{"id":10608,"date":"2021-05-05T16:21:43","date_gmt":"2021-05-05T14:21:43","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=10608"},"modified":"2021-05-05T16:21:45","modified_gmt":"2021-05-05T14:21:45","slug":"a-felnottek-hazug-elete-reszlet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2021\/05\/05\/a-felnottek-hazug-elete-reszlet\/","title":{"rendered":"A feln\u0151ttek hazug \u00e9lete (r\u00e9szlet)"},"content":{"rendered":"

Elindultunk. Vittoria a maga hebrencs, \u00e1m roppant vakmer\u0151 st\u00edlus\u00e1ban levezetett a k\u00f6rgy\u0171r\u0171ig, onnan pedig r\u00e1fordult Pascon\u00e9ra. A bar\u00e1tn\u0151imhez egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt kedves, az \u00fat sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is legoromb\u00edtotta \u0151ket, hogy t\u00fal hangosan besz\u00e9lnek. Ami azt illeti, \u00e9n is vih\u00e1ncoltam, hiszen t\u00fal kellett kiab\u00e1lni a f\u00fclsiket\u00edt\u0151en zakatol\u00f3 motort, velem azonban nem undokoskodott. Pr\u00f3b\u00e1ltuk visszafogni magunkat, mindhi\u00e1ba, tov\u00e1bb zs\u00f6rt\u00f6l\u0151d\u00f6tt, \u00e9s azt mondta, megf\u00e1jdul t\u0151l\u00fcnk a feje. V\u00e9g\u00fcl r\u00e1nk rivallt, hogy egy pisszen\u00e9st sem akar hallani. Sejtettem \u00e9n, hogy valami hirtelen kedv\u00e9t szegte, t\u00e1n a bar\u00e1tn\u0151im bosszantott\u00e1k \u2013 de lehetetlen volt eligazodni rajta. Sz\u00f3tlanul z\u00f6tyk\u00f6l\u0151dt\u00fcnk v\u00e9gig n\u00e9h\u00e1ny utc\u00e1n, \u00e9n a nagyn\u00e9n\u00e9m mellett, Angela \u00e9s Ida a k\u00e9nyelmetlen h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sen. V\u00e9g\u00fcl eg\u00e9szen v\u00e1ratlanul m\u00e9gis \u0151 t\u00f6rte meg a csendet, rekedtes, undok hangon fordult a bar\u00e1tn\u0151imhez, \u00e9s azt k\u00e9rdezte:
\n\u2013\u202fTi sem vagytok megkeresztelve?
\n\u2013\u202fNem \u2013 v\u00e1gta r\u00e1 Ida.
\n\u2013\u202fDe a papa azt mondta \u2013 tette hozz\u00e1 Angela \u2013, hogy feln\u0151ttkorunkban, ha akarjuk, megkeresztelkedhet\u00fcnk.
\n\u2013\u202f\u00c9s ha meghaltok k\u00f6zben? Tiszt\u00e1ban vagytok vele, hogy a pokol torn\u00e1c\u00e1ra ker\u00fclt\u00f6k?
\n\u2013\u202fPokol nem l\u00e9tezik \u2013 felelte Ida.
\n\u2013\u202fAhogy mennyorsz\u00e1g sem \u2013 eg\u00e9sz\u00edtette ki Angela.
\n\u2013\u202fEzt ki mondta?
\n\u2013\u202fA papa.
\n\u2013\u202f\u00c9s \u0151szerinte hov\u00e1 rakja Isten a v\u00e9tkeseket \u00e9s hov\u00e1 az \u00e1rtatlanokat?
\n\u2013\u202fIsten sem l\u00e9tezik \u2013 mondta Ida.
\n\u2013\u202fEzt is a pap\u00e1tok mondta?
\n\u2013\u202fIgen.
\n\u2013\u202fA papa egy szarcsimb\u00f3k.
\n\u2013\u202fNem \u00e9r cs\u00fany\u00e1n besz\u00e9lni! \u2013 korholta meg Ida.
