Hazánkban ilyentájt a kőfalak virágba borulnak A rengeteg szín énekel, felkéklik a kígyó kibukkanó fejének iszonyú szépsége, gyakran váltja színét Ahogy az állatok súlyától eltelik A kökörcsín szőrős szárát kinyújtja, A tüskelabirintusból kitalál, S szirmot bont a nap édes leheletében. Eszembe jut vajon mi is Kitalálnák-e így, Rabságunk bonyolult...
XXVI. Sárgán csordul a fény a falakra, a pályaudvar árnyéka utcára nyomul, járdáról a farkaskutyára, ki oszlopra hugyál – jó magasra fröcsköl a vizitálás, szikkadt kakát szaglászik izgatottan s borzas farát riszálva büszkén odébb áll. Napra ült a balkonon a konyhaasztal fürdőruhások isznak és kávéznak s ronggyal hajkurásszák a...
read more
Likes
Ez lesz az. Kis, takaros ház, nem egészen bepucolva. Mögötte fenyves erdő. Kerítés még sehol. Egy gyönyörű németjuhász kutya nagyon hosszú láncon, majdnem kiér az utcára. Az udvar sincs rendben. Egy félig szétszedett (félig összerakott?) Trabant áll egy nagy fa alatt. Megközelítette a házat, majd megállt. Világ életében szót...
read more
Likes
Azt hittem lemondhatok róla végképp hogy nem képes születni vers már egy sem hiányát üdvözölhettem volna mint békét és az íróasztal helyett ülnék egy meccsen vagy csak úgy lemennék a Moszkva-térre tudva: nem találkozhatunk mi ketten ő mégis szomjas a könnyre, szomjas a vérre nem tudok az ágyon végignyúlni...
read more
Likes
Nyomasztó és élvezetes, Felüdítő és oly sivár. Ha megvetem a létet, De istenítek egy férget, Felemésztem a mérget, Széttépem az álomképet. Súgva kellemesen üdítő, Üvöltve kegyetlenül fáj. Az utolsó cigit csontig kell szívni, Népbutító sorozatot véresre nézni. Égető fájdalom, torz női sikoly, Varangy bamba szemeit kitold. Lányban kerestem kiutat,...
read more
Likes
Most vége, döntöttem istenem… Engedj magadhoz, Vagy engedj elmennem. Legalább annyit adjál nekem, Hogy legyen nyugodt éjjelem! Viharok tombolnak fölöttem, Sakk-matt, most döntöttem. Soha nem hagyom el azt Amit már egyszer elveszítettem. Végső játszma következik, Szívem már haldoklik. Hát parancsold meg istenem, Hogy ne ilyen legyen az Életem. Add...
read more
Likes
Tudod naplóm sokszor éreztem már azt, hogy én nagyon szerencsés vagyok mindennek ellenére, mert olyan családban élhetek, ahol a szeretet és a másik megbecsülése a cél. Sokszor sajnálom azokat a társaimat, akik ugyan nálam gazdagabbak, de az ő szülei nem „alacsonyodnak” le a gyerekeik szintjére. Szüleim számtalanszor leültek velem...
read more
Likes
Marhalábszár ide-oda, Főzésünk most nem tétova. Előkerül nyersanyagunk, Melyet ehhez el nem hagyunk. Szín sovány ez a husika, Gyorsan vagdalja anyuka. Fűszereket elővesszük, Majd, idővel beletesszük. Hagymát pirít a gazdasszony, Kell még idő, így maradjon. Apuka sem olyan tétlen, Aprított hús máris készen. Marhahúshoz csak zsír dukál, Köretnek krumpli,...
read more
Likes
Még felhúzom az órám, még mérnem kell időmet, Valahol várnak énrám, még valamerről jönnek, Még cseng a telefonom fontos lehet,el ne késsem Valahol nagyon várnak, ott legyek időben De miért is kell sietnem, lassan is oda érek. Ahol már várnak engem, ahol várnak téged, Ahol mindenkit várnak,...
read more
Likes
(János 1.10) – Uram, ha pár forinttal kisegítene, nagyon hálás lennék, nem tagadom, nem kenyérre kell (a rutinos csövesek ma már nem ételre kérnek pénzt), innék egy kis bort, az igazat megvallva be akarok rúgni, másképp nem lehet elviselni ezt a cudar életet, de nincs egy vasam sem, kínomban...
