364. szám Vers

Hajléktalan sorok

A háztetőn a fény aranyburok,* Az alkonyat a városra csurog. Sötétje cinkosa a sok titok, Ami örök pecsétért kuncsorog. Ha végre már leköltözik az éj, Lassan bevégzi minden szenvedély, A Hold a Nappal színpadot cserél: A cirkusz kis időre véget ér. Elernyednek a csendes otthonok, A félretolt, veszteglő vonatok,...
365. szám Vers

Infúzió

Ha rád suhint a végzet ökle, és heversz infúzióra kötve, mivelhogy észlelve rosszulléted a mentőt hívta egy jótét lélek, és ott benn egy kissé viszolyogva tőled, csak tette azt, ami dolga a doki s az egykedvű személyzet, agyadon átfuthat: Lám az élet ennyi volt. Ez csak pótcselekvés. Mentenének, de...
362. szám Vers

Napi imám…

Napi imám kínomban röhögöm, így megy ez mióta már, egyetlen megmaradt örömöm, ha megcsörren előttem a műanyag pohár. Azt látod, görcsösen akarom, miről azt hiszem, egyetlen kincs, markolom megmaradt borom, még nem tudom, amit te – hogy nincs. Kitűnnék még a szürke alapból, de nincs se film, se könyvismertetés,...
363. szám Vers

Akkor is

Akkor is megfagyhat a szíved Ha hét ágra süt a nap És szemeid a napba Mélyesztve Leírod utolsó soraidat DE Ne higgy a Mordusz Csalogató csábításainak „Lesz ez még szarabb is Hála e világnak” 0
364. szám Vers

A Nincstelen XIV.

Csengőhangra váró kóbor bárány vagyok, Még lakomádhoz piszkos a rongyruhám, Nem találtam meg a fürdető patakot, Csellengek réteden révetegen, sután. Amint harmatban megtisztítom magam, Ünneplő ruhában térdelek fohászhoz, Fény ül majd arcomon, tiszta lesz a hajam, Itt a dagonyában leszek a kovászod, S hallanak füleim szép dallamú hangot. Megszólít...
362. szám Vers

Tartásdíj-dal

Azon a játszótéri ócska vaspadon Lettél enyém egy giccses nyári alkonyon És én most itt ülök a vaspadon, szívem Eléd hajítom ócska életem… Hullik cipőm elé sok megsárgult levél Sok sárga csekken tenger pénzt fizettem én… És én most itt ülök a rozsdás vaspadon S kiért fizettem, annak kezét...
364. szám Vers

Egy költőnőnek V.

…most meg azt írod: nem tudsz mit kezdeni a nőkkel, csakis a férfiakban van valami varázs s szebbet festeni náluk nem lehet… Vajon miattam gondolod ezt? hisz’ vágysz a szerelemre, mindegy férfi, nő – fognád a kezedbe, ölelnéd… Kinek hazudsz? kiadtad magad verseidben, de élni nem mersz, se nappal,...
363. szám Riport

Híd alól a tengerig

A Fedél Nélkül regisztrált terjesztői igazolvánnyal rendelkeznek, mindig az aktuális számot kínálják. Többségük kultúrált megjelenésű, stabil helyen árul, nem koldulásra használja az újságot. Vannak, akik közülük is kiemelkednek, az eladott mennyiség, a pozitív visszajelzések, illetve a közösségért végzett munka alapján. Ők a kiemelt terjesztők. Az előző lapszámban megismerhettük a...
363. szám Vers

Üzenet

ki kellene nyitani azt az ablakot ha futok hát mi elől futok?–- apám hallod?! fojtogató füstben alkoholverítékben táncolnak fényes karikák – zöld mosoly vihog sohanemvolt szobám kék falán – apám! hallod! – fogaim között recsegnek a remény-falatok ki kellene nyitani azt az ablakot – hallani ősi dobok rengését távoli...
364. szám Vers

Csikágó-ciklus XXXI.