\n\u2013\u202fA v\u00e9tek fogalma viszont l\u00e9tezik \u2013 l\u00e9ptem k\u00f6zbe, miel\u0151tt Vittoria v\u00e9gleg elvesztette volna a fej\u00e9t. \u2013 Ott kezd\u0151dik, ahol elfogy a bar\u00e1ts\u00e1g, meghal a szerelem, ahol elherd\u00e1ljuk a sz\u00e9p dolgokat.
\n\u2013\u202fL\u00e1tj\u00e1tok? \u2013 mondta Vittoria. \u2013 Giannina \u00e9rti, amit ti nem.
\n\u2013\u202fNem igaz, \u00e9n is \u00e9rtem! \u2013 csattant fel Ida. \u2013 A v\u00e9tek: sajn\u00e1lkoz\u00e1s. Ha elt\u00f6r\u00fcnk valamit, amit nagyon szerett\u00fcnk, nem azt mondjuk: k\u00e1r \u00e9s v\u00e9tek volt el\u0151venni?
\nV\u00e1rta a dics\u00e9retet, \u00e1m dics\u00e9ret helyett a nagyn\u00e9n\u00e9m csak annyit mondott: sajn\u00e1lkoz\u00e1s, he? Igazs\u00e1gtalannak \u00e9reztem, hogy \u00edgy viselkedj\u00e9k a bar\u00e1tn\u0151mmel: Ida ugyan fiatalabb n\u00e1lunk, de rendk\u00edv\u00fcl gyors \u00e9szj\u00e1r\u00e1s\u00fa, falja a k\u00f6nyveket, nekem pedig kimondottan tetszett az \u00e9szrev\u00e9tele. \u00dagyhogy elism\u00e9teltem p\u00e1rszor, k\u00e1r \u00e9s v\u00e9tek, azt akartam, hogy Vittoria is hallja: k\u00e1r \u00e9s v\u00e9tek. \u00c9s k\u00f6zben n\u0151tt\u00f6n-n\u0151tt a szorong\u00e1s bennem, a konkr\u00e9t ok\u00e1t azonban nem tudtam volna megmondani. T\u00e1n arra gondoltam, mennyire m\u00e1ll\u00e9kony lett minden az\u00f3ta, hogy ap\u00e1m azt a gonoszkod\u00f3 megjegyz\u00e9st tette az arcomra, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen akkort\u00e1jt, amikor megj\u00f6tt az els\u0151 menzeszem \u00e9s n\u0151ni kezdett a mellem. Vagy h\u00e1t tudja a fene, mire gondolhattam \u00e9pp. Nem volt vissza\u00fat. T\u00fal nagy fontoss\u00e1got tulajdon\u00edtottam azoknak a szavaknak, t\u00fal nagy jelent\u0151s\u00e9get a nagyn\u00e9n\u00e9mnek, jaj, ha \u00fajra kisl\u00e1ny lehetn\u00e9k, hat-, h\u00e9t-, legfeljebb nyolc\u00e9ves, \u00e9s kisat\u00edrozhatn\u00e1m azokat az \u00fatveszt\u0151ket, amelyek Mariano \u00e9s any\u00e1m bok\u00e1j\u00e1hoz, majd ehhez a tragacshoz vezettek, amivel \u2013 id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se \u2013 mindj\u00e1rt belecsap\u00f3dunk a szemk\u00f6zti forgalomba, \u00e9n pedig vagy feldobom a talpam, vagy v\u00e9gtagok n\u00e9lk\u00fcl, esetleg vakon fogom le\u00e9lni a h\u00e1tral\u00e9v\u0151 \u00e9letem.
\n\u2013\u202fHov\u00e1 megy\u00fcnk? \u2013 k\u00e9rdeztem, noha tiszt\u00e1ban voltam vele, hogy ez szab\u00e1lys\u00e9rt\u00e9snek sz\u00e1m\u00edt, kor\u00e1bban egyetlenegyszer mertem ilyet k\u00e9rdezni Vittori\u00e1t\u00f3l, meg is kaptam a magam\u00e9t: b\u0151ven el\u00e9g, ha \u00e9n tudom.
