365. szám Széppróza

Pöttyenetek

Pötyi I. Mese, mese, meskete… Jancsi és Juliska a répaföldön mendegélt. Másutt nem volt hely: Az erdőben Piroska és a Farkas sétált, Hófehérke a Hét törpével a bányában dolgozott, Hamupipőke lencsét válogatott a konyhában. – Te, Julis, nekem kedvem támadt. – szólalt meg Jancsi. – Nekem is Jancsikám… –...
363. szám Széppróza

A szeretett tanárnő

Most egy nagyon jószívű tanárnőt szeretnék bemutatni. Ez a tanárnő a Rudas László Gimnáziumban tanított, fizikát, matematikát, egytől négyig. Három osztályt kísért végig, mint osztályfőnök. 2005-ben ment nyugdíjba. A diákok nagyom szerették, mert nem csak tanárnőnek volt kiváló, hanem mind a szülőkkel, mind a gyerekekkel  szemben igazságos volt, és...
364. szám Széppróza

Koldulás káosszal

Ki kell találnom valami abszurdot, valami Hülyeséget. De hogy kezdjem el? Aha, így: Megyek. Hová is? Ja, koldulni. Mondta hőn nem szeretett szállóbeli szobatársam, hogy milyen jól meg lehet élni ebből a foglalatosságból. Iziben szívemhez kaptam. Pontosabban zakóm bal oldali zsebében rejtező pénztárcámhoz. Kényszert éreztem arra, hogy az árgus...
365. szám Széppróza

Hazám?

Az ám!… e szó minden… de ma már inkább csupán talány. Csak ott lehet a boldogság – de hová lett, – utána mi maradt? – Család? Ó, hát az olyan, mint a közbiztonság – Reménytelenség, teatralitás. – Munka? – Hol van, de inkább nincs, hol volt, de már nincs...
363. szám Széppróza

Hantmadár

A küszöbön hevert. Először véres rongydarabnak néztem. Egy madár volt. Darabokban. Miszlikben. A kutya tette. Ki más. Kedvem lett volna agyonütni, de inkább megsimogattam a fejét, beengedtem a szobába, és bezártam az ajtót. Lacival fogtunk egy-egy lapátot, és kerestünk egy helyet, ahol eltemethetjük. Eleinte nem sok kedvem volt hozzá,...
364. szám Széppróza

Elsietted

in memoriam F.T. Hat éve dolgozom azon, hogy felejteni tudjak, hogy el tudjalak engedni. Neked is most lenne a születésnapod, a kerek ötvenedik, – mindketten bikák vagyunk.  És megint jön a Pat Metheney. Meg a John Mayall. Meg minden zenész, aki számított neked. Az esküvőnkön is Peter Gabriel szólt...
365. szám Széppróza

Etalon és prioritás

Már régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy mi szerint mondják meg kívülállók valakiről, hogy hajléktalan? Ugyanis vannak olyan ingyen-konyhák, ahol a kultúrált külsővel rendelkezőnek nem adnak ételt, „maga nincs rászorulva” felszólítással elküldik. Nagyon sok más helyen, például ruhaneműosztó helyeken, segélyezésnél, de még újságterjesztés közben is tapasztalható ez a „látszatra...
363. szám Széppróza

Balatoni ámokfutás 8. rész

Pihenésképen megfordultam a vezércsónakban, és a csillagokat kezdtem bámulni. Percekig csodáltam az ismert és ismeretlen csillagképeket. Közben a jég körülzárta a csónakjaimat, így olyan mozdulatlanok lettek, mint az égen a fénylő csillagok. Tekintetem Balatonfüred felé fordítottam, mikor az égbolt közepén egy csillagszerű fény közeledni kezdett felém,  egyre nagyobbnak tűnt....
364. szám Széppróza

A vacsora

A szentesi tanyavilág már messzirõl nézi a lemenõ napot. Az alkony árnyékot ültet a fák mögé. A tanya elõtti kis akácerdõ fellélegzik a kánikulai nap után. Az egész nap csatangoló baromfinép is közeledik a kakas vezérletével, hogy az ülõn töltse el a rövid, nyári éjszakát. A gyöngytyúkok rikácsolásából pittyegés...
365. szám Széppróza

Balatoni ámokfutás 10. rész

10. rész Egyedül maradtam a szorongó érzéseimmel. Kintről beszélgetést hallottam. Az őrmesterem legalább öt percig magyarázott nagy hévvel a rendőröknek, mire újra kinyitotta a rám zárt ajtót. Két fiatal egyenruhás rendőrrel lépett be. A rendőrök jól végigmustráltak, majd felszólítottak, hogy menjek utánuk a stég végére a csónakokhoz. Vártam, hogy...
363. szám Vers

