{"id":10063,"date":"2021-02-25T18:41:13","date_gmt":"2021-02-25T17:41:13","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?p=10063"},"modified":"2021-02-11T18:46:20","modified_gmt":"2021-02-11T17:46:20","slug":"magdolna","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/2021\/02\/25\/magdolna\/","title":{"rendered":"Magdolna"},"content":{"rendered":"

Magdolna igazi sz\u00e9passzony volt, de m\u00e9g ann\u00e1l is szebb\u00e9 tette kedvess\u00e9ge. M\u00e9g a szeme is mosolygott! \u00dagy volt vonz\u00f3, hogy el\u0151sz\u00f6r a kez\u00e9t cs\u00f3koltad volna meg, csak ut\u00e1na a sz\u00e1j\u00e1t! Egyik f\u00e9rfi vend\u00e9ge jellemezte \u00edgy a vend\u00e9gl\u0151ben, ahol felszolg\u00e1lt: \u201eNemes vad!\u201d<\/p>\n

Persze am\u00fagy sem volt b\u00f6lcs dolog udvarolni neki, mert a p\u00e1rja, J\u00e1nos, j\u00f3k\u00f6t\u00e9s\u0171 fick\u00f3 volt, exbokszol\u00f3, jelenleg kidob\u00f3ember. Ahogy magukat emlegette: a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a sz\u00f6rnyeteg. A sz\u00e9ps\u00e9g megszel\u00edd\u00edtette a sz\u00f6rnyeteget, aki haza\u00e9rve elfelejtette a z\u0171r\u00f6s \u00e9jszak\u00e1t, a balh\u00e9kat, \u00e9s elmer\u00fclt Magdolna var\u00e1zs\u00e1ban. Ilyenkor OTTHON volt! M\u00e9g a hangsz\u00edne is megv\u00e1ltozott, ha a kedves\u00e9hez sz\u00f3lt!<\/p>\n

\u00cdgy teltek az \u00e9vek, mosollyal, simogat\u00e1ssal, olthatatlan v\u00e1ggyal, figyelmess\u00e9ggel, h\u00e9tk\u00f6znapi csod\u00e1kkal. De semmi nem tart \u00f6r\u00f6kk\u00e9. Ez a fr\u00e1nya \u00e9let mindig el\u0151j\u00f6n valamivel, hogy felkavarja a boldogs\u00e1g t\u00fck\u00f6rsima viz\u00e9t. V\u00e1ratlan, eszement dolgokkal j\u00f6n el\u0151, amik a fant\u00e1zi\u00e1nkat is \u00e1mulatba ejtik.<\/p>\n

Magdoln\u00e1t megkarmolta egy macska, amelyik olyan patk\u00e1nyt mart meg el\u0151tte, amelynek a v\u00e9r\u00e9ben ott lapult az SLE betegs\u00e9g. Lupuszos lett. Ez bizony sz\u00f6rny\u0171 autoimmun betegs\u00e9g.<\/p>\n

Rohantak f\u0171h\u00f6z-f\u00e1hoz, m\u00edgnem a L\u00e1szl\u00f3 K\u00f3rh\u00e1zban j\u00f3 kezekbe ker\u00fcltek.
Ezzel a betegs\u00e9ggel egy\u00fctt szokott j\u00e1rni a zabol\u00e1zhatatlan h\u00edz\u00e1s, felpuffad\u00e1s, de ez az asszony mindent megtett ellene, \u00e9s meg\u0151rizte hib\u00e1tlan alakj\u00e1t.
Sok kem\u00e9ny h\u00f3nap k\u00f6vetkezett. A kezel\u00e9s is szenved\u00e9ssel j\u00e1rt, de Magdolna m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal t\u0171rte, J\u00e1nos pedig minden t\u0151le telhet\u0151t megtett \u00e9rte. A jobb id\u0151szakokban csaknem \u00fagy \u00e9ltek, mint r\u00e9gebben, persze a visszaes\u00e9s f\u00e9lelme Damokl\u00e9sz kardjak\u00e9nt lebegett felett\u00fck.<\/p>\n

\u00c9s a kard lecsapott! \u00dajra k\u00f3rh\u00e1z, \u00fajabb f\u00e1jdalmas kezel\u00e9s, \u00faj pr\u00f3bat\u00e9tele a szeretetnek.<\/p>\n