\nMost viszont, mintha kicser\u00e9lt\u00e9k volna, k\u00e9szs\u00e9gesen v\u00e1laszolt.
\n\u2013\u202fTemplomba \u2013 mondta, mik\u00f6zben Angel\u00e1t \u00e9s Id\u00e1t f\u00fcrk\u00e9szte a visszapillant\u00f3 t\u00fck\u00f6rben.
\n\u2013\u202fDe nem tudjuk az im\u00e1ds\u00e1gokat \u2013 figyelmeztettem.
\n\u2013\u202fEl\u00e9g baj az, majd megtanulj\u00e1tok, fontos dolgok ezek az \u00e9letben.
\n\u2013\u202fDe most m\u00e9g egyet sem tudunk.
\n\u2013\u202fMost nem oszt, nem szoroz. Nem im\u00e1dkozni megy\u00fcnk, hanem a par\u00f3kia udvar\u00e1ra, a zsibv\u00e1s\u00e1rba. Ha im\u00e1dkozni nem is, ezt-azt eladni biztosan j\u00f3l tudtok.
\n\u2013\u202f\u00d3, igen! \u2013 ki\u00e1ltott fel Ida. \u2013 \u00c9n ebben \u00fcgyes vagyok!
\nFell\u00e9legeztem.
\n\u2013\u202fTe szervezted? \u2013 k\u00e9rdeztem Vittori\u00e1t\u00f3l.
\n\u2013\u202fA par\u00f3kia. De f\u0151k\u00e9nt a gyerekeim.
\nMost el\u0151sz\u00f6r h\u00edvta a jelenl\u00e9temben Margherita h\u00e1rom gyerek\u00e9t a mag\u00e1\u00e9nak, m\u00e9ghozz\u00e1 milyen b\u00fcszk\u00e9n!
\n\u2013\u202fCorrado is? \u2013 k\u00e9rdeztem.
\n\u2013\u202fCorrado egy szarcsimb\u00f3k, de \u00fagy t\u00e1ncol, ahogy \u00e9n f\u00fcty\u00fcl\u00f6k, k\u00fcl\u00f6nben sz\u00edjat has\u00edtok a h\u00e1t\u00e1b\u00f3l.
\n\u2013\u202f\u00c9s Tonino?
\n\u2013\u202fTonino der\u00e9k fi\u00fa.
\nAngela nem tudta visszafogni a lelkesed\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9ben felsik\u00edtott.<\/p>\n

5.<\/p>\n

Eg\u00e9szen addig ritk\u00e1n l\u00e9ptem \u00e1t templom k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. Akkor is csak az\u00e9rt, hogy ap\u00e1m v\u00e9gigkalauzoljon egyikben-m\u00e1sikban, amelyek \u2013 szerinte legal\u00e1bbis \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9pnek sz\u00e1m\u00edtanak. A n\u00e1polyi templomok, mondta, a finoman kidolgozott szerkezet\u00fckkel \u00e9s a benn\u00fck l\u00e9v\u0151 m\u0171alkot\u00e1sokkal m\u00e9lt\u00e1n h\u00edresek lehettek volna, ha nem az eny\u00e9szetre b\u00edzz\u00e1k sorsukat. Egy alkalommal \u2013 tal\u00e1n a San Lorenz\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nt, de nem mern\u00e9k megesk\u00fcdni r\u00e1 \u2013 cs\u00fany\u00e1n legoromb\u00edtott, miut\u00e1n a mell\u00e9khaj\u00f3kban fel-al\u00e1 rohang\u00e1lva elszakadtam t\u0151le, \u00e9s hal\u00e1lra r\u00e9m\u00fclve sik\u00edtoztam a nev\u00e9t. Azt mondta, att\u00f3l m\u00e9g, hogy bizonyos emberek \u2013 ak\u00e1rcsak \u0151 meg \u00e9n \u2013 nem hisznek Istenben, nem kell tiszteletlen\u00fcl viselkedni\u00fck