Ez szép munka volt

Mielőtt átléptem az újesztendő küszöbét így szóltam magamhoz: Egy mérleget kéne csinálni a lelkemben Hogy mi történik velem, azt ki tudja. Terhelve vagyok,  mit tegyek üdvösségem érdekében? Ami bűnt, hibát követtem el, most bántam meg, gyóntam meg magamnak én. Átlapoztam szerény munkásságomat, s látom magam elmarasztalva. Mellékesen jegyzem meg,...
364. szám Széppróza

Balatoni ámokfutás 9. rész

A Nap pontosan a szemembe sütött, és meglepően kellemes meleget árasztott felém. Jó érzéssel sétáltam a járdán időnként a cigarettámba szippantva. Kezdett melegem lenni, ezért szétnyitottam a télikabátomat. Eközben a kezem hozzáért az őzlábnyelű törőmhöz, melynek legalább tizenöt centiméteres volt a pengéje. Éppen arra gondoltam, hogy a tőr jó...
365. szám Vers

Megvárlak

Felidézni a könnyeket könnyebb Rácsodálkozni a felhőkre kizökkent Látni és hallani a zsivajt akkor mi van? Várni és latolgatni esélyeket lehet-e ennél sekélyesebb Menni előre és hinni a holnapban újra öltönyben és kalapban Vezetni és hívni oda másokat is hol süt a nap, s nincs több krízis Eljutni egyedül...
363. szám Vers

Másvilág

Eljön az idő, mikor indulnék Angyalok szárnyán szállnék Oda, hol hófehér az ég Nyugodtság vesz körül Nincs rohanás. Szeretetben élnek fent. Ez egy más világ. Nem kell szó, csak egy gondolat. Örök boldogság vár rám, Az idő itt megállt. Itt nincs éjszaka, Sötétség nem vár rád, Csak a fénnyel...
364. szám Vers

Lélekharang

Kisharang szól, lélekharang. Becsendül a világba, véget ért egy földi kaland. Bim-bam minden hiába…! Zengő hangú kicsi harang, verseket zeng, búcsút mond, nincs szeretet, nincs már harag. Bim-bam, zendül utószor… Öreg bátya figyel, kérdi, hány verset húz, hányszor szól, férfi, nő? – a választ féli. Bim-bam, s csendít háromszor…...
365. szám Vers

Micsoda nyár

Micsoda nyár Minden levél porlepetten Zivatarra vár. Kemencék a téglafalak; Telivér a nyár. Felhő sehol. – És az ég már Hetek óta kék. A levegő sűrű, nyúlós, Langyos folyadék. Árnyékban nyúlik el a macska. Nincs napon ma gyík. Szinte lágy üvegbe öntve Álmodik a sík. A valóság talán megszűnt…...
363. szám Vers

Holtvágány

Nézem az elhagyott, vén vasutat. Tűnődöm, iránya merre mutat? Várom a mozdonyt, az utasokat. Vágányon, amelyen nem jár vonat. Nem lök a gőzerő vas karokat. Távolról sem hoz a sín zajokat. Ácsorgó kívülem egy sem akad. Vágánynál, amelyen nem jár vonat. Fű lep el kiszürkült kavicsokat. Rozsda mar sínt...
364. szám Vers

With a shameful…

With a shameful grin how happily we could – all time – fuck away… Old kapor-beard’s face, clad into clouds would blush all the way – izzadság csorogna mártásos fején oh my only love (and a lot of others but on a much smaller scale) you’ll see it yet,...
365. szám Vers

Apage Stanas

Apage Satanas! Bizton remélted, megülsz a hátán, de tökön rugott a sárga sátán. Fejed fölött már két hold világol, erődet gyűjtöd, előbbre mászol, hogy ott legyél, ahol hiszed. Kulcslyukon mellső lábad botorkál, számba veszed, ma ki lesz ‘ki dorgál. Higgyék, hogy jöttél egyen’ derékkel, (térdeden tégla-törmelékkel) belépsz, köszönsz. Delirálod,...
362. szám Vers

A csóró is ember

Luxusautók, Óriás paloták Magukra hagyott Terhes anyukák Teli zseb És nerckabát Gyerek kezébe Csak görbe lapát Drága utak, Hawaii sziget A csöveseknek marad A járdasziget Arany órák, Drága cipők S a szegények: Emberek ők? Márkás ruhák Pénzpazarlás Mindenki ember! A csóró sem más! 0