{"id":19840,"date":"2026-04-22T11:40:56","date_gmt":"2026-04-22T09:40:56","guid":{"rendered":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/?page_id=19840"},"modified":"2026-04-22T23:53:52","modified_gmt":"2026-04-22T21:53:52","slug":"ev-alkotasa-2025","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/ev-alkotasa-2025\/","title":{"rendered":"\u00c9v Alkot\u00e1sa – 2025"},"content":{"rendered":"

[vc_row][vc_column][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_single_image image=”19974″ img_size=”large” alignment=”center”][\/vc_column_inner][\/vc_row_inner][vc_wp_text]<\/p>\n

\u00c9v Alkot\u00e1sa D\u00edj\u00e1tad\u00f3 2025 \u2013 \u201eNincsen ember \u00e9rt\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl!\u201d<\/strong><\/h2>\n

A Fed\u00e9l N\u00e9lk\u00fcl minden \u00e9vben \u00e1tadja az \u00c9v Verse, \u00c9v K\u00e9pe \u00e9s \u00c9v Pr\u00f3z\u00e1ja<\/strong>-d\u00edjakat az el\u0151z\u0151 \u00e9vben p\u00e1ly\u00e1z\u00f3k legjobbjainak.<\/h4>\n

A felk\u00e9rt szakmai zs\u0171ri \u00e1ltal meg\u00edt\u00e9lt f\u0151d\u00edjak mellett most a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvenc\u00e9t is keress\u00fck!<\/h4>\n

Ak\u00e1r egy, ak\u00e1r mindh\u00e1rom kateg\u00f3ri\u00e1ban leadhatod a voksod 2026. \u00e1prilis 26. \u00e9s m\u00e1jus 10.<\/strong> k\u00f6z\u00f6tt!<\/h4>\n

[\/vc_wp_text][vc_btn title=”ITT SZAVAZHATSZ” color=”info” size=”lg” align=”center” link=”url:https%3A%2F%2Fforms.gle%2F19k67gQ7ZoWzBN6m9|title:Szavazz|target:_blank”][vc_column_text]<\/p>\n

Az \u00c9v Alkot\u00e1sa D\u00edj\u00e1tad\u00f3 2026. m\u00e1jus 16-\u00e1n<\/strong> 15:00\u201317:30\u00a0k\u00f6z\u00f6tt a Pincesz\u00ednh\u00e1zban<\/strong><\/a> ker\u00fcl megrendez\u00e9sre.<\/h4>\n

A nyertes alkot\u00e1sokat a LOUPE Sz\u00ednh\u00e1zi T\u00e1rsul\u00e1s<\/strong><\/a> sz\u00edn\u00e9szei adj\u00e1k el\u0151.<\/h4>\n

V\u00e1runk minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151t szeretettel, a bel\u00e9p\u00e9s ingyenes!<\/h4>\n

A r\u00e9szletekr\u0151l t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dj a Facebook-on<\/strong><\/a>!<\/h4>\n

[\/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1744806564719{margin-bottom: 20px !important;}”]<\/p>\n

AZ AL\u00c1BBI ALKOT\u00c1SOKRA SZAVAZHATSZ:<\/h2>\n

K\u00e9pek<\/h2>\n

[\/vc_column_text][vc_masonry_media_grid gap=”10″ item=”11021″ grid_id=”vc_gid:1776894785589-100f8ac56a1e1cf237b20549c6c29346-1″ include=”19844,19845,19846,19847,19848″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=”.vc_custom_1649269364429{margin-bottom: 20px !important;}”]<\/p>\n

Pr\u00f3z\u00e1k<\/h2>\n

[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tta_accordion c_icon=”chevron” active_section=”-1″ collapsible_all=”true” el_class=”pc_accordion”][vc_tta_section title=”Alina Szikl\u00e1r: Falak k\u00f6z\u00f6tt” tab_id=”1649266924035-2f2337c9-51fb”][vc_column_text css=”.vc_custom_1776853516286{border-radius: 5px !important;}”]<\/p>\n

    \n
  1. fejezet<\/span><\/li>\n<\/ol>\n

     <\/p>\n

    Falak k\u00f6z\u00f6tt n\u0151ttem fel. Nemcsak k\u0151b\u0151l rakott, hideg falak k\u00f6z\u00f6tt, hanem szavakb\u00f3l, n\u00e9z\u00e9sekb\u0151l, szab\u00e1lyokb\u00f3l, csendekb\u0151l. Olykor a meg nem \u00e9rt\u00e9s falai z\u00e1rtak k\u00f6r\u00fcl. Egy olyan vil\u00e1gba \u00e9rkeztem, ahol a l\u00e1t\u00e1s hi\u00e1nya nemcsak a szem k\u00e9rd\u00e9se volt, hanem az is, hogy m\u00e1sok hogyan \u201el\u00e1ttak\u201d engem \u2013 vagy ink\u00e1bb hogyan nem.<\/span><\/p>\n

    De nem volt mindig s\u00f6t\u00e9t. Voltak f\u00e9nyek is. Egy-egy \u00e9rint\u00e9s, egy \u00f6lel\u00e9s, egy dallam \u2013 ezek vil\u00e1g\u00edtottak, mint apr\u00f3 m\u00e9csesek a z\u00e1rt ajt\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt. A hangok, szagok, \u00edzek eml\u00e9kekk\u00e9 \u00e1lltak \u00f6ssze bennem, mintha valami m\u00e1sf\u00e9le l\u00e1t\u00e1som lenne. Bels\u0151 l\u00e1t\u00e1s. Ez az \u00e9n t\u00f6rt\u00e9netem. Egy kisl\u00e1ny\u00e9, aki kicsit m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rz\u00e9kelte a vil\u00e1got, de tal\u00e1n \u00e9pp ez\u00e9rt sok mindent jobban meg\u00e9rzett.<\/span><\/p>\n

      \n
    1. augusztus 2-\u00e1n sz\u00fclettem, egy forr\u00f3 ny\u00e1ri napon. A k\u00f3rh\u00e1zban aggodalommal teltek a percek. Anyut azonnal cs\u00e1sz\u00e1rozni kellett. Elaltatt\u00e1k, nem tudott semmir\u0151l. A k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r a nyakamra tekeredett, szorosan, mint egy s\u00f6t\u00e9t k\u00edgy\u00f3, ami azt s\u00fagta: \u201ecsendben maradsz\u201d. A sz\u00edvem elhallgatott. A m\u0171t\u0151asztalon der\u00fclt ki minden, ott, ahol m\u00e1r nem j\u00e1rt el\u00e9g oxig\u00e9n.<\/span><\/li>\n<\/ol>\n

      De amikor kiszabad\u00edtottak, fels\u00edrtam. El\u0151sz\u00f6r halkan, azt\u00e1n egyre er\u0151sebben. A sz\u00edvem \u00fajra vert. Ez volt az els\u0151 gy\u0151zelmem \u2013 az els\u0151 fal, amit le kellett bontanom, miel\u0151tt b\u00e1rki l\u00e1thatott volna.<\/span><\/p>\n

      Anyu, mire mag\u00e1hoz t\u00e9rt, m\u00e1r megsz\u00fclt engem. K\u00e9s\u0151bb mes\u00e9lte: a has\u00e1t szinte kett\u00e9fesz\u00edtette a m\u00e9retem, \u00e9n pedig csak n\u0151ttem odabent, makacsul, er\u0151sen, mintha m\u00e1r akkor tudtam volna, hogy az \u00e9let\u00e9rt harcolni kell majd.<\/span><\/p>\n

      Egy furcsa, csendes vil\u00e1gba \u00e9rkeztem, ahol m\u00e9g senki sem sejtette, hogy nem fogom l\u00e1tni azt, amit m\u00e1sok. Hogy nem a szemem vezet majd, hanem a tenyerem, a f\u00fclem, a b\u0151r\u00f6m. A szeretet. \u00c9s n\u00e9ha a f\u00e9lelem is.<\/span><\/p>\n