Azzal nem is volt hiba! De az orvos, aki Magdoln\u00e1t kezelte, k\u00fclf\u00f6ldre utazott egy konferenci\u00e1ra, \u00e9s a helyettese eln\u00e9zett egy tizedesvessz\u0151t. Mit sz\u00e1m\u00edthat egy tizedesvessz\u0151? P\u00f6tt\u00f6mnyi elny\u00fajtott folt, ami \u00e9pp csak, hogy jelen volt.<\/p>\n

De jelen volt! Olyannyira, hogy csonk\u00edthasson. T\u00edzszeres d\u00f3zis egy szerb\u0151l, ami erre j\u00f3, de az ereket sz\u0171k\u00edti. Feketedik a l\u00e1b, \u0151rj\u00edt\u0151 a f\u00e1jdalom… Az asszony, aki mindent b\u00fcszk\u00e9n t\u0171rt, k\u00f6nnyekkel \u00e1ztatta arc\u00e1t, mely p\u00e1rja kem\u00e9ny sz\u00edv\u00e9t is felolvasztotta. \u201eB\u00e1r \u00e1tvehetn\u00e9m a f\u00e1jdalmadat!\u201d \u2013 mondta J\u00e1nos \u0151szint\u00e9n, de hasztalan.<\/p>\n

Mire kider\u00fclt a hiba, k\u00e9s\u0151 volt. A sors rossz tr\u00e9f\u00e1ja, hogy a f\u00e9rfi kapott valakit\u0151l egy sz\u00e9p, n\u0151i jobb l\u00e1bat mint\u00e1z\u00f3 \u00f6ngy\u00fajt\u00f3t, amit kedves\u00e9nek aj\u00e1nd\u00e9kozott. \u00c9s a sors k\u00e9rte \u00e9rte az igazit! Magdolna jobb l\u00e1b\u00e1t t\u00e9rd alatt amput\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

Ez m\u00e1r neki is sok volt. \u00d6sszet\u00f6rt, mint gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 porcel\u00e1n, mag\u00e1ba hullt, megt\u00f6rte a f\u00e1jdalom.<\/p>\n

A csinos n\u0151, aki ut\u00e1n forgol\u00f3dtak a f\u00e9rfiak, 38 \u00e9vesen, vir\u00e1gz\u00f3an, elveszett a r\u00e9ten, ahol a sors \u00e9sz n\u00e9lk\u00fcl kasz\u00e1lt. 38 \u00e9vesen, 38 kil\u00f3ra lefogyva, megfonnyadva, aszott l\u00e9lekkel t\u00e9rt haza a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l. Kerekessz\u00e9k v\u00e1rta otthon, de hazafel\u00e9 \u00e9s fel a l\u00e9pcs\u0151n a p\u00e1rja er\u0151s karjaiban utazott. J\u00e1nosnak elszorult a sz\u00edve. Esz\u00e9be jutott a pillanat, mikor el\u0151sz\u00f6r adta neki mag\u00e1t a h\u0151n v\u00e1gyott asszony, \u00e9s \u00faj \u00e9let\u00fcket \u00f6sszek\u00f6tve vitte \u00f6l\u00e9ben a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 testet az \u00fcnnepi selyembe \u00f6lt\u00f6ztetett \u00e1gyba.<\/p>\n

Az akkor oly csillog\u00f3 szemek most f\u00e1tyolosak voltak, a forr\u00f3n par\u00e1zsl\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 arc s\u00e1padt, a cs\u00f3kra termett sz\u00e1j lefel\u00e9 g\u00f6rb\u00fcl\u0151. \u00c9s a test. Mintha nem is lenne s\u00falya! Mintha \u00fcres lenne J\u00e1nos keze. Alig merte feljebb emelni. Nehogy ellibbenjen a semmibe. \u00c9s a hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1bsz\u00e1r\u2026 Mintha az oly sokat sz\u00e1m\u00edtana!<\/p>\n

Ahogy gyeng\u00e9den lehelyezte a dr\u00e1ga terhet a kanap\u00e9ra, csak annyit mondott: \u201e\u00c9letem! Enn\u00e9l rosszabb m\u00e1r nem j\u00f6het!\u201d<\/p>\n