read more
Likes
Ilyen sem fordult még elő velem! Milyen? Olyan, hogy egy szarvassal találkozzam egy híd alatt. Pontosítva: vasúti aluljáró kellős közepén. Ha most azt írnám, hogy félelmetesen megijedtünk egymástól hazudnék, mint a vízfolyás. Ami egyébként a közelben csordogál úgy hívják, hogy Ördögárok. Hogy így szembesültünk egymással nem tettünk egyebet, mint...
read more
Likes
MEGTÉRÉS Csillagokon lépek. Szemembe homokot szórnak. Ébredek,eszmélek,látok. Csillagokon lépek. Isten vár. Szemembe homokot szórnak. Nem félek, Az ige erő. Az istenfelelem bölcsesség. A keskeny úton járni: Erény. Emberek indulnak Jézus felé. Az élet szent: Éljél! Budaörs, A.D.2007.martzius 13.kedd 0
read more
Likes
…dübörgő haus hatol agyamba és szétbombázva gondolataimat visszhangzik a fal hasadékaiban. Csillan a fém az orrban, a nyakban, övön s bőrkabáton: srácok táncolnak a taktusra: ritmus ring a láncokban s tarka taréjba fésült hajakban, bakancs döng a boros flakonoknál s gazdáik rásandítanak az úrra, ki zakójában pénzt csörömpöl –...
read more
Likes
– Sajnálom …, de itt csak egy évig maradhatnak. Valahogy meg kell oldaniuk – válaszolta mégis a vezető néni. Tudom, hogy így van ez, de akkor nagyon megijedtem, mert nem tudtam hova fogunk menni. – Ne félj kicsim, majd megoldjuk ezt is közösen. Neked nincs mitől félned – ölelt...
read more
Likes
…közönséges vagy. Ha nem egyetemre mentél volna, drága kurva lennél egy utcasarkon. Formás fenekedbe férfiak fúrnák farkukat mennél mélyebbre, sose élveznél, mindennap meghágnának vagy négyszer, forró sperma folyna arcodról s részegeskednél. Koszos képzetem játéka mindez, mert, ha így lenne – rohannék is hozzád rögtön a pénzemmel s nem lennék...
read more
Likes
…hűvös márvány támogatja hátát és mégis sziklaként áll fél lábán az áradatban. Tompán és kutatva vár maszkja, a várócsarnok pillér árnya moccan s mintha tinta zuhanna pillantására, az időt mulatja csonkolt markában pár fakó fillér. Futtában falja a túrós táskát a járőr, a gőzölgő kávét torkába önti s rohan...
read more
Likes
…benned csak pusztul az éj nyomtalan és sehogy se tud túlnőni önmagán; minden érzésed közhelyből fakad és észre sem veszed. Hol az a vagány, fölvágott nyelvű csaj, ki oly’ sokszor a fél világnak is ellentmondott, rólam már nem is beszélve. Vagy talán nem léteztél soha; mesterkélt volna fájdalmad s...
read more
Likes
A csövi, aki akkoriban még maga is írogatott, az Astóriánál futott össze a Szörnyeteggel. A Szörnyeteg ötven év körüli, pályakezdő költő volt; nevét onnan kapta, hogy rabiátus természete nem tűrt semmiféle – művére vonatkozó – elmarasztaló kritikát. A legenyhébb bírálatokra is vérbenforgó szemmel reagált, és – mondják – volt,...
read more
Likes
Démoni a kacaj, sírnak az angyalok, Tobzódik bennem a sóskönnyű vinnyogás. Ne szórjatok átkot, mert már zavart vagyok! Zörrenő lelkem egy zajongó kintornás. Ólomból a testem, lerogyaszt a kínom, Sorsomból ültetek anyámnak virágot, Fájdalmam dübörög az elhagyott síron: – Nem a mennybolt zengett, csak virág kiáltott. A megtorpant imám...
read more
Likes
Az anyag halálos Mozdulatlanságban Van eltemetve Önmagával. Csak az elemek Játszanak vele. Milyen világ az, Ahol a gaz Haszontalan növény Vígan él Az ízletes gyümölcs Teremni akaró – Beteges És a sok kártevő Miatt szenved Milyen világ az, Ahol az állat A másik Utódaira támad, És kölyköket étkezik? Az...
read more
Likes