      Anyu huszonk\u00e9t \u00e9ves volt. Fiatal, de er\u0151s. A n\u0151v\u00e9rem \u2013 pontosabban f\u00e9ltestv\u00e9rem \u2013 m\u00e1r ott volt el\u0151ttem. \u0150 l\u00e1tott, \u00e9n nem. Ez lett a legnagyobb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g k\u00f6zt\u00fcnk, b\u00e1r akkor m\u00e9g nem sejtett\u00fck, mennyire m\u00e1s lesz \u00edgy a vil\u00e1g.<\/span><\/p>\n

      A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n j\u00e1rtunk. Pap\u00edron \u00faj korszak kezd\u0151d\u00f6tt, de a falvakban, a csal\u00e1di h\u00e1zakban m\u00e9g a r\u00e9gi szagok, hangok \u00e9s szok\u00e1sok maradtak. Sz\u00f3lt a Calypso R\u00e1di\u00f3, recsegve. A sparhelt meleg\u00edtette a vizet, sok helyen m\u00e9g k\u00fatb\u00f3l h\u00fazt\u00e1k. Trabantok, Lad\u00e1k, Wartburgok poroltak az utc\u00e1kon, a boltok polcain alig volt v\u00e1laszt\u00e9k, \u00e9s ha valami \u00faj \u00e9rkezett \u2013 ban\u00e1n vagy Nesquik \u2013, abb\u00f3l \u00fcnnep lett.<\/span><\/p>\n

      Telefonunk nem volt. A h\u00edrek sz\u00e1jr\u00f3l sz\u00e1jra j\u00e1rtak, a t\u00e9v\u00e9ben bemond\u00f3n\u0151k olvast\u00e1k fel a programot. A nap ritmus\u00e1t a harangsz\u00f3, a r\u00e1di\u00f3, a vacsor\u00e1ra f\u0151tt krumpli adta. A gyerekek szabadon m\u00e1szk\u00e1ltak az utc\u00e1n, m\u00edg s\u00f6t\u00e9ted\u00e9skor ki nem sz\u00f3ltak a feln\u0151ttek: \u201eGyere be, m\u00e1r vacsora van!\u201d<\/span><\/p>\n

      Ez volt az a vil\u00e1g, amelybe belesz\u00fclettem. Vak kisl\u00e1nyk\u00e9nt, aki m\u00e9gsem akart a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben maradni. Tapogat\u00f3zva, f\u00e9lve, de elsz\u00e1ntan indultam el \u2013 egy olyan vil\u00e1g fel\u00e9, amely vagy elfogadott, vagy csak megtanult elviselni.<\/span><\/p>\n

      \u00c9s hogy hov\u00e1 vezetett az \u00fat?<\/span><\/p>\n

      Oda, ahol falak k\u00f6z\u00f6tt kellett megtanulnom, hogyan lehet t\u00fal\u00e9lni, meg\u00e9rteni \u2013 \u00e9s szeretni.<\/span>
      \n<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”K\u0151r\u00f6smezey D\u00e1vid: A L\u00e1thatatlan \u00d6sv\u00e9ny” tab_id=”1649266924035-6e2c481e-117d”][vc_column_text]A 3-as metr\u00f3 alulj\u00e1r\u00f3ja d\u00e9lut\u00e1n \u00f6t \u00f3rakor nem emberi tart\u00f3zkod\u00e1sra val\u00f3 hely. Ez a Betondzsungel gyomra. Izzadts\u00e1gszag, olcs\u00f3 parf\u00fcm \u00e9s a s\u00ednekr\u0151l felsz\u00e1ll\u00f3 f\u00e9mpor \u00edze keveredik a leveg\u0151ben. Az emberek nem j\u00e1rnak, hanem h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gnek, mint egy megvadult csorda, k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lnek, l\u00f6kd\u00f6s\u0151dnek, telefonba ord\u00edtanak.<\/span><\/p>\n

      Pali a falhoz lapulva \u00e1llt, kez\u00e9ben a feh\u00e9r bottal. Sz\u00e1m\u00e1ra ez a dzsungel nem l\u00e1that\u00f3, de ann\u00e1l hangosabb \u00e9s f\u00e9lelmetesebb. \u2013 Menj m\u00e1r arr\u00e9bb, te szerencs\u00e9tlen! \u2013 l\u00f6kte oldalba egy siet\u0151 aktat\u00e1sk\u00e1s. Pali csak b\u00f3lintott, \u00e9s szorosabbra h\u00fazta mag\u00e1n a kopott kab\u00e1tot. Megszokta. \u0150 itt csak egy akad\u00e1ly a betonon. Egy fekv\u0151rend\u0151r a rohan\u00f3 vil\u00e1gban.<\/span><\/p>\n

      Azt\u00e1n hirtelen megt\u00f6rt\u00e9nt. Egy \u00e9les csattan\u00e1s, majd a sik\u00edt\u00f3 f\u00e9kek hangja, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl: a csend. Azt\u00e1n a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g. Az \u00e1ram elment. A v\u00e9szvil\u00e1g\u00edt\u00e1s nem kapcsolt be. A betondzsungel egyetlen pillanat alatt elvesztette a szem\u00e9t. A n\u00e9ma d\u00f6bbenetet sikolyok t\u00f6rt\u00e9k meg. A s\u00f6t\u00e9tben a \u201ecsorda\u201d p\u00e1nikba esett. Az emberek, akik az im\u00e9nt m\u00e9g magabiztosan g\u00e1zoltak \u00e1t mindenen, most vakon kap\u00e1l\u00f3ztak. \u00dctk\u00f6ztek, kiab\u00e1ltak, s\u00edrtak. A betonfalak, amik eddig az ir\u00e1nyt adt\u00e1k, most b\u00f6rt\u00f6nn\u00e9 v\u00e1ltak.<\/span><\/p>\n

      Pali azonban nem \u00e9rzett f\u00e9lelmet. Neki a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g nem ellens\u00e9g volt, hanem otthon. \u00c9s akkor meghallotta. Nem f\u00fcllel, hanem valahol legbel\u00fcl. Egy finom, ritmusos dobog\u00e1st. Mintha pat\u00e1k kopogn\u00e1nak a k\u00f6v\u00f6n, de nem a menek\u00fcl\u00e9s, hanem a vezet\u00e9s ritmus\u00e1ra. A Csodaszarvas. Nem l\u00e1tta, hiszen hogyan is l\u00e1thatta volna? De \u00e9rezte a jelenl\u00e9t\u00e9t. \u00c9rezte a huzatot, amit az agancsai kavartak a s\u0171r\u0171, f\u00fclledt leveg\u0151ben. A huzat a kij\u00e1rat fel\u0151l j\u00f6tt. A tisztas\u00e1g fel\u0151l.<\/span><\/p>\n

      Pali felegyenesedett. A g\u00f6rnyedt koldus tart\u00e1sa elt\u0171nt. A feh\u00e9r botja koppant a k\u00f6v\u00f6n. Kopp. Kopp. Kopp. A hang \u00e9les volt \u00e9s tiszta a p\u00e1nikzajban. \u2013 H\u00e9! \u2013 ki\u00e1ltotta el mag\u00e1t. A hangja meglep\u0151en er\u0151s volt. \u2013 \u00c9n l\u00e1tom az utat! \u2013 A kiab\u00e1l\u00e1s elcsendesedett. \u2013 K\u00f6vess\u00e9k a hangot! \u2013 mondta Pali, \u00e9s elindult.<\/span><\/p>\n

      A botja volt az agancs, ami letapogatta a teret. \u0150 l\u00e9pett el\u00f6l, a \u201eszerencs\u00e9tlen\u201d, a \u201evak koldus\u201d, m\u00f6g\u00f6tte pedig a v\u00e1rosi ragadoz\u00f3k, a menedzserek, a di\u00e1kok, a divatos h\u00f6lgyek, most mind engedelmesen, egym\u00e1sba kapaszkodva k\u00f6vett\u00e9k. Pali vezette \u0151ket. A Csodaszarvas nyom\u00e1ban j\u00e1rt, a l\u00e1thatatlan \u00f6sv\u00e9nyen, fel a mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151n, ami most csak egy meredek hegyoldal volt, \u00e1t a forg\u00f3kapukon, amik most csak bokrok voltak az erd\u0151ben. \u00c9rezte a kinti leveg\u0151 illat\u00e1t. Az es\u0151 szag\u00e1t.<\/span><\/p>\n