azokkal, akik hisznek benne, \u00e9s tudniuk kell a templomi illemet: az rendben van, ha az ember nem m\u00e1rtja bele az ujj\u00e1t a szenteltv\u00edztart\u00f3ba \u00e9s nem vet keresztet, viszont b\u00e1rmennyire is hideg van, igenis vegye le a sapk\u00e1j\u00e1t, ne menjen be cigarett\u00e1zva \u00e9s ne gy\u00fajtson r\u00e1 odabenn. Ezzel szemben Vittoria \u00e9g\u0151 cigarett\u00e1val a sz\u00e1j\u00e1ban toppant be a k\u00edv\u00fcl piszkosfeh\u00e9r, bel\u00fcl sejtelmesen s\u00f6t\u00e9t templomba, majd r\u00e1nk mordult: vessetek keresztet. Amikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy fogalmunk sincs, mi a teend\u0151, hozz\u00e1nk l\u00e9pett, majd egyenk\u00e9nt \u2013 Ida volt az els\u0151, \u00e9n az utols\u00f3 \u2013 megfogta a kez\u00fcnket, \u00e9s a homlokunkhoz, a mell\u00fcnkh\u00f6z, majd a k\u00e9t v\u00e1llunkhoz vezette, mik\u00f6zben inger\u00fclten mindh\u00e1romszor elism\u00e9telte: Az Atya, a Fi\u00fa \u00e9s a Szentl\u00e9lek nev\u00e9ben. Azt\u00e1n az eddigiekn\u00e9l is komorabban, a bajsza alatt dohogva \u2013 tess\u00e9k, elk\u00e9stem miattatok \u2013 v\u00e9gighurcolt benn\u00fcnket egy gy\u00e9ren megvil\u00e1g\u00edtott haj\u00f3n, \u00e9s amikor egy hatalmas ajt\u00f3hoz \u00e9rt\u00fcnk, kopog\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl t\u00e9pte fel a csillog\u00f3 kilincset, bel\u00e9pett egy m\u00e1sik helyis\u00e9gbe, benn\u00fcnket pedig odakinn hagyott.
\n\u2013\u202fA nagyn\u00e9n\u00e9d egy\u00e1ltal\u00e1n nem rokonszenves, s\u0151t iszony\u00fa randa n\u0151szem\u00e9ly \u2013 suttogta Ida.
\n\u2013\u202fNem igaz!
\n\u2013\u202fDe igaz! \u2013 mondta Angela v\u00e9szterhesen.
\nFojtogatott a s\u00edr\u00e1s, alig b\u00edrtam visszanyelni a k\u00f6nnyeimet.
\n\u2013\u202fAzt mondta, egyform\u00e1k vagyunk.
\n\u2013\u202fUgyan m\u00e1r! Te nem vagy cs\u00fanya \u00e9s ellenszenves!
\n\u2013\u202fCsak n\u00e9hanapj\u00e1n, de akkor se nagyon \u2013 pontos\u00edtott Ida.
\nVittoria egy alacsony, kellemes arc\u00fa fiatalember t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban t\u00e9rt vissza hozz\u00e1nk. A fi\u00fa fekete pulcsit \u00e9s sz\u00fcrke nadr\u00e1got viselt, a nyak\u00e1ban pedig egy b\u0151rsz\u00edjra f\u0171z\u00f6tt fakereszt l\u00f3gott, hi\u00e1nyzott r\u00f3la Krisztus teste.
\n\u2013\u202f\u0150 itt Giannina, \u0151k pedig a bar\u00e1tn\u0151i \u2013 mondta a nagyn\u00e9n\u00e9m.
\n\u2013\u202fGiacomo \u2013 mutatkozott be a fiatalember, hangja szel\u00edd volt, nyelvj\u00e1r\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9lt.