De \u00fagy l\u00e1tszik, az \u00f6rd\u00f6g vagy a sors, vagy mit tudom \u00e9n, melyik gonosz j\u00e1t\u00e9kos, val\u00f3ban nem alszik. Ahogy a megt\u00f6rt testet takar\u00f3val fedt\u00e9k a gondoskod\u00f3 kezek, megsz\u00f3lalt a telefon. J\u00e1nos vette fel: \u201eSzevasz Ferik\u00e9m! \u2013 Magdolna b\u00e1tyja h\u00edvta \u0151ket. \u2013 Adom Magdit.\u201d<\/p>\n

Az asszony a f\u00fcl\u00e9hez emelte a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket, hallgatott, majd t\u00e1gabbra ny\u00edlt a szeme, leg\u00f6rb\u00fclt a sz\u00e1ja, \u00e9s s\u00edrni kezdett. J\u00e1nos k\u00e9rd\u0151 tekintet\u00e9re csak ennyit mondott: \u201eAnyu meghalt.\u201d \u00c9s kit\u00f6rt bel\u0151le a zokog\u00e1s. Olyan f\u00e1jdalommal, amelyben benne volt az ut\u00f3bbi h\u00f3napok minden k\u00ednja, elfojtott b\u00e1nata, ki nem mondott jajszava.<\/p>\n

J\u00e1nos csak n\u00e9zte, pr\u00f3b\u00e1lta a gomb\u00f3cot lenyelni, amelyet a tork\u00e1ban \u00e9rzett, majd mag\u00e1hoz \u00f6lelte a szeretett s\u00edr\u00f3 arcot, \u00e9s \u00e9rezte a nedves forr\u00f3s\u00e1got, ahogy a f\u00e1jdalom ki\u00e1ramolt. \u00c1tvillant az agy\u00e1n, mit is mondott az el\u0151bb: \u201e\u00c9letem! Enn\u00e9l rosszabb m\u00e1r nem j\u00f6het.\u201d T\u00f6bb\u00e9 nem mondok ilyet.<\/p>\n

Ez a csap\u00e1s volt csak igaz\u00e1n \u00f6v\u00f6n aluli! Meg is lett a hat\u00e1sa! Magdolna szinte zombim\u00f3don ment a kezel\u00e9sekre, tette, amit mondtak, de csak engedelmeskedve, nem akarattal. Furcsa volt \u0151t \u00edgy l\u00e1tni, hiszen mindig tudta, mit akar, \u00e9s okosan tette a dolg\u00e1t. Most meg csak \u00fagy VAN.
K\u00fcl\u00f6n szob\u00e1ban aludt, \u00e9s mag\u00e1ra h\u00fazta a takar\u00f3t, mikor a p\u00e1rja bel\u00e9pett. Ha f\u00fcrd\u00f6tt, bez\u00e1rta az ajt\u00f3t, \u00e9s m\u00e9g mosolya doboz\u00e1nak is eldugta kulcs\u00e1t. Alig evett. Azt is csak nyammogva, nem v\u00e1logatva.<\/p>\n

J\u00e1nos t\u00f6rte a fej\u00e9t, hogyan kapja vissza r\u00e9gi kedves\u00e9t. Egy v\u00e9letlen adta meg a megold\u00e1st. M\u0171l\u00e1bpr\u00f3b\u00e1n voltak, hogy v\u00e9gre \u00fajra j\u00e1rni tanulhasson a kedves, mikor egy j\u00f3k\u00e9p\u0171 fiatalember l\u00e9pett Magdoln\u00e1hoz, \u00e9s \u00fatbaigaz\u00edt\u00e1st k\u00e9rt t\u0151le. J\u00e1nosn\u00e1l kipattant a szikra.<\/p>\n

\u2013 H\u00e9, kicsim! Ki volt ez a fick\u00f3?<\/p>\n

\u2013 Nem tudom \u2013 hangzott a v\u00e1lasz. \u2013 Egy irod\u00e1t keresett.<\/p>\n

\u2013 Nana! L\u00e1ttam, hogy n\u00e9zett r\u00e1d! Felfalt a szem\u00e9vel.<\/p>\n