      Ahogy ki\u00e9rtek a felsz\u00ednre, az utcai l\u00e1mp\u00e1k f\u00e9nye megcsillant az arcokon. Az emberek hunyorogtak, h\u00e1l\u00e1lkodtak, egym\u00e1st \u00f6lelgett\u00e9k. \u2013 Ki volt az? Ki vezetett ki minket? \u2013 k\u00e9rdezgett\u00e9k. De Pali m\u00e1r nem volt ott a k\u00f6z\u00e9ppontban. Visszah\u00faz\u00f3dott a metr\u00f3kij\u00e1rat melletti kisz\u00f6gell\u00e9sbe, a megszokott hely\u00e9re. Hallotta a h\u00e1l\u00e1lkod\u00e1st, de nem ment oda a dics\u00e9ret\u00e9rt. A kez\u00e9ben szorongatta a botot. A sz\u00edve m\u00e9g mindig a Csodaszarvas ritmus\u00e1ra dobogott. \u2013 Kivezettem \u0151ket \u2013 gondolta csendesen. \u2013 De \u00e9n m\u00e9g nem \u00e9rtem ki. Meg\u00e9rintette a mellkas\u00e1t. \u2013 A felsz\u00ednre \u00e9rni kev\u00e9s. A f\u00e9nybe kell \u00e9rni. \u00c9s am\u00edg a lelkemben s\u00f6t\u00e9t van, addig hi\u00e1ba s\u00fct a nap.<\/span><\/p>\n

      Aznap este, a betonon \u00fclve, Pali m\u00e1r nem a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get hallgatta, hanem azt a bels\u0151 dobog\u00e1st kereste \u00fajra. Tudta: a Csodaszarvas nem t\u0171nt el. Csak most m\u00e1r nem kifel\u00e9 vezeti, hanem befel\u00e9, egyre feljebb, a val\u00f3di tiszt\u00e1s fel\u00e9, ahol a l\u00e9lek v\u00e9gre megpihenhet.<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”Mercetti Amara: \u00c9des eml\u00e9k” tab_id=”1649267523932-f9234fb6-e949″][vc_column_text]\u00c9desany\u00e1m kor\u00e1n kelt, kiss\u00e9 nehez\u00e9re esett kikelni az \u00e1gyb\u00f3l n\u00f6vekv\u0151 pocakja miatt, de sok volt a tennival\u00f3, hiszen nyolc gyerek vette k\u00f6r\u00fcl. A sparheltba gy\u00fajt\u00f3st rakott \u00e9s pillanatok alatt vid\u00e1m, \u00e9l\u00e9nk pattog\u00e1ssal l\u00e1ngra lobbant a sz\u00e1raz gally. Pir\u00edtott zs\u00edros keny\u00e9r \u00e9s \u00e9getett cukortea volt a reggeli, az illata belengte a h\u00e1z minden zug\u00e1t. Lem\u00e1sztam a szalm\u00e1val kib\u00e9lelt \u00e1gyr\u00f3l, a t\u00f6bbiek is kiss\u00e9 k\u00e1b\u00e1n t\u00f6r\u00f6lgett\u00e9k ki az \u00e1lmot szem\u00fckb\u0151l. \u00c9hesek voltunk, mi mindig \u00e9hesek voltunk. Ap\u00e1m dik\u00f3ja m\u00e1r \u00fcres volt, kora hajnalban indult a hegyre, hogy azt a tem\u00e9rdek sz\u0151l\u0151t\u0151k\u00e9t rendbe tegye. K\u00e9s\u0151bb a kistes\u00f3kkal kiment\u00fcnk az udvarra j\u00e1tszani, \u00fcres konzerves dobozokkal \u00e9s fap\u00e1lcik\u00e1val imit\u00e1ltuk a f\u0151z\u00e9st, n\u00e9ha sz\u00fcrcs\u00f6l\u0151 hangon k\u00f3stoltuk a nem l\u00e9tez\u0151 paszulylevest.<\/span><\/p>\n

      Any\u00e1m szorgosan v\u00e1lyogot vetett a t\u00e1gas udvaron, deszk\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt form\u00e1j\u00e1ba gyakorlott mozdulattal sim\u00edtotta bele a sarat, egy apr\u00f3 k\u00e9zjegyet hagyva minden egyes v\u00e1lyog felsz\u00edn\u00e9n. Egy ideig csak n\u00e9ztem k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte sertepert\u00e9lve, ahogy id\u0151nk\u00e9nt let\u00f6rli s\u00e1ros k\u00e9zfej\u00e9vel a homlok\u00e1n v\u00e1nszorg\u00f3 izzads\u00e1gcseppeket, ahogy a rakonc\u00e1tlan hossz\u00fa barna haja n\u00e9ha leomlik a frissen vetett v\u00e1lyogokra, de \u0151 t\u00fcrelmesen \u00fajra kontyba rakta.<\/span><\/p>\n

      Figyeltem, ahogy szorgosan hajlong, any\u00e1m t\u00f6r\u00e9keny termete \u00f3ri\u00e1sinak t\u0171nt. Egyet gondolva megm\u00e1sztam a legk\u00f6zelebbi kis szilvaf\u00e1t, ap\u00e1m egyik f\u00e9ltett kincs\u00e9t, abszol\u00fat nem gondolva a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre, amit ap\u00e1m kir\u00f3hat r\u00e1m.\u00a0<\/span><\/p>\n

      Csak \u00fagy rohant az id\u0151, mez\u00edtelen l\u00e1bbal fog\u00f3csk\u00e1ztunk, b\u00faj\u00f3csk\u00e1ztunk a testv\u00e9reimmel, n\u00e9ha megkergett\u00fck az utunkba akadt ty\u00fakokat, aminek any\u00e1m nem \u00f6r\u00fclt, \u00e9s szigor\u00faan r\u00e1nk ripakodott.<\/span><\/p>\n

      Any\u00e1m a lav\u00f3rban megmosta s\u00e1ros kez\u00e9t, l\u00e1b\u00e1t \u00e9s le\u00fclt a torn\u00e1cra szusszani egy keveset, azt\u00e1n indult a konyh\u00e1ba, hogy eb\u00e9det k\u00e9sz\u00edtsen a sok kis \u00e9hes sz\u00e1jnak.<\/span><\/p>\n

      Any\u00e1m figyelmeztet\u00e9s\u00e9re az udvaron l\u00e9v\u0151 szemetet, kacatot \u00f6ssze kellett szedn\u00fcnk, mert bizony ap\u00e1m nem t\u0171rte az eff\u00e9le hanyags\u00e1got. Any\u00e1m elk\u00fcldte id\u0151sebb n\u0151v\u00e9rem friss v\u00edz\u00e9rt s r\u00e1k\u00f6t\u00f6tte, hogy siessen. \u0150 elindult kez\u00e9ben a nyikorg\u00f3 f\u00fcl\u0171 vizesv\u00f6d\u00f6rrel, a t\u0151l\u00fcnk t\u00e1volabb l\u00e9v\u0151 g\u00e9mesk\u00fatra.<\/span><\/p>\n

      M\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n s\u00fct\u00f6tt a nap, \u00e1rny\u00e9kot keresve a szilvafa al\u00e1 telepedt\u00fcnk, krist\u00e1lycukorral megsz\u00f3rt kenyeret majszolva, vid\u00e1man diskur\u00e1ltunk, hogy mit is j\u00e1tszunk.<\/span><\/p>\n

      K\u00e9s\u0151bb megpillantottam azt a rengeteg s\u00e1rt\u00e9gl\u00e1t, amik gondtalanul ott s\u00fcttett\u00e9k hasukat a z\u00f6ld f\u0171ben meglapulva, aminek alig l\u00e1ttam a v\u00e9g\u00e9t. Egyszer\u0171en kihagyhatatlan, csod\u00e1s mulats\u00e1gnak t\u0171nt \u00e9s egyszer\u0171en nem tudtam ellen\u00e1llni, nekil\u00f3dultam s futottam egy j\u00f3kora k\u00f6rt a v\u00e1lyogt\u00e9gl\u00e1kon.<\/span><\/p>\n