\n\u2013\u202fGiacomo atya \u2013 jav\u00edtotta ki Vittoria bossz\u00fasan.
\n\u2013\u202fTe vagy a pap? \u2013 k\u00e9rdezte Ida.
\n\u2013\u202fIgen.
\n\u2013\u202fMi nem szoktunk im\u00e1dkozni.
\n\u2013\u202fSemmi gond. Im\u00e1ds\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl is lehet im\u00e1dkozni.
\nEz felpiszk\u00e1lta a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gomat.
\n\u2013\u202fHogyhogy?
\n\u2013\u202fEl\u00e9g, ha \u0151szinte vagy. \u00d6sszekulcsolod a kezed, \u00e9s azt mondod: Istenem, k\u00e9rlek, \u00f3vj meg engem, seg\u00edts rajtam \u00e9s a t\u00f6bbi.
\n\u2013\u202f\u00c9s im\u00e1dkozni csak a templomban lehet?
\n\u2013\u202fB\u00e1rhol lehet.
\n\u2013\u202f\u00c9s Isten akkor is meghallgatja a k\u00e9r\u00e9semet, ha semmit nem tudok r\u00f3la, s\u0151t hinni sem igen hiszek benne?
\n\u2013\u202fIsten mindenkit meghallgat \u2013 mondta kedvesen a pap.
\n\u2013\u202fEz teljess\u00e9ggel lehetetlen \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg Ida. \u2013 Akkora hangzavar keletkezne, hogy k\u00e9ptelens\u00e9g lenne kivenni bel\u0151le b\u00e1rmit is.
\nErre a nagyn\u00e9n\u00e9m az ujja hegy\u00e9vel tark\u00f3n legyintette, \u00e9s ledorongolta, mondv\u00e1n, Isten sz\u00e1m\u00e1ra semmi sem lehetetlen, \u0151 mindenhat\u00f3. Giacomo atya \u00e9szrevette Ida szem\u00e9ben a szomor\u00fas\u00e1got, \u00e9s ott, ahol az im\u00e9nt Vittoria megsuhintotta, megsimogatta a fej\u00e9t, majd sejtelmesen hozz\u00e1f\u0171zte, hogy mondjanak vagy tegyenek a gyerekek b\u00e1rmit, mindig \u00e1rtatlanok lesznek az \u00dar sz\u00edne el\u0151tt. Azt\u00e1n legnagyobb meglepet\u00e9semre egy bizonyos Roberto ker\u00fclt sz\u00f3ba, aki \u2013 nem kellett sok, hogy kider\u00edtsem \u2013 megegyezett azzal a Robert\u00f3val, akir\u0151l Margherit\u00e1\u00e9k vitatkoztak. Giacomo atya a mi Robert\u00f3nknak h\u00edvta, \u00e9s azt mondta, nagyon h\u00e1l\u00e1s neki, ami\u00e9rt felnyitotta a szem\u00e9t a gyerekekkel szembeni gonoszs\u00e1gra, ami nem mai kelet\u0171, hiszen m\u00e9g a szent apostolok is v\u00e9tkeztek, amikor f\u00e9lre\u00e9rtett\u00e9k a tan\u00edt\u00e1st, miszerint csak a kicsik juthatnak be a mennyek birodalm\u00e1ba, de v\u00e9g\u00fcl J\u00e9zus rendre intette \u0151ket: meg\u0151r\u00fcltetek, ahelyett, hogy elkergetn\u00e9tek, engedj\u00e9tek hozz\u00e1m a kisdedeket. \u00c9s itt jelent\u0151s\u00e9gteljesen a nagyn\u00e9n\u00e9mhez fordult \u2013 az el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00fcnk miatt soha ne a gyerekeket b\u00fcntess\u00fck, mondta, mik\u00f6zben a kez\u00e9t tov\u00e1bbra is Ida tark\u00f3j\u00e1n pihentette \u2013, \u00e9n meg arra gondoltam, tal\u00e1n a pap is \u00e9szrevette, hogy Vittoria a szok\u00e1sosn\u00e1l is mogorv\u00e1bb. Azt\u00e1n mondott m\u00e9g p\u00e1r mondatot az \u00e1rtatlans\u00e1gr\u00f3l \u00e9s az utc\u00e1n leselked\u0151 vesz\u00e9lyekr\u0151l, aminek \u00e9ppens\u00e9ggel a gyerekek \u00e9s a fiatalok vannak kit\u00e9ve legink\u00e1bb.