A lány a srác hátsóját simogatva sétál, néha szorosan rámarkol, piros ajka csókot csattant s kacagva harapdál a rakoncátlan fürtökön. A banda szótlanul áll a sarkon, pillantásuk szúr, árnyékuk karcol, konok vállakon borostás üstökök. A lány azonnal a fiúhoz lapul s átbotlanak a túlsó oldalra, lazán, akár a palló....
363. szám Széppróza

A remekmű születése

„Szomorú madárfütty nem létezik.” (Müller Péter) Egy fiú és egy lány sétálnak, egymáshoz simulnak. Szerelem. Az erdő hangjai: falevelek susogása, a nap melege, a szellő simogatása. Béke, harmónia. Lehet, hogy tényleg Isten teremtette a világot? Lassan bandukolnak, kéz a kézben, kiélvezve minden pillanatot, a madarak énekét, a természet varázslatát....
363. szám Vers

Csikágó-ciklus XXX.

…a sarki kisbolt lépcső hasadékán szárnyas hangyák munkálnak, a falon grafiti ordít. Tolókocsis bénát óv a lomb: ölén homályló flakon, pálinkától párolgó arca árkolt, skótkockás ingjéről hiányzik pár gomb s habzik a hányás rajta. Csomagok kandikálnak a szék kosarából: pékárú, zöldség, szalámi, szalonna, dohány, kávé, kannás bor, tészta, vodka....
365. szám Riport

Tanulni mindhalálig

Képzések az Equal-programban Amikor 2005-ben beindult az EQUAL projekt, már az elején tudhatta, akit érintett, hogy képzések is lesznek a programon belül. Az EQUAL-on belül azonban szigorú szabályokhoz kötötték, hogy valaki elindulhasson egy tanfolyamon. Egy sor kritériumnak kellett ahhoz megfelelni, hogy valaki beiskolázásra kerüljön. A képzések koordinálásában komoly feladat...
363. szám Széppróza

Tükröm, tükröm…

Mi a szép? Ezt kérdezi magától az emberiség mióta öntudatra ébredt, s mivel máig sem tudott erre az egyszerű kérdésre választ adni önmagának, ezrével írta és fogja írni a fejtegető, latolgató műveket. És tessék, most én sem tudom megállni, hogy – mint afféle botcsinálta esztéta hozzá ne szóljak a...
364. szám Riport

Könnyen leépíthet a semmittevés

Esélyegyenlőségről szóló konferencia volt még április végén Budapesten. Elsődleges célja azoknak az eredményeknek a bemutatása volt, melyeket az Európai Unió és a magyar állam által közösen finanszírozott EQUAL programja keretében hoztak létre különböző hátrányokkal küzdő embereket támogató és segítő szervezetek. A konferencián ismertem meg a Menedék Egyesületet, egyik munkatársukkal,...
365. szám Széppróza

Pöttyenetek

Pötyi I. Mese, mese, meskete… Jancsi és Juliska a répaföldön mendegélt. Másutt nem volt hely: Az erdőben Piroska és a Farkas sétált, Hófehérke a Hét törpével a bányában dolgozott, Hamupipőke lencsét válogatott a konyhában. – Te, Julis, nekem kedvem támadt. – szólalt meg Jancsi. – Nekem is Jancsikám… –...
363. szám Széppróza

A szeretett tanárnő

Most egy nagyon jószívű tanárnőt szeretnék bemutatni. Ez a tanárnő a Rudas László Gimnáziumban tanított, fizikát, matematikát, egytől négyig. Három osztályt kísért végig, mint osztályfőnök. 2005-ben ment nyugdíjba. A diákok nagyom szerették, mert nem csak tanárnőnek volt kiváló, hanem mind a szülőkkel, mind a gyerekekkel  szemben igazságos volt, és...
364. szám Széppróza

Koldulás káosszal

Ki kell találnom valami abszurdot, valami Hülyeséget. De hogy kezdjem el? Aha, így: Megyek. Hová is? Ja, koldulni. Mondta hőn nem szeretett szállóbeli szobatársam, hogy milyen jól meg lehet élni ebből a foglalatosságból. Iziben szívemhez kaptam. Pontosabban zakóm bal oldali zsebében rejtező pénztárcámhoz. Kényszert éreztem arra, hogy az árgus...
365. szám Széppróza

Hazám?

Az ám!… e szó minden… de ma már inkább csupán talány. Csak ott lehet a boldogság – de hová lett, – utána mi maradt? – Család? Ó, hát az olyan, mint a közbiztonság – Reménytelenség, teatralitás. – Munka? – Hol van, de inkább nincs, hol volt, de már nincs...