      Micsoda boldogs\u00e1g!<\/span><\/p>\n

      Any\u00e1m bizony hamar felfedezte az apr\u00f3 l\u00e1bnyomokat a v\u00e1lyog tetej\u00e9n, er\u0151teljes hangj\u00e1n kiab\u00e1lt el\u0151 minket. Inger\u00fclten k\u00e9rdezte, hogy melyik\u0151nk tette? Persze egyik\u0151nk se sz\u00f3lalt meg, \u00e9n lehajtott fejjel \u00e1lltam el\u0151tte, \u00edgy a v\u00e9g\u00e9n mindh\u00e1rm\u00f3nk l\u00e1b\u00e1t beleillesztette az ott hagyott nyomba.<\/span><\/p>\n

      \u2013 H\u00e1t te volt\u00e1l az?! Huncutabb vagy mint egy kisfi\u00fa! \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m \u00f6sszer\u00e1ncolt szem\u00f6ld\u00f6kkel.<\/span><\/p>\n

      \u00d6sszecsapta k\u00e9t tenyer\u00e9t indulatos tehetetlens\u00e9g\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

      \u2013 Istenem! Most hogy adom el a v\u00e1lyogot? Ki fogja \u00edgy megvenni? \u2013 k\u00e9rdezte mag\u00e1t\u00f3l k\u00e9ts\u00e9gbeesetten.<\/span><\/p>\n

      Any\u00e1m hangja bossz\u00fas volt \u00e9s agg\u00f3d\u00f3. Pr\u00f3b\u00e1ltam l\u00e1thatatlann\u00e1 v\u00e1lni, \u00e9s cs\u00f6ndben elsomford\u00e1lni. A szemem sark\u00e1b\u00f3l m\u00e9g l\u00e1ttam, ahogy pr\u00f3b\u00e1lja elt\u00fcntetni a k\u00e1rt, amit okoztam.<\/span><\/p>\n

      Most m\u00e1r tudom, b\u00e1ntott a lelkiismeret, ker\u00fcltem any\u00e1mat, \u00edgy h\u00e1t sietve tettem v\u00e1ratlan l\u00e1togat\u00e1st a nagymam\u00e1n\u00e1l.<\/span><\/p>\n

      \u00c9desany\u00e1m odafent, \u00e9n idelent, tal\u00e1n egy\u00fctt mosolygunk ezen a r\u00e9gi sztorin.<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”Poll\u00e1k L\u00e1szl\u00f3: Sakkj\u00e1tszma \u00e9letre-hal\u00e1lra” tab_id=”1743515079305-dd3b5723-aa7f”][vc_column_text]Nagy baj van velem, sz\u00f6rnyen nagy baj. Borzaszt\u00f3 a helyzetem. Sakkt\u00e1bla lettem, \u00e9s Mih\u00e1ly arkangyal j\u00e1tszik rajtam v\u00e9res j\u00e1tszm\u00e1t a s\u00e1t\u00e1nnal. Amikor az \u00f6rd\u00f6g\u00f6k fejedelme \u00e1ll kicsit jobban, rettenetes k\u00ednok k\u00ednoznak, annyira szenvedek, hogy legsz\u00edvesebben kil\u00e9pn\u00e9k az \u00e9letb\u0151l. Csak nagyap\u00e1m v\u00e9lem\u00e9nye tart vissza, miszerint az \u00f6ngyilkoss\u00e1g gy\u00e1vas\u00e1g. Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n mondta ezt, saj\u00e1t f\u00fclemmel hallottam. Szomsz\u00e9d asszonyunk felakasztotta mag\u00e1t, erre nyilatkozott ily\u2019 m\u00f3don, h\u0151n szeretett, b\u00f6lcs nagypapink.<\/span><\/p>\n

      N\u00e9ha fordul a kocka, \u00e9s \u00e9n picik\u00e9t jobban \u00e9rzem magam. Min\u00e9l t\u00f6bbet javul a f\u0151angyal \u00e1ll\u00e1sa, ann\u00e1l jobb nekem. Id\u0151nk\u00e9nt m\u00e9g az is el\u0151fordul, hogy semmim se f\u00e1j, \u00e1m a f\u00e9lsz akkor is gy\u00f6t\u00f6r, h\u00e1tha megint fordul az a fr\u00e1nya kocka, \u00fajra t\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fcl a rettegett f\u00e1jdalom. \u00c9s sajnos, ez ellen semmit sem tehetek, s\u0151t, legt\u00f6bbsz\u00f6r az orvosok is tehetetlenek. Pedig az a r\u00fat, rusnya kocka mindig gurul, hol erre, hol arra.<\/span><\/p>\n

      Tavaly r\u00e1kaptam az im\u00e1dkoz\u00e1sra, semmit sem haszn\u00e1lt. Na ja, Isten a hatalmas, v\u00e9gtelen Mindens\u00e9g gazd\u00e1ja, elk\u00e9peszt\u0151en sok a dolga. J\u00f3l van \u00e9des Istenk\u00e9m, gondoltam b\u00fasan, akkor a fiadhoz fogok ezent\u00fal folyamodni, elv\u00e9gre \u0150 is \u00e9lt itt a f\u00f6ld\u00f6n, vele bizony\u00e1ra sokkal k\u00f6nnyebben sz\u00f3t tudok \u00e9rteni, hiszen csaknem f\u00f6ldik vagyunk. Igaz, m\u00e1s orsz\u00e1gban sz\u00fcletett, mint j\u00f3magam, \u00e1m itt, ezen a s\u00e1rtek\u00e9n. Arra is gondoltam, megtanulok \u00f3-h\u00e9ber\u00fcl, de hamar elvetettem ezt az ide\u00e1t, hetven felett az ember m\u00e1r kicsit nehezebben tanul.<\/span><\/p>\n

      Nos, \u00fagy t\u0171nik, j\u00f3l okoskodtam, nem v\u00e9letlen\u00fcl h\u00edv engem n\u00e9h\u00e1ny j\u00f3 ismer\u0151s\u00f6m picik\u00e9t rosszm\u00e1j\u00faan Okosk\u00e1nak, J\u00e9zus sokszor meghallgatott. Gondolom, amikor nem akadt sokkal fontosabb dolga. Lelkileg berendezkedtem erre a felem\u00e1s \u00e1llapotra. K\u00f6zben, term\u00e9szetesen az j\u00e1rt a fejemben, valahogy ki kellene l\u00e1balni a k\u00ednokat okoz\u00f3 mocs\u00e1rb\u00f3l. \u00c9s, l\u00e1ssatok csod\u00e1t, r\u00e1 tudtam j\u00f6nni a megold\u00e1sra.<\/span><\/p>\n

      El\u0151sz\u00f6r kis h\u00edj\u00e1n falba vertem a fejemet, hogy mi\u00e9rt nem j\u00f6ttem r\u00e1 erre az evidenci\u00e1ra m\u00e1r sokkal, de sokkal el\u0151bb. Mert, ha azt szeretn\u00e9m, hogy valaki szeressen engem, el\u0151bb meg kell vizsg\u00e1lnom sz\u00edvemet, lelkemet, szeretem-e \u00e9n \u0150t. \u00c9s ha igen, mennyire. Csak icipicit-e, vagy kicsit jobban, net\u00e1n egyenesen im\u00e1dom, esetleg hal\u00e1losan oda vagyok \u00e9rte. Ha igen, hogyan \u00e9s mennyire vagyok hajland\u00f3 eme \u00e9rz\u00e9semet kimutatni, \u00e9s f\u0151leg, k\u00e9pes leszek \u00f6nzetlen\u00fcl, el\u0151ny k\u00f6vetel\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl szeretni? Ezen rengeteget gondolkodtam.<\/span><\/p>\n