\n\u2013\u202fNem gondolod, hogy igaza van? \u2013 k\u00e9rdezte b\u00e9k\u00fcl\u00e9keny hangon a nagyn\u00e9n\u00e9mt\u0151l, aki a feje b\u00fabj\u00e1ig elv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, mint egy di\u00e1k, akit figyelmetlens\u00e9gen kaptak.
\n\u2013\u202fKinek?
\n\u2013\u202fRobert\u00f3nak.
\n\u2013\u202fJ\u00f3l besz\u00e9lt, de nem sz\u00e1molt a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel.
\n\u2013\u202fAz ember csak akkor tud j\u00f3l besz\u00e9lni, ha figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket.
\n\u2013\u202fKi ez a Roberto? \u2013 suttogta Angela k\u00edv\u00e1ncsian.
\nEz k\u00e9sz\u00fcletlen\u00fcl \u00e9rt, Robert\u00f3r\u00f3l j\u00f3form\u00e1n semmit nem tudtam. Legsz\u00edvesebben azonnal r\u00e1v\u00e1gtam volna, hogy: igen, j\u00f3l ismerem, beleval\u00f3 fi\u00fa; de persze Corrado szavaival is jellemezhettem volna: ugyan m\u00e1r, kit \u00e9rdekel, egy faszfej. Ehelyett t\u00fcntet\u0151en lepisszegtem, mindig felbosszantott, ha kider\u00fclt, milyen felsz\u00ednes kapcsolatot \u00e1polok Vittoria vil\u00e1g\u00e1val. Angela el is hallgatott nyomban, Ida viszont oda se neki, megrohamozta a papot:
\n\u2013\u202fMilyen ember ez a Roberto?
\nGiacomo atya elnevette mag\u00e1t, \u00e9s azt mondta, Roberto sz\u00e9p \u00e9s b\u00f6lcs, pont olyan, mint azok az emberek, akiknek \u00e9let\u00e9t beragyogja a hit\u00fck. Legk\u00f6zelebb, amikor itt lesz \u2013 \u00edg\u00e9rte \u2013, bemutatom nektek, most viszont menj\u00fcnk, \u00e9s adjunk el valamit, gyer\u00fcnk, k\u00fcl\u00f6nben megorrolnak r\u00e1nk a szeg\u00e9nyek. Megindultunk, majd egy pici kapun \u00e1t kijutottunk egy udvarra, ahol egy L alak\u00fa \u00e1rk\u00e1dsor alatt \u2013 az aranyozott angyalhajak \u00e9s kar\u00e1csonyi \u00e9g\u0151k sz\u00ednkavalk\u00e1dj\u00e1ban \u2013 limlomokkal telerakott pultok roskadoztak, \u00e9s ahol Margherita, Giuliana, Corrado meg Tonino egy rak\u00e1s idegen t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban hars\u00e1ny der\u0171vel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a j\u00f3t\u00e9konykod\u00f3kat, csupa olyan embert, akik \u2013 a k\u00fclsej\u00fckb\u0151l \u00edt\u00e9lve legal\u00e1bbis \u2013 maguk is beleillettek abba a k\u00e9pbe, amit a szeg\u00e9nys\u00e9gr\u0151l alkottam magamban.<\/p>\n

Continue reading A feln\u0151ttek hazug \u00e9lete (r\u00e9szlet)<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9235,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[487,9],"tags":[],"class_list":["post-10608","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-487","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10608","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9235"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10608"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10608\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10609,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10608\/revisions\/10609"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10608"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10608"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10608"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}