\u2013 Bolond vagy?! Mit akarna egy hervad\u00e1st\u00f3l? Itt \u00fcl\u00f6k egy tol\u00f3sz\u00e9kben!<\/p>\n

\u2013 Att\u00f3l m\u00e9g sz\u00e9p vagy \u00e9s k\u00edv\u00e1natos!<\/p>\n

\u2013 Te nem vagy norm\u00e1lis, dr\u00e1g\u00e1m \u2013 mondta Magdolna, de mosoly futott \u00e1t az arc\u00e1n.<\/p>\n

\u201eAz \u00e9gi jel\u201d \u2013 gondolta J\u00e1nos, \u00e9s folyamatosan f\u00e9lt\u00e9kenykedni kezdett. \u00c9s ez bev\u00e1lt! Kedves\u00e9ben fel\u00e9bredt a n\u0151! Kezdtek visszat\u00e9rni a csod\u00e1s domborulatok, torn\u00e1zott, \u00e9s egyre t\u00f6bbet gyakorolt a m\u0171l\u00e1bbal.<\/p>\n

Egy este v\u00e9gk\u00e9p megt\u00f6rt a j\u00e9g.<\/p>\n

\u2013 \u00c9desem, megmosn\u00e1d a h\u00e1tam? \u2013 ki\u00e1ltotta a n\u0151i hang, mint r\u00e9gen oly gyakran, amib\u0151l persze \u00e1ltal\u00e1ban nem csak h\u00e1tmos\u00e1s lett. J\u00e1nos sz\u00edve nagyot dobbant, mert az oper\u00e1ci\u00f3 \u00f3ta nem mert k\u00f6zeledni kedves\u00e9hez.<\/p>\n

\u2013 Persze, \u00e9desem!<\/p>\n

Meg-megtorpanva, de \u00fajra \u00e9rezt\u00e9k egym\u00e1s gyeng\u00e9ds\u00e9g\u00e9t, v\u00e1gy\u00e1t, \u00e9let\u00fck szerelv\u00e9nye \u00fajra s\u00ednre \u00e1llt.<\/p>\n

Magdolna szem\u00e9be visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a huncut mosoly, mely csak p\u00e1rj\u00e1nak j\u00e1rt, \u00e9s a m\u00e1sikb\u00f3l, ami mindig ott \u00fclt az arc\u00e1n, mindenki \u00fajra kapott. Rohamosan gy\u00f3gyulni kezdett, \u00e9s nadr\u00e1got viselve senki sem mondta m\u00e1r meg, hogy t\u00e9rd alatt valami nem az eredeti. M\u00e1r nem kellett elj\u00e1tszani a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9get, \u00fajra megfordultak ut\u00e1na a f\u00e9rfiak. \u00dajra vonz\u00f3 n\u0151 volt, teljes \u00e9letet \u00e9lt.<\/p>\n

Hogy mi\u00e9rt mes\u00e9ltem err\u0151l? Nem m\u00e1s\u00e9rt, mint hogy levonjuk a tanuls\u00e1got. M\u00e9g a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g is j\u00f3 valamire, ha b\u00f6lcsen haszn\u00e1lj\u00e1k, ha hozz\u00e1seg\u00edti az embert, hogy elhiggye, soha nem szabad feladni. Mindig van rem\u00e9ny, f\u0151leg, ha vannak, akiknek fontosak vagyunk. Fogadjuk el a seg\u00edts\u00e9get, mert a visszautas\u00edt\u00e1s\u00e1val ell\u00f6kj\u00fck magunkt\u00f3l a seg\u00edt\u0151t, ak\u00e1r meg is sebezhetj\u00fck ezzel, mik\u00f6zben magunkat is megfosztjuk a lehet\u0151s\u00e9gt\u0151l. De a legfontosabb, hogy SOSE ADJUK FEL A REM\u00c9NYT!<\/p>\n


2020. december, harmadik d\u00edj<\/p>\n\n\n

<\/p>\n

Continue reading Magdolna<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":61,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[482,9],"tags":[],"class_list":["post-10063","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-482","category-szepproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10063","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/61"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10063"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10063\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10064,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10063\/revisions\/10064"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10063"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10063"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10063"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}