      Szilveszter napj\u00e1n \u00e9rett meg bennem az elhat\u00e1roz\u00e1s, kit\u00e1rom sz\u00edvemet, lelkemet, legyen mindenest\u0151l Krisztus\u00e9, j\u00f6jj\u00f6n b\u00e1rmikor, menjen szabadon, ha valahol m\u00e1shol fontosabb dolga van, egy\u00e1ltal\u00e1n nem fogok nyavalyogni, hiszen visszat\u00e9r hozz\u00e1m, amikor csak akar. Biztosan \u00f6r\u00f6mmel fogom fogadni.\u00a0<\/span><\/p>\n

      Hamar, m\u00e1r janu\u00e1rban \u00f3ri\u00e1si, szinte gy\u0151zelemre es\u00e9lyt ad\u00f3 l\u00e9p\u00e9sre sz\u00e1nta mag\u00e1t Mih\u00e1ly arkangyal. Csod\u00e1latos, nagyszer\u0171, d\u00f6bbenetes, rettent\u0151en j\u00f3 l\u00e9p\u00e9st m\u0171velt a kir\u00e1lyn\u0151vel, azaz, sakkversenyz\u0151k nyelv\u00e9n sz\u00f3lva, a vez\u00e9rrel. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Megv\u00e1lt\u00f3 s\u00fagta neki, L\u00e1hm Erika f\u0151orvos asszony tud annyit, \u00e9s akar is rajtam seg\u00edteni. R\u00e1ad\u00e1sul ott van m\u00e9g Annika \u00e9s Orsika t\u00fcnd\u00e9r is, s\u00e1t\u00e1nnak, a bukott f\u0151angyalnak m\u00e1r semmi es\u00e9lye, hi\u00e1ba er\u0151s, hi\u00e1ba rafin\u00e1lt, mert m\u00e1r veszt\u00e9sre \u00e1ll. Egyre jobban \u00e9rzem magam.<\/span><\/p>\n

      S\u0151t, n\u00e9ha m\u00e1r boldog is vagyok, ami, Kedves, Ny\u00e1jas Olvas\u00f3, cseppet sem bolonds\u00e1g, mivel b\u00f6lcs nagyap\u00e1m is gyakran mondogatta, azokban a b\u00e9kebeli r\u00e9gi sz\u00e9p id\u0151kben, legjobb orvoss\u00e1g a betegs\u00e9gek ellen a boldogs\u00e1g. Az orvoss\u00e1gok vagy haszn\u00e1lnak, vagy nem, r\u00e1ad\u00e1sul mindegyiknek vannak mell\u00e9khat\u00e1sai. A legt\u00f6bbnek nem is egy. \u00c1m a boldogs\u00e1gnak nincsen. Viszont van neki kistestv\u00e9re, (kis\u00f6ccse?, kish\u00faga?), mindegy, l\u00e9nyeg, hogy van neki. \u00dagy h\u00edvj\u00e1k, hogy \u00f6r\u00f6m. Nos, sz\u00e1momra a legnagyobb \u00f6r\u00f6m, hogy J\u00e9zus id\u0151nk\u00e9nt sz\u00f3ba \u00e1ll velem. Persze akkor, ha nincs egy\u00e9b, fontosabb dolga.<\/span><\/p>\n

      R\u00e1j\u00f6ttem, k\u00e1r lett volna elkezdeni \u00f3-h\u00e9ber\u00fcl tanulni, mivel \u0150 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00f6sszes nyelven tud, m\u00e9g tengerimalacul, kuty\u00e1ul, macsk\u00e1ul, s\u0151t, tal\u00e1n m\u00e9g a n\u00f6v\u00e9nyek nyelv\u00e9n is, term\u00e9szetesen magyarul is. Egyszer azt \u00e1lmodtam, hogy n\u00e9met f\u00f6ld\u00f6n, K\u00f6lnben vagyok, n\u00e9met\u00fcl besz\u00e9lgetek vele. Nosza, \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n, nyomban kipr\u00f3b\u00e1ltam, tudok vele angolul is besz\u00e9lni? Nehezen, de tudtam, a neh\u00e9zs\u00e9get az \u00e9n csek\u00e9ly angol tud\u00e1som adta. Spanyolorsz\u00e1gban az \u00e9n akkori, nagyon-nagyf\u0151n\u00f6k\u00f6m \u00edgy szabadkozott az egyik rendk\u00edv\u00fcl fontos gy\u0171l\u00e9s\u00fcnk\u00f6n: my english is very pour. Engem igaz\u00e1n nem zavart, l\u00e9v\u00e9n az eny\u00e9m is sz\u00f6rnyen szeg\u00e9nyes. Ja, ha m\u00e1r Spanyolorsz\u00e1got eml\u00edtettem, spanyolul is pr\u00f3b\u00e1lkoztam besz\u00e9lgetni Krisztussal, elv\u00e9gre oly ritk\u00e1n ad\u00f3dik r\u00e1 lehet\u0151s\u00e9gem, hogy eme sz\u00e9p nyelven csevegjek. Sajnos sokat felejtettem bel\u0151le, id\u0151nk\u00e9nt bele kevertem magyar szavakat is. Spongya r\u00e1. \u0150 term\u00e9szetesen meg\u00e9rtette az \u00f6ssze-visszakutyult nyelvet is.<\/span><\/p>\n

      Sz\u00f3val, gy\u00f3gyulgatok, javul k\u00f6z\u00e9rzetem, \u00e1m m\u00e9gis van egy, egyetlen egy nagy b\u00e1natom.<\/span><\/p>\n

      Engem olyan sokszor rugdalt rossz sorsom ide-oda, nem ritk\u00e1n egyik orsz\u00e1gb\u00f3l a m\u00e1sikba, (tizenkilenc orsz\u00e1gban j\u00e1rtam, n\u00e9gy \u00e1llamban \u00e9ltem hosszabb-r\u00f6videbb ideig), hogy rengeteg holmim elkall\u00f3dott k\u00f6zben, k\u00f6zt\u00fck sajnos a bibli\u00e1im is. Magyar, n\u00e9met, angol nyelv\u0171 Nagy Bibli\u00e1m, kicsi m\u00e9g t\u00f6bb, k\u00f6zt\u00fck a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra az ezernyolcsz\u00e1zas \u00e9vekben, valamikor annak az \u00e9vsz\u00e1zadnak a k\u00f6zep\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt im\u00e1ds\u00e1gos \u00e9s \u00e9nekes, teny\u00e9rnyi nagys\u00e1g\u00fa lakkozott, sz\u00ednes fedel\u0171 k\u00f6nyvecske. Manaps\u00e1g az \u00e9rt\u00e9ke sz\u00e1zezer forint k\u00f6r\u00fcli lenne, ha az a sz\u00e9ps\u00e9g meglenne. Nem azt a rohadt p\u00e9nzt sajn\u00e1lom, b\u00e1nja a k\u00e1nya, hanem a hozz\u00e1 tapadt sz\u00e9p eml\u00e9keket, amiket felid\u00e9zhetn\u00e9k kezemben tartv\u00e1n.<\/span><\/p>\n

      Term\u00e9szetesen a kisebb, nagyobbakban is sok olyan dolog van, amit\u0151l megdobbanna a sz\u00edvem, eml\u00e9kek, \u00e9rt\u00e9kek, n\u00e9melyiket el is lehetne adni. Sz\u00e9p p\u00e9nz\u00e9rt. \u00c1m a kegyetlen s\u00e1t\u00e1n a mai napig f\u00e9lt\u00e9kenyen vigy\u00e1z arra, nehogy visszaker\u00fcljenek valahogy hozz\u00e1m. H\u00e1t, ebbe bele kell nyugodnom, sajnos. Egy\u00e9bk\u00e9nt is, az eg\u00e9szs\u00e9g sokkal-sokkal fontosabb, sokkal t\u00f6bbet \u00e9r. H\u00e1t ink\u00e1bb azt kapjam vissza. Rem\u00e9lem, siker\u00fclni fog.<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      2.<\/span><\/p>\n

