebben a hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 feladatk\u00f6rben kiv\u00e1l\u00f3an teljes\u00edtettek.
\nEnnek az \u00farnak viszont halk, megnyugtat\u00f3, n\u0151i szavakra \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sre volt sz\u00fcks\u00e9ge.\u00a0 Ez\u00e9rt h\u00f6lgy „vitte tov\u00e1bb” az \u00f6nk\u00e9ntes lelki t\u00f6r\u0151d\u00e9st.
\nAnita, k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck. J\u00f3 lenne, ha p\u00f3tolhatn\u00e1nk a t\u00f6red\u00e9k\u00e9t annak a szeretetnek, amit sz\u00e9tosztott\u00e1l. Tudod, most olvastam egy nagyon j\u00f3 angol k\u00f6zmond\u00e1st, kb. \u00edgy hangzik:
\n„A szeretet olyan, mint az ember izomzata. Min\u00e9l t\u00f6bbet gy\u00farjuk, min\u00e9l t\u00f6bbet haszn\u00e1ljuk, ann\u00e1l er\u0151sebb\u00e9, ac\u00e9losabb\u00e1\u00a0 v\u00e1lik, megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u0151dik”.<\/p>\n

Continue reading Anika, k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck!<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":322,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[79,9],"tags":[],"class_list":["post-1100","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-79","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1100","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/322"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1100"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1100\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1100"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1100"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1100"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}