      Jut eszembe, Orsika s\u0171r\u0171n kital\u00e1l nekem valamilyen fontosnak mondott feladatot, persze az is lehet, hogy val\u00f3ban fontosak, csak \u00e9n nehezen l\u00e1tom \u00e1t, mi az, ami t\u00e9nyleg fontos, mi az, ami kev\u00e9sb\u00e9, \u00e9s mi az, ami l\u00e9nyegtelen. Elhat\u00e1roztam, nem \u00e1g\u00e1lok t\u00f6bb\u00e9. Id\u0151t \u00e9s sok energi\u00e1t takar\u00edtok meg \u00edgy. Nemet mondani pedig akkor is r\u00e1\u00e9rek, ha kider\u00fcl, m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen dolog az az iz\u00e9. Vagy mi. Mindenesetre, min\u00e9l jobban elfoglalom magam napk\u00f6zben, ann\u00e1l jobban alszom \u00e9jszaka. R\u00e1ad\u00e1sul ann\u00e1l kevesebbet gondolok butas\u00e1gokra, mint p\u00e9ld\u00e1ul a r\u00fat-cs\u00faf betegs\u00e9gem.<\/span><\/p>\n

      \u00cdgy peregtek le sz\u00e9pen sorban a napok, vid\u00e1man v\u00e1rtam a tavaszt. Tegnapel\u0151tt \u00e9jjel sajnos furcsa dolog t\u00f6rt\u00e9nt. Megint megjelent szob\u00e1mban az a kicsi, \u00e9ppen csak arasznyi angyalka, aki k\u00f6nnyed\u00e9n j\u00f6n \u00e1t bez\u00e1rt ajt\u00f3n, ablakon, t\u00f6m\u00f6r falon. Sz\u00e1m\u00e1ra semmi sem akad\u00e1ly.<\/span><\/p>\n

      \u2013 H\u00e9, L\u00e1szl\u00f3, \u00e9bredj v\u00e9gre fel!<\/span><\/p>\n

      R\u00f6gt\u00f6n tudtam, valami z\u0171r van, L\u00e1szl\u00f3nak nevezett Lacika helyett. R\u00e1n\u00e9ztem az \u00f3r\u00e1ra, \u00e9jjel kett\u0151. Ilyen szokatlan id\u0151pontban csak a M\u00fazs\u00e1m, vagy Ihlet kisasszony szokott n\u00e9ha \u00e9breszteni, sz\u00f3tlanul, arcomat simogatva.<\/span><\/p>\n

      \u2013 Mi van, mi van, tal\u00e1n \u00e9g a h\u00e1z?!<\/span><\/p>\n

      \u2013 Rosszabb.<\/span><\/p>\n

      \u2013 No, de mi lehet ann\u00e1l rosszabb?<\/span><\/p>\n

      \u2013 Elfelejtetted, hogy elm\u00falt h\u00fashagy\u00f3 kedd!<\/span><\/p>\n

      \u2013 Nos, ha elm\u00falt, h\u00e1t elm\u00falt. J\u00f6n majd j\u00f6v\u0151re is. Meg\u00edg\u00e9rem, a k\u00f6vetkez\u0151r\u0151l nem fogok elfeledkezni. Isten bizony.<\/span><\/p>\n

      \u2013 Mennyi h\u00fast v\u00e1gt\u00e1l be vacsor\u00e1ra?<\/span><\/p>\n

      \u2013 M\u00e9rt k\u00e9rdezed, \u00fagyis tudod!<\/span><\/p>\n

      \u2013 A te sz\u00e1db\u00f3l akarom hallani a t\u00f6redelmes vallom\u00e1st.<\/span><\/p>\n

      El\u0151sz\u00f6r arra gondoltam, azt f\u00fcllentem, csak egyet. N\u00e9mi hezit\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n azonban \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, ink\u00e1bb igazat mondok. Megal\u00e1z\u00f3 lenne hallgatni cs\u00fafond\u00e1ros nevet\u00e9s\u00e9t. Tudj\u00e1k odafent, k\u00fcl\u00f6nben mi\u00e9rt zaklatn\u00e1nak ily szokatlan id\u0151pontban.<\/span><\/p>\n

      \u2013 J\u00f3l van, \u0151szint\u00e9n bevallom, h\u00e1rom szelettel ettem meg kev\u00e9s k\u00f6rettel \u00e9s savany\u00fas\u00e1ggal.<\/span><\/p>\n

      \u2013 Oh\u00f3, te b\u0171n\u00f6s selyma. H\u00e1rom j\u00f3 nagy r\u00e1ntott h\u00fas, sok s\u00fclt krumplival, rengeteg uborkasal\u00e1t\u00e1val. \u00cdgy volt? Azt\u00e1n el\u00e9gedetten led\u0151lt\u00e9l, azt suttogtad, \u201eboldog most a Lacika, mert tele van a pocija\u201d, \u00e9s huss, elaludt\u00e1l, horkol\u00e1sod felhangzott az \u00e9gig. Mih\u00e1ly arkangyalt annyira megzavartad, hogy kis h\u00edj\u00e1n elvesztette a kir\u00e1lyn\u0151j\u00e9t. J\u00e9zus Krisztus szerencs\u00e9re figyelt, \u00e9s id\u0151ben megfogta a f\u0151angyal kez\u00e9t, ne azt, m\u00e1st l\u00e9pj. A f\u0151angyal ekkor jobban megn\u00e9zte az \u00e1ll\u00e1st, \u00e9s r\u00e1j\u00f6tt, a s\u00e1t\u00e1n ravaszul csapd\u00e1t \u00e1ll\u00edtott. Most azt\u00e1n k\u00ednl\u00f3dhatn\u00e1l a te megment\u0151 f\u0151orvos asszonyod n\u00e9lk\u00fcl.<\/span><\/p>\n

      \u00dagy megrettentem, hogy csaknem leestem az \u00e1gyr\u00f3l. Szent isten, majdnem elvesztettem az \u00e9n dr\u00e1ga b\u00e1r\u00e1nyk\u00e1mat. Micsoda sz\u00f6rny\u0171 b\u0171n. Micsoda rettenetes v\u00e9tek. Miattam a s\u00e1t\u00e1n a kir\u00e1lyn\u0151t le\u00fcthette volna, \u00f3, mea culpa, \u00e9n poklot \u00e9rdeml\u0151 b\u0171n\u00f6m, most mi lesz velem. Ha tudtam volna, azonnal s\u00edrva fakadtam volna, fek\u00fcdtem mereven, ak\u00e1rcsak valami hirtelen feleszm\u00e9l\u0151 tetszhalott. Sok\u00e1ig mozdulni sem voltam k\u00e9pes. Azt\u00e1n kicsordult szemeimb\u0151l n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nnycsepp.<\/span><\/p>\n

      \u2013 \u00dagy l\u00e1tom, megb\u00e1ntad sz\u00f6rny\u0171 b\u0171n\u00f6det.<\/span><\/p>\n

      \u2013 Igen \u2013 suttogtam \u2013 t\u00f6bb\u00e9 nem teszek ilyet.<\/span><\/p>\n

      \u2013 Rendben van, aludj j\u00f3l, j\u00f3 \u00e9jszak\u00e1t.<\/span><\/p>\n

      Ar\u00e1nylag hamar visszaaludtam. M\u00e1snap \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, h\u00fasv\u00e9tig nem fogyasztok h\u00fast. Neh\u00e9z lesz, de enn\u00e9l sokkal t\u00f6bbet is kib\u00edrtam m\u00e1r \u00e9letem sor\u00e1n. Legyen, ahogy Isten akarja. Egy\u00e9bk\u00e9nt is, b\u00edzom J\u00e9zus seg\u00edts\u00e9g\u00e9ben.<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”Schelb B\u00e9la: Szomor\u00fa ny\u00e1r” tab_id=”1649267521422-40ffc0b6-2edb”][vc_column_text]1960, Kocs<\/span><\/i><\/p>\n

       <\/p>\n

      \u00c9desany\u00e1mat hazahozt\u00e1k a gy\u0151ri k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l, lem\u0171t\u00f6tt\u00e9k az egyik mell\u00e9t. Nagyn\u00e9n\u00e9m azt mondta, majd itthon \u00e1polj\u00e1k. A m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n n\u00e1luk laktam, itt a szomsz\u00e9dban. Id\u0151nk\u00e9nt \u00e1tszaladtam anyuhoz, mes\u00e9ltem neki, ha t\u00f6rt\u00e9nt valami \u00e9rdekes. Egy \u00edzben \u00e9ppen nem aludt, k\u00e9rdeztem t\u0151le, hogyha m\u00e1r meggy\u00f3gyult, elmegy\u00fcnk-e kir\u00e1ndulni valahov\u00e1. K\u00f6nnyes szemmel simogatta az arcom, elcsukl\u00f3 hangon mondta: mindig veled leszek, kisfiam, k\u00eds\u00e9rni foglak mindenhova. Megnyugodva futottam j\u00e1tszani.<\/span><\/p>\n

      Ezen a ny\u00e1ron n\u00e9pes munk\u00e1scsapat \u00e9rkezett a faluba, \u00e9ppen a mi utc\u00e1nkat j\u00f6ttek lek\u00f6vezni, fel\u00faj\u00edtani. Az \u00fcres tantermekben lett a sz\u00e1ll\u00e1suk, Abonyb\u00f3l j\u00f6ttek. Hamar bar\u00e1ts\u00e1gukba fogadtak, minden nap ott l\u00e1batlankodtam k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, de nemcsak \u00e9n, a t\u00f6bbi utcabeli gyerek is. Lest\u00fck, mit \u00e9s hogyan csin\u00e1lnak. Egy g\u0151zhenger\u00fck volt, sz\u00e9nnel f\u0171t\u00f6tt\u00e9k, felengedtek r\u00e1. Mondtam, hogy ez milyen lass\u00fa, ahogy a henger csikorogva gurult a k\u00f6veken. Fojt\u00f3 f\u00fcstszag terjengett.<\/span><\/p>\n

      Szederf\u00e1k sora szeg\u00e9lyezte az utat. Volt fekete, hamvas, nagyon finom, \u00e9des csemege. Nemcsak mi, gyerekek, de a munk\u00e1sok, a k\u00f6rny\u00e9ken lak\u00f3k is szerett\u00e9k. N\u00e9h\u00e1ny fiatal \u00e9p\u00edt\u0151vel nagy bar\u00e1ts\u00e1gra tettem szert. \u00c9tkez\u00e9sekkor a f\u0171re telepedtek egy pokr\u00f3cra: szalonna, kolb\u00e1sz, zs\u00edros keny\u00e9r, hagyma. Invit\u00e1ltak \u00e1lltand\u00f3an \u00e9tkez\u00e9sre. \u00c9n otthonr\u00f3l vittem nekik paprik\u00e1t, paradicsomot, m\u00e9g kov\u00e1szos ubork\u00e1t is. Sz\u00f3ltak, hogy nem szabad, mert kikapok otthon \u00e9rte. L\u00e9gpusk\u00e1juk is volt, de nem engedtek l\u0151ni vele. \u00c9lm\u00e9nyd\u00fas napok voltak azok.<\/span><\/p>\n

      D\u00e9li harangsz\u00f3 hallatszott, amikor a nevemet ki\u00e1ltotta t\u00f6bbsz\u00f6r a nagyb\u00e1ty\u00e1m l\u00e1nya, gondoltam, enni h\u00edv. Megvonaglottam, hogy oda\u00e9rtem, s\u00edrva mondta: \u201eGyere, B\u00e9luska, meghalt anyuk\u00e1d!\u201d \u00d6sszet\u00f6rt a h\u00edr. Tudtam, hogy beteg, de kisgyerekk\u00e9nt soha nem gondoltam arra, hogy meghal. Nem engedtek a szob\u00e1j\u00e1ba. Nagyn\u00e9n\u00e9m megmosdatott, \u00e1t\u00f6lt\u00f6ztetett. Ap\u00e1m merev arccal \u00e1llt, \u0151 r\u00e9gr\u0151l tudta, hogy ez bek\u00f6vetkezik. A n\u0151i rokonok fel\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k any\u00e1mat, \u00e9s v\u00e1rt\u00e1k az asztalost. Ap\u00e1m \u00e9s any\u00e1m b\u00e1tyja mentek int\u00e9zni a hivatalos teend\u0151ket. Akkoriban a h\u00e1zb\u00f3l vitt\u00e9k az elhunytat a temet\u0151be. Hallottam, ahogy az asztalos szegeli a kopors\u00f3t, remegett minden porcik\u00e1m. Nagyn\u00e9n\u00e9m, Terka n\u00e9ni \u00e1t\u00f6lelt: \u201eKisfiam, te velem maradsz, a mi fiunk leszek, senkivel sehova nem enged\u00fcnk.\u201d<\/span><\/p>\n

      K\u00e9t fekete l\u00f3 h\u00fazta a halottaskocsit. Az ilyenkor szok\u00e1sos, d\u00edszes l\u00f3szersz\u00e1mmal voltak felszerelve. Nagyon sok ember k\u00eds\u00e9rte utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra any\u00e1mat.\u00a0<\/span><\/p>\n

      Ahogy az \u00fat\u00e9p\u00edt\u0151k mellett elhaladtunk, \u0151k sorfalat \u00e1lltak, sapk\u00e1juk, kalapjuk a kez\u00fckben. Nem mertem r\u00e1juk n\u00e9zni. Ketten mell\u00e9m l\u00e9ptek, azok k\u00f6z\u00fcl, akikkel bar\u00e1tkoztam: \u201e\u0150szinte r\u00e9szv\u00e9t\u00fcnk, B\u00e9luska, a J\u00f3isten seg\u00edtsen t\u00e9ged, itt lesz\u00fcnk m\u00e9g sok\u00e1ig, v\u00e1runk!\u201d<\/span><\/p>\n

      \u00c9desany\u00e1m most m\u00e1r messze ker\u00fclt t\u0151lem, a teste egy m\u00e9ly g\u00f6d\u00f6rben, a lelke valahol fenn az \u00e9gben. Vigy\u00e1z\u00f3 szemeit szinte mindig \u00e9rzem, figyel.<\/span><\/p>\n

      A perzsel\u0151 ny\u00e1ri nap gyors\u00edtotta a b\u00facs\u00faz\u00e1st. Egy mag\u00e1nyos galambot l\u00e1ttam r\u00e1sz\u00e1llni egy k\u00f6zeli feny\u0151f\u00e1ra. Turb\u00e9kolt n\u00e9h\u00e1nyat, azt\u00e1n sz\u00e1rnyra kelt. Bizonytalanul \u00e1lltam \u00e9s sok\u00e1ig n\u00e9ztem \u0151t.<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][\/vc_tta_accordion][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text css=”.vc_custom_1649269398270{margin-bottom: 20px !important;}”]<\/p>\n

      Versek<\/h2>\n

      [\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tta_accordion c_icon=”chevron” active_section=”999″ collapsible_all=”true” el_class=”pc_accordion”][vc_tta_section title=”F\u00f6v\u00e9nyi S\u00e1ndor: Cs\u00f3r\u00f3 pesti ballada” tab_id=”1649268308342-a8b81274-f8cb”][vc_column_text]nincs bar\u00e1tom, se ellens\u00e9gem,<\/span><\/p>\n

      a v\u00e1ros \u00f6lel \u00e9jjelente,<\/span><\/p>\n

      vackom a Blaha Lujza t\u00e9ren,<\/span><\/p>\n

      es\u0151ben f\u00fcrd\u00f6k n\u00e9gyhetente,<\/span><\/p>\n

      gyalog j\u00e1rok, nem villamossal,<\/span><\/p>\n

      \u00edgy nem baszogat az ellen\u0151r,<\/span><\/p>\n

      nejlonbor asszony n\u00e9h\u00e1ny cs\u00f3kkal,<\/span><\/p>\n

      puha \u00e1gyat vet a l\u00e9pcs\u0151kb\u0151l,<\/span><\/p>\n

      m\u0171anyagpoharam sosem moh\u00f3,<\/span><\/p>\n

      ha nem adtok, akkor k\u00f6pjetek,<\/span><\/p>\n

      cs\u00f3r\u00f3 sz\u00edvem hisz\u00e9keny holl\u00f3,<\/span><\/p>\n

      riadtan hall r\u00f3kal\u00e9pteket.<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      r\u0151zsedalokb\u00f3l rakok t\u00fczet,<\/span><\/p>\n

      mert itt legbel\u00fcl mindig f\u00e1zom,<\/span><\/p>\n

      szerelmet, \u00e1lmot, isteneket,<\/span><\/p>\n

      a nincs sav\u00f3 szem\u00e9ben l\u00e1tok,<\/span><\/p>\n

      nagykab\u00e1tom a k\u00f6r\u00fati sz\u00e9l,<\/span><\/p>\n

      k\u00f6nnyemb\u0151l lesz a dunai p\u00e1ra,<\/span><\/p>\n

      cip\u0151m bec\u00e9zi j\u00e1rdaszeg\u00e9ly,<\/span><\/p>\n

      majd talp\u00e1t \u00e9hesen megzab\u00e1lja,<\/span><\/p>\n

      kirakati f\u00e9nyeket rugdosok,<\/span><\/p>\n

      cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l s\u00e1rga f\u00e9lhom\u00e1lya,<\/span><\/p>\n

      \u00e9s egy vaksi b\u00e9rh\u00e1zablakb\u00f3l,<\/span><\/p>\n

      r\u00e1m nyit a bent rettegett mag\u00e1nya.<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”peth\u0151 n. g\u00e1bor: alien\u00e1ci\u00f3*” tab_id=”1743514980662-abe1f70f-b1bf”][vc_column_text]a villamosok \u00fcl\u00e9sei, melyekbe beles\u00fcppedtem<\/span><\/p>\n

      f\u00e1jdalmas helyekre indulva,<\/span><\/p>\n

      majd mes\u00e9lnek helyettem is,<\/span><\/p>\n

      a meg\u00e1ll\u00f3kat ismertet\u0151 t\u00e1bl\u00e1k t\u00e1nca<\/span><\/p>\n

      az \u00fcres v\u00e1rosban, elb\u0171v\u00f6l \u00e9s megr\u00e9szeg\u00edt…<\/span><\/p>\n

      r\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9sek, amelyekre mindenki<\/span><\/p>\n

      t\u00fal k\u00e9s\u0151n v\u00e1laszolt; amikor m\u00e1r mindegy volt.<\/span><\/p>\n

      valaki voltam egykor, legal\u00e1bbis<\/span><\/p>\n

      lehettem volna, bar\u00e1tom,<\/span><\/p>\n

      de nem maradhatott ut\u00e1nam<\/span><\/p>\n

      csak n\u00e9h\u00e1ny foszladoz\u00f3 s\u00f3haj, –<\/span><\/p>\n

      az \u00f3r\u00e1k mutat\u00f3i nem el\u0151re mennek,<\/span><\/p>\n

      csak k\u00f6r\u00f6znek \u0151r\u00fclten,<\/span><\/p>\n

      mint kif\u00e1radt, koldus galambok a t\u00e9r felett;<\/span><\/p>\n

      \u00edme, a d\u00e9lut\u00e1n \u00edze: langyos por \u00e9s elhaszn\u00e1lt rem\u00e9ny,<\/span><\/p>\n

      bet\u00f6rt ablakok m\u00f6g\u00fcl kukkol\u00f3<\/span><\/p>\n

      v\u00e9gtelen\u00fcl szomor\u00fa mag\u00e1ny, –<\/span><\/p>\n

      szob\u00e1mban felkapcsolva hagyva minden l\u00e1mp\u00e1t,<\/span><\/p>\n

      m\u00e9gse kopog be senki.<\/span><\/p>\n

      alv\u00f3 idegenek szuszog\u00e1sa hallik<\/span><\/p>\n

      a v\u00e9kony falak m\u00f6g\u00fcl,<\/span><\/p>\n

      s pont \u00edgy a j\u00f3:<\/span><\/p>\n

      lehelletfinom hanger\u0151n hallgatom<\/span><\/p>\n

      Rachmaninoff 2. zongorahangverseny\u00e9t<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      * elidegened\u00e9s<\/b>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”S\u00e1rk\u00f6zi L\u00e1szl\u00f3: \u00c9szak szonettkoszor\u00fa V.” tab_id=”1649268308343-397ecf0e-7193″][vc_column_text]\u00c1th\u00e1gni k\u00f6nnyebb, ker\u00fclni \u2013 neh\u00e9z,\u00a0<\/span><\/p>\n

      el\u0151jele sincs, csak megsz\u00fcletik,<\/span><\/p>\n

      expressz sebess\u00e9ggel s\u00e9t\u00e1l fel\u00e9m!<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      Joga van sz\u00edvre, testre, l\u00e9lekre,<\/span><\/p>\n

      az otthonom elhagyom, sz\u00fcleim<\/span><\/p>\n

      szava mind m\u00faltba mer\u00fcl, f\u00fcleim<\/span><\/p>\n

      s\u00fcketek: k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k az \u00e9letre.\u00a0<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      S ott tal\u00e1lkoztunk, ahol a s\u00f6t\u00e9t\u00a0<\/span><\/p>\n

      a f\u00e9nnyel \u00f6ssze\u00e9rt, mezsgy\u00e9n \u00e9lni<\/span><\/p>\n

      tudok, de m\u00e1r megtanultam f\u00e9lni:<\/span><\/p>\n

      ezer sz\u00e1lb\u00f3l gubancot font k\u00f6r\u00e9m<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      a lehetetlen \u2013 nincs semmi rem\u00e9ny:\u00a0<\/span><\/p>\n

      nem tudok sv\u00e9d\u00fcl, angolul\u2026 N\u00e9zni\u00a0<\/span><\/p>\n

      nem mertelek\u2026 \u00cdgy szerett\u00e9l bel\u00e9m. <\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”Sylvester Anita: Halott mad\u00e1r” tab_id=”1649268439085-fa4e4846-a8e9″][vc_column_text]A szerelem halott mad\u00e1r<\/span><\/p>\n

      kiter\u00fclt v\u00e9gleg a sz\u00e1rnya<\/span><\/p>\n

      nem rep\u00fcl t\u00f6bb\u00e9 soha m\u00e1r<\/span><\/p>\n

      se tavaszba se a ny\u00e1rba<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      Mint igazgy\u00f6ngy ezer ragyog\u00a0<\/span><\/p>\n

      m\u00e9g sincs egyiknek sem p\u00e1rja<\/span><\/p>\n

      \u00e9gr\u0151l hullanak csillagok<\/span><\/p>\n

      itt a f\u00f6ld\u00f6n minden \u00e1rva<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      Elringatja mag\u00e1t az \u00e9j<\/span><\/p>\n

      nem v\u00e1rja nap \u00edg\u00e9rete<\/span><\/p>\n

      messze j\u00e1r a hajnali sz\u00e9l<\/span><\/p>\n

      viszi az \u00e1lmot is vele<\/span><\/p>\n

       [\/vc_column_text][\/vc_tta_section][vc_tta_section title=”Vasi Ferenc Zolt\u00e1n: ANGYALSZ\u00c1RNY” tab_id=”1649268440372-f573c393-b90d”][vc_column_text] <\/p>\n

      \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0zuhan a szempill\u00e1m<\/span><\/p>\n

      \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0felh\u0151k\u00f6n fennakad<\/span><\/p>\n

      \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0r\u00e1hajlok nyakadra<\/span><\/p>\n

      \u00e1lmodban felder\u00fclsz<\/span><\/p>\n

       <\/p>\n

      bez\u00e1rul szempill\u00e1m<\/span><\/p>\n

      \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0utolszor: nyakadra<\/span><\/p>\n

      \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0felh\u0151k\u00f6n kimaradsz<\/span><\/p>\n

      \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00e1lmomb\u00f3l elrep\u00fclsz<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_tta_section][\/vc_tta_accordion][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>\n

      Continue reading \u00c9v Alkot\u00e1sa – 2025<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":9257,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-19840","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/19840","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/9257"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19840"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/19840\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":19977,"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/19840\/revisions\/19977"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/fedelnelkul.